Délmagyarország, 1996. január (86. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-03 / 2. szám

Az Ipari termelés a több évig tartó Jelentós mértékű visszaesés után 1994-től már újra emelkedett Csqngrád megyében és az 50 főnél nagyobb létszámú szervezeteknél ez az 1995-ös év l-III. negyedévében 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Országosan - az összes Ipari vállalkozást tartalmazó adatok alapján - Jóval nagyobb, 7 százalék volt a termelés növekedése, míg a környező, hasonló adottságú megyék közül Békésben 5 százalékkal nőtt, Bács-Kiskunban pedig 4 százalékkal csökkent a termelés. A Csongrád megyei növekedés a létszám 9 százalékos csökkenése mellett valósult meg, így a termelékenység 14 százalékkal múlta felül az előző évit. f Januári reflexek Ki sem aludhattuk még a csillagszórófényes, petárdadurranásos szilveszteri mámort, kába agyunkat máris fejbevágták a szokásos újévi meglepetéssel: áremelések garmadával. Ez alkalommal nemcsak az állam, hanem a „termelők" is belehúztak. A kormány „csak" a benzin árát, a cigeretta, a kávé és a szesz adóját simogatta meg. Az utóbbiakért nem kár, talán kevesebbet szívunk és iszünk az idén, mint tavaly. A benzin már más káposzta, hiszen heteken belül megjelenik majd a kenyér, a tej és a felvágott árában a szállítási költségek növekedése. Igazán szíven mégis más ütött január elsején: szinte minden szolgáltató felemelte az infrastruktúra, a kommunikáció díját. Telefonálni jóval többért, buszozni vagy vonatozni is drágábban fogunk az idén. Éppen csak véget ért a rádiótelefonos társaságok év végi akciója, amikor szinte feláron adták a telefont, máris bejelentették, közel harminc százalékkal emelik a beszélgetések diját. Jó üzleti fogás, mondhatnánk. Sokkal kevéssé jó viszont a hatása a gazdaságra. Az üzletemberek ugyanis el szeretnék érni egymást, információt, hfreket közvetítenének a cégek, hiszen e nélkül nem mozdul a gazdaság. Régi reflexek élednek újjá, amikor a kalendáriumhoz szabjuk az áremelést. Lelkem mélyén •egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezek a tevékenységek eddig nem hoztak volna jócskán a konyhára. Tudomásom szerint egyik társaság sem veszteséges, sőt... A gazdaságot saját szereplőinek kellene segíteni, akár úgy is, hogy átmenetileg lemondanak az extraprofitról. Igaz, nem járnának rosszabbul úgy sem, több levelet küldenénk, talán többet is telefonálnánk. És ugye, ami elmegy a réven, az bejönne a postán és a telefonon. Csak éppen január van... * v JJ Rába-futómű a Daewoo-nak A Rába Rt. futóműkészletek szállítására kötött szerződést a Daewoo teherautógyárával. A másfél évre szóló megállapodás értelmében a győri székhelyű társaság mintegy 10 millió dollár értékben gyárt futómű szetteket a dél-koreai cég nehéz tehergépjárművei számára. Az első szállítmányokat 1996 közepén indítják útjukra, s 1997 végéig á Rába teljes egészében átadja a megrendelt termékeket, amelyek első és hátsó futóművekből állnak felfüggesztéssel kiegészítve. A Daewoo-val kötött üzlet az első komoly eredménye annak a kitartó piacfeltáró tevékenységnek, amelyet a társaság másfél éve folytat a koreai térségben. Dusza András tájékoztatási vezető az MTI érdeklődésére elmondta: úgy vélik, hogy a Daewoo komolyan érdeklődik a közép-európai régió iránt. Ezt jelzik befektetéseik a térségben, s erre utal, hogy a napokban a Daewoo vállalatcsoport elnöke, Kim Woo-Choong látogatást tett a Rábában. A győriek bíznak benne, a mostani megrendelésnek lesz folytatása, hiszen a Daewoo munkagépekhez is kért mintafutóműveket. A kapcsolatokat egyébként kétoldalúvá szélesítették: a Rába megmunkáló gépeket vásárol a Daewoo-tól. • Magyar gazdaság 95/96 Londoni vélemények A súlyos állam háztartási és fizetési szakadék áthidalására összekovácsolt „márciusi csomag" figyelemre méltó gyorsasággal hozza gyümölcseit — ez a véleménye a Nomura nemzetközi befektetési bankház londoni Irodájának. Az MTI-vel ismertetett év végi felmérőjében a pénzügyi konglomerátum emlékeztet: jóllehet a folyó fizetési mérleg halmozott egyensúlyhiánya januártól szeptemberig elérte a 2,3 milliárd dollárt, az ősz első hónapjában már 30 millió dolláros havi többlet jelentkezett. A folyamat alapján - s még a negyedik negyedévi fűtőanyagimport-számlák figyelembe vételével is - várható, hogy a fizetési mérleg egész éves hiánya nem haladja meg a 3 milliárd dollárt, jövőre pedig valószínűleg 2 milliárd dollárra csökken, ami hozzávetőleg megegyezik majd a közvetlen külföldi beruházások értékével. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy 1996-ban nem növekszik a nettó magyar küladósság közölték a Nomuránál. A cég londoni szakértői közölték: a költségvetésben mért 20 milliárd forintos októberi többlet, amely elsősorban a jelentős ÁFA- és egyéb fogyasztásiadó-bevételekből táplálkozott, „arra késztet bennünket, hogy lefelé módosítsuk az éves költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzésünket". A Nomura korábban 360 milliárdos államháztartási hiányt valószínűsített, amely azonban legfrissebb elemzése szerint nem haladja majd meg a 300 milliárd forintot, vagyis a GDP 6 százaléka alatt marad. A Nomura véleménye szerint a folyamat kitart 1996-ban is, mivel a megszorító politika maga is jó eséllyel folytatódik jövőre. Ez „Horn kormányfő és pénzügyminisztere dörzsölt manővereinek köszönhető, amellyel elérték, hogy a szocialista kongresszus meglepően nagy arányban adta áldását a kormány gazdaságpolitikájára". A cég szakértői szerint ennek alapján valószínűsíthető, hogy a párt balszárnya „legalább még egy évig képtelen lesz a kormánypolitika megtorpedózására". Hasonlóan kedvező folyamatokat lát a magyar gazdaságban a legnagyobb svájci bankszövetség londoni központja. A Union Bank of Switzerland (UBS) szakértői az MTI tudósítójával ismertetett felmérésükben kiemelték: a költségvetési hiány a 29 százalékos inflációt figyelembe véve, vagyis reálértékben 41 százalékkal, de nominálisan is vagy 12 százalékkal csökkent az év első 10 hónapjában a tavalyi összehasonlító időszakhoz képest. A UBS az idei GDPnövekményt 1,2 százalékra taksálja, jövőre azonban már 3,2, 1997-re pedig 3,7 százalékos reálnövekedést jósol, 20, illetve 12 százalékos infláció mellett. A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Szűkülő belső piac, dinamikusan növekvő export • Országosán kevesebb, nálunk több az építkezés Javuló ipari teljesítmények Csongrádban Tejjel, kaláccsal. Az 1995-ös év első kilenc hónapjában emelkedett az élelmiszeri-pari termékek gyártása. (Fotó: Schmldt Andrea) 46, majd 13 százalékra csökkent. Az alágazatok mindegyike többletet ért el, kivéve az össztermelés háromtizedét adó magasépítőipart, melynek teljesítménye nagyjából az egy évvel korábbihoz hasonló. A legdinamikusabban a szak-szerelőipar fejlődött, utána az épületfenntartás, de az ágazati össztermelésre alacsony súlyuk miatt együttesen sem érik el a 8 százalékot - nem gyakorolnak számottevő hatást. A legutolsó három év adatai egyenletes fejlődést, de azon belül a magasépítő-ipar és a korábban hozzá tartozó épületfenntartás lemaradását mutatják. Szeptember végéig a vállalkozások 45 nagyobb, 10 milliót meghaladó építménnyel készültek el, és adták át azokat a megrendelőknek. Az építmények összértéke 3,6 milliárd forintot tett ki, ami négyszerese az egy évvel korábbinak. Bár az ugyanezen időszak alatt megkezdett építkezések száma 20-szal (44 százalékkal) több, összköltség-előirányzatuk folyó áron alig haladja meg a befejezettekét, azaz az új megrendelések több, de zömmel kisebb volumenű munkákra érkeztek. A megye nagyobb építőipari vállalkozásai az 1995ös év első 9 hónapja alatt 2600 főt foglalkoztattak, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az összlétszám valamivel több mint egyötödét kitevő szellemi foglalkozásúak száma lényegében nem változott, míg a fizikaiaké, különösen az építési-szerelési tevékenységet végzőké az átlagosnál erőteljesebben nőtt. Létszámgyarapodás az alágazatok közül egyedül a mélyépítőiparban következett be, az itteni 36 százalékos növekedés kompenzálta a többi alágazat különösen a szak-szerelőipar és az épületfenntartás - létszámvesztését. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 18 százalékkal nőtt. Dr. Fekete Istvánná -Páfalvl Zsoltné KSH A termelés háromnegyedét adó feldolgozóipar tevékenysége 3, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásé pedig 7 százalékkal bővült. A feldolgozóipar ágazatai közül az export kedvező alakulásának köszönhetően emelkedett a nemfém ásványi termékek, az élelmiszerek és a bútoripari termékek gyártása, ugyanakkor nem érte el az egy évvel korábbi szintet a textíliák, ruházati-, bőr- és szőrmetermékek, a gépipar, a vegyipar, a kohászat és fémfeldolgozás termelése. Az értékesítés mindössze egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi eladások volumene 2 százalékkal csökkent, ugyanakkor az export célú kivitel 12 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külföldi kiszállítások dinamikus bővülésének köszönhetően, az export aránya a tavalyi 19 százalékról ebben az évben már 24 százalékra növekedett. A külkereskedelmi célú értékesítés a textíliák, ruházati, bőr- és szőrmetermékek, valamint a fa-, papír- és nyomdatermékek gyártása kivételével minden ágazatban emelkedett. Legdinamikusabb volt a növekedés a külföldi befektetéssel jelentősen fejlesztett nemfém ásványi termékek gyártásában, ahonnan jelenleg a termelés több mint fele külföldi piacokra kerül, de jelentősen bővült a kohászati és fémfeldolgozási, a vegyipari, a bútoripari termékek, valamint az élelmiszerek kiszállítása is. A kereslet szűkülése következtében a belföldi értékesítés a fa-, papír- és nyomdaipar kivételével minden feldolgozóipari ágazatban visszaesett. A kohászat és a fémfeldolgozás belföldi eladása több mint 20, a vegyiparé 16, a gépiparé 10 százalékkal csökkent. Bútoripari termékekből 7, ruházati termékekből 6, nemfém ásványi termékekből 5, élelmiszerekből 1 százalékkal mérséklődött a hazai értékesítés. Üveg és gyufa. Ipar kicsiben és nagyban Az iparban foglalkoztatottak száma tovább csökkent, ez az 1995-ös év első 9 hónapjában - az 50 főnél nagyobb létszámú ipari szervezeteknél - egytizedével kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A visszaesés a fa-, papír- és nyomdaiparban volt a legnagyobb, 16 százalék, az értékesítési nehézségekkel küszködő textíliák, ruházati termékek gyártása, valamint a gépiparban 14-14 százalék. Mindössze két feldolgozóipari ágazat, a kohászat és fémfeldolgozás, valamint a vegyipar fejlesztette a létszámát 15, illetve 3 százalékkal. A szervezeti struktúra módosulását ebben az időszakban a kisszervezetek gyarapodása jellemezte. A harmadik negyedévben 22 új kisszervezet (50 főnél kisebb létszámú) alakult, ugyanakközelíti a 7 milliárd forintot. Az építési-szerelési tevékenység értéke 5,4 milliárd forintot tett ki, mely volumenben 13 százalékkal haladja meg az előző évi I—III. negyedéves szintet. Országosan az építőipari termelés csökkent, az építés-szerelés volumene 11 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A termelés visszaesését döntően befolyásolta a beruházásokra fordítható pénzeszközök csökkenése, emiatt nagyberuházásokat halasztottak el, amely az 50 fő feletti szervezetek termelésére kedvezőtlenül hatott. A megyében a volumen növekedése ellenére érezhető az országoshoz hasonló negatív tendencia. A többlettermelés mértéke negyedévről negyedévre, az első negyedévi 53 százalékról előbb kor már egyetlen szervezeti átalakulás (kiválás, összevonás, gazdálkodási formaváltás) sem történt. A rendelésállományáról jelentést adó - 50 főnél nagyobb létszámú - feldolgozóipari vállalkozások megkötött szerződéseinek értéke szeptember végén 5,4 milliárd Ft volt, folyó áron 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Az ipari termelői árak 1995 év 1-9 hónapjában 28 százalékkal növekedtek.) A rendelésállományi adatok továbbra is a belföldi értékesítés csökkenését és az export bővülését valószínűsftik. A megkötött szerződések nem egészen egyhavi belföldi és háromhavi exportértékesítést tesznek lehetővé. A megye 50 fő feletti építőipari vállalkozásainak 9 hónapi nettó árbevétele meg-