Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

SZOMBAT, 1995. OKT. 21. űmm*9 Személyesen siet ki hozzám. Széttárja a karját, sajnálja, de le­gyek belátó. Nem jó jel. Ha belátó lennék, most békén hagynám. Amire igazából kíváncsi lennék, azt úgysem mondhatja el, hiszen ha annyit mond, hogy szép idő van, a Parlamentben másnap szá­míthat arra, hogy valaki napiren­den ktvül tiltakozik: a köztársa­sági elnök megint túllépte a hatás­körét. Hát csak bólogatok, aztán engedelmesen megyek utána. Út közben a Munkácsy-teremben be­kapcsolja a világítást és a gyakor­lott idegenvezető szakszerűségé­vel magyaráz: - ...Az ott Jókai, mint az egyik vezér. Ezek itt szlovák szomszé­daink. Meciar miniszterelnök úr megjegyezte múltkor, hogy azóta kiegyenesedett a hátuk. • ...most ők ülnének fel a magas lóra. - KUlföldi vendégeknek egyébként elmondom, hogy itt, a fehér lovon a hivatalbeli elődöm, csak neki a vezetékneve Árpád, nekem a keresztnevem. • Ez nem stimmel! Árpád nem kündü volt, hanem gyula, vagyis inkább kormányfő. - Még jobb. Majd azt mondom róla, hogy ő még egyszerre volt Árpád és Gyula. Várj, leoltom a villanyt! Árt a képnek. Egy kis, kétszemélyes szobá­ban ülünk le végül. Valaha egy­szer már az övé volt: amikor a Kisgazdapárt elnökének volt a tit­kára. A beszélgetés nehezen in­dul. Kétféle kérdést tehetek fel, indiszkrétet vagy érdektelent. • Úgy hírlik, nem leszel itt­hon október 23-án... - A Gyűrűk Uráról akartál kér­dezni... Egyébként úgy véled, hogy hiányozni fogok? Tudod, ki vagyok én? A legfrissebb értesü­lések szerint az izraeli titkosszol­gálat ügynöke. Még rabbinöven­dék koromban szerveztek be... 9 Tudom, a csőszkunyhóban, a magyar-izraeli határon. - És természetesen tégla vol­tam a börtönben is, azért kaptam életfogytiglanit, azért estem ki a nagy amnesztiából... Tudod, az bosszant, hogy beazonosított ügy­nökök háborognak legjobban. Azt pedig egyre nehezebben tudom el­viselni, hogy ilyen nálunk a politi­kai vitakultúra: nem érvelünk, ha­nem mocskolunk. Téged minek tartanak? • Többnyire senkinek. Be­szélj A Gyűrűk Uráról! . - Mit mondjak annak, aki nem rágta át magát a három vastag kö­teten? Egy jeles nyelvész, törté­nész és irodalomtudós kezdetben csak játszadozott, hogy kitaláljon magának egy sohasem volt mesés világot. Aztán jött a háború, ami­kor valóban az egész emberiséget fenyegette a Sötétség hatalma, ak­kor Irt egy hatalmas regényt a fé­lelmeiből. És akik vele együtt fél­tek, azok boldogan elolvasták. • Menjünk át ebbe a világba! Egyik hőse, Gandalf, a bölcs mágus, ő ismeri fel a Sötétség hatalmának természetét, ő szervezi meg az igazak szövet­ségét, tőle nyernek erőt a töb­biek, amikor elfogja őket a kétség. Az első kérdésem: ta­lálkoztál-e életedben ilyen „mágussal"? - Gondolom, Bibó Istvánra kérdeztél rá. 9 Mióta ismertétek egymást? - Ezt már nem lehetne kideríte­ni. A lényeg, hogy 1956. novem­ber 10-e után felcsillan egy lehe­tőség, hogy az indiaiak közvetít­hetnek a magyarok és a Szovjet­unió között. Én megkerestem Bi­bét, attól kezdve rendszeresen ta­lálkoztunk, amíg csak le nem tar­tóztattak bennünket. 9 Mert Hruscsov Nehru he­lyett Maóra hallgatott... - Pista lett az elsőrendű vád­lott, én a másodrendű. Végül az­tán egyformán életfogytiglani büntetést kaptunk. Nála figyelem­be vették 1945-ös szereplését. Ne­kem nem voltak enyhítő körülmé­nyeim. 9 ő parasztpárti volt, Te meg kisgazda. Azt mondják, hogy „Fel volt háborodva, amikor „Az elázó kormányzat szerencsésen befejezte a Horthy-korszakot, most tanúi „Csak a demokratikus csecsemőkre az ügyész nem kért halált" lehetünk a Kádár-korszak elmúlásának." (Fotó: Enyedi Zoltán) nem varrják rá csecsemókoruk felelősségét" lom nem különösebben érde­kel, jelenleg mégis Te vagy a jövő évezred egyetlen legitim politikusa. - Kétezerig választottak meg, az még ez az évezred. 9 Mindenképpen egy új kor­mánnyal kell megint együtt­működnöd. Mit vársz? - Egy lassan közelgő, új kor­szakot. Mi még mindig magunk­kal hurcoljuk mindazt a sok esz­mét, téveszmét, előítéletet, amely 1918 óta folyamatosan ránk rakó­dik. Magyarországra az a jellem­ző, hogy itt születtek horthysta, rákosista, kádárista, és most már demokratikus csecsemők, de kö­zülük csak a demokratikus csecse­mőkre nem varrják rá csecsemő­koruk felelősségét. Én horthysta csecsemőnek születtem. Jelen pil­lanatban rendkívül furcsa szerepet játszom. 1956 szellemének képvi­selőjeként egy alapvetően prag­matikus kormánnyal állok partner­kapcsolatban, amely saját szocia­lista lelkiismeretének ellentmond­va hallatlanul fontos történelmi feladatot hajt végre. Én elisme­rem, hogy ebben a szerepvállalás­ban megpróbálom segíteni a mun­kájukat. 9 Elég ügyetlenül csinálják. - És ha akadályozzák őket, at­tól ügyesebbek lesznek? Vannak feladatok, amelyek kikerülhetetle­nek. Az előző kormányzat szeren­csésen befejezte a Horthy-korsza­kot. Most tanúi lehetünk a Kádár­korszak elmúlásának. A követke­ző kormánynak már hátha meg­lesz az esélye, hogy jelen időben gondolkozhasson. 9 Gyereklapnak nyilatkozol. Frodónak is ismerjük gyerek­korát. Tudjuk például: szerette a gombát, szívesen megdézs­málta mások kertjét is. Te mi­lyen emlékeket őrzöl gyerekko­rodból? - Anyám szeretetét. Egyetlen gyermeke voltam. Ő pedig árva volt. Mindene volt ez az anyai szeretet. Nagyon sokat kaptam tő­le. Erdélyből származott, soknem­zetiségű, sokvallású területről. Semmilyen előítéletet nem ha­gyott rám. 9 A Gyűrűk Urából a husza­dik század emberének rettenete érződik. Ez abban nyilvánul meg, hogy van Gonosz, és nincs Isten. Rólad tudjuk, hogy vallásos vagy. Pedig a li­berálisokról az ellenkezőjét szokás mondani. - Az én vallásomban is sok a liberalizmus. Római katolikusnak kereszteltek, de anyám unitárius volt, és ő tanított imádkozni. Is­tenhitem nagyon egyszerű. Ha Is­ten a maga képére teremtette az embert, akkor a hívő ember arcá­nak vissza kell tükröznie Isten ar­cát. Rigó Béla A hálálom gyűrűje - mesehősök a valóságban Göncz Árpád múltról, máról, esélyekről A Gyűrűk Uráról fogunk beszélgetni - gyer­mekolvasóknak. Ezzel az ígérettel sikerült bepré­selődnöm a köztársasági elnök túlzsúfolt prog­ramjába. Az ötlet nem az enyém. A Göncz-anek­doták egyikében egy vízvezeték-szerelőket irányí­tó művezető próbált szóba elegyedni a házigazda államelnökkel, aki először roppant elfoglaltságá­ra hivatkozva kérte a másikat, fogja rövidre mondanivalóját, ám amikor kiderült, hogy a té­ma A Gyűrűk Ura, rögtön kitágultak az időbeli korlátok. Sajnos nekem nem volt ilyen szerencsém. A Kossuth téren még sikerült áttörnöm a háborgó egyetemisták blokádját, de hiába érkeztem idejé­ben, várnom kellett. Miközben az elém tolt kávét kavargattam, szorongva néztem a kérlelhetetle­nül körbejáró percmutatót. Ismeretlen elődeim az én időmet fogyasztják. Én is elvehetek az utá­nam következő kontingenséből, de az már nem sokat ér, ilyenkor az interjúalany már késésének mentségeit fogalmazza. De ne fessük falra az ör­dögöt, nyugtatgatom magam, míg a falra festett Hunyadi, Rákóczi és Kossuth társaságában kivá­rom, amíg sorra kerülök. ítéleteteken legjobban maga a bíró lepődött meg. - Fel volt háborodva, amikor az ügyész nem kért halált. 9 Nehru elintézte. A börtön­ben is együtt ültetek? - Egy börtönben. Közös cellába nem kerülhettünk. Bibó mellé egy­szer például egy analfabéta cigány fiút raktak, aki halálosan megtisz­telve érezte magát, hogy egy mi­niszterrel zárták egybe. Végül összebarátkoztak. Bibó megtaní­totta a fiút Írni-olvasni, ajándéko­zott is neki egy Petőfi-kötetet. 9 Milyen volt az ő helyzete a börtönben? - Hogy a hasonlatodnál marad­junk, igazi Gandalf volt, aki min­den hatalom híján a szellem erejé­vel hatott. Mindig erkölcsi meg­gondolások vezették és mindig kö­vethető megoldásokat körvonala­zott. Furcsa, hogy éppen realizmu­sa miatt kiáltották ki utólag naiv­nak. 9 Úgy is hallottam ezt a prob­lémát megfogalmazni, hogy Bi­bó úgynevezett naivitásában a lényeg a keresztyén morál - Nem mondhatnám róla, hogy keresztény gondolkodó volt. Ugyanakkor a legkeresztényibb gondolkodó volt, mert volt benne szeretet mindenki iránt, és szabad­ságvágy mindenki számára. Erköl­csi normáit a szigorú protestáns puritanizmusból örökölte. 9 A börtönhatóság hogy ke­zelte? - Gyűlölték, pedig sohasem ár­tott nekik. Talán azért is, mert mindenkinél magasabb volt, ha szóltak hozzá, lehajolt az ember­hez: parancsolsz, kérlek? Ugyan­így hajolt le szellemileg is. Hát el­viselheti ezt egy mindenható hata­lom? 9 Nemcsak bölcs mágusa volt életednek. Elmondhatod, hogy királyt is ismertél közelről. Bár Te vagy az államfő, Aragorn király megfelelője A Gyűrűk Ura magyar történelmi válto­zatában kétségtelenül Antall József. Tudjuk, de már nehe­zen képzeljük el, hogy ti bará­tok voltatok. - 1956 óta. Ő akkor került gimnáziumában a forradalmi ta­nács élére. Az édesapját persze régóta ismertem. Mondhatnám, atyamesterem volt, hiszen abszolút tekintélynek számított a kisgazda­pártban és az egész ellenállási mozgalomban. Jóska apja eszme­világának örököse volt. Nagyon kellemes és baráti kapcsolat volt köztünk, és ez a barátság fennma­radt egészen a halála előtti időkig. 9 Kívülről nem úgy látszott. - Nézd! Nyilvánvaló, bár ezt egyikünk sem látta előre, a ket­tőnk mentalitásában alapvető kü­lönbségek voltak. Ő rendpárti, te­kintélypárti ember volt. Rendkí­vüli és tényszerű történelmi tudás­sal rendelkezett, ehhez egy hatal­mas alkotmányjogi ismeretrend­szer is társult. Hosszú éveken át készült arra a politikai szerepre, amelybe én úgy kerültem bele, mint Pilátus a Krédóba. Engem az emberi jogok, pontosabban az azokon esett sérelmek vittek a po­litikába. És már régen benne vol­tam, amikor ő berobbant, mint egy rakéta. Éppen felkészültsége miatt lett a kerekasztal sztárja. Nem is volt vitás, hogy ő az egyik legalkalmasabb jelölt az ország vezetésére. 9 Túl korán került konflik­tusba az emberekkel... - Én nem hiszem, hogy ponto­san azon az úton haladt volna vé­gig, amely számára végül meg­adatott, ha a körülmények nem kényszerítik különféle változtatá­sokra. 9 Pártja azt követelte tőle, szerezze meg a médiát... - Valóban ez volt a legna­gyobb konfliktus köztünk, de meg kell mondanom, általában volt elégedetlen velem. Az ő normái szerint egy államfőnek sokkal méltóságteljesebbnek kellene len­nie annál, mint amit én tudtam teljesíteni. Ezen sokszor vitatkoz­tunk. 9 Hogy tudtatok ilyen „hábo­rús" időkben fenntartani egy személyes barátságot? - Nehezen. De sikerült. Isten­nek hála, úgy érzem, hogy meg­békélve halt meg. 9 Végül Neked is kellene egy szerep A Gyűrűk Urából. Mit szólnál ahhoz, ha némi felség­sértéssel azt javasolnám, hogy Te legyél Frodó, a Gyűrűhor­dozó. Vállalod? - Mért ne vállalnám? A hobbit az angol kisember tündérmesésí­tett képe. Tolkien úgy vélte, hogy a háborút nem lehetett volna meg­nyerni enélkül az evést-ivást és egyéb hétköznapi örömöket ked­velő kisember nélkül. 9 Mert Tolkien szerint csak 6 hajlandó megsemmisíteni a hatalom gyűrűjét, ahelyett, hogy felhasználná. - Ebben van a részéről némi hazafias túlzás. Én legfeljebb ma­gyar kispolgár lehetnék, de hata­lom iránt én sem érzek vágyakat. Egyébként jelenlegi pozícióm kü­lönösebb kihívást nem is jelent, erről kezeskedik az Alkotmány. De senkinek sem tesz jót, ha en­ged a hatalom csábításának. Még a hatalmát is így veszti el leg­könnyebben. 9 Frodó sorsában sok olyan fordulat van, amelyet Te is átéltél. Gondolj például arra a helyzetre, amikor az orkok fogságába esik. Magához térve elsőnek arra döbben rá kétség­beesetten: minden elveszett. Te mit éreztél a börtönben? - Hogy megmenekültem a ki­végzéstől. Voltak velünk parasz­tok, akik meg voltak bántva, mert ők még úgy gondolták, hogy bör­tönbe azt csukják, aki megérdem­li. A polgárok is meg voltak bánt­va. A melósok megrándították a vállukat, várták, mi lesz. Mi hadi­fogolynak tartottuk magunkat. Tudtuk, akkor rendezik az ügyün­ket, amikor békét kötnek, vagy legalábbis fegyverszünetet. 9 Ha jobban meggondoljuk, kétszer is átélted a Sötétség Bi­rodalmát. Mi volt a kettő közt a különbség? - Az egyik zöld volt, a másik vörös. 9 Bár, mint mondtad, a hata­„Meciar miniszterelnök úr megjegyezte a múltkor, hogy azóta kiegyenesedett a hátuk." (Munkácsy Mihály: Honfoglalás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom