Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-07 / 157. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. JÚL. 7. (Folytatás az 1. oldalról) Az ottjártunkkor is gyen­gén füstölgő szemétteleppel kapcsolatban Darázs Sándor polgármester először az utóbbi hónapok fejleményeit sorolja: - A sándorfalvi kép­viselő-testület idén márciusi ülésén tárgyalta a szemét­szállítással és elhelyezéssel kapcsolatos jegyzői beszá­molót, és úgy döntött, idén augusztus 31-ig kikéri ezzel kapcsolatban a lakosság vé­leményét. Április l-jén az Alsó-Tisza Vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség te­lefonon jelezte, hogy kigyul­ladt a szeméttelep. Április 4­én levelet írtam az ÁTIKÖ­FE-nek, amelyben kértem őket, segítsenek abban, ho­gyan lehetne a településen keletkezett szilárd hulladé­kot elhelyezni. A május 30-i képviselő-testületi ülésen tárgyaltunk a település fej­lesztéséről, ekkor már szere­repelt az elképzelések között a szeméttelep bezárása, a konténerek kivonása a köz­területekről, és a kukás vagy a zsákos szemétszállítás be­vezetése, és a költségek át­hárítása a lakosságra. Június 22-én a késő esti órákban te­lefonon értesítettek, hogy ég a szeméttelepünk. Másnap kijött Major Tibor, az ATI­KÖFE igazgatója a szegedi tűzoltóparancsnokkal, aki a felmérést követően közölte, hogy veszélytelen környe­zetben, a szeméttelep köze­pén 30 négyzetméternyi te­rületen 2,5 méter magasság­ban 75 köbméternyi háztar­tási szemét izzik. Méjg azon a napon kijöttek az ANTSZ szegedi intézetének munka­társai is, akik köteleztek a füst megszüntetésére. Június 24-én intézkedésemre a szatymazi önkéntes tűzoltók megszüntették a füstölgést, • Precedensértékű büntetés Időzített személMa Sándor falván A polgármester a szeméttelepen. (Fotó: Karnok Csaba) ugyanezen a napon az ATI­KOFE székhelyén egy jegy­zőkönyv készült, amely tar­talmazza, hogy dr. Fehér László sándorfalvi lakos jú­nius 22-én 20 óra 45 perckor telefonon jelentette be, hogy ég a szeméttelep. Az ATI­KÖFE a tűzoltóság adatai alapján megállapította, hogy 35 ezer 250 kilogramm sze­mét égett, s ezért az önkor­mányzatra engedély nélküli hulladékégetés miatt kilo­grammonként 100 forint, az­az 3,525 millió forint lég­szennyezési bírságot szabott ki. A bírság 70 százalékát a Központi Környezetvédelmi Alapnak, 30 százalékát a sándorfalvi polgármesteri hi­vatal költségvetési számlájá­ra kell befizetni. A képvise­lőt-testület június 29-i ülésén azonnali hatállyal bezárta a szeméttelepet, a szemétszál­lítással kapcsolatban július 27-re közmeghallgatást hir­Háztáji gondolatok Nincs ember, aki könyv­kiadásunk, utóbbi években végbement katasztrofális változásait előre sejthette volna. Annyira örültek írók és kiadók, hogy a diktatúra­szabta láncaikat levethetik végre, észre se vették, hogy éppen a szabad szólás és a szabad kiadás révén elszaba­dult a pokol. Többször föl­jajdultunk már ezeken a ha­sábokon is: bugyi, gatya és krimi kell a dolgozóknak! Az igazi irodalmat csak kö­zelítő műveknek is hátat for­dított a nyájas olvasó. Az optimisták remény­kedtek: majdcsak kimúlik ez is. Igazuk lett, az a pornográ­fia se kell már annyira, és az a krimi se. De változatlanul nem kelendőbb az irodalom se. Pénzük sincsen rá az em­bereknek. Annyi pénzük, amennyibe ma egy komo­lyabb könyv kerülne. Ilyen körülmények között ajánlom én éppen olvasásra Tamás István naplóját? Pedig ajánlom. Tíz év háztáji gondolatait vetette papirosra. Éppen annak a tíz évnek a naplója ez, amelyik­ben többek között a föntebb elsóhajtott irodalomvesztés lezajlott. És mennyi minden még! Emlékiratok divatosak voltak az utóbbi éveket meg­előző időkben, de itt nem emlékiratról van szó. Sajátos nézőpontú ember sajátos környezetből - Badacsony­tomajról - nézi a világot ak­kor is, ha Pesten jár a szer­kesztőségben, és akkor is, ha fülheggyel csíp el valamit a világból rádióban-tévében. Minden, ami eljut hozzá, speciális hangszereléssel átalakul. Gorbacsov-Reagan csúcstalálkozó készül, né­gyezer újságíró várja. Tamás szerint egy is elég lenne. Lech Walesa tiltakozik a lengyel állambiztonsági ha­tóságnál, hogy lehallgatják telefonját. Orvosokhoz kezd járni a szerző. Múlik rajtunk az idő. Mi lett a rendszer­ből? Félig diktatúra, félig zsibvásár. Tíz éven át, havonta néha kétszer, néha kilencszer, né­ha ennél is többször, amikor ingerenciája támad megje­gyezni valamit. Csernobil. Sebaj, ihaj-csuhaj, ha a hata­lom és a párt megmarad! A románok kifogástalanul vi­selkednek: semmit nem kö­zölnek a katasztrófáról. Idő­közben elmaradnak a dátu­mokból a napok, aztán a hó­napok is fogynak. A könyv végefelé: „Elhűlve... olva­som, hogy Koreában tízmé­teres koporsót készítettek Kim Ir Szennek, a meghalt kommunista vezérnek. Tízméteres koporsó! Hát mit akar abban csinál­ni?" Pár mondattal később: „Egyhangú autóút alatt meg­közelítő pontossággal össze­számoltam: ilyen-olyan kifo­gásokkal vagy anélkül körül­belül ezer értekezletre nem mentem el. És mit veszítet­tem?" (A veszprémi Új Hori­zont kiadása.) H.D. detett, valamint utasított en­gem, hogy tárgyaljak sze­métszállítást végző cégek­kel. A bírság ellen természe­tesen fellebbezést nyújtunk be, arra hivatkozva, hogy a költségvetésünket nagyon megterhelné a kifizetése. Célszerűbb lenne, ha ez a pénz ittmaradna az önkor­mányzatnál, mert ebből leg­alább a szeméttelep takarását meg tudnánk oldani. • Miért hagyták eddig fajulni a dolgot? - Az önkormányzat 1984­től kereste a megoldást, de Sándorfalva közigazgatási területén belül nem találtunk megfelelő területet. Külterü­letünk egyik fele a tájvédel­mi körzetbe esik, a másik fe­le pedig zárt kertes vagy sű­rűn lakott tanyás térség. így a szakhatósági elvárásoknak megfelelő szeméttelepet nem tudunk kialakítani. De ha tudnánk, akkor sem lenne egyszerű feladat, hiszen a 200 milliós költségvetésünk több mint 90 százalékát mű­ködtetési célra kell fordíta­nunk, és egy szeméttelep több tízmillió forintba kerül­ne. • Akkor is kell lennie valamilyen megoldás­nak... - Egy vállalkozónak kel­lene átadni a szemétszállí­tást, aki a sándorfalvi úton működő szegedi szemétte­lepre szállíthatná el a lakos­sági hulladékot. Az önkor­mányzat természetesen nem tudja finanszírozni ennek a költségeit, ezért a képvise­lőt-testületnek el kell dönte­nie, hogyan hárítja át ezt a lakosságra. Az ügyről Major Tibort, az ATIKÖFE igazgatóját is megkérdeztük, aki úgy tudja, ez volt az első eset az or­szágban, hogy egy önkor­mányzatot azért büntettek meg, mert égett a szemétte­lepe. így precedens értékű lesz a sándorfalvi szemét­ügy. A vizsgálatot többszöri állampolgári bejelentésre in­dították. A büntetés mértékét a jogszabályban előírtak sze­rint állapították meg, hiszen a környezetvédelmi felügye­lőknek nem feladata a költ­ségkihatások vizsgálata. Ma­jor Tibor szerint az önkor­mányzatnak kötelessége lett volna, hogy gondoskodjon a szeméttelep állandó őrzésé­ről, és ezzel meg lehetett volna akadályozni, hogy akár öngyulladás, akár gyúj­togatás miatt hosszabb ideig égjen, tovább szennyezve ezzel a környezetet. Telefonon megkérdeztünk a szeméttelepre vezető Ró­zsa utca lakói közül is néhá­nyat. Szerintük az önkor­mányzat a felelős, már régen meg kellett volna oldania a szemét megfelelő elhelyezé­sét. Az évek során többször tettek bejelentést a község­házán, de ott azt válaszolták, nem tudnak mit tenni. Töb­bek szerint a választások előtt mindegyik képviselője­lölt programjában szerepelt, hogy fellép a szabálytalanul működő telep megszünteté­séért. Több mint fél év telt el, közben semmi sem tör­tént. A környék kutyái és macskái gyakran daganatos betegségekben hullanak el, rengeteg a patkány és az egér, amelyek fertőzéseket terjeszthetnek. Iszonyú a bűz, ha pedig begyullad a szemét, napokig füstben van a környék. A sándorfalviak a bírságot nem tartják helyes­nek, hiszen az sem segít megoldani a problémát. Úgy vélik, az önkormányzatnak sürgősen lépnie kell az ügy­ben, mert rövidesen a kör­nyező erdőket és az útszéli árkokat árasztja majd el a hulladék. A szegedi közpon­ti szeméttelep köbméteren­ként 200 forint+12 százalék ÁFA-ért fogadná a hulladé­kot, de mindehhez a 20 kilo­méteres oda-vissza út költsé­gét is hozzá kellene adni... A megkérdezett Rózsa utcaiak valamennyien vállalnák a szemétdíj fizetését, de a sze­métszállítás megszervezése már nem az állampolgárok feladata... H.Zs. Országszerte jónak ítélik a szakemberek a különféle zöldségek terméskilátásait. A növénykultúrák a kedvező időjárás hatására szinte mindenütt szépen fejlődnek. Ez alól csupán az uborka és a paprikafélék kivételek, mivel ezek a június eleji alacsony hő­mérséklet miatt nehezebben indultak fejlődésnek. • A párás melegben elsza­porodtak a kórokozók és a kártevők, valamint a gyom­növények is, ám az ellenük való védekezés általában megfelelő. A gombás meg­betegedések helyenként mégis jelentős károkat okoz­tak a dinnye- és a hagyma­földeken. Á zöldborsó beta­karítása és feldolgozása fo­lyamatos. A termés mennyi­ségével is elégedettek lehet­nek a gazdák, mivel az átla­gosan 3-5 tonna hektáron­ként. A felvásárlási ár a mi­nőségtől függően 25-30 fo­rint között ingadozik kilo­grammonként. Folyik az át­telelő hagyma szedése is, a lanyha kereslet miatt azon­ban a szakemberek szerint értékesítési nehézségek vár­u Jló a zöldségtermés Hagymaértékesítési nehézségek várhatók hatók. Az újburgonya felho­zatala bőséges, és a gumók minősége is jó. ígéretes ter­més várható csemegekukori­cából is. A múlt hónap végén a pia­cokon általában az újburgo­nya kilójáért 30-50 forintot kértek, a sárgarépa csomóját 30-50 forintért adták, míg a petrezselyem csomójáért 40­60 forintot kértek. Á vörös­hagyma kilogrammját 70-80 forintért mérték, míg a zöld­borsó kilójáért 50-60 forintot kellett adni. A fejeskáposzta kilója 40-60 forint volt, a karfiolt általában 60 forintért lehetett megvenni. A piaco­kon az uborkát 50-80 forint közötti áron kínálták kilo­grammonként, a paradicsom kilója 160-220 forint volt, míg a paprika darabjáért 10­25 forintot kértek. Az együttes • Az Amadinda koncertje Szegeden Ütőszene Európából és Afrikából Az Amadinda együttes 1984-ben alakult, mint az or­szág első professzionista ütőegyüttese. Nagy sikerű zeneakadémiai bemutatkozó koncertjük óta számos hang­verseny, rádió- és lemezfel­vétel tette ismertté nevüket. 1984-ben elnyerték a darms­tadti kortárs zenei szeminári­um Stipendium-díját, Ma­gyarországon pedig a Zene­művészek Szövetsége által felajánlott díjat, a magyar zeneművek előadásáért. Égy évvel később a Magyar Rá­dió nívódíjjal tüntette ki az együttest Xenakis: Pesep­hassa című darabjának ma­gyar bemutatójáért, majd ugyanabban az évben az Amadinda elnyerte a rotter­dami Gaudeamus nemzetkö­zi kortárs zenei előadói ver­seny első díját, s ennek kö­vetkeztében a külföldi felfe­dezettséget. Rácz Zoltán az együttes alakulására emlékezve úgy véli, hogy a kortárs zene és a közönség elhidegülésén az ütőhangszeres kamarazene meglehetős könnyedséggel túltehette magát. Az ütőe­gyüttesek megszólalási lehe­tőségei a nagy változatossá­gú hangszereknek köszönhe­tően a szimfonikus lehetősé­gekkel vetekszenek. Rácz Zoltán az ütőhangszerek használatának veszélyét is látja, abban, amikor a zenei anyag szervezetlenségét több és több hangszer fel­használásával igyekszik el­lensúlyozni a zeneszerző. Azok között a mesterművek között, amelyekben megta­lálták e hangszerek szerepét A nemzetközi hírű Amadinda ütőegyüttes ad ma este 8 órától hangversenyt a város­háza udvarában. A Rácz Zoltán, Holló Au­rél, Váczi Zoltán és Bojtos Károly alkotta együttes műsorának el­ső felében reneszánsz madrigál-öszszeállitás és Ravel Couperin em­lékezete című műve (Holló Aurél átiratá­ban) hangzik el; a mű­sor második felében af­rikai, Ghánából, Ugan­dából és Zimbabwéből, valamint polinéziai, Ta­hitibői származó tradi­cionális zene szólal meg, illetve Green Rag­time-jai hangzanak el. a zenei koncepcióban Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre (1937) című darabját, John Cage műveit, Edgard Varése: lo­nisation című kompozíció­ját, Karlheinz Stockhausen: Zyklus és Luciano Berio: Li­nea című darabját említi. Rácz Zoltán nem titkolja, hogy a gazdag hangzáshoz tartozó látvány is jótékony hatással van az ütős koncer­tek fogadtatására, s ez vála­szút elé állítja az előadót: ol­csó sikerrel elégedjék-e meg, vagy a nehezebb utat válassza. Nem kétséges, hogy az Amadinda melyiket válasz­totta. S. P. S. • Rossz idő esetén a hang­versenyt a Bartók Művelő­dési Ház nagytermében tart­ják. • A MASZK - amely tavaly télen első ízben kapott anya­gi támogatást (6000 dollárt) a New York-i központú Arts Internationaltól - megalaku­lása óta huszonkét ország hetven színházát látta vendé­gül a Tisza partján. Nyári fesztiváljain a négy év alatt a legjelentősebb magyar és külföldi független színházi csoportok léptek fel. Az egyesület vezetője szerint a főváros után talán Szegeden a legaktívabb a független színházi élet az országban, s ennek köszönhetően nagyon sok fiatal itt és az elmúlt négy év alatt - a MASZK megalakulása óta - ismer­kedhetett meg a világszínház egy darabjával. A MASZK, melynek nemzetközi kapcsolatai rendkívül szerteágazóak, tagja annak a négyszáz tagot számláló IETM (Informál European Theatre Meeting) hálózatnak, amely Európa legjelentősebb színházait, • Amerikai kapcsolat A MASZK Prágába megy Nem mindennapi találkozón vesz részt a jövő hé­ten egy Prága melletti kastélyban Fábián Zsolt, a szegedi székhelyű MASZK (Magyarországi Alterna­tív Színházi Központ) Egyesület vezetője. Az Egye­sült Államok legnagyobb művészeti alapítványa, az Arts International által szervezett kétnapos rendez­vényre Közép-Kelet Európa kulturális szakembereit hívták meg. Magyarországot Szabó György, a Mű­hely Alapítvány munkatársa, Bakonyi Éva, a ma­gyarországi Soros Alapítvány igazgatója és Fábián Zsolt képviseli. fesztiváljait és produceri iro­dáit tömöríti. Az egyesület, mint ahogy azt Fábián Zsolt elmondta, több mint száz eu­rópai műhellyel áll napi kapcsolatban. A szakmai kontaktuson túl olyan, a kor­társ művészeti életben jelen­tős szerepet játszó tengeren­túli szervezetekkel is kap­csolatba léptek, amelyek a kulturális menedzsmentben és az információáramlásban nyújtanak segítséget. Ezzel kapcsolatban Fábián Zsolt hangsúlyozta: civil szerve­zetként a legravaszabb túl­élési technikákat kell kidol­gozniuk ahhoz, hogy jelen maradhassanak a magyar „dzsungelkulturális" élet­ben. Az Arts International ­mely 1991 óta támogatja a közép-kelet európai művé­szeti élet jeles képviselőit és csoportjait - prágai találko­zóján tizenkét amerikai kul­turális szakember, köztük az öt legnagyobb amerikai kul­turális alapítvány igazgatója is részt vesz. De ott lesz a Soros Alapítványok New York-i csúcsvezetőségének művészeti és kulturális prog­ramigazgatója is. A találko­zón egy hosszútávú kulturá­lis stratégiát dolgoznak majd ki a térség független színhá­zi életének és működési hát­terének megerősítésére. Ter­mészetesen szó lesz majd ar­ról is, hogy ehhez az ameri­kai alapítványok milyen for­mában és módon járulnak majd hozzá. Fábián Zsolt elmondta: az Arts International nyilvánva­lóan a MASZK eredményeit ismerte el azzal, hogy erre a találkozóra meghívták. Az egyesület ezen a találkozón nemzetközi szinten is szeret­né bemutatni célját, ami nem más, mint egy Befogadószln­ház - kortárs művészeti köz­pont - megteremtése Szege­den. A központ, mint azt már vélhetően annyian tud­ják, a Régi Zsinagógában kapna helyet. Fábián Zsolt közölte: ha helyük lesz a vá­rosban, akkor virtuális tevé­kenységük valóságossá vá­lik Sz. C. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom