Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-13 / 292. szám

SZERDA, 1995. DEC. 13. i GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Megint bűnt követtem el. Talán olyan ol­vasónk is van, aki emlékszik rá: megírtam, hogy a torkomon akadt az auditor kifejezés. Válaszra méltatott Lovász Szabó Tamás, a TÜV Rheinland EUROQUA ügyvezető igazgatója: „Az elmúlt hónapban örömteli hír jelent meg a szegedi lapokban. A hazánkban és külföldön egyaránt híres hazai nagyvállalat szegedi leányvállalata gazdagabb lett egy oklevéllel, mely azt hivatott igazolni, hogy a vállalat felkészült a piac igényeinek messze­menően megfelelő termékek előállítására. Európaiul? Sajnos, mint utóbb kiderült, ez a hír csak a szakmában jártas hazafiaknak okozott osz­tatlan örömet. Volt, aki a híren felháboro­dott, nem értvén, hogy mi is történt valójá­ban. Ez persze nem feltétlenül nyelvvédő honfitársunk hibája, aki még az idegen sza­vak szótárát is segítségül hívta, hogy meg­fejtse a rejtjelezett üzenetet. A gond "sokkal inkább abból adódik, hogy korunkban a mű­szaki fejlődés és gazdasági átalakulás, a vi­lágban használatos új módszerek sokkal gyorsabban gyűrűznek be szűkebb vilá­gunkba, mintsem azt anyanyelvünk szóval bfmá. A gond nem újkeletű, hisz gondol­junk csak a nyelvújítás korára, amely meg­próbálta a külhon szavait is magyarítani. „Istókhalma" mégsem vált mindennapos közkinccsé. A nyelvvel oly fejlett gazda­sággal rendelkező országok, mint Németor­szág sem tudja követni a változásokat. Ne­kik az is gondot okoz, hogy más azonos vagy közel azonos nyelvet beszélő ország­gal is égyzetetni kell, mint Svájc vagy Ausztria, aminek eredményeként a német hangzású szavakat végül is mindenütt ide­gennek érzik. Elteijednek hát a nemzetközi­leg használatos szavak, amelyek ugyan egyetlen anyanyelvben sem találhatók meg, mégis, legalább a szakma mindenütt ugyan­i1 azt érti alatta. Persze az újságok nem csak a szakmabelieknek íródnak, így joggal elvár­ható, hogy kívülállók is érteni tudjanak egy olyan nagyfontosságú eseményt, mint ami­kor a TÚV Rheinland EUROQUA vezető auditora átad egy certifikátot. Ez ugyanis magyarra fordítva annyit jelent, hogy egy német központú, de az egész világon tevé­kenykedő alapvetően műszaki felügyeletet ellátó szervezet képviselője, aki a helyszíni vizsgálatot vezette a szegedi gyárban, annak elismeréseként, hogy a vállalat kielégítette a minőségbiztosítási rendszerével szemben ál­lított nemzetközileg szabványosított köve­telményeket, egy oklevelet adott át a vállalat vezetésének, aki erre rendkívül büszke volt. Bízunk benne, hogy ez a büszkeség nem korlátozódik csak a beavatottak körére, ha­nem szóhasználattól függetlenül vala­mennyiünknek örömet okoz, hogy sikerült közelebb kerülnünk Európához." • Kedves Igazgató Úr! Talán fölösleges mondanom, nagy örömmel töltött el, hogy vezető auditoruk átadta a szegedi leányválla­lat általam is nagyrabecsült vezetésének azt a bizonyos certifikátot. Abban is igazat adok Önnek, hogy hatalmas a roham magyar anyanyelvünk tisztasága ellen - sajnos, leve­le is erre példa leginkább -, de nekünk még­is az a dolgunk, hogy vigyázzunk rá. Izgal­mas, mekkora gondokkal küszködik a ná­lunk gazdaságilag sokkal fejlettebb Német­ország is, de az, bocsánatot kérek érte, le­gyen az ő gondjuk. Remélem, Ön se úgy jött a világra, hogy azonnal auditált volna, be­vallom, engem nem kergettek otthon az asz­tal körül, amíg meg nem tanultam. És ma se kergetnek, ha nem használom. Sokan van­nak, akik éppen nyelvi zavarodottságunk mentésére hozzák föl az Európához való csatlakozás szándékát, de mi már akkor Eu­rópában voltunk, amikor ilyesmire hivatkoz­nunk se kellett. És bocsánatát kérem a ked­ves hölgynek is, aki a certifikátot átadta, amiért konok következetességgel még most is vezető könnywizsgálónak merem nevez­ni. Nem előkelő európaiul, csak gyönge ma­gyarul. Hátha többen értik. Horváth Dezső „Kevés az igazán életképes ötlet" Német hitel, több csomagban Márkamilliók gazdát keresnek Nemrégiben Budapesten frták alá ünnepélyesen a szegedi önkormány­zat kezdeményezte, Bács- és Csong­rád megyei önkormányzatokat össze­fogó, négyszázmilliós alaptőkéjű Du­na-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. társasági szerződését. A többségi tu­lajdonos a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., melynek elnök­vezérigazgatója Medgyessy Péter, volt pénzügyminiszter. Az aláírás utáni fogadás alatt kértünk villámin­terjút a bankfönöktől. - Információink szerint önök ke­zelik az egymilliárd plusz három­százmillió márkás hitelkeretet, amelyet nemrégiben bocsátott rendelkezésünkre a német kor­mány. Hol tart ez most? - Ez azért túlzás, a keretnek csak egy részét kezeljük. Ami biztos, az egy 50 milliós csomag, a kis- és kö­zépvállalkozások számára elkülöní­tett fejlesztési hitel. Ennek kilhdása folyamatban van, vagyis tárgyalunk már az ügyfelekkel. Ezt az összeget szeretnénk megduplázni, s akkor nyilvánvalóan azt is mi fogjuk kezel­ni. Van egy rész, ami biztosan a mi asztalunk, a helyi infrastruktúra-fej­lesztési hitel. Még nincs végleges szám, de úgy gondolom, ez százmil­lió márka körül lehet. Valószínűleg lesz szerepünk, ha nem is mi vesszük fel közvetlenül, a földregisztrációs ­telekkönyvezési - rendszer kialakítá­sához kapcsolódó hitelcsomagban. j —— -A Q. r V— h ir * Medgyessy Péter elnök-vezérigazgató - Bírálat is éri a már működő re­gionális fejlesztési társaságokat, hogy azok kockázati tőkebefekte­tés helyett a kívánatosnál na­gyobb arányban tartják pénzüket biztos államkötvényben. A békés­csabairól például mi az ön véle­ménye? - A csabaiak kezdetben valóban nem nagyon találták meg a kfvánatos arányt, de az utóbbi időben aktívab­bak lettek. Jól működik, azaz sokkal élénkebb például a nyíregyházi és a székesfehérvári. A gond persze nem ott van, hogy nincs tőke, hanem ott, hogy nagyon kevés az életképes pro­jekt. Átgondolatlan, megvalósíthatat­lan bőven akad, de amit nyugodt fej­jel finanszírozni lehetne, az keve­sebb. Amiről feketén-fehéren be le­hetne bizonyftani. hogy jövedelmet hoz. A társaság nem teheti be pénzét rossz ügyletekbe, mert az felelőtlen­ség volna. - Van a szakmának olyan része, amelyik ágy gondolja, hogy az MBFB kényszerűségből bankte­metői feladatokat is ellát. Ez így elég erős, de ön hogyan kommen­tálja? - Nem, ezt egyszerűen nem értem. - Mondjuk, Konzumbank. - A Konzunbank egy jó bank, tő­kehiánnyal szenvedett. Mi beszáll­tunk a Konzumbankba úgy, hogy tő­két emeltünk. Egymilliárd forintot. Ma már olyan mutatókkal rendelke­zik, például tíz százalékos a tőke­megfeleléssel, ami felette van a 8 százalékos követelménynek. S ennek az elvárható szintnek nagyon sok ma­gyar bank ma még nem is felel meg. Tehát jó beavatkozás volt a Konzum­banknál, és nagyon optimista vagyok a jövőt illetően. A vezetés dinamikus és produkálni akar, javult a marke­tingmunka, s az ügyfelek is egyre jobban ismerik a bankot. Nem taga­dom, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank cégeit, klienseit fo­lyószámlavezetésre a Konzumbank felé szeretnénk terelni. Azt gondo­lom, hogy egy ilyen háttérrel, mint az MBFB, a lakosság bizalma is növe­kedhet. Kovács András • Könyvalánlat Felszámolók A Szeged, Tisza L. krt. 58. szám alatti Szakköny­vesbolt (tel.: 314-681) aján­lata: Felszámolók kéziköny­ve. A piacgazdaság elvá­laszthatatlan része a törvényi szinten szabályozott csőd és felszámolási eljárás. A fel­számolási eljárás lebonyolí­tásáról szóló kézikönyv el­sődleges célja, hogy a bfró­ság által kijelölt felszámoló szervezetek, illetve az álta­luk kijelölt felszámoló bizto­sok részére segítséget nyújt­son az eljárás rendje, a jog­szabályok és előírások alkal­mazásához. A jelenleg folyó felszámolási eljárásokat há­rom jogszabály alapján kell lefolytatni. A kézikönyv a felszámolás lebonyolítását a folyamatban lévő ügyeknél az 1986. évi 11. tvr-ben, az 1991. évi IL. törvényben és az 1993. évi LXXXI. tör­vényben előírt követelmé­nyek szerint tartalmazza. Az itt leírtak a tövényben megfogalmazott eltérésekkel a végelszámolási eljárásokra is alkalmazhatók. Remélem, hogy ez a kézikönyv hasz­nos tanácsokat ad a felszá­molásokkal foglalkozó vál­lalkozóknak, szervezetek­nek, a végrehajtást bonyolító felszámolási biztosoknak. Dr. Tanács Károly • Ötödször Szegeden Külkereskedelmi konferencia A kétezer éves római mondás szerint hajózni pe­dig kell! Sajnos, kis orszá­gunk nem büszkélkedhet tengerrel, így aztán a gazda­sági kényszer figyelmeztető mondása fgy módosul: ke­reskedenünk pedig muszáj! E tényt felismerve indítot­ta útjára a Triplax Stúdió négy évvel ezelőtt azt a kon­ferencia sorozatát, amelyet az idén már ötödik alkalom­mal rendez meg, ezúttal Kül­ker '96 címmel Szegeden, a Belváros legelegánsabb szál­lodájában, a Hotel Royalban. Védnök: Horváth Lajos tit­kár (Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara) A december 13-14-én zajló tanácskozás célja az, hogy a külkereskedelemmel foglalkozó gyakorlati szak­emberek egy-egy téma leg­szakavatottabb ismerőitől tudják meg, hogyan változ­tak a kereskedelmet szabá­lyozó jogi rendelkezések (vámtörvény, devizatörvény stb.) és hívják fel a figyel­met arra, mire is kell legin­kább ügyelni a külkereske­delmi ügyletek szabályos, jogszerű lebonyolításakor. A konferencia előadói kö­zött találhatják Adorján Györgyöt, a Teledata-Cast igazgatóját, dr. Tóth Attilát, az IHG elnökét, Bárdos Györgynét, az IKN enged­élyezési főosztályának taná­csadóját, dr. Szigeti Zsolt ügyvédet, a Választott Bíró­ság elnökét, Dómján Lászlót, a Kopint Datorg Rt. vámfej­lesztési igazgatóját, Márkus Andrást, a VPOP területi szakreferensét, Török Miklós főtanácsost, a Magyar Nem­zeti Bank devizaengedélye­zési és ellenőrzési főosztá­lyának nyugalmazott főosz­tályvezető helyettesét, Bé­késsy Csabát, a Mogürt Rt. pénzügyi igazgatóját és Mol­nár Györgyöt, a Magyar Protokollszövetség elnökét. A Ford autócsalád jól is­mert és közkedvelt tagját, az Escortot „simogatta meg" a tervezői fantázia: hatásos megjelenésbe csomagolva, kifinomult, továbbfejlesztett műszaki megoldásokat rejt­ve még a nyár elején dobták piacra idehaza is a középka­tegóriás, családi autót. A modellfejlesztéseknek per­sze nemcsak külső jelei van­nak, de egy-egy autó minő­sége is más dimenziót kap­hat ilyenkor. Az új Escort nem csak a szemnek tetszetős, de példá­ul az aktív és passzív bizton­sági eszközök egész tárházát rejti magában: oldalsó védő­gerendákat és csúszásmentes első üléseket kapott a leg­újabb Ford modell is. Sajá­tos biztonsági „keretben" utazhatnak az autózók. Bele­ülve - természetesen - első­ként a belső tér eleganciája hívja fel magára a figyelmet: akár csak kfvül, belül is a ma divatos legömbölyített for­mákkal találkozik az utas. A műszerfal lágyan fvelő vona­lai a középkonzolon, az ülé­seken is folytatódik. Kelle­mes, szihte otthonos meleg­séget árasztó a belső tér. Egy családi limuzinnál fontos a jó helykihasználás. Nos, az Escortban a hátsó üléseken • Próbaúton az új Escorttal Magasabb Ford-ulaton! Ford Escort 1,3 CL: Tágas, gyors és kicsi az „étvágya" is kényelmesen utazhat akár három utas is, a csomagtér is ideális méretű, akár nagyobb kirándulásokhoz, utazások­hoz is elegendő. Az új Escort alapváltoza­ta, a CL is elengedő kényel­met kínál, ráadásul eddig si­került ezt a kocsit jócskán a „bűvös" kétmilliós ár alatt tartani. Meglepően erőteljes az alapváltozatba szerelt 1,3 literes, injektoros erőforrás. A mindössze 60 lóerős mo­tor önmagát meghazudtoló­an fürge és dinamikus. A gyárilag 153 kilométeres végsebességre méretezett erőforrás 17,6 másodperc alatt rántja fel a Fordot szá­zas tempóra. Meglepően él­vezetes vezetni az új Escor­tot, hála például a rendkívül finom és könnyű kormány­nak. A kezelőszervek jól kézre esnek, minden könnyen áttekintehő és mű­ködtethető. Még olyan apró figyelmességre is futotta a tervezői gondoskodásból, hogy a kocsi „szól", ha égve felejtenénk a lámpáinkat. Pontos és könnyen pörgethe­tő az öt fokozatú sebesség­váltó, amire szükség is van, hiszen aki jót szeretne autóz­ni, annak alaposan meg kell dolgoztatnia a sebességvál­tót. Meglepően kis étvágyú­nak bizonyult a próbaút so­rán az Escort. Bár a gyári katalógus szerint állandó 90­es tempónál 5,5 litert, 120 kilométeres sebességnél 7,3­at, míg városban 8,3 litert „illene" fogyasztania az au­tónak, a valóságban bő 6 li­teres átlag jött ki, még spor­tos tempónál is. A csendes járású motort egy új típusú, hidraulikus motorfelfüggesz­tés segíti a menetzajok ki­szűrésénél, hasonlóan a Ford zajcsillapítását szolgálja a módosított kerékfelfüggesz­tés is, amely még éles ka­nyarokban is biztos úttartást kölcsönöz az autónak. Mindent egybevetve kate­góriájának egyik méltán népszerű autója lehet az új Ford Escort, amelyet a Berli­ni körüti Ford Papp Autóház jóvoltából próbálhattunk ki. Rafal Gábor MNB tervez ••• Hasonló lesz a helyzet a fogyasztói áraknál, amelyek jövőre egész évben 19-21 százalékkal emelkednek, vi­szont a decemberi árindex már csak 16-19 százalék lesz. Ennek figyelembevételével hirdette meg a leértékelési ütemet a központi bank. Mfg az idén a második félévben havi 1,3 százalékkal csökken a forint árfolyama a konverti­bilis valutákhoz képest, jövő­re ez 1,2 százalék lesz. Min­dezt a Magyar Nemzeti Bank 19%. évre kidolgozott mone­táris politikai irányelvei tar­talmazzák. A központi bank szerint az infláció lassulásának fontos feltétele az ésszerű jövede­lempolitika folytatása. Amennyiben sikerül elérni, hogy az érdekelt felek a jövő évre várt inflációsáv aljának ­19 százaléknak - megfelelő béremelésben állapodjanak, akkor esély van arra, hogy az infláció mérséklődése követ­keztében a bérek vásárlóereje ne vagy alig változzék. Ellen­kező esetben a vártnál na­gyobb nominál keresetek fel­pörgetik az inflációt, ami azt eredményezi, hogy ugyanaz a reálbér-szfnvonal egy maga­sabb áremelkedés mellett jön létre. Az MNB szerint a jövőre meghirdetett 1,2 százalékos havi leértékelési mérték össz­hangban van a jelenlegi gaz­dasági peremfeltételekkel. Jö­vőre már nincs szükség egyensúly-javító, kiigazító in­tézkedésekre, sőt arra sem, hogy a leértékelés az ideihez hasonló mértékben javítsa az exportőrök versenyképessé­gét. Ez azt is jelenti, hogy lé­nyegesen kisebb mértékben romlik a forint a konvertibilis valutákhoz képest 1996-ban, mint 1995-ben. Jövőre az 1,2 százalékos havi leértékelési mérték már nem idéz elő adi­cionális inflációgyorsító ha­tást a gazdaságban, ugyanak­kor még csak korlátozottan érvényesülhet a csúszó leérté­kelésű árfolyamrendszernek az aktív inflációcsökkentő hozzájárulása. Ez utóbbi első­sorban a második félévben le­A Magyar Nemzeti Bank a stabilizáció kulcsfontosságú té­nyezőlének az Inflá­ció mérséklését tari­fa 1996-ban. Az ár­emelkedés csökken­téséhez a |egybank a fölös likviditást sem­legesítő politikáival tud hozzájárulni. Az MNB számításai sze­rint az Ipari termelői árak az idei 27 szá­zalékos növekedés után lövőre 17-20 százalékkal emel­kednek, miközben az év végére, decem­berre az éves árin­dex 16-19 százalék­ra mérséklődik. het erőteljesebb, ha sikerül a havi leértékelési ütemet to­vább mérsékelni. Ennek elő­feltétele a belső és külső egyensúly javulása, az inflá­ciós ráta tartósan csökkend irányzata. Áz irányelvek megállapít­ják, hogy a fenntartható gaz­dasági növekedés előfeltétele­ként továbbra is szükség van a belföldi felhasználás és a GDP növekedési üteme kö­zötti rés megtartására. A bel­földi felhasználáson belül pe­dig lényeges, hogy továbbra is meglegyen az az átcsopor­tosítás, amelynek eredménye­ként a beruházások tovább növekedhetnek. Az MNB jö­vőre a GDP legalább 1,5-2 százalékos, a beruházások 9­11 százalékos növekedésével számol. Lényeges feltétel, hogy 1996-ban a folyó fizetési mérleg hiánya ne haladja meg a biztonságosan és tartósan beáramló működőtőke mérté­két. Ennek megfelelően a fi­zetési mérlegben nem lehet nagyobb a deficit kétmilliárd dollárnál. Az MNB azzal szá­mol, hogy az államháztartás 1996-os finanszírozási igé­nyének a GDP-hez viszonyí­tott szintje várhatóan 4 száza­lékra csökken. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom