Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-07 / 157. szám
m PÉNTEK, 1995. JÚL. 7. Az igazságügyi orvosszakértők meghallgatásávalfolytatódott csütörtökön Magda Marinko és társai pere a Fővárosi Bíróságon. Mint kiderült, a szakértők nem találtak egyértelmű terhelő bizonyítékokat az elsőrendű vádlottra nézve. • Szakértői vallomások a Magda Marinko-perben • Az orvosok és a vércsoport A vádlott a pénztár iránt érdeklődött A Kecskeméten történt bűncselekménnyel - Horváth Antalnak, feleségének és szerb vendégüknek meggyilkolásával - kapcsolatban elhangzott, hogy az áldozatokkal összesen 16 lövéssel végeztek, Scorpio géppisztollyal. Nem lehetett megállapítani, hogy egy elkövető lőtte agyon őket vagy több. illetve milyen sorrendben haltak meg az áldozatok. A szegedi Z. Nagy-család meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálat során a szakértők összehasonlították az áldozatok Vércsoportját a Magda Marinko cipőjén talált vérnyomokkal. Összesen három ilyen szennyeződés volt, az egyik esetben a vizsgálat kizárta, hogy a vér a Z. Nagy-család bármelyikétől származna, a másik esetben nem lehet egyértelműen erre a következtetésre jutni, de nem is zárható teljesen ki, hogy a vérnyom Z. Nagy Bálintné kivételével valamelyik áldozattól származik. A harmadik szövetmaradék egyértelműen Magda Marinkóé. Az orosházi áldozat, Némethné Márton Edit esetében sikerült szinte bizonyosan megállapítani, hogy a helyszínen talált zoknival tömték be az áldozat száját. Magda Marinkóra nézve nem találtak nyomokat a lakásban. Mivel a halál beállta és a boncolás között 24 óra is eltelhetett, az orvosszakértők azt sem tudják megmondani, hogy az asszonyt megerőszakolták-e támadói. Magda Marinko, aki ezúttal napszemüveg nélkül és borostásan jelent meg, szokásos stílusában vett részt a tárgyaláson. Közölte a bíróval, hogy hamarosan „nagy bizonyítékok" várhatóak. Az iránt is érdeklődött, hogy ha felmentik, kap-e kártérítést. Az igenlő válaszra megkérdezte, hogy hol a pénztár. Később a bíró egyik kérdésére azt válaszolta, hogy miután az előző nap kivezették a teremből, a továbbiakban nem érdekli az ügy. Huszonéveseket „arat" az AIDS Az AIDS volt a vezető halálok 1994-ben a 25-34 éves korosztályból elhalálozott svájciak körében. Ebben a korcsoportban öt halálesetből egynek az AIDS az okozója (275 haláleset 20,8 százaléka). A második helyen az öngyilkosság áll a halálokok között a fiatalok körében. A múlt évben összesen 637-en hunytak el AIDSben, vagyis 59 fővel többen, mint az azt megelőző évben. A számok ugyanakkor a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint a tüdőbetegségekben elhunytak számának csökkenését mutatják (a szív- és érrendszeri betegségeknél 1,6 százalékkal, a tüdőbetegségeknél pedig 5,2 százalékkal kevesebb halálesetet regisztráltak 1993-hoz képest). 1994-ben a közlekedési balesetekben is kevesebben vesztették életüket. Az utakon 679 személy lelte halálát, 44 fővel (6,1 százalékkal) kevesebb, mint 1993-ban. A tragikus baleset • Az asszony ettől kezdve nem emlékszik semmire. A járókelők nagy csattanásra kapták föl a fejüket, és borzadva látták, amint két autó egymásba rohan, az egyik végül kerekeivel az ég felé fordulva némul el. A tavalyi Délmagyar megörökítette a szörnyű látványt. A képaláírás tanúsága szerint egy 80 kilométeres sebességgel, Újszeged felől haladó Opel okozta a balesetet. „A vizes úttesten a sebesség miatt a jármű átsodródott a túloldalra, s ütközött a szabályosan érkező', 46 éves szegedi N.S. vezette Zsiguli személygépkocsival. A Zsiguli utasa, a 36 éves T.J.-né és vezetője súlyosan megsérült. Az Opel vezetője könnyebb sérülést szenvedett, utasa, a 20 éves T.L. életét vesztette..." A fiatalasszony a hatodik emeleti panellakás tüzessé forrósodott falai között fogad. A franciaágyon ül, szemközt tévé és színes halakkal teli akvárium, kéznyújtásnyira a telefon, újságok, gyógyszeresdobozok és iratokat tartó dossziék. Amíg beszélgetünk, fülünkbe duruzsol, enyhítendő a meleget, a ventillátor. - Tizenkilenc törést szenvedtem. Az ütközéskor kiszakadt az anyósülés, elszakadt a biztonsági öv, én pedig kirepültem a.kocsiból. Az meg, miután megpördült, rám esett. • Csoda, hogy túlélte. - Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz ilyen szerencsém. A baleseti sebészeten délelőtt fél 11-től este 10-ig a műtőben voltam. Dr. Süveges Gábor, ez a fantasztikus ember és kiváló orvos próbált „összerakni". A bal lábamba, a bal karomba egy vasrudat vezettek. A medencecsontom egy része kitört, 1994. december 10, szombat. Borongós, szürke, csapadékos idő. A fölnőtt testvérpár, mint annyiszor, látogatóba indul a Deszken élő, beteg édesapához. A hivatásos jogosítvánnyal vezető N.S. frissen fölújított Zsigulijával óvatosan kanyarodik Tarján felől az új hídra. Húgának még eszébe jutnak a telefonban imént hallott szavak: Aztán vigyázzatok az úton, ronda egy idő ez a mai! Tizenhárom éve elvált férje szólt haza aggódva, akivel, úgy tűnt, talán ismét egymásra találnak. m Egy balesetet szenvedett asszony vallomása Darabokra tört élet úgy vagyok hozzácsavarozva. Összesen nyolc darab vas van bennem...Koponyaalapi törést szenvedtem, a bal arcom szinte leszakadt, a bal szememre nem látok, elhalt a látóideg. • A műtét után az intenzívosztályra vitték... - Igen, mert kómába estem, gépi lélegeztetésre volt szükségem. Három hét kiesett az életemből. Azt mondják, úgy tűnt, párszor föladtam, de hát nem olyan fából faragtak. Az első férjem mesélte, hogy, mivel őt mindig beengedték hozzám, egyfolytában beszélt nekem. Nem igaz, hogy az ember ilyenkor nem hall semmit. Emlékszem például, hogy megkérdezte: „Voltál-e abban a fényben?" És valóban voltam. Olyan jó, meleg fény volt... A férjem nélkül, azt hiszem, nem jöttem volna vissza...A döntő pillanat az volt, amikor megzsarolt. A kisfiammal. Aki nem a közös gyermekünk, de tudja, hogy nagyon szeretem. Azt mormogta egyre a fülembe, őrzöm is itt valahol hátul az agyamban: „Vele mi lesz, ha itt hagyod?" És Szilveszterre magamhoz tértem. Az intenzívosztály dolgozói üdítős poharukkal koccintottak az infúziós palackommal. Telefonon üzenték a férjemnek: boldog újévet kívánok neki. Nem semmi, igaz? • Megnyugtató, éltető érzés lehet, hogy párja mellette volt a bajban. - És 13 év különélés után velem van azóta is. Tartja bennem a lelket. Apolta a fölfekvéseimet, tolta a tolókocsit, vitt levegőzni, mikor Borbély tanár úr plasztikai műtétje előtt szégyelltem az utcára menni. Bevásárolt, főzött, tálcán hozta az ágyba az ételt. Úgy lehet, ez a szörnyűség kellett ahhoz, hogy végleg egymásra találjunk. • Ezek szerint nem csupán dísz első férje nyakában az az aranykereszt. Mikor látta viszont a kisfiát? Félt a találkozástól? - Nem akartam, hogy összeroncsolt arccal lásson. Már a traumatológián feküdtem, amikor mégis találkoztunk. Én csak két héttel később mertem tükörbe nézni. Az ő arcán láttam, milyen lehetek. Zárkózott kisfiú, nincs túl rajta... Jobb lenne, ha kiadná magából. • Balesete hogyan változtatta meg a család életét, anyagi helyzetét? - Idős, beteg szüleim is ide költöztek, édesapámat egy komoly műtét után hétvégeken hozzák haza a kórházból. Az utóbbi években egyébként az ő gondozásáért kapott ápolási díjból és ügynöki munkámért kapott pénzből éltünk. A baleset után 200 ezer forintot kaptam a Garancia Biztosító szegedi fiókjától, ahol az Opelos kötött biztosítást. A hétvégi napok kivételével fizetik az ápolómat, a gyógyszereimet, a gyógytornászt és a masszőrt. Édesapám haláláig járadék formájában megkapom azt a 11 600 forintot, amelyet eddig az önkormányzattól vettem át. Papíron 100 százalékos, 2. csoportba tartozó rokkant vagyok, március óta azonban csak 5000 forint nyugdíjelőleget kaptam. Az önkormányzattól egyszeri lakbérhozzájárulásként átvettem 500 forintot, s mivel 1800 forint nevelési segélyben részesültem, az idén nem jár kisfiamnak a beiskolázási segély. Ebből gyereket fölnevelni, az ügyintézéshez szükséges taxikat kifizetni, a betegség okozta plusz kiadásokat fedezni aligha tudom. • Említette, hogy az orvosokon kívül nagyon elégedett a Garancia Biztosító szegedi dolgozóinak emberségével, segítőkészségével, és a szolgálatait fölajánlott ügyvéddel. Minek reményében fordult jogászhoz? - Fölvilágosítottak: mivel orvosi igazságügyi szakértők szerint maradandó sérüléseket szenvedtem, nem vagyoni kártérítés is jár nekem a biztosítótól. A pesti központ gépkocsi kárszakértője azonban fölülbírálta a doktorokat: legutóbb úgy foglalt állást, hogy a döntéssel égy évig várni kell. Nem tudom, miben bíznak. Talán abban, hogy majd megnő a három centivel rövidebb lábam, életre kel az elhalt látóideg, megszűnik a vérátömlesztés után föl-föllépő allergiám? Egy idegen figyelmetlensége, egy óvatlan pillanat tönkretette 36 évesen az életemet. Az esetleg kiharcolt milliók sem adják vissza egészségemet, munkaképességemet, kisfiamnak a szép arcú, ép karú és -lábú mamát. De biztonságot nyújthatnának hátralévő éveinknek... Chikán Ágnes A meggazdagodás, a pénzszerzés nem mindennapi módját választotta néhány ember, amikor kiderült: a keréskedelmi tevékenység folytatására létrehozott kft.-jük egymilliót is meghaladó veszteséget „termelt". Az ötlet pedig az akkor a cég marketing igazgatói posztját betöltő ifj. Kopcsó Andrástól eredet. így lett a Magad uram rendszerek bölcsője a hódmezővásárhelyi székhelyű Mikroker Kft. • Mikrokeríárgyalás - szeptemberben A „piiamispolip" karjai Az évszázad árverése nem lesz átverés • Az alapítók ugyanis a kereskedelmi tevékenységgel felhagyva - ezzel az eredeti tőkefelhalmozás sajátos módját választva - hozzáláttak egy pénzküldős játék megszervezéséhez. A lényegében piramis elveken működő rendszert azonban önsegélyező klubként juttatták a köztudatba. Sőt, a nagyobb hitelesség látszatára törekedve, igénybe véve a médiát, több ezer embert tévesztettek meg a Falutévében, illetve a Magyar Rádió műsoraiban közzétett hirdetéseikkel. Ebben ifj. K. A. többször is kifejtette: a Magad uram II rendszer egy számítógépes vállalkozás, a belépőket a pártatlan számítógép érkezési sorrendben helyezi el a listán, és náluk nem lehetnek vesztesek. A valóságban viszont a számítógépes programot sem a megrendeléskor, sem később nem látták el semmiféle védelmi rendszerrel. így az irodában bármelyik dolgozó hozzáférhetett ahhoz, sőt módosíthatta az adatokat, ami úgy tűnik, meg is történt. Mindezek, a teljesség igénye nélkül felsorolt „erőfeszítések", természetesen nem voltak hiábavalóak. Ám a haszon nem a befektető rendszertagok zsebébe, hanem a „tűzhöz" közel állók, valamint rokonaik, közeli ismerősei zsebébe, illetve bankszámlájára vándorolt. így csupán a Magad uram Il-es rendszer közel 600 milliós bevételéből minimum 100 milliót a napjainkban már gyanúsítottként szereplő személyek egy része vette fel, és mintegy ugyanekkora összeget az előbb említett szűk körbe tartozó barátok. Ugyanakkor a két és fél ezret is meghaladja az ezen rendszer károsultjainak száma. Á Magad uram III-as rendszer, amely 16 ezres belépési díjjal '93 őszétől működött, szintén az abban résztvevők megtévesztésére épült, hiszen a „befektetők" pénzét nem fordították mint ígérték - nyereséget hozó vállalkozásba. A Magad uram II. és III. törvényszerűen közelgő összeomlásától tartva dr. Ternovszky Anna, a kft. egyik volt ügyvezetője, tulajdonosa társaival együtt - a Mikroker vagyonból - létrehozta a Gyémánthíd Rt.-t, amely a Siera Leone-ban vásárolt gyémántbányák hasznára épült volna. A baj csak az, hogy a Mikroker Kft. tulajdonosai mint az rt. vezetői - nem is kísérelték meg az ezen „akció" lebonyolításához szükséges engedélyek beszerzését, csakúgy mint a 100 ezres nagyságrendű DEM németországi bankszámlára történő befizetésének deviza hatósági jóváhagyását sem. A befizetők pénzéből - a Magad uram rendszerekből és a Gyémánthíd részvényekből - összesen befolyt jóval több mint másfél milliárd forintból viszont a rendszertagok számára ki nem fizetett összeg megközelíti az 1,2 milliárd forintot, míg a Mikroker Kft. és a Gyémánthíd Rt. bankszámláin talált és a nyomozó hatóság által zár alá vett összes pénz nem éri el az 500 milliót! A deviza-bűncselekmények, csalások, okirathamisítások alapos gyanúja mellett „csak" színesíti a 12 gyanúsított bűnlajstromát, hogy akadtak közöttük olyanok, akik a pénzszerzés érdekében még az erőszakos fenyegetéstől sem riadtak vissza. Ezért a tavaly tavasszal a pénzükért aggódok feljelentéseit követően megindult nyomozás során nem volt könnyű dolga a rendőrségnek, amikor megpróbálta kideríteni, mennyi pénzt is rejt a „polippiramis" egy-egy karja. Az ügyben - mára - alaposan gyanúsítható személyek közül ifj. K. A.. K. M„ dr. H. M. F-né - '94 júliusa, illetve októbere óta - előzetes letartóztatásban, kilencen pedig szabadlábon várják a szeptemberben sorra kerülő tárgyalást. Az alaposan gyanúsíthatok közül egyelőre Kalmár Imre felelősségre vonása marad el, mivel hollétét mindmáig nem sikerült felderíteni. N. Rácz Judit Október ötödikén kezdődik és várhatóan 15 napig tart a főnemesi család régiségeinek és egyéb értékes tárgyainak árverése. Max von Baden őrgóf, a család jelenlegi feje, a német császárság utolsó kancellárjának unokája azután döntött az árverés mellett, hogy a család hihetetlen mértékű adósságot halmozott fel. A család évtizedeken át pontos pénzügyi nyilvántartás nélkül élte önfeledt életét és amikor 1993. végén egy új pénzügyi igazgató pontos leltárt készített, 264 millió márka adósságot számolt össze. A baden-badeni kastély nélkülözhető értékeit számbavéve az őrgróf felajánlotta a badenwürttembergi tartományi kormánynak, hogy nyolcvanmillió márkáért átadja az értékes műgyűjteményt. A stuttgarti kabinet ugyan szívesen átvette volna az értékeket, de ekkora összeget nem tud ilyen célra fordítani. Végül a gyűjtemény egy részét 17 millió márkáért vette meg a tartomány és tárgyalnak egy újabb tízmilliós vásárlásról is. Az októberi árMinden bizonnyal az évszázad legnagyobb szabású árverését rendezik a németországi Baden-Badenben, amikor kalapács alá kerül a badeni őrgrófok és nagyhercegek gyűjteménye. A Sotheby's aukciós ház több tucat munkatársa hónapokon át végezte a felmérést és állította össze a 25 ezer kikiáltási tárgyból álló listát. verésen a szakértők becslése szerint legkevesebb 30 millió márka bevételre lehet számítani. Az ajánlati lista a 19. századi karlsruhei majolika manufaktúrában készült 100 márkás csészétől a félmillió márkát érő íróasztalig terjed. Ami itt októberben kalapács alá kerül, az a német történelem része - nyilatkozta az őrgróf. A legértékesebb darabok a 16. és a 17. századból származnak.