Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. OKT. 31. „A reformáció üzenete ma is az, ami kezdetei idején volt: nem elég az egy­ház keretei között élni, hanem abban élve Istenhez, Krisztushoz és a Szentlé­lek vezetéséhez közvetlen személyes kapcsolódással kell tartozni. Enélkül halott az egyházhoz tartozó lélek is. A reformáció a Bibliához, az igéhez ala­kította vissza az egyház minden tanítá­sát A három «egyedülit» tette meg ve­zető elvéül: Sola Scriptura, vagyis egyedül a Szentírás, Sola Gratia, vagy­is egyedül az isten kegyelme, és Sola Fide, vagyis egyedül a hűség az ami bennünket vezethet és ami istenképű­ségünk megőrzésében segíthet. Mert ez ad tartást és erkölcsöt az embernek." Papp László református lelkész % Papp László lelkész a Honvéd téri templomban. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Sola Scriptura, Sola Gratia, Sola Fide Református múlt Szegeden # Új remény a piaristáknál Végre megépülhet ax újrékusi gimnázium • lelkész úr, mikortól le­het a reformáció megjele­néséről beszélni Magyar­ország déli területein? - Ha a legelején akarjuk kezdeni, a lutheri reformáció kezdetét jelentő 1517. év alig telt el, amikor Branden­burgi György, II. Lajos kirá­lyunk gyámja szászországi kapcsolatai révén már érte­sült a reformáció eszméiről és rokonszenvvel fogadta azokat. Mint a délvidék föl­desura, hajlott a reformáció támogatására: 1519-ben vé­delmébe vette a kanonokok erőszakosságai ellen tiltako­zó aradi lázadás üldözöttjeit, 1523-ban pedig személyesen is találkozott Lutherrel, s a magyarországi reformáció egyik első nagy pártfogója lett. Sajnos már ezek a mo­hácsi csatavesztés előtti évek megosztották a magyar ke­resztényeket: 1523-ban a bu­dai országgyűlés fej- és jó­szágvesztésre ítélte a refor­mációhoz húzókat, az egy évvel későbbi rákosi ország­gyűlés pedig szó szerint ezt határozta el: „A lutheránu­sok mind kiirtassanak, sza­bad prédára vettessenek és megégettessenek". Mohács eredményét is ismerve nem kétséges, hogy a reformáció­ban nagyobb ellenséget lát­tak, mint a pogány törökben. Jellemző módon, miután Bu­da is elesett, az 1545-ös deb­receni és az 1548-as pozso­nyi országgyűlés az „eretne­kek kiirtásáról és kiűzetésé­ről" rendelkezik. Vitnyédi István jegyezte fel: „Némely uraink inkább vitézkedének az keresztyén, mint az po­gány ellen". # Mégis, mintha a ma­gyar reformáció éppen ebben az időszakban erő­södnék meg; milyenek voltak a török hódoltság évei? - Az érdekek különös ala­kulása következtében a török inkább nyújtott védelmet a reformációnak, mint a kirá­lyi Magyarország. A török nemcsak azért védte meg a reformátusokat, mert tudta, hogy szemben állnak a Habsburgokkal, hanem azért is, mert amikor katolikus és református érdekek fölött kellett - viszonylag gyakran - ítélkeznie, a számára ért­hetőbb reformátori gyakorla­tot tartotta elfogadhatóbb­nak. Bornemissza Péter mondja el, hogy „gyakran megtörténik, hogy a törökök csapatostul jelen vannak az istentiszteleten addig, amíg a keresztyén néphez intézett beszéd tart, de mihelyt az úr­vacsora elkezdődik, eltávoz­nak." Elfogadható volt szá­mukra a képektől megtisztí­tott templom, még Krisztus tanítása is, de a szenvedését érthetetlennek, sőt megbot­ránkoztatónak tartották. Sa­játos módon a török a déli országrészben, (gy Szegeden is megtelepedő ferences szerzeteseket is tolerálta. Érthető, hiszen ők megpró­bálták átvenni a reformáció teljes eszköztárát: a puritán eszméket, a közvetlen, sze­mélyekig ható tanítás szük­ségességét. • Szeretném, ha a szege­di reformáció történeté­nek első jelentős szemé­lyeiről is beszélne. - Történeti adat, hogy 1412 és 1525 között Bécs és Krakkó egyetemének anya­könyveit 140 szegedi írta alá, tehát a reformáció meg­jelenésének időszakában már volt, aki hazahozza az új eszméket. Márpedig az új eszmék hamar bejutottak az egyetemi falak közé. Krak­kóban tanult Szegedi Kis Ist­ván (1505-1572), aki az al­sóvárosi obszervancia légkö­rében nevelkedett és később múlhatatlan érdemeket szer­zett a szegedi reformáció szolgálatában; bibliamagya­rázataival példát adott a re­formátus igeértelmezésre, páratlan szépségű, himnu­szokra emlékeztető lelki énekei pedig ma is megérin­tik a hívek szívét. Az ő aján­latára kezdte még 1545-ben szegedi reformátori működé­sét Abádi Benedek; előzőleg mindketten megfordultak Wittenbergben, ahol Luther és Melanchton különösen megkedvelte őket. Abádi a könyvnyomtatás mesterségét hozta Szegedre, ahol többek feltételezése szerint kinyom­tatta Melius Juhász Péter Új­szövetség fordítását. Szegedi Gergely, akinek nevével a biblikus énekek szerzői kö­zött találkozhatunk, szintén nagy hatású reformátora volt Húsz százalékos bértö­megfejlesztést igényel a Ti­szántúli Villamosenergia­ipari Szakszervezet (TVSZ). Érre vonatkozó határozatu­kat eljuttatták mind az Álla­mi Privatizációs és Vagyon­Szegednek. ő a szegedi kál­vinista reformáció első je­lentős alakja; 1552-ben kel­lett távoznia, amikor a sze­gedi származású debreceni katolikus főbíró, Tóth Mi­hály zsoldos hajdú csapatá­val rövid időre visszavette Szegedet a töröktől, s a re­formátusok nagyobb részét, mint törökkel cimborálókat, prédikátorukkal együtt kiű­zette a városból. • A törökök elleni végső győzelem után a refor­mátusokat sem Szegeden, sem másutt nem várta jó világ; ez az ellenreformá­ció időszaka... -.Mivel a török elleni harcban a magyar rendek csak a pápára és a Habsburg­házra számíthattak, a győze­lem után a katolikus érdekek érvényesültek. Kegyetlen időszak volt ez; aki ellenállt a rekatolizálásnak, felségsér­tés vádjával fogták perbe. Börtön, várfogság, gályarab­ság volt a református prédi­kátorok és iskolamesterek sorsa ebben az időben. A gá­lyarabságra ítélt debreceni prédikátorokról II. János Pál pápa is megemlékezett első magyarországi látogatása­kor. Nos, a török alól felsza­badult Duna-Tisza-Maros vidéket, amelynek központja Szeged volt, a Habsburgok katonai szerzeménynek te­kezelő (ÁPV) Rt., mind pe­dig a Tiszántúli Áramszol­gáltató (Titász) Rt. vezetői­hez. Szilágyi József, a szak­szervezet elnöke elmondta: ha bérkövetelésük nem telje­kintették és nem kapcsolták vissza az anyaországhoz; mint külön tartományt kato­nauralom alá vették. Szeged­re csak Habsburg-hű és ka­tolikus alattvalókat, valamint ortodox szerbeket telepítet­tek; III. Károly király 1719­ben keletkezett és Szeged városához intézett szabadal­mi levelének egyik passzusa például azt mondta ki, hogy „senki az igaz és való római katolikus hittől idegen, pol­gárul semmi ürügy alatt be ne vétessék és el ne tűres­sék". 1737 és 1754 között 272 ember tért át Szegeden. A változást II. József 1781­ben kiadott türelmi rendelete hozta meg, amely biztosítot­ta, a protestánsok szabad val­lásgyakorlatát; a 19. század elejétől fogva megkezdődött a protestáns vallásúak foko­zatos betelepedése a város­ba. • Kérem, beszéljen arról, milyen körülmények kö­zött alakult meg az első szegedi református egy­házközség? - A Szegedi Református Eklézsia presbitériumának első jegyzőkönyve azzal a bejegyzéssel kezdődik, hogy 1846. március 3-án a város­ban élő evangélikusok rend­szeres istentisztelet és úrva­csora tartására hívják Je­szenczky László hódmező­vásárhelyi lelkészt. Az ekkor mintegy 50 ezer lakosú vá­rosban a palánki volt Pacsir­ta Kávéház tánctermében még azév karácsonyán ki­mondták az egyesülést a hel­vét - vagyis kálvinista - val­lásúakkal, valamint azt, hogy templom alapítására adományok gyűjtessenek. A kálvinista egyházközség fo­kozatosan szerveződött meg; a megalakulását kimondó ünnepi közgyűlést 1857-ben tartották; 110 család, vala­mint 200 katona, mesterle­gény és cseléd alkotta. A gyülekezet Varga Pál hód­mezővásárhelyi segédlel­készt választotta első lelké­széül 1858-ban. Ekkorra a szegedi katolikusok és refor­mátusok közötti viszony is lényegesen megváltozott; jó példa erre, hogy 1859 őszén a szegedi katolikus műked­velők önszántukból játszot­tak színdarabot a református egyház javára, 126 forint és 28 krajcár bevétellel támo­gatva azt. A gyülekezet 1859-ben árverésen megvá­sárolta az alsóvárosi Casinó házat, amelyben imatermet, parókiát és iskolát - s törté­netében új fejezetet nyitott. Panok Sándor sül, sztrájkolni fognak. En­nek támogatására aláírás­gyűjtést kezdtek a Titász Rt. több mint kétezer, szakszer­vezethez tartozó dolgozója körében. Az elnök szerint, ha legalább 1500-an támo­gatják követelésüket, akkor hétfőn megalakítják a sztrájkbizottságot, s azt kö­vetően döntenek a munkabe­szüntetés módjáról. (MTI) A 840 milliós összeg fo­lyósításának ügye még a vá­lasztások előtt elakadt (a Bo­ross-kormány nem vállalt garanciát arra a kölcsönre, amelyet a piaristák egy vati­káni banktól vettek volna fel a kárpótlásra), az új kor­mány idején pedig a kárpót­lás - az illetékes bizottság­gal együtt - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe került, ahonnan az ismert anyagi nehézségek miatt megintcsak reményte­lennek tűnt pénzhez jutni. A piarista rend nemrég azon­ban hivatalos minisztériumi értesítést kapott arról, hogy a három év alatti folyósítást idén megkezdik. Az értesítés szerint a mai, október 31-i napig utalják át az első 2.5 millió forintos részletet, melynek birtokában elkez­dődhet az iskolaépület ter­veztetése. Pontos menetrend még nincs (a fővárosi piaris­ta tartományközpont az előz­mények után csak a pénz birtokában akar tervező cé­get felkérni), de az elgondo­lások szerint három építésze­ti tervező vállalkozás - két budapesti és egy szegedi ­kapna megbízást. A tegnapi napon a szege­di felsővárosi piarista rend­A költségvetés tervezete jövőre 10 millió forintot ja­vasol az országos konfliktus­kezelő-hálózat fenntartására, a PHARE-segítségből 15 millió forint juthatna erre a célra. Ezt a kormányzati ol­dal közölte az Érdekegyezte­tő Tanács bér- és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén, ahol a közvetítő-, döntőbíró­szolgálat felállításáról tár­gyaltak az érdekegyeztető felek. A régóta tervezett szolgálatot a kormányzat és a munkavállalói oldal szerint November l-jén 14 órá­tól a SZOTE Ideg- és Elme­gyógyászati Klinikája Mis­kolczy Dezső tudományos emlékelőadása keretében „Új utak a neurológiában" címmel dr. Obál Ferenc emeritus professzor tisztelet­beli elnökletével a molekulá­ris genetikának a klinikai ne­urológiában játszott szerepé­ről és a multiszisztémás at­rophia sokarcú tünetegyütte­séről hangzik el tájékoztatás. November 2-án 17 órától a SZOTE Tudományos Ülé­sek Bizottsága és a SZAB Orvostudományi Szakbizott­sága dr. Hadlaczky Gyula tudományos tanácsadó „Génterápia" című előadásá­nak ad helyt. November 3-án 13 órától a Hematológiai Munkabi­zottság „A myeloproliferatív betegségek kezelése" című tudományos ülésén dr. Var­Másfél éven belül harmadik alkalom­mal érkezett hír ar­rál, hogy a szegedi piarista rendház megkapja azt a 840 millió forintot, me­lyet az Aradi vérta­núk téri volt egyházi ingatlan (a JATE TTK épülete) kárpótlása fejében még az elá­zó kormány szakbi­zottsága ítélt oda a rendnek. Mint isme­retes, a szegedi pia­risták az ősszegből iskolát építenének gimnáziumuk szá­mára. Ezt a város is támogatná, hiszen érvényes közgyűlési határozat van egy Franciahölgy-beli, 2.7 hektáros újróku­si telek ingyenes át­engedéséről iskola­építés céljára. házban még nem tudtak biz­tosat mondani a Pestre érke­ző átutalásról, a hivatalos ér­tesítés alapján azonban Ko­vács Mihály házfőnök re­ménykedik abban, hogy a hosszú huzavona után jövőre mégiscsak elkezdődhet az új iskola építése. P. J. az Érdekegyeztető Tanács titkárságától teljesen függet­lenül kellene létrehozni. A munkaadói oldal a vitában azt javasolta, hogy az Érdek­egyeztető Tanács adminiszt­ratív titkára fogja össze a szolgálatot. A kormányzat és a munkavállalói oldal szerint helyi, ágazati és országos kollektív munkaügyi viták­kal egyaránt foglalkozhatna a szolgálat, a munkaadók az országos szintet kizárnák a tevékenységből. (MTI) A SZAB hírei ga Gyula elnökletével négy, a terület kutatásában érdem­leges fejleményekről tudósí­tó előadás hangzik el. - 13 órától a SZOTE Biokémiai Intézete a Gyermekkliniká­val, valamint az Ideg- és El­megyógyászati Klinkával együttműködve a neurológia fejlódésszempontú geneti­kai, biokémiai és klinikai alapozottságú jellemzőit tag­laló tudományos programjá­ban hat előadást szerepeltet, melyeket Pintér Sándor pro­fesszor vezetésével kerek­asztal-megbeszélés formájá­ban is feldolgoznak a részt­vevők. • November 9-én ALAPFOKÚ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI, # november 10-én VALUTAPÉNZTÁROSI ÉS -ÜGYINTÉZŐI, • november 11 -én VALUTAPÉNZTÁROSI ÉS -ÜGYINTÉZŐI, szakképesítést megerősítő, felújító, # november hónapban DAJKAKÉPZŐ ÉS KUTYAKOZMETIKUS szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indít a RENDEZVÉNYHÁZ (megyei pedagó­giai intézet). Felvilágosítás: telefonon, 62/431-231, személyesen: Szeged, Közép fasor 1-3. sz. Húsz százalékot követelnek a Titász Rt.-nél Újszeged!, földszinti 100 nm-es 4 szobás+élkezős, 2 fürdőszobás, telefonos, egyedi gázfűtésű társasházi lakás eladó. Irányár: 60 000 FKnm. Telefon: 438-577. D Tápéiak, figyelem! Segédmotor-, motorkerékpár­és személygépkocsivezető­tanfolyam indul a Tápéi Művelődési Házban november 3-án 18 órakor. Jelentkezés a helyszínen az induláskor vagy a Csiszár Autósiskolánál. Szeged, Kolozsvári tér 12/B Telefon: 325-970 A HILTI (Hungária) Kft. keres közép- vagy felsőfokú építőipari vagy épületgépészeti szakirányú végzettséggel, jogosítvánnyal rendelkező munkatársat (35 éves korig) ÉRTÉKESÍTÉSI MŰSZAKI TANÁCSADÓ munkakörbe, Szeged és vonzáskörzetében. Feladata: HILTI eszközök műszaki, alkalmazástechnikai bemutatása, értékesítése. Az adott földrajzi régió piaci potenciáljának kimerítése. Jelentkezés: szakmai önéletrajzzal a HILTI (Hungária) Kft. címén: 1037 Budapest, Bojtár u. 58-60. Szegedi munkahelyre logisztikai koordinátort keresünk. - Felsőfokú műszaki végzettség - néhány éves gyakorlat - minimum alapfokú számítástechnikai ismeret, és - jő szervezőképesség szükséges. Érdeklődni az alábbi telefonszámon: 62/421-622/235 mellék • Konfliktuskezelő szolgálat Tízmilliós javaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom