Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02 / 283. szám

8 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. DEC. 2. • Sikert hoz a „csanyteleki iskolarendszer"? Pedagógusok egyéni vállalkozásban Csanytelek lélekszáma 1991-től négy év alatt töhh mint 400-zal csökkent. Az elöregedés egyenes következményeként az 1972-ben 580 gyerekre tervezett ál­talános iskolába ma mindössze 196 ta­nuló jár. Ez a mai iskolabezárós idők­ben szabályos katasztrófahelyzet lenne szülőknek és pedagógusoknak egya­ránt. S mégis: a csanyteleki iskoláról ma úgy beszélnek az országban, mint egy példáról arra, hogy hogyan lehet elkerülni a bezárást és hogyan lehet pe­dagógusi állásokat megmenteni. Egy példa, amelyet sok település követni kényszerülhet. Veres János csanyteleki polgármester szerint az iskola pedagógusainak harmadát csak így lehetett megmenteni az elbocsátástól. (Fotó: Karnok Csaba) A „csanyteleki iskola­rendszer" úgy kezdődött, hogy 1991 -ben a megválasz­tott polgármester (Veres Já­nos szegedi vállalkozó, de a község szülöttje) racionali­zálásba kezdett. Amikor az országban még senki nem gondolt rá, Csanyteleken már különválasztották és vállalkozásba adták az iskola szolgáltató tevékenységeit. Vállalkozó fútött, javított, takarított. (Az akkori intéz­kedések zömét Szegeden csak most készülnek beve­zetni!) Az idei évet azonban a működési kiadások tekin­tetében a csanyteleki iskola is megsínylette: a 20 peda­gógusból hetet el kellett vol­na bocsátani. Nem küldték el őket, hanem mindenkinek lehetőséget adtak, hogy egyéni vállalkozóként dol­gozhasson tovább, - Én itt születtem ebben a faluban, parasztcsaládban nőttem fel. A szövetkezete­sítés előtt, amtg mi kormá­nyoztunk, ugyanígy műkö­dött az élet: nálunk is voltak sikeres évek meg sikertele­nek. Ha kevesebb volt az éves bevételünk, jól beosz­tották a szüleim és nagyszü­leim, a többet pedig még jobban. Ma ha kevés van, akkor is sokat akarunk el­osztani, ha sok van, akkor pedig végképp pazarlunk ­bocsátja a beszélgetés elébe Veres János. 9 A csanyteleki iskolától idén mennyit kellene el­vonni? - A költségvetésünkben az előző formában évi 22 millió forint szükségeltetett az iskola működtetéséhez. Mivel a bevételeink nem tel­jesültek, ezt le kellett volna szorítanunk 18 millió forint­ra. Megtehettük volna, hogy július elsejétől a belügymi­niszter úr levele alapján 20 százalékos közalkalmazotti létszámleépítést hajtunk végre, de ha (gy teszünk, a folyamatos leépítésben egy­szer azt vesszük majd észre, hogy csupán az épület ma­radt meg. • Ehelyett a pedagógu­soknak felajánlották az egyéni vállalkozói státust. Kinek, miért érte meg? - Kiszámoltuk, hogy ha a pedagógusok egyéni vállal­kozás formájában juthatná­nak a jövedelmükhöz, akkor azok a magas terhek - adó, tb, nyugdíjjárulék -, ame­lyek a közalkalmazotti bére­ket terhelik, felszabadulnak. Szerintem ugyanis Magyar­országon a vállalkozási tör­vény nem zárja ki a pedagó­gusokat és az alkotmány sem korlátozza a vállalkozás szabadságát. A pedagógusok nem annyiba kerülnek az ön­kormányzatnak, mint amennyi a fizetéslapon fel van sorolva. Egy bruttó 30 ezer besorolású tanár, aki hazavisz 18 ezer forintot, majdnem 50 ezer forintba kerül a munkáltatójának. Eb­ből az 50 ezerből mi 45 ezret a rendelkezésére bocsátunk, amiből a minimáljövedelem elve alapján vállalkozóként fizeti az adót és a tb-t, a töb­bi pénzt pedig olyan fejlesz­tésekre is fordíthatja, ami­lyenekről adózott pedagó­gusként eddig csak álmodoz­hatott. A fennmaradó 5 ezer a költségvetésünkben marad és a két intézményt, az isko­lát és óvodát együttvéve je­lentős éves megtakarítást hoz. Meg persze a munkahe­lyek is megmaradnak... • Az Államkincstár ja­nuári fölállítása nem le­hetetleníti el ezt a rend­szert? - Nem, mert a vállalkozó pedagógusok föl sem kerül­nek a közalkalmazotti bérlis­tára, aminek alapján a Tá­kisz, illetve a kincstár visszatarthatná a tébéjüket vagy adóelőlegjUket. A vál­lalkozó pedagógus a teljes, szerződésben kikötött össze­get továbbra is az önkor­mányzattól, illetve az iskolá­tól kapja meg, számla elle­nében. • De ahhoz, hogy a pe­dagógusok igazán jól jár­janak, bizonyos nagysá­gú jövedelem kelL.. NAPKELTE a Szeged Nagyáruházban Vasárnap isi Az élelmiszer-, a háztartási és műszaki osztály teljes áruválasztékát év végéig vasárnaponként 8.30-13 óráig 10% engedménnyel kínáljuk! - Ez már karácsonyi előzetes, - Óriási választék, - Szenzációs árak, - Díjtalan kényelmes parkolás. NAPKELTÉVEL vasárnap is FORINTOT NYER a Szeged Nagyáruház földszinti osztályainl nap is zeged J aÉT - Eszem ágában sincs a pedagógusokat adócsalásra buzdítani. De hogy jól bán­janak az adóalapjukkal, azt engedjük meg nekik. Akár egyéni, akár társasági vállal­kozás formájában, de hagy­juk, hogy saját magukat is kormányozhassák. 9 Hányan próbálkoztak az új státussal? - Egy féléven túl va­gyunk: a kezdeti időszakban a 20 pedagógusból 11 -en vá­lasztották a vállalkozói for­mát, most már többen is vannak... 9 Szabad választás volt? - Természetesen, és örü­lök, hogy kezdettől 11 em­ber hitt nekem. Nem úgy te­vődött fel a kérdés, hogy vagy vállalkozó lesz valaki, vagy elmegy. Emellett kö­töttünk egy olyan megáll­apodást, hogy ha véletlenül olyan törvény születik, amely a tevékenységet tiltja, akkor megvan a visszaút a közalkalmazotti státushoz. Persze ez a visszaút az isko­la esetében oda vezetne, hogy elbocsátásokon kellene gondolkodni. 9 Hogyan változott az it­teni pedagógusok kerese­te, amióta egyéni vállal­kozóként dolgoznak? - Nem szívesen válaszo­lok erre a kérdésre, legfen­nebb csak annyit: nem lett kevesebb, másképp „vissza­szökdösnének" a közalkal­mazotti státushoz. Lényegé­ben a pedagógiai munka is változatlan, csak a pedagó­gusok nem az eddigi formá­ban, hanem számla ellené­ben kapják a fizetésüket. Te­hát ez egy megbízási díj, amelyben minden pedagó­gus elóre egyénileg mege­gyezett az iskola igazgatójá­val. 9 Ön ugye hisz abban, hogy a nehéz időszak át­vészelésének ez az útja. De ha 1991-ben Szeged polgármesteri székében ül és 1995-ben meg is marad benne, ugyanezt a szegedi iskolákban is megpróbálta volna? - Persze. Akartam én 90­ben Szegeden polgármester lenni, de nem lettem. Most megpróbálok egy példát ki­csiben megvalósítani, amely, ha sikerül, modell lehet más települések számára is. Vé­leményem szerint ezt a mo­dellt egy nagyobb városban csak jobban lehet megcsinál­ni, mint egy kisebb települé­sen. Panelt József Menedzser asszisztenst keresünk román nyelvtudással és titkárnőt! Jelentkezés levélben "Állandó" jeligére. Cím: 6721. Szeged, Zárda u.7.,Giraffe Bt. Az éremnek lagalább két oldala va\ Csakúgy, mint a csanyteleki iskolakí­sérletnek. Azon ugyanis nem kell cso­dálkozni, ha egy településnek legalább 45 ezer forintjába kerül havonta egy alulfizetett pedagógus, aki ráadásul eb­ből mindössze legföljebb 18 ezret kap kézhez, akkor ezt a helyzetet előbb­utóbb mindkét fél megelégeli. Kialakít­ják hát a maguk számára azt a modellt, amit Csanyteleken kifundáltak. Azaz: vállalkozóvá lesz a pedagógus. Ebben a konstrukcióban a falu meg­spórol néhány ezer forintot, néhány ezer forinttal pedig több kerül a peda­gógus zsebébe. Magyarán arról van szó, hogy amíg alkalmazottként kapta meg a nagyjából-egészéből pária-élet­módhoz elegendő összeget, addig adó­ban és tébében-nyugdíjjárulékban vi­szonylag szép summát akaszthattak le a pedagógusról és az önkormányzattól. Vállalkozóként azonban a pedagógus számla ellenében veheti föl a rászánt szinte teljes summát, hogy aztán lehető­ségei és kiadási szerkezete függvényé­ben viszonylag tekintélyes százalékot Irjon-lrhasson le költségként. Adót és Adék és tanárok tébét így aztán csak a maradék után fi­zet. így lényegében 5-10 vagy akárl5 ezer forinttal többet költhet magára és családjára. És nem történik semmi más, csupán ebben a modellben végre beruházhat saját magába és vállalkozásába (már­mint a gyerekek oktatásába). Leírhatja költségként a megvásárolt könyveket, folyóit, ' kat, újságokat, telefon- és vil­lanyszámlahányadot, irodaszert, egy szegedi vagy pesti színházlátogatást útikiiltsi tel együtt csakúgy, mint a bel- vagy külföldi tanulmányutat, netán a számítógépet, ha erre lenne szüksége stb. És CSUK az ezután fennmaradó ősz­szeg számit jövedelemnek, ami után adót és tébét kell fizetni. Azaz a vállalkozói modell figyelem­be veszi, hogy a szellemi, adott esetben a pedagógusi munka is folyamatos be­fektetéseket igényel, amely befektetések költségeit a jelenlegi alkalmazotti bé­rek egyáltalán nem tartalmazzák. Mindez az érem egyik oldala. A má­sik? A többletjövedelem fejében a pe­dagógus elveszíti közalkalmazottként élvezett, ám egyre kétségesebb védett­ségeit, érdekérvényesítési lehetőségeit. Ha azonban a polgármesteri hivatal és a pedagógustársadalom kölcsönösen megbíznak egymás korrektségében - és ez Csanyteleken úgy látszik így van - a dolog működik. Hogy az állam és a tébé, no meg a nyugdíjbiztosító így kevesebb bevétel­hez jut? Igaz, dehát éppen a költségve­tés méri Ily szűken, az értelmiségi lét­hez elégtelenül a pedagógusbéreket és az állami nyugdíjbiztosítás jelzi, hogy aki tud, gondoskodjon előre magáról, mert az állami nyugdíjrendszer az összeomlás felé halad. A csanyteleki modellben az önkor­mányzat és a pedagógusok egyaránt vették ezt az igencsak nyomatékos üze­netet. Szóvay István Magyar Államkötvény 1998/G2 változó kamatozású 1997!VI 1997/Y2 fix kamatozású MINDIG VOLTAK NAGY PILLANATOK A JELEM MACY PILLANATAI­BAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1995. december 13-án kibocsátjuk a legújabb, 1998/G2 jelű Magyar Államkötvényt, valamint újra je­gyezhetők a nagy sikerű 1997/Y1 és 1997/Y2 jelű sorozatok. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/G2 3 év futamidő, változó kamato­zás. Az első kamatfizetésig érvé­nyes kamat mértéke évi 34,98%. A kamat mértéke a kamatmegál­lapítás időpontját megelőző egy naptári hónapban kibocsátott 6 hónapos lejáratú diszkont Kincs­tárjegyek aukcióinak eredményei alapján kerül megállapításra. Jegyzési árfolyam 1998/G2: 1995. november 27-től december 1-ig 106,30%, 1995. december 4­től december 8-ig 106,90%. Az elérhető hozam az első ka­matidőszakra évi 32%. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% ka­mat. Kamatfizetés fél évenként. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Y2 1,5 év futamidő, évi fix 30% ka­mat. A kamatfizetésre és a tör­lesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt fél­évente tőkésítésre kerülnek. Jegyzési árfolyam 1997/Y1.Y2: 1995. november 27-től december 1-ig 104,50%, 1995. december 4­től december 8-ig 105,10%. Az elérhető hozam évi 31%. Jegyzés: 1995. nov. 27- dec. 8. Befektetése mindig biztonsá­gos - pénze mindig elérhető. További aktuális információk: 266-6044. Forgalmazó- és kifizetöhelyek: MNB Csongrád Megyei Igazgatósága Szeged, Deák F. u. 17. • OTP Bank Rt.: 6701 Szeged, Széchenyi tér (Tisza Szálló)., Aradi vértanuk tere 3., Szentes, Csongrád, Flódmezővásárhely, Makó, Kistelek, Mórahalom • Quaestor Értékpapír Kft. 6720 Szeged, Deák F. u. 34. • Magyar Hitel Bank Rt. 6700 Szeged, Mars tér 5., Flódmezővásárhely • Inter-Európa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. Zí A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom