Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04 / 259. szám

• Sorok — az írásról (1.) A grafológia ma nem misztikum Még nem esett azonban szó arról, hogy mi is a grafológia, mire alapozzuk azt a kijelentésünket, hogy tudomány? Két ember találkozásakor - ha meg akarnak ismerkedni - megkezdődik egymás feltérképezése. Figyelik egymás beszédstílusát, mimikáját, gesztikulációját. Megkísérlik bemérni egymást, saját értékítéletük alapján besorolják a másikat valamilyen kategóriába, keresik saját helyüket (alá- és fölérendeltségüket, dominanciájukat) a kapcsolatban. Ez az élet minden területén így van, akár a baráti - üzleti - vagy partnerkapcsolatra gondolunk. Ez azonban csupán megérzésen alapszik és rengeteg tévedési lehetőség van. A grafológia segítségével a tévedések könnyen kiküszöbölhetők, elkerülhetők. A grafológia a jellem és írás között fönnálló lélektani összefüggések kikutatása és földerítése céljából kifejlesztett tudományos rendszer. A kézírás az emberi agy tevékenységének egyik cselekvéses, külső megnyilvánulási formája. Az emberi agy több szerkezeti egységre osztható. Az egyik ilyen terület a motoros kéreg, amely vezérli a test akaratlagos mozgásait, így az írást is. A mozgatókéreg bizonyos pontjainak elektromos ingerlése a megfelelő testrészek mozgását eredményezi. Ez tehát a fiziológiás megközelítése a grafológia alapjainak. A grafológia azonban korántsem ilyen egyszerű. E szakma egy másik szakmát hívott segítségül, a pszichológiát. A grafológus felhasználja munkája során a pszichológia, pszichiátria kutatási eredményeit, a különbözó személyiségtipológiákat. Minden gondolat papírra rögzíthető, s ha valaki kézírással rögzíti gondolatait, következtetni lehet az író személy testi-lelki állapotára. Másként ír az. aki nehéz testi munkát végez, másként a szellemi foglalkozású Természetesen nagyon sok dolog van, ami befolyásolja az írásképünket, mint például: társadalmi környezetünk, a szociális közeg, barátok, család, iskola, foglalkozás, lelkiállapot stb. Azt írás elemzésekor a grafológusnak mindössze a kővetkezőket kell tudnia ahhoz, hogy biztonsággal végezhesse munkáját: az író kora, foglalkozása, melyik kézzel végzi az írást és munkáját, szemüveget kell-e használnia és az írás keletkezéseEmber és írása közötti összefüggések vizsgálatáról már évszázadokkal ezelőtt születtek megjegyzések, észrevételek. Az első időkben orvosok, tudósok, írók figyelmét keltette fel a kapcsolati lehetőség. A grafológia elnevezés az 1800-as évek második feléből Michon abbétól származik, aki megalkotta az első elméleti, szemléleti rendszert. Ez mára már idejét múlta, de a tudományként való megítélés szempontjából mindenképp jelentőséggel bír a szakma számára, mivel a grafológia elnevezés is tőle származik. kor használta-e. Egy-két szóból is lehet elemzést készíteni, de a megbízhatóság érdekében azt szoktuk kérni, hogy A/4-es (géppapír) írólapra készült írást küldjenek. Mire lehet használni a grafológiát? Specializálódott korunkat figyelembe véve a következő alkalmazási területekről tudok Önöknek számot adni: ön- és személyiségismereti grafológia, kriminilisztikai grafológia, pedagógiai grafológia, vezetőkiválasztás, zárt testületek grafológiai vizsgálata, pályaválasztás, pályaorientáció, párválasztási tanácsadás, tárgyalási stratégia helyes megválasztása. Bízom benne, hogy sikerül érdeklődésüket felkelteni. Aki kedvet érez arra, hogy saját írásán keresztül tegyen próbát a grafológiával, a szerkesztőség címére írjon (Délmagyarország, 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: Grafológia.) levelet, válasszon jeligét és természetesen teljes titoktartás mellett megírom véleményem személyiségéről. Bízom benne, hogy minél többen fognak tollat Önök közül, addig is nézzük néhány közismert ember írását grafológus szemmel. Houston és Himmler UltiI WiUrr Ez a hatalmas aláírás Sámuel Houston tábornok, Texas Köztársaság elsó elnökének aláírása. Nagy teret foglal el, és ugyanilyen nagy teret kíván magának az író is. Nagyon szerethette a reprezentálást, a figyelem központjába kerülést. Az önmaga hangsúlyozását még nevének leírása is jelzi. A Sámuelt (és általában a keresztneveket rövidítéssel jelölik az angolban, ebben az esetben ez Sam. Akik tudnak angolul, azok valószínűleg nem Samnek, hanem I am-nek (áj emnek) olvasták első ránézésre, ami magyarul annyit tesz, hogy „én vagyok". Tehát a név olvasata a Sam Houston helyett: én vagyok Houston. Vagyis az iró feltételezi, hogy őt mindenki ismeri. A név alatt látható kacskaringós aláhúzás viszont a név, az író személyét már komolytalanná varázsolja. Egy hiú, szinte már a megmosolyogtatás határát súroló díszítés ez. A keresztnév és vezetéknév egybeírása elárulja Houstonról, hogy számára a magán- és közélet teljesen egybeolvadt. (Ez gyakran megesik politikusokkal és közéleti személyekkel.) Heinrich Himmler birodalmi SS-vezér, későbbi belügyminiszter. Nézzük meg ezt az írást, a szögek és horgos formájú áthúzások magukért beszélnek. (Ha a házam körül ilyen szúrós kerítés lenne, bizony nem lenne mitől félnem.) Ezek a formák a nagyfokú agresszivitásról beszélnek (de nem csak ebben az esetben, hanem bármely, ma élő személy esetében is.) Tovább figyelve, a középzónás betűk magasságáról is szót kell ejtenünk. (Középbetúk: immler) Elárulja, hogy Himmler önelégült is volt. Nagyon erős vonalvezetése, jobbra dőlő irása a feltartóztathatatlan cselekvési vágyát mutatja. A „H" betű pedig maga a hadüzenet, mégpedig ahogyan ez a betű kereszt formát alkot. Ez az ember kérem, a báránybőrbe bújtatott farkas. Nem csoda hát, hogy hatalommal a kezében annyi borzalomra volt képes. Rlbánszki Valéria grafológus SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK Qsbtefánia yés valami má<§ Eltérő mentalitású népek lakják Belgiumot. A déli Vallóniában szembetűnő a „franciás" nagyvonalúság és lazaság. Az északi Flandriában a „németes" kiszámítottság és precízség. Vallóniában a tisztaság nem számít a fő erények közé. A kutya. a macska gazdájával együtt minden vendéglő vendége lehet. De nem úgy Flandriában. Viszont egész Belgiumban természetes, hogy a férfiak ott végzik el „kisdolgukat", ahol éppen eszükbe jut. Helyénvalónak tartják, hogy például Brugge-ben a katedrális egyik beugrója szolgáljon vizeldéül. Az egyetemisták őszi banzája, a Louvain-la-Neuve-ben rendezett bicikliverseny és az ezt kísérő kétnapos ivászat után a belvárosban szinte elviselhetetlen az orrfacsaró bűz, a vizelet és a hányadék szörnyű szaga. Tán ez a felfogás is oka, hogy Belgium fővárosának, s így magának az országnak is jelképe: egy pisilő kisfiú, a Manneken-Pis. Számtalan ajándékféleségen is megtalálható ez a pucér, illetve az év nagy részében a különféle adományokból származó ruhákba öltöztetett figura. A földkerekség szinte minden népe saját viseletének kicsinyített másával ajándékozta meg a díszkutat „őrző" fiúcskát. A piacozók is tartanak sörnyitó, dugóhúzó, s ki tudja még milyen fűnkcióra alkalmas Manneken-Pist. Mert a középkori hagyomány tovább él: a városok főterei, legyenek bármennyire is művészettörténeti nevezetességnek számító épületekkel ékesek, fogadják a vásározókat. A jónép úgy örvendezik, mint mindig: mutatványosok, mindenféle haszontalan vásárfiát kínáló árusok között, de a Grand Place-on, a Fő téren. A vásári forgatag még a most születő egyetemi város, Louvainla-Neuve életéhez is hozzátartozik. Keddenként a „Gyalogosok városa" a vásározók mikrobuszait, kamionjait beengedi a központba. A kavalkád - igazodva a diákok életritmusához - délelőtt 10 óra után teljes: az antikvárius mellett állnak az olcsó, divatos és ott fölöttébb hasznos pulóvereA csinos épületet, mint a Stockholmi magyar ház közösség lelnökasszoayától, Kalocsi Gittától megtudtam három millió koronáért vették meg az idegenben élö egykori honfitársaink. A házat azonnal elfoglaltuk, a vendéglátók kinek az irodában, kinek a könyvtárban, kinek a hallban „vetettek matracot". A hatalmas konyhában minden a rendelkezésünkre állt ahhoz, hogy süssünk, főzzünk mosogassunk. - Amolyan nagy családi ház ez, - mondja az alelnök asszony - rendszeresen jövünk itt össze alálkozóra. Itt kaptak helyet a különböző egyesületek is, így, többek között a Szabad magyarok tömörülése, a cserkészek, vagy a Svédországi magyar ifjak társasága. Klubesteket, prezsbiteri gyűléseket, sót istentiszteleteket is tartunk rendszeresen a házban. Azért járunk össze ccsaládostul együtt, mert szeretnénk, ha gyermekeink is megtartanának valamit a magyarságukból. Itt nem fontos, ki honnan jött, Erdélyből, a Vajdaságból, vagy az anyaországból, az sem érdekes kinek mi a foglalkozása, mindenki egyformának számít. Van közöttünk orvos tanár és egyszerű munkásember is. (S ahogyan a svédeknél szokás, mindenki tegeződik, korra és nemre való tekintet nélkül.) A legfontosabb, hogy a kitelepülés után is valamilyen identitástudattal rendelkezzünk. Azt szoktuk mondani: nekünk két hazát adott az isten. És ebben a hazában is jól érezzük magunkat. • Belgium, a háromnyelvű ország Jelkép: egy pisilő kisfiú ket, kötött tunikákat, ruhákat, s a legmenöbbnek számító pelerineket kínáló árusok sátrai. A harisnyák és zoknik változatossága, kínálata is lenyűgöző, s - köszönhetően az éghajlatnak - árusításukból ott többen is megélnek. A diákdivat apró kiegészítőit, a sála• Magyarok Svédországban (3.) Van mit eltanulni... Stockholm huszadik századi építészete nem vall túl nagy fantáziára. Az útikönyv is bevallja: a tőkések sajnálják a pénzt az attraktív megoldásokra. Kocka, kocka hátán és sokezer egyforma ablak jellemzi az átlgos városképet, ám a zöldfelületek itt is olyanok, mint a pihétlenitett bársony. A fás, bokros területek, az utcáról nyíló kertek száma megannyi, érkezésünkkor, a város közepén álló magyar ház kertjében egy valódi nyúl futkározott. - Van e különbség az '56-os és a későbbi bevándorlók fogadtatása között? - érdeklődöm az elnök asszonytól, tudván, hogy jómaga az „első generációs" emigrációhoz tartozik. - Nekünk '56-ban relatíve könnyebb volt a beilleszkedés. Minket a svédek tisztelettel fogadtak, respektálták a politikai hovatartozásunkat, a később jövőket már nem fogadták olyan szívesen. Ma pedig egy kifejezett ellenszenv érezhető a bevándorlókkal szemben. A svédek egyébként nagyon tiszteletben tartják a másik embert és jó befogadók, de nekünk idegeneknek mindig sokkal többet kellett és kell teljesítenünk ahhoz, hogy igazán elismerjenek minket. De aki akar, és igyekszik, az fel tud zárkózni a svédek tempójához. Meg kell vallani, van mit eltanulni a svédektől. Az itt született gyermekeink, az újabb generáció képviselői már sokkal toleránsabbak, alkalmazkodóbbak, mint az idősebbek. Míg az almafák alatt beszélgettünk a stockholmi magyarok szent István napi ünnepségre gyülekeztek. A kertben felállított úrasztala körül foglaltak helyet a katolikus és protestáns hívek. Svédországban minden templom ökomenikus, itt a fák között pedig abszolút az egyenlőség minden vallás képviselője között. Az kat, fülönfüggőket, klipszeket, színes gyöngyöket, karkötőket, kézzel szőtt anyagból való hátizsákokat és neszeszereket, keleties kelméből készült mellénykéket is többen kínálják. Az egyik ilyen sátorban az ezüst ékszereket nézegettük, s egymásnak mutattuk, ki melyiket fogadná el szívesen, amikor az árus megszólalt, a mi nyelvünkön. „Milyen szépen beszél magyarul ez a kislány!" Gyerekként, az édesanyjával és testvéreivel az 56-os Magyarországról menekülve került Belgiumba a most bizsukat áruló nó. Akkor annyi idős volt, mint most az a kislány, akit megdicsért magyar beszédéért. „Annak a hét esztendőnek az emlékeiből táplálkozom - mondta -, mert itt annyira mások az emberek... Befogadtak, de semmi több... Hiányzik belőlük a magyaros vendégszeretet, a melegség, a jókedv... A férjem flamand. Megtiltotta, hogy a gyerekeinkhez magyarul szóljak... A húszéves lányom tavaly járt először otthon. Magyarországon. Mikor visszajött, felelősségre vont. hogy miért nem tanítottam magyarul, miért nem meséltem neki az országról. Annyira elbűvölte, amit otthon látott és tapasztalt, hogy elhatározta, hazaköltözik, Budapesten fog élni... Én is ezt tervezem, titokban. Ugye, most már biztonságos otthon? Ugye, most már otthon is lehet jól élni?..." Válaszolni nem volt alkalmam, mert megjelent a férj, szendvicsekkel a kezében. %z asszony tólünk sietősen elköszönt, s a portékája között matató többi vevőhöz fordult - erőltetett mosollyal az arcán, ékes francia nyelven... Újszászi Ilona esti áhítat után következett a színitanodások „műsorszáma" a Légy jó mindhalálig előadása. Csicsai Tóni (rendező) és Papp Éva (díszlet, jelmez) halálra izgulták magukatt, hiszen az előadást egy jóval kisebb teremben kelett megtartani, mint amilyenhez az együttes szokott. Az intim térben viszont egészen közelról figyelhettük meg a nézők arcát, láthattuk, hogyan reagálnak az igazságérzetéről híres debreceni diák történetére. Nem tudhattuk valójában, mit gondolhatnak a nekik már oly távolinak tünő szegénységről, a pénz és a becsület, Kelet-európában még oly fontosnak számító összefüggéseiről, de a nagy csöndeket mindnyájan éreztük. A megrendülés pedig nemcsak a tehetséges és érzékeny gyerekszínészeknek (Manga Daninak, Vezendi Gábornak, merhej Raullának. Csikós Ildikónak, Nagy Istvánnak, Nemes Nagy Áginak és Pankának, Fodor Timinek és Csillának, Takács Csabának és Bábelinek, Kádár Andrásnak, Papp Domonikának, Horváth Zsófinak. Dudovics Blankának, Korom Eszternek és Andreának, Lukács Gábornak és Zoltánnak, Szekeres Anikónak, Bézi Orsolyának, Kiss Dianának) szólt, hanem valahol a találkozásnak is. S az előadás végén bizony a zsebkendők is előkerültek, s az elnökasszony is könnyek között mondta el a köszönó zárszót. Pacsika Emília