Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

l.i-L-iJi. íl T^T^^^H' >.R~' \ : ÍJ,- I SZERDA, 1995. SZEPT. 27. BELÜGYEINK 3 A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) továbbra is kész tárgyalni és hajlandó ésszerű kompromisszumokat kötni, illetve megegyezni a kormányzattal tandíj-ügyben - jelentette ki Szabó László, a HÖKOSZ elnöke kedden, a folyamatos jelenléti diáktüntetés színhelyén, a Parlament épülete előtti sajtótájékoztatón. A hétfőn kezdődött tüntetéssorozat eddigi tapasztalatait összegezve úgy vélte, hogy a hallgatók az ország minden régiójában egységesen tiltakoztak a tandíjrendszer jelenlegi elgondolás szerinti megvalósítása ellen. Az elnök kitért arra is, hogy kész megkövetni a Pénzügyminisztériumot, amennyiben a tárca rágalPontos menetrend szerint Az egyetemisták továbbra is tüntetnek a Parlament előtt mazásként fogta fel azt a Pécsett elhangzott kijelentését, miszerint léteztek vagy léteznek olyan tervek, amelyek az alaptandíjmegemelését célozzák. Pintér Attila alelnök, aki az előző napon részt vett a Főiskolai Főigazgatói Konferencia (FFK) szombathelyi ülésén, arról szólt, hogy az FFK a Magyar Rektori Konferenciához hasonlóan úgy foglalt állást: ebben az évben nem kívánják b,evezetni a kiegészítő tandíjat az intézményekben. Ismertetése szerint a konferencia megállapította azt is: a tandíjrendelet „kellően liberális" ahhoz, hogy a tandíjkérdés kapcsán az intézmények és a hallgatók helyi szinten kerüljenek összeütközésbe egymással. Az alelnök megjegyezte azt is: az FFK felháborodással vette tudomásul, hogy a hozzájuk eljuttatott, a felsőoktatás modernizációjáról készített ad hoc bizottsági tervezet eredeti statisztikáit valaki - mint mondta - a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban átírta. Skultéty Tamás HÖKOSZalelnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy szerdán a kecskeméti, a békéscsabai, a dunaújvárosi felsőoktatási intézmények, valamint a budapesti Pető Intézet és a Testnevelési Egyetem diákjai, szeptember 28-án a győri, a veszprémi, az egri és a miskolci, 29-én az ELTE, a Bánki Donát Műszaki Főiskola, az esztergomi intézmények, a budapesti művészeti főiskolák, valamint a POTE zalaegerszegi kihelyezett tagozata, 30-án pedig a Budapesti Tanítóképző Főiskola, illetve a szombathelyi és mosonmagyaróvári intézmények hallgatói tüntetnek majd a Parlament előtt. Október l-jén, 2-án és 3-án egymást követően egy-egy nagy egyetemi régió, Szeged és Pécs, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói tartanak 24 órás „szolgálatot" az Országháznál. (MTI) Katonai ügyészek Romániából Kétnapos látogatásra Szegedre érkezett tegnap az a román katonai ügyészekből álló delegáció, amelyet lan Dan vezérőrnagy, a román katonai főügyész helyettese vezetett, a küldöttségben pedig helyet kapott a nagyváradi és a temesvári katonai ügyészség vezetője, illetve helyettese is. A küldöttséget a dr. Kovács Tamás altábornagy, a legfelsőbb ügyész helyettese, katonai főügyész fogadta, a magyar tárgyaló küldöttségben volt dr. Pap János ezredes, a szegedi katonai ügyészség vezetője és dr. Mózes Zoltán alezredes, a debreceni katonai ügyészség vezetője. (Fotó: Schmidt Andrea) Tetten érték a zsarolókat Két szegedi (D. Zsolt 26 éves és V. János 20 éves), valamint egy sándorfalvi (K. Tamás 22 éves) lakos ellen indított eljárást a Kisteleki Rendőrkapitányság zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt. A történet szeptember 22-én, kora délután kezdődött, amikor több ismeretlen személy jelent meg Bakson, egy presszóban, s a tulajdonost, valamint családtagjait megfenyegették: amennyiben nem adnak át azonnal 15 ezer márkát, „nagy baj lesz". Alkudozás után, az erőszakos fellépés hatására a sértettek az összegről elismervényt írtak alá s a „látogatókkal" abban állapodtak meg, hogy szeptember 25-én délután egy Kecskemét környéki vendéglő parkolójában átadják a pénzt. A megszervezett „véletlennek" köszönhetően a parkolóban tartózkodott a Csongrád és Bács-Kiskun megyei rendőrség beavatkozó alosztálya, s nem nézték ölhetett kézzel, amint a pénz gazdát cserél. A zsarolókat elfogták. • SZOTE-„ügy' Már megint egy sikertelen interpelláció Tegnap, az Országgyűlés délutáni interpellációi során Kovács Kálmán (KDNP) a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem sorsáról kérdezte a művelődési minisztert. Sajnálatosnak vélte, hogy míg az egyetem rektora botrányt botrányra halmoz, Fodor Gábor ígérete ellenére nem tesz semmit. A miniszter válaszában felvilágosította az interpellálót, hogy az egyetemi autonómiát nem kívánja megsérteni a minisztérium, és az intézmény illetékes szervei nem kérték a rektor felméntését. Elmondta, hogy a minisztérium egyébként vizsgálja a szegedi egyetem működését, és a vizsgálat befejeztével ő is szívesen segít a probléma megoldásában. A miniszteri választ 168 igen, 69 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament. (MTI) Ötvenhatos dokumentumok Véglegesen megsemmisültnek hitt hangfelvételek kerültek elő, melyeket a Szabad Európa Rádió sugárzott 1956. október 19. és november 13. között. A történelmi értékű dokumentumok a Magyar Rádió archívumába kerültek a Német Szövetségi Levéltárral való jó együttműködésnek köszönhetően. A napokban kezdik meg az anyag számítógépes dokumentálását, s a harmincezer percnyi hanganyag feldolgozása egy évig is eltarthat. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán belül tegnap, Szegeden külkereskedelmi tagozat alakult. Ennek apropóján dr. Horváth Lajos, a CSMKIK titkára a kamara külgazdasági koncepciójáról tartott ismertetőt. ^A kamara távlati elképzelései közé tartozik hangzott el a tájékoztatóban - , hogy a CSMKIK elsősorban a szomszédos országok gazdasági önkormányzataival tartsa a kapcsolatot. Ennek a politikának már hagyományai vannak: jó az együttműködés többek között a szabadkai, az újvidéki és a zágrábi és a romániai Temes megyei • Irány Kína! A kamara és a külkereskedelem kamarákkal. A rijekai testvérszervezettel való tanácskozás során pedig az merült fel, hogy a magyar fél kikötőhasználati jogot, infrastruktúrát kapna élelmiszerekért cserében. A gazdálkodók közül különben sokan az ausztriai kamarákkal való együttműködést támogatnák, az EU-hoz való csatlakozás előkészítése jegyében. Ennek az elgondolásnak van is alapja, hiszen Grazban máris 7 megyei kamara (köztük a CSMKIK) tart • A szövetkezetek támogatást várnak Kinek a kormánya? Tegnap délelőtt a Szeged-Szőreg Tisza-Maros Szög Szövetkezet központi irodájában tartotta elnökségi ülését a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége. Ezt követően Kállay Péter, a szövetkezet s egyben az érdekvédelmi szövetség elnöke sajtótájékoztatón ismertette az elnökség állásfoglalását. Ezek szerint a Csongrád megyei szövetkezetek ésszerűbb és hathatósabb támogatást várnak a kormánytól. Az elnökségi ülés megállapította, hogy ez a kormány továbbra sem gondolkodik hosszabb távú, a gazdálkodást megalapozó, válságmegoldó, az agrártermelés alapvető célkitűzéseit megvalósító agrár-törvénycsomag megalkotásában. Már nemcsak arról van szó, hogy mindeddig nem született meg a nemzeti agrártörvény, hanem arról, hogy a termelők nagyobbik része nem önhibájából, inkább zömében politikai indíttatású, az évek óta elhibázott gazdasági és agrárpolitikai következmények velejárójaként kilátástalan, kritikus helyzetbe került. Mivel a jövő évre tervezett agrártámogatások összege lényegében az idei érték körül mozog, ugyanis nem tartalmazza az inflációt, tehát kevesebb jut azonos termékmennyiségre, a Csongrád megyei szövetkezők úgy gondolják, és felszólítják a kormányt, hogy négy területen következetesebb agrárpolitikát és nagyobb támogatást valósítson meg. így az aszálykárok enyhítésénél, fenn külön irodát. (A többi nyugati partner közül különben a bajorok a legfogékonyabbak, időről-időre egyhetes szemináriumokát finanszíroznak a CSMKIK tagjainak.) Az új kapcsolatok közül ígéretesnek tűnik Kína, annak is Shankszi tartománya, amely egy 360 milliós lélekszámú piacnak tekinthető. Onnan nemrégiben üzleti ajánlatokkal a zsebükben tért vissza a Pankotai Agrár Rt. küldöttsége. F. K. az agrártörvénykezésben, a kárpótlásban és nem utolsósorban a maradék privatizációban. Egyetlen ésszerű megoldás lehetséges a jövőbeni támogatásokra, ez pedig nem lehet más, mint földalapú támogatás. Miért? Azért mert Csongrád megyében, de az országban is a legtöbb szövetkezet termelő típusú szövetkezet maradt, s ezek bizony földterület nélkül nem létezhetnek. A csongrádi gazdálkodók elismerik azt, hogy az országos, átlagos helyzet nem annyira rossz, mint ebben a régióban, ám ettől még nem javul a helyzetük. A kormánytól legalább egyszeri olyan támogatást várnak, amelyik megfelel a nemzetközi normáknak, és lehetővé teszi a szövetkezeteknek a földtulajdonszerzést, valamint a felhalmozódott károk, veszteségek orvoslását. Sz. Lukács Imre lesierepell o miéitérim |kgem világos a Művelődési és Közoktatási Mi*W nisztériumnak, hogy az illetékességi területén hozott tandíjrendelet ellen miért demonstrálnak a felsőoktatási hallgatók. Tízezer hallgató tüntet országszerte, olyan közös elvek alapján hangoztatják kéréseiket, mint az esélyegyenlőség vagy a tanulás autonómiája a pénzügyekkel szemben, és az illetékes minisztérium vezetői egy részmegállapodásnak a korábbi tárgyalásokon néhány mondatossá erodálódott szövegét állítják ezzel szembe. Úgy tesznek, mintha egyedül a pontokba foglalt bürokratanyelvet értenék, s hirtelen nem tudnák mire vélni, hogy a tandíj bevezetését inkább összekuszáló, mint meghatározó zavaros minisztériumi munka miatt a felsőoktatási hallgatóknak elegük lett a dörzsölt hivatalnokokkal folyó óvatos egyezkedésből, és az első alkalommal, amikor tiltakozásra összegyűlhettek, úgy adták elő sérelmeiket, amilyenek azok: disszonánsán, mást és mást kiemelve, nem programbeszédbe foglalva, hanem a morális lényegre törve. Ez a lényeg viszont tudtommal minden tiltakozó helyszínen ugyanaz a lényeg volt; a tandíj, mondták, legyen a tanulmányi eredmény alapján differenciált, vagyis a jó tanuló kapjon ösztöndíjat, és kevesebb tandíjat fizessen, míg az, akit a pénze tartana benn az egyetemen, az fizessen többet; a tandíj garantáltan az intézményeknél maradjon és ne úgy működjék, mint valami tanulásadó, amelyet a költségvetéshez csapnak; s egyáltalán: ne csináljanak a felsőoktatásból havivásárt. Azokból a nyilatkozatokból, amelyekkel a megmozdulás első napját fogadták, csak azt lehet gondolni, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetői a pokolba kívánják az egészet. Se Fodor Gábor miniszter, se a témával szintén eredménytelenül foglalkozó Papp Lajos államtitkár nem tanúsított fikarcnyi megértést; sőt, utóbbi egy másnapi lapnak azt nyilatkozta, hogy „a hallgatók követelései között súlyos ellentmondások vannak". Nem tudom, mit kell ez alatt érteni. Én egyetlen hallgatóval sem találkoztam, aki tandíjügyben a kormány álláspontján lett volna, az ellentmondások tehát annyira mégsem lehetnek súlyosak. Attól tartok inkább, hogy e fontos kormánytisztviselők, megérezve az országos tiltakozásnak a szabad véleménynyilvánításból eredő disszonanciáit, nem arra összpontosítottak, hogy annak morális lényegében keressenek fogódzót a megegyezéshez, hanem ellenkezőleg az összeugratás lehetőségeire vetettek egy vágytelt pillantást. Vannak lehetőségeik: egymás ellen hangolható hallgató és oktató, fiatal és idős, értelmiségi és vállalkozó, mm eglehet, hogy a diákvezetők ügyetlenül terMWm vezték korábbi tárgyalásaikat, vagy inkább, hogy követeléseiket jobban összhangba kellett volna hozniuk a tiltakozással. Ez nem változtat azon, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium leszerepelt. Egyszerűen nem volt elegendő türelme és belátása a tárgyaláshoz. Nem csodálkoznék, ha tandíjügyben nélkülük születne megyegyezés. Cl íajlJI Jandrif MP KING PUMA edző- és sportcipők 18-47-es méretig bőr " és gyöngyvásznas cipők. Futballcipők 35-44-es méretig. Csapatoknak, viszonteladóknak kedvezmény Szeged, Takaréktár u. 1. MNULUU Soproni bejárati ajtók, höszigelt üvegezésű ablakok megrendelhetők 1 o% engedménnyel szeptember 30-ig. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24 Tel.: 62/474-481, 62/491-022, 311-092. Tel.: 63/314-011 A közigazgatás túlhatalmát ellensúlyozza az ombudsman, azaz az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Magyarországon idén, június 30-án nevezték ki az ombudsmanokat, vagyis az általános, az adatvédelmi és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Az „intézmény" szükségességét igazolja, hogy azóta több mint ezer indítvány érkezett az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosi Hivatalába. E hivatal szeptember 15-én nyitotta meg panaszirodáját, ahol minden állampolgár élhet a lehetőséggel, hogy személyesen vagy írásban benyújtott kifogásaival érvényt szerezzen alkotmányos jogainak. Eddigi tapasztalatairól kérdeztük a Szegedről elszármazott kisebbségi ombudsmant, dr. Kaltenbach Jenőt. • Mi magyarázza, hogy az országgyűlési • Ombudsman: jogvédő, nem orvosló Áradnak a panaszok biztosi hivatalt elárasztották a panaszok? - A hatóságok és a közszolgáltatók eljárását is itt kifogásolhatják a polgárok. Érthető, hogy az indítványok zöme az általános ombudsmanhoz érkezett. A probléma azonban nincs kellően artikulálva. Megállapítható: az érintettek nincsenek tisztában jogaikkal és a jogérvényesítés módozatáival. Hangsúlyozni kell, hogy az állampolgári jogok biztosai jogvédő és nem jogorvoslati fórumként funkcionálnak. Az ombudsman eljárása illetékmenetes, ami sokakat ösztönöz arra, hogy a hivatalhoz forduljanak. • Mi az előnye az ombudsmannak a hagyományos jogvédő intézményekkel szemben ? - Számos állampolgári panasz éppen a jogszabálynak megfelelő döntést és eljárás kifogásol, mert alkotmányos alapjogok sérültek. Ilyen esetben ez az egyetlen jogvédő fórum. A bürokráciamentes, gyors vizsgálat, a hatékony fellépés jellemzi a hivatalt. # Miről „panaszkodnak" a kisebbségek? - A legtöbb probléma az új és szokatlan intézmény, a kisebbségi önkormányzat körül keletkezik. Eddig körülbelül 700, a novemberi „ismétlés" után várhatóan újabb 200 településen működik helyi kisebbségi önkormányzat. Jellemző, hogy a települési önkormányzatok sem viszonyulnak megfelelően a kisebbségek testületeihez. Például a jegyzők sok esetben durván és.indokolatlanul avatkoznak be a kisebbségi önkormányzatok önálló költségvetésébe. Teljes a csőd és a bizonytalanság a szószólók körül. Az egyéni indítványok között elég sok a kárpótlási ügy. • Milyen eszközök állnak az ombudsman rendelkezésére? - Az egyedi ügyek ténybeli és jogi vizsgálata után ajánlásként közöljük álláspontunkat. Ha a jogi keretek hiányosságait tárjuk fel, kezdeményezhetjük jogszabály alkotását vagy módosítását. Lehetőségünk van ügyészi óvást kezdeményezni. Az ombudsman indítvánnyal élhet az Alkotmánybírósághoz, végső esetben az Országgyűléshez fordulhat. Feladatunknak tekintjük, hogy feltárjuk azokat az ügyeket, melyeket az állampolgárok nem írnak le, mert például nem tudják, hogy sérelem éri őket. Tehát nem csak állampolgári indítványra, hanem saját kezdeményezésére is léphet az ombudsman. Ha az adott ügyben nincs lehetőségünk érdemben fellépni, nem állapítható meg hatáskörünk, akkor is tájékoztatjuk az ügyfelet az előtte álló lehetőségekről és teendőkről. Újszászi