Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-13 / 292. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SEBE! SZERDA, 1995. DEC. 13. Utoljára 1991-ben vetet­tek akkora területen kalászos gabonát Csongrád megyé­ben, mint az idén. A közel 96 ezer hektár döntő hánya­dát, kétharmadát a búza, húsz százalékát pedig az ár­pa foglalta el. A szikesebb, sülevénye­sebb területeken már június közepén megkezdődött az őszi árpa és búza aratása, nem egy helyen azonban várni kellet, hogy kombájn alá száradjon a terep. Az el­ső benyomások alapján még 4,6-4,8 tonnás hektáronkénti búza termést becsültek a Csongrád megyei szakembe­rek, ám az aratás előrehalad­tával romlottak a kilátások. A betakarítás végeztével az­után kiderült, hogy a 260 ezer tonnás búzatermés ki­sebb, de jobb minőségű a vártnál, s a 4,1 tonnás hektá­ronkénti - országos átlaggal szinte egyező - hozam jóval alatta marad a tavalyi 4,9 tonnásnak. A búza aratása 8.800 fo­rintos államilag garantált vé­dőárral indult, de már a munkák kezdetén 9.500 fo­rintot ígértek a kereskedők, felvásárlók a búza tonnájá­ért. (A tárolókapacitással nem rendelkező gazdaságok takarmánybúzáját ugyanak­kor már 7.000 forintos - a késő őszinél tízezer forinttal • Hoppon maradtak a felvasariók Pocok, aszály, eső, gyom Aratás. Kiderült, minden szemért kár. (Fotó: Gyenes Kálmán) olcsóbb - áron is elvihették a kombájn mellől az azonnal fizetők.) Sokan jó minőségű étkezési búzáért sem tudtak tízezer forintnál többet kap­ni, hiszen az integrátori hi­telből történő termelés szer­ződés szerinti árqi nem sok­kal voltak magasabbak a ga­rantált árnál. Sok tőke- és forgóeszközhiányos gazda­ságnak azonban ez volt az egyetlen esélye, hogy azután az eget kémlelve az átlagos termés után valami szerény nyereséget érjenek el - sok­szor a nullszaldót és a fog­lalkoztatást is eredménynek feltüntetve. Jellemzően a hi­telező bankok sem vártak sokáig az eladósodott gazda­ságok termésének értékesíté­sével, még akkor sem, ha adott volt a tárolókapacitás. A biztos és azonnali tízezer forint körüli tonnánkénti ár­ral csökkentek tehát a tarto­zások, de idén többet hozott volna a türelem. A termelő tehát eladta a búzát, majd sa­ját létesítményében bértárol­va figyelhette a hétről hétre gyosuló áremelkedést. Az árak nem csak hirtelen meginduló világpiaci árak húzták felfelé, hanem az a tény is, hogy országosan ke­vesebb búza termett, mint amekkora exportot lekötöt­tek a külkereskedők. így az étkezési búza tőzsdei ára már augusztus elején a 13 ezer forintot ostromolta, ami már akkor felvetette a kér­dést, hogy ilyen jó ár mellett miért kell tonnánként másfél ezer forinttal támogatni a búzaexportot. Szeptember elején például már csak 15 ezer forintos áron lehetett ét­kezési búzához jutni, így nem csoda, ha a szegedi székhelyű Délgabona Rt. is csak kétharmadát kapta meg az 50-55 ezer tonnás, szerző­déssel lekötött éves igényé­nek. A termelők pocokra és aszályra, esőre és gyomra egyaránt hivatkoztak, a való­ságban azonban annak adták el a búzát, aki a legtöbbet kí­nált - készpénzben. A felvá­sárlónak persze nem per, ha­nem búza kell. Ezért azon­ban az idő előrehaladtával egyre többet kell fizetni: az étkezési búza decemberi el­számolóára például tonnán­ként 23 000 forint körül ala­kul. És ez még nem biztos, hogy a csúcs, hiszen a múlt héten Chicagóban 15, Kan­sas Cityben 21 éves rekor­dott döntött meg a búza ára, 192, illetve 196 dollárral. (Csak emlékeztetőül: egy dollár egy forint híján 140 forint az MNB középárfo­lyamán.) Kovács András Hálózatra kötve Mi kell ahhoz, hogy valaki valamely ún. „online" hálózat­ra kapcsolódhasson? Egy személyi számítógép, egy telefon­vonal, és modem - a kettő összekötéséhez. Ha ez megvan, akkor számtalan szolgáltatás karnyújtásnyi közelségbe kerül: adatokat kérhetünk cégekről vagy valaha megjelent köny­vekről, helyfoglalást intézhetünk szállodákba vagy repülőgé­pekre, barátokra lelhetünk az érdeklődési körök szerint nyil­vántartott csoportok bármelyikében, és a seregnyi lehetőség mellett még akár egy egyszerű faxot is külhetünk. Az USA-ban a nyolcvanas években alapították az első nagy „online" hálózatokat, mint a Time-Warner az America Online-t (AOL), vagy az IBM a Prodigyt. Jelenleg az AOL vezeti a ranglistát 3,4 millió felhasználóval, őt követi a nemrég még első Compuserve 3,2 millióval. A felhasználók köre hiheteltlen gyorsasággal nő: egyedül az AOL ezév ta­vaszán közel kétmillió új előfizetőt nyert meg magának. A sláger persze az Internet hálózat, amely eredetileg az USA kormányának kutatási és tudományos hálózataként indult, a kilencvenes évek elejétől azonban hihetetlenül kibővült. 1994-ben az USA kormánya teljesen felszabadította az Inter­netet, így bárkit, aki megfelelő géppel rendelkezik, csatla­kozhat a jelenlegi Internet felhasználók 40 milliósra becsült népes táborához. A verseny az egyes hálózatok között persze igen nagy: egyes „online" hálózatokon keresztül például ol­csóbb az Internethez való kapcsolódás, mint közvetlenül. Mások monopolhelyzetüket próbálják kihasználni. A Micro­soft ellen az USA-ban amiatt folyik kartelljogi eljárás, mert a Windows 95 hálózati adottságaihoz alkalmazkodó új ún. Microsoft Network (MSN) így kivételes előnnyel száll ring­be a többi „online" hálózattal szemben. Hogy mibe kerül büszke „online" felhasználónak lenni? Nyugat-Európában mintegy havi 15 német márkába, amihez az óránkénti körülbelül nyolcmárkás használati díj és a kü­lön szolgáltatások díja még hozzáadódik. De nem kell már külföldre utaznunk, ha a hálózatok dzsungelében akarunk kalandozni, mindez ugyanis már hazánkban is valóság. Csallner András SoftLock • A Cenzor Bróker értékelése „Olajozott kereskedelem a tőzsdén" A Budapesti Értéktőzsde elmúlt hetén a Mol Rt. részvényeire született a legtöbb üz­letkötés. Míg a hét első felében, gyakorlati­lag a most zajló kibocsátási akció árán, tehát 1100 forint körül cseréltek gazdát a papírok, addig a hét második felében, már akár 1050 forintért is hozzá lehetett jutni kisebb téte­lekhez. Péntekre 1085 forinton zárt a papír árfolyama. Összességében többszáz milliós forgalmat, és egyre alacsonyabb árat regiszt­rálhattak a Mol papírjaiban érdekelt befekte­tők. Csak a Balaton Füszértnek, a Prímagáz­nak, illetve a Zalakerámiának sikerült 100 forintot meghaladó árfolyamnyereséget elér­ni a tőzsdén. A hét végén 3700, 4000, illetve 3205 forinton zártak az előbb említett papí­rok. Akadí még néhány részvény, amelynek az ára kis mértékben meghaladta, illetve leg­alábbis elérte az elmúlt heti szintet. Kie­gyensúlyozott forgalom mellett a Danubius 1255, az Égis 3350, a Pannonplast 1720 fo­rinton zárta a hetet. A részvények zöme azonban kisebb-nagyobb mértékű árfolyam­veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Bi­zonyára nem repes a szíve azoknak a befek­tetőknek, akiknek Glóbus, Domus vagy Fo­tex papírokban áll a pénzük. A Glóbusra pél­dául 800 forint alatti áron is születtek üzle­tek, bár a hetet 865 forinton zárta a papír. Hasonló negatív szerepléssel büszkélkedhet a Fotex is, amely a Glóbus-hoz hasonlóan eddig mélypontján szerepelt. A papír pénteki záróára 95 forint volt, bár még 90 forinton is születtek üzletek. Egy hét alatt több mint 10 százalékot vesztett az értékéből a Domus. Pénteken már csak 500-525 forint között le­hetett megválni a papíroktól. Amfg a tőzsdén inkább a bessz jelei fi­gyelhetők meg, addig a Diszkont Kincstár­jegy aukciókon megállni látszik, a nyár vége óta tartó kamatcsökkenési hullám. Például 3 hónapos kincstáljegyekkel, már akár 30 szá­zalékot meghaladó hozamot is elérhetnek a befektetők. ŐID BANK TISZTELT BANKKÁRTYA-TULAJDONOS ÜGYFELEINK! Tá|ékoztat)uk Önöket, hogy az OTP Bank Rt. által kibocsátott bankkártyákkal Csongád megyében - a nap 24 órájában ­az alábbi helyeken vehetnek fel készpént bankjegykiadó automatáinkból: • Szeged, Takaréktár utca 7. Az OTP Bank Rt. megyei Igazgatóságának épületénél • Szeged. Aradi Vértanúk tere 3. Az OTP Bank Rt. fiókjánál • Szeged. Kossuth L. sgt. 68. DÉMÁSZ Rt. épületénél • Szeged, Tisza L. krt. A Centrum Áruháznál • Hódmezővásárhely, Andrássy u . 1. Az OTP Bank Rt. fiókjánál • Hódmezővásárhely. Erzsébeti u. 7. Az Alföldi Porcelángyárnál • Csongrád, Szentháromság tér 2-6. Az OTP Bank Rt. fiókjánál • Makó. Széchenyi tér 14-16. Az OTP Bank Rt. fiójánál • Szentes. Kossuth u. 26. Az OTP Bank Rt. fiókjánál KERESSE A BankPont EMBLÉMÁT! . Tisztelettel ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. CSONGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA - Az alapítók a szegedi egészségügyi, illetve egész­ségügyi intézményi ellátás­ról való folyamatos gondos­kodás, mint közfeladat biz­tosítása céljából hozták létre a közalapítványt. Célja, hogy a szegedi önkormány­zat egészségügyi intézmé­nyeiben és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem klinikáin a gyógyí­tó tevékenység folytatásához szükséges tárgyi feltételeket elősegítse. Valamint folya­matosan támogassa a klini­kák és kórházak dolgozóinak méltó munkavégzési körül­ményeit, a szakmai tovább­képzés feltételeit, a betegek számára pedig a megfelelő gyógyulási környezetet. • Miként működtethető ma Magyarországon ha­tékonyan egy közalapít­vány? - Igen fontosnak tartom, hogy az alapítványt és annak céljait megismerjék azok a társaságok, vállalkozók, akik tehetnek és tenni kívánnak azért, hogy régiónk egész­ségügyi intézményei a kívá­nalmaknak megfelelően fej­lődjenek - tájékoztat dr. Ti­már László, a közalapítvány kuratóriumának elnöke. Ku­• Inkubátorház - közalapítványból A beteg: az Erre a kérdésre ma kevesen tudnak érdemben válaszolni, pedig az - valamilyen formában ­minden magyar polgárt érint. Szegeden most el­hangzott egy válasz: megalalkult egy közalapít­vány, amely a szegedi egészségügy lábraállítását tűzte kl céljául. Mire alapozta kezdeményezését, amellyel létrehozta a Szegedi Egészségügyi Intéz­ményfe|lesztő Közalapítvány? - kérdeztük dr. Tí­már László önkormányzati képviselőt. ratóriumi társaimmal egyet­értésben igen nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a közala­pítvány megfelelő kommu­nikációs környezetének kia­lakíatására. Mindent megte­szünk azért, hogy a közala­pítványt támogatókat folya­matosan ellásuk a szükséges információkkal, és egyben felépítünk egy, az alapítvány céljait segítő ösztönző rend­szert. Ezalatt például azt ér­tem, hogy - támogatóink be­vonásával - a tevékenysé­günket segítő rendezvénye­ket, fórumokat szervezünk, ahol egészségügyi szakem­berekkel találkozhatnak a té­makör érintettjei, érdekeltjei és a segíteni, tenni akarók. Az egészségügy - mint egy sajátos problémakör - még sok kérdést és megoldási le­hetőséget kínál az elkövetke­ző években is. Szeretnénk, ha ezen kérdésekre a választ közösen keresnénk meg egy mindenki előtt nyitott fórum keretében. 0 Miben áll az alapít­vány tevékenysége? - Az alapítvány minden gazdálkodási évet követő 60 napon belül Vagyonkezelő Kuratóriuma útján nyilvános pályázatot ír ki a korábban említett intézmények számá­7 ra a közalapítvány éves gaz­dálkodási és költségtervében meghatározott, a közalapít­vány rendelekezésére álló pénz felhasználására. A be­érkező pályázatokat a Va­gyonkezelő Kuratórium sza­kértők bevonásával elbírálja és rangsorolja. Az így fel­mért igények alapján a leg­kedvezőbb beszerzési forrá­sokat felkutatja, gondosko­dik az igényekhez igazodó megrendelésekről, és az in­tézmények javára történő szállításokról. 0 Mi szerepel az alapít­vány közeli tervei között? - A magyar orvostársada­lom helyzete legalább olyan válságos, mint az ország, és azon belül az egészégügyi el­látásra szoruló polgárainak állapota. Szeretnénk felkarol­ni egy szegedi kezdeménye­zést, amely egy egészségügyi inkubátorház létrehozását cé­lozza meg. Remélem, hogy ez irányú terveinkről is ha­marosan beszámolhatok. • Évi 10 millió telefonkártya Gyűjtők és használók mmá A Matáv mintegy 10 mil­lió telefonkártyát értékesít évente. A vásárlók 80 száza­léka az 50 egységes kártyát részesíti előnyben. A 120 egységes telefonkártyákat főleg a külföldiek és azok vásárolják, akik gyakran te­lefonálnak nagyobb távol­ságra. Mindez a Matáv Rt. marketing-kommunikációs osztályának felméréséből derült ki. A kártyát használók 60 százaléka 18 és 40 év közöt­ti. A lakosság valamennyi csoportja vásárolja, de a vá­sárlók 85 százaléka a diákok és az aktív keresők köréből kerül ki. A vásárlók és közvetlen családtagjaik 32 százaléka telefonkárya-gyújtő. Összességében a megvásá­rolt kártyák 71 százaléka válik a gyűjtemények rész­évé. A Matáv a kártyás tele­fonálási lehetőséget 1991 nyarán vezette be hazánk­ban kísérleti jelleggel a Ba­laton-partján. Ám a telefon­kártya használata rövid időn belül a külföldi országokhoz hasonlóan rendkívül nép­szerűségre tett szert Ma­gyarországon is. A Matáv a lakossági igé­nyeknek megfelelően telepí­tette a kártyás telefonfülké­ket. A telefonkártyák or­szágszerte 15 ezer készülék­ben használhatók. Ezek mintegy 40 százaléka Buda­pesten, a többi elsősorban városokban, a Balaton-part­ján, idegenforgalmi közpon­tokban található. A Matáv-telefonkártyákat a francia Gemplus és a né­met ODS cég gyártja. (MTI) MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási árfolyam egységre, forintban Angol font 210,47 21239 214,71 Ausztrál dollár 10134 10236 10338 Belga és lux. frank (100) 46232 467,09 471,66 Dán korona 2439 24,83 25,07 Finn márka 31,76 32,07 3238 Francia frank 2733 27.80 28,07 Görög drachma (100) 57,86 58,43 59,00 Holland forint 84,89 85,73 8637 ír font 218,18 22034 22230 Japán yen (100) 135,90 13734 13838* Kanadai dollár 99,44 100,44 101,44 Kuvaiti dinár 45834 46231 46738 Német márka 95,15 96,09 97,03 Norvég korona 21,62 2133 22,04 Olasz líra (1000) 8634 87,17 88,00 Osztrák schilling 1332 13,65 13,78 Portugál escudo (100) 90,61 9131 92,41 Spanyol peseta (100) 11138 112,66 113,74 Svájci frank 117,72 118,89 120,06 Svéd korona 20,63 2032 21,01 USA-dollár 137,41 138,75 140,09 ECU (Közös Piac) 17530 176,93 178,66 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ÁNDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom