Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-30 / 230. szám

SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK Stefánia valami más A VI. szegedi nemzetközi bibliaikonferencián a bibliai messianizmusról esett a legtöbb szó, arról az eszméről, amely összeköti, s el is választja a keresztény és a zsidó vallást. A konferencia egyik legnagyobb érdeklődéssel hallgatott előadója dr. Fröhlich Ida bibliakutató ókortörténész volt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanára, a nagy hírű Qumran-kutató, Amuszin professzor tanítványa. Beszélgetésünk a bibliai idők messiásvárásáról, politikai propagandájáról és jelképeiről szól. • A messiástól a hegy gyomrában alvó vitézig Július 1-31. 1. Róbert Tine: Vírus (Intercom) 2. Ken follett: Az ígéret földje (Victoria) 3. J.R.R. Tolkien: A gyűrű keresése (Szűkíts) 4. G.G.Márquez: A szerelemről és más démonokról (Magvető) 5. Vámos Miklós: Anya csak egy van (AB OVO) 6. B.B. Siegel: Életet a napoknak (Édesvíz) 7. Alexandra Ripley: A gardéniás hölgy (Európa) 8. Mika Waltari: Szinuhe (Európa) 9. Angelica Montemaggiore: Borostyán (Fabula) lO.Robert Merle: A gyermekkirály (Európa) Augusztus 1-31. 1. Vermes Géza: A zsidó Jézus (Osiris) 2. Vámos Miklós: Anya csak egy van (AB OVO) 3. Vavyan Fable: My Fair Lord (Fabyen) 4. Henri Troyat: Nagy Katalin (Pesti Szalon) 5. Stephen King: Az (Európa) • ő.Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát (Európa) 7. Angelica Montemaggiore: Borostyán 4. (Fabula) 8.Jack Kerouac: Művésztelep (Szűkíts) 9. Heikki Jokinen: Finn falfirkák (Magánkiadás) 10. James Jones: Az a mámoros május (Fabula) Kilenc könyvesbolt, a szegedi Bálint Sándor, a Gondolat, a Humanitas, a Medicina, a Radnóti Miklós, a Sík Sándor, az S és S könyvdiszkont, valamint a hódmezővásárhelyi Petőfi Sándor és a makói Lord - Szeged kft. Mintabolt legnagyobb példányszámban eladott könyveinek összesített listája. Azért van, hogy megszegjük? Kicsoda a bibliabeli szabadító? • Fröhlich Ida ókortörténész, bibliakutató Magabiztosan nyilatkozik a neves politikus, méghozzá imígyen: „Az a párt, aki...". Személlyé magasztosítva egy tömegszervezetet. Tanult barátomra is ráragadt az újmódi nyelvhasználat, amikor azt fejtegeti: nem érdemli meg a képzett szakembereket az a munkahely, aki nem fizeti meg a tudást. Hárpiaként rohanom le szegényt: miht első, szemtől szemben tetten ért áldozat lakol a többiek megtorlatlan „bűne" miatt is. Mint hajdanvolt, Helyesírási szabályzaton nevelkedett magyar szakos valóságos fájdalmat érzek, ha helytelen használatát olvasom az a mi, amely vonatkozó névmásnak, s ha vessző éktelenkedik a mint előtt akkor is, ha nem hasonlítás kifejezésére hivatott. Az anyanyelv védelmezői mondogatják is a magukét, ha csak tehetik. Jó esetben nem küldik őket sehova, legföljebb legyintenek: ma már nem kell olyan mereven értelmezni ezeket a szabályokat! Igaz is: nem lenne okosabb, ha a már tömegesen elterjedt helytelen nyelvhasználatot emelnénk törvényerőre? Panaszkodik az egyik hatóság szakembere: képtelenek törvény által előírt kötelezettségüknek eleget tenni. Azért tartják, azért fizetik őket, hogy ellenőrizzék: a rendeletekben előírt követelmények szerint működnek-e az egyes intézmények. Amióta nagypénzű vállalkozások is kénytelenek alávetni magukat ezeknek a vizsgálatoknak, az ellenőröknek megszaporodtak az álmatlan éjszakái. Ha jegyzőkönyvbe veszik a szabálytalanságokat, s az előírt szankciókkal élni akarnak, előfordul, hogy megfenyegetik őket. A szabályok ellen vétő, tengernyi pénze-hatalma tudatában, jogot formál a mások érdekét negligáló öntörvényűségre. Azt mondja a püspöki konferencia elnökévé újabb öt évre megválasztott egri érsek: hiába iktatták törvénybe hazánkban a vallásszabadságot, hivatali ideje kevés lesz ahhoz, hogy az elmúlt 40 év okozta hátrányokat behozza az egyház. Az apró lépéseknek is örülnünk kell. Annak például, hogy ki-ki bátran vallhatja és némelyek fennen hirdetik is hogy gyermekeiket hittanra járatják, hogy naponta elmondják a Miatyánkot, s hogy ismerik a Tízparancsolatot. Akad azonban, aki azzal már nem mer dicsekedni, hogy aszerint is él. Mert környezete netán a fejére olvassa magánélete apróbb-nagyobb félrelépéseit, irigység motiválta, feleba' ráti szeretetet nélkülöző döntéseit, hogy valójában egy istene van, a pénz, s hogy ennek oltárán föláldozni nem csak a felebarátait, hanem a hajdani kebelbarátokat sem röstelli. Hogy a Tízparancsolat túl szigorú? Bizonyára benne, az emberiség - két évezrede ugyan bevált - erkölcsi alaptörvényében van a hiba. Talán meg kellene reformálni. Miként újabban legszívesebben ezt tenné az Alkotmánnyal, az ország alaptörvényével is a kormány, miután „mozgástere szűkítéseként" értékelte az Alkotmánybíróságnak a Bokros csomaggal kapcsolatos újabb határozatát. A szabályok azért vannak tartotta a Tízparancsolatot 40 évre lelakatolt ideológia -, hogy megszegjük őket. Csakhogy, miként az egész eszmerendszer, ez a kitétele is megbukott. Ideje lenne észrevenni, hogy most törvényben deklarált jogállamban élünk. Afféle társadalomban, amelyben a káoszt, az összeomlást éppen azáltal lehet elkerülni, hogy a politikusok és állampogárok egyaránt szabály- és törvénytisztelők, s amelyben mindekire nézve kötélező előírások érvényesülnek, megszegésük esetén kiszámítható következményekkel. Mert azt még egy jó szabómester is tudja: ha elszabta a zakó ujját, nem a kuncsaft karját kell „hozzáigazítania"... Chlkán Ágnes • — Egyetért azzal a nézettek hogy a bibliai messiásvárás a korabeli politikai aktualitásoktól függött, s hogy bizonyos társadalmi kontextusban a korábbiaknál jobbanfelfokozódott? - Annál inkább egyetértek, mert a messiás-fogalom alatt a kezdet kezdetén csak a politikai várakozások beteljesítőjét értették. Ez alakult át fokozatosan, miközben jelentésmódosulásokat szenvedett, s idővel, amikor már jelképek is kötődtek hozzá, a messiást valami általános szabaditóval azonosították. Mindenesetre az Újszövetség idejéig a Messiás kifejezetten politikai fogalom volt. A szó azt jelenti: fölkent; eleinte kizárólag uralkodókra és papokra használták. Masjah (a szóban nincs benne a Jahve istennév rövid formája), vagyis a fölkent melléknevet kapta például Dávid, de korábban mindenki akit olajjal megkennek. A megkenés a régi zsidóknál egyszerűen a beiktatás terminusa volt. Nos, bibliai szöveghelyekről nyomon lehet követni egy bizonyos változást, amely ezután következett be; az áttörés akkor van, amikor a Deutero Izajásnak, vagy Második Izajásnak nevezett próféta könyvének egy helyén egy perzsa királyt, Küroszt nevez Jahve felkentjének. Azt a Küroszt, aki Babilont elfoglalta és aki az ott raboskodó zsidók számára a szabadulást jelentette, hiszen hazaengedte őket. Míg a zsidók az újbabiloni királyok uralmát úgy tekintették, mint büntetést, amelyet Jahve szabott ki rájuk, a perzsák babiloni megjelenését viszont Második Izajás, az események koprtársa úgy értékeli, mint a megengesztelődést, s ezért nevez egy perzsa királyt messiásnak. Alkalmaz is rá egy képet: akinek jobbját Jahve fogja. Tehát nem véletlen a dolog; pontosan úgy érti, hogy Isten akaratából rendelt uralkodó. Ezután sokáig csönd van; nem sokat tudunk a perzsa korról. Valószínűleg a Makkabeusokkal kapcsolatban jelenik meg ismét ez a messianisztikus elképzelés, ekkor viszont már különböző jelképekkel összekapcsoltán. - Érdekes fordulat, amikor valami konkrétről és egyszeriről általánosodik a fogalom. Kérem, beszéljen ezekről a jelképekről - A jelképek ebben az időszakban a Makkabeus szabadságharccal szembeni várakozást tükrözik. Az úgynevezett Etióp Henok könyvében a 85-90. fejezetben olvashatnak egy különös leírást, az úgynevezett állatszimbólum-apokalipszist, amely tulajdonképpen áttekintés Izrael történetéről. Állatok benne a szereplők; van benne bika, van tehén, s Jákob leszármazottai, a nép: juhok, s közöttük is vannak kiemelkedő kosok. A történetek bibliai történeti hagyományokra utalnak vissza, de mindig jelképes formában; olvasás közben ki lehet találni, hogy ki, kicsoda. Ennek a könyvnek a végén jelenik meg egy messianisztikus alak, egy kiválasztott szabadságharcos vagy szabadító, akit valószínűleg Júdás Makkabeussal lehetett azonosítani. — Gondolom, az ilyesmit propaganda célokra is felhasználták. - A Hasmoneus-dinasztiával kapcsolatban eleinte volt bizonyos messianisztikus várakozás, de azután meg lehet figyelni, ahogyan ők maguk, az uralkodók megteremtik a nekik megfelelő propaganda-messiásképet. Mindezt azzal párhuzamosan, hogy valódi politikájuk népszerűsége, amelytől az emberek a szabadulást várták, az ellenkező irányba fordult. Amennyire élénkek voltak a Hasmoneusok uralkodása elején a messianisztikus remények, olyan „rossz sajtójú" lett végül a királyságuk. Ennek szakad vége, amikor Kr. e. 63-ban a római sereg elfoglalta a területet. Ekkor már nem volt lehetőség arra, hogy messiás, vagyis felkent uralkodó vezesse őket. — A messiás fogalma, amint általánosodott, ugyanúgy járt, mint egy másik bibliai fogalom, az ígéret Földje. - Az ígéret Földje a pátriárkatörténetekben szerepel elsőször; ez az a bizonyos Ábrahámnak megígért föld, ahová megsokasított utódai betelepülhetnek. Ez az ígéret az Exodus-történetek után Józsua könyvében valósággá válik, mert akkor valóban belépnek az ígéret Földjére, elfoglalják, letelepednek, s megkezdődik a kiváltság korszaka. Ezt követi a babiloni fogság, amikor a nép egy részét elhurcolják, jórészt Mezopotámiába; majd a perzsa uralom és a szabadulás következik. A perzsák általában minden fajta népnek engedélyezték, sőt segítették saját hagyományaik újrateremtését. Amikor tehát Kürosz király kiadta a rendeletet, miszerint a zsidók hazamehetnek, azok több hullámban visszatelepültek az ígéret Földjére. Sajátos, hogy az Ezra útját leíró bibliai rész úgy beszél a visszatérő csoportokról, mintha újra elfoglalnák az ígéret Földjét. Nyilván, úgy értelmezték, hogy ők, akik túlélték a büntetést, ismét jogot szereztek ehhez a földhöz. Érdekes a terminológia: ezekben az új könyvekben (Ezra 9:1) olyan népeket sorolnak fel, mint az ígéret Földje lakóit, amelyek a pátriárkák történeteiben is szerepelnek (kanaániak, hettiták, jebúsziak). Márpedig biztos, hogy ebben az időben ilyen nevű népek már nem éltek. Ez a tudatos archaizáslás arra volt jó, hogy megint úgy tűnjék fel, mintha a visszatelepülök éppen akkor kapnák meg az ígéret Földjét. Következésképpen a fogságot úgy tekintik, mint a pusztai tartózkodást, amely után belépnek a földre. Egyszóval tiszta lappal akartak indulni. -Jézus megjelenésekor az emberek számára már nem keltett magyarázni a fogalmat: őt magát is messiásnak tekintették. - Pedig Jézus egyszer sem mondta magáról, hogy ő messiás. Őrá csak mondták. Pilátus előtt az egész pere e körül zajlik. Ott szintén nem mondja, hogy ő a messiás, de mégis ezért ítélik el, mint a zsidók királyát. Mint messiásjelölt - függetlenül attól, hogy ki jélöli őt: maga, vagy mások bizonyos belpolitikai várakozások középpontja lehetett volna, és politikai akciót indíthatott volna. Ezért ítélték el, mégpedig gyorsan és az ünnep, vagyis a tömeg megérkezése előtt. Ö azonban sem tanításaiban, sem az evangéliumokból igazolható szavaiban nem mondja magáról, hogy politikai uralomváltás jelöltje lehetne. Amikor a hatalomról van szó, elhatárolja magát azzal, hogy nem evüági hatalomról beszél. — Száz évvel később újabb függetlenségi lázadás tör ki, Bar-Kocbba vezetésével Lebet-e tudni, bogy őrá is alkalmazták-e a messiásságot? - Keveset tudunk a Bar-Kochba-lázadás történeti körülményeiről, de bizonyos, hogy a vezér személyét összefüggésbe hozták a messiási fogalommal. Mégpedig a neve - Simon bar Kosziba miatt, amelyet kissé megváltoztatva a „csillag fia" - bar Kochba jelentéssel értelmeznek. A csillagszimbólum a Számok Könyvéből származik (Móz. IV. 24:17): „Csillag kel föl Jákobból és legyőzi Izrael ellenségeit" Ezt a szöveghelyet prófétai helyként magyarázták, így aztán számos későbbi messiás-értelmezés forrása lett. Valószínűleg a Bar Kochba nevénél is erről van szó. — Kérem, mutasson rá a különbségre, amely a messiás és a megváltó fogalom eredete között van. - A megváltó - pontosabban: kiváltó - a történeti bibliai tárgyú elbeszélésekben az a személy, aki megváltja, visszavásárolja a nemzetségéhez tartozó birtokokat, s visszajuttatva korábbi tulajdonosaihoz, helyreállítja a korábbi birtokviszonyokat. Bizonyos próféták - így a már említett Második Izajás is - Istent, Jahvét és megváltóként említik. Nála persze nem ugyanaz a szó jelentése, mint korábban. Ó történeti perspektívában beszél megváltóról, aki a fogságba vitt és ezért korábbi bűneiért megbűnhődött Izraelt kiváltja, megszabadítja, és fogvatartóit, a káldeusokat megbünteti. Mindezekkel egyben helyreállítja népével, Izraellel a korábbi helyzetet, a szövetséget. Második Izajás a fogságból való szabadulás tanúja volt a Kr. előtti 6. században. Az ennél jóval későbbi evangéliumi messianizmusban a messiási címmel ez a megváltó, helyreállító szerep, illetve a bűnök alóli megváltás ígérete kapcsolódik össze Jézus személyében. — Bizonyára más vallási kultúrákban is megjelenik a messiásvárás motívuma. - Több kultúrában élnek várakozások olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek a megjelenését a jövőre várják, és akik egy csoportot - népüket, vagy híveiket - megszabadítják elnyomott vagy szorult helyzetükből. Ilyennek tekinthető az iszlámban élő elképzelés Mahdi eljöveteléről, vagy az európai folklórban számos helyen élő legenda a hegy gyomrában alvó vitézről, aki, ha nagy szükség van rá, felkel, harcol és legyőzi népe ellenségeit. Ezek az elképzelések persze nem azonosak a messianizmus fogalmával. Minden népben, csoportban él a vágy, hogy természetfölötti erőt tudjon magáénak. Panek Sándor •81 • Bakos András Bemutató A feleség leszaladt a parton és bemászott mellénk a hajóba, mely, ahogy a nő beszállt megindult a hatéves fiú pedig, kiemelkedett a vízből, és egy ideig VALÓBAN ÜGYESEN SÍELT; néha oldalt majdnem a hajó vonaláig siklott előre. Ahogy oldalazott finoman emelgette a lábát. A fotós fotózott, én pedig a kopasz férfi biztató kiáltásait jegyeztem föL A strandhomok előtt a fiú későn engedte el a kötelet hasraesett már állt amikor a hajó partot ért Az öccse kiugrott, felcsatolta a léceket A KISSRÁC négyéves, de máris látszik a LÁBMUNKÁJÁN, milyen tehetséges. A hajó oldalának dőlve jegyzeteltem, ám amikor elindultunk, a rázkódástól nem tudtam folytatni az írást A kicsi is jól Indult, ám a hullámok elérték a kötelet följebb emelte a kezét de elvesztette az egyensúlyát és elhasalt. Amikor visszakanyarodtunk érte, csapkodva hátat fordított és nem válaszolt a férfi kérdéseire. A hajó ezután időnként meglendült aztán megállt a férfi is elhallgatott én pedig folytattam a jegyezgetést