Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

2 FELSŐOKTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 20. (Z TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Július 20. • Lehűtött remények lol légyen az az új főkonzulátus? Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások. Teodor Melescanu és Kovács László. (MTI - Telefotó) 1287. IV. (Kun) László nem engedélyezi, hogy a budavári polgárok évente egyszer vámmentes or­szágos vásárt tartsanak, mert az sértené a nyúlszi­geti (Margitsziget) do­monkos apácák vámjogát. 1298. III. András meg­erősíti a szepesi várhoz tartozó őr lakóinak hos­peskiváltságát, melyet rö­viddel ezelőtt kaptak Bald szepesi ispántól, miután korábbi kötelezettségük ­az esztergári kapu és gye­pű őrzése - a településha­tár kitolódásával fölösle­gessé vált. 1440. 1. Ulászló a szé­kesfehérvári országgyűlé­sen kiadja dekrétumát, amelyben megerősíti és átfija az ország kiváltság­leveleit. Az 1222. évi Aranybullát, az 1298. évi és 1351. évi törvényköny­vet, és az 1298 után kelet­kezett királyi tanácsosi határozatokat. 1704. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett ku­ruc sereg megjelenik a Jo­hann Friedrich Glotétz ezredes által védett szege­di vár alatt. 1711. III. Károly Bar­celonában ratifikálja a szatmári békeokmányt. 1771. Mária Terézia kibocsátja a magyarorszá­gi szerbek jogállását ren­dező „Illír regulamen­tum"-ot. A szerb lakossá­got is a Magyar Királyi Kancellária, illetve a me­gyék és városok jogható­A befejezett tények konferenciája • A háború utáni nem­zedékeknek akarva-aka­ratlanul meg kellett ta­nulniuk Teherán, Jalta és Potsdam nevét, mert az 1943-ban, 1945 febru­árjában, majd júliusában hozott döntéseivel belé­pett az életükbe. Volta­képpen mit jelentett az egyik és mit a másik ? - A két korábbi csúcskon­ferencia idején még tartott a háború, bár az erővonalak pontosan kirajzolódtak. Jal­tára már az is tisztázódott, hogy miképpen érhet végei a háború. Sztálin, mint tudjuk, sürgette a második front megnyitását és ez korábban nagyon fontos volt a számá­ra. Az angolszászok azonban azzal is tisztában voltak, hogy ha nincs partraszállás, akkor a Vörös Hadsereg még mélyebbre jut Európá­ban. Megnyitották tehát a második frontot és ma már megalapozottan lehet állíta­ni, hogy a teheráni, illetve a jaltai konferencia után a potsdami értekezlet teljesen felesleges. Ez ugyanis a „fait accompli", a befejezett té­nyek konferenciája volt. Sztálin meg is fogalmazta: „Nyugat-Németország önök­höz, Kelet-Németország pe­dig hozzánk tartozik... A né­met befektetések Romániá­ban. Bulgáriában, Magyaror­szágon és Finnországban a miénk. A többi az önöké." Potsdam tehát szentesítette, amit a csapatok a harctéren elértek. • Milyen volt a tárgyalá­si stílus? A hozzáférhető jegyzőkönyvek szerint három úriember válasz­tékos modorban döntött sorskérdésekről, bár a jól fésült szövegekből elő­előbukkan egy-egy politi­kai taposóakna. - Minthogy hangrögzítés nem volt, ezeket a jegyző­sága alá rendeli, megszű­nik a karlócai pátriárka világi hatalma. 1848. Nyolcvankilenc német demokrata és mun­kásszövetség kongresszu­sa Frankfurtban. Elretten­tő hatást tesz a parlamenti liberálisokra, akik a forra­dalmi demokratizmus el­lenében védelmet keres­ve, a konzervatív csopor­tok felé fordulnak. 1933. Konkordátum lé­tesül a német fasiszta kor­mány és a Vatikán között. A Vatikánt Pacelli bíbo­ros, a későbbi XII. Pius pápa képviseli. A fasiszta Németország számára a konkordátum az első nemzetközi elismerést je­lenti. 1944. Merénylet Hitler ellen. Rastenburgban, a Führer hadiszállásán Sta­uffenberg ezredes gyújtó­bombát helyez el, amely­nek robbanása négy jele­névőt megöl, Hitler azon­ban csak könnyű sérülést szenved. A merénylet a célját nem éri el (Hitler eltávolítása és békekötés), ezzel szemben kíméletlen megtorlást von maga után. Számos gyanúsítha­tó egyént kivégeznek. A megtorlás a háború végé­ig tart. 1960. A ceyloni vá­lasztásokon a Bandaranai­ke volt miniszterelnök öz­vegye által vezetett Sza­badságpárt győz. könyveket erős kritikával kell fogadni. Tény azonban, hogy három, teljesen eltérő személyiség ült a tárgyaló­asztalnál. Churchill nagyon okos volt, de gyakran rög­tönzött és a felkészültsége, itt, ezen a konferencián nem érte el sem Trumanét, sem Sztálinét. Az a véleményem, hogy közülük Sztálin tudta a leg­pontosabban, mit akar. Hig­gadt volt, még Churchill sem hozhatta ki a sodrából, ő vi­szont olyan dialógusokra kényszerttette az angol mi­niszterelnököt, hogy az a tü­relmét is elveszítette. Az an­gol történetírás szerint Tru­man felkészületlen volt. Ez nem igaz, a környezetének egyes tagjairól inkább el­mondható. Sztálin: Az újságirákat ki kell dobni • Az események megle­hetősen gyorsan igazol­ták, hogy a szavak a jegy­zőkönyvi szövegek mennyit érnek. A külügy­miniszterek tanácskozása után például rögzítették: „...a szövetséges sajtó képviselői teljes szabad­ságot élveznek majd ab­ban, hogy tudósításokat küldhessenek külföldre a romániai, bulgáriai, a magyarországi és a finn­országi eseményekről." A sajtószabadság témában, mint tudjuk, ez a jéghegy csúcsa lehetett. - Nem, ez még a csúcsa sem volt a jéghegynek. Már a tárgyalásokon kitűnt, hogy ha komolyabb nézeteltérések merültek fel, akkor nem cá­foltak. helyette az ellenfél módszereit kritizálták. Sztá­Zsepa a szerbeké A boszniai szerb hadsereg közleményben szerda este tudatta, hogy elfoglalta a zsepai muzulmán beékelő­dést és az ottani polgári ha­tóságok képviselői megadták magukat - jelentette a Reuter hírügynökség. „Csecsenföld, szabadság, függetlenség" A Csecsenföldön állomá­sozó szövetségi csapatokat kedden éjjel 11-szer támad­ták meg csecsen fegyvere­sek. A lövöldözésekben 16 katona megsebesült. Külö­nösen súlyos volt a helyzet Groznijban, ahol egész éjjel lövöldözések és robbanások zaja tartotta riadalomban a lakosságot. A csecsen főváros közelé­ben szerdán reggel megtalál­ták egy orosz katona holttes­tét. A katonát különös ke­gyetlenséggel gyilkolták meg: előbb megkínozták, megégették és megcsonkí­tották, majd átvágták a tor­kát. Hasonló brutális gyil­kosság történt Bugyon­novszkban, ahol az egyik is­kola éjjeliőrét ölték meg. A megcsonkított és lefejezett holttestet az iskolában talál­ták meg. A falon vérrel má­zolt felirat állt: ,,Csecsen­föld, szabadság, független­ség". linból időnként a diktátor személyiségjegyei is előtör­tek. Július 18-án például Churchill közölte: 180 csaló­dott újságíró várja, hogy mondjanak nekik valamit. 0 - minthogy mindent megra­gadott a szereplés érdekében - fel is ajánlotta, hogy sajtó­konferenciát tart. Sztálin er­re azonnal kérdéssel vála­szolt: Ki engedte ide őket? Hiszen ez több, mint egy század... Azonnal ki kell dobni valamennyit! • Maradjunk még Sztá­lin személyénél. Ismere­tes, hogy 17-én jelent meg először a tárgyaló­asztalnál és rögtön azt mondta: Hitler életben van! Ma már pontosan tudjuk, hogy ekkor már teljesen megbizonyoso­dott a Führer haláláról, hiszen az általa megbízott különleges csoport nem­csak kiásta a maradvá­nyait a berlini bunker udvarából, hanem Moszkvába is vitte azo­kat. Vagyis előtte volt az egyértelmű bizonyíték, Hitler fogsora. Mi vezé­relhette Sztálint a kije­lentésében? - Ez engem is foglalkoz­tatott és a választ abban lá­tom, hogy Sztálin a Hitler­problémát összekapcsolta a Franco-rendszer megbukta­tási szándékával. Arra cél­• A román-magyar külügy­miniszteri tárgyalás szerda esti első, nem egészen más­fél órás menete után a két külügyminiszter nyilatkoza­taiban diplomatikusan érzé­keltette, hogy az alapszerző­dés vitatott kérdéseiben nem történt előrelépés. Teodor Melescanu úgy fogalmazott, hogy többek között az Euró­pa Tanács 120l-es ajánlásá­ról is szó volt. Románia né­hány napja javaslatot tett az­zal kapcsolatban, hogy erre az ajánlásra milyen formá­ban utaljon a szerződés. ,,Nagy érdeklődéssel hall­gattuk Kovács külügyminisz­ter úr és a magyar kollégák kommentárjait, és azt hi­szem, hogy a mai vita révén sokkal világosabban megha­tároztuk azokat a területeket, amelyekben egyetértés van és azokat, amelyekkel kap­csolatban megközelítésünk még eltérő. Reméljük, hogy a magyar külügyminiszter és küldöttség jelenlétét felhasz­nálhatjuk arra, hogy minél jobban csökkentsük a meg luppé beavatkozna Franciaország a boszniai helyzet megvitatásárára összehívott pénteki londoni tanácskozáson az ottani biz­tonsági övezetek megvédé­sére „beavatkozást" javasol majd partnereinek - jelentet­te be Alain Juppé francia mi­niszterelnök a témával fog­zott ugyanis, hogy a Führer Spanyolországban bújkál. S minthogy ő már az első két­oldalú amerikai-szovjet megbeszélésen felvetette a Franco-problémát, nevezete­sen azt, hogy a rendszere ve­szélyt jelent, a Hitlerre vo­natkozó közléssel voltakép­pen a spanyol diktátor nem­zetközi helyzetét akarta ne­hezíteni. • A hozzáférhető okira­tokból, visszaemlékezé­sekből milyen mértékben tükröződik, hogy a világ, vagy legalább is Európa totális felosztását szente­sítik Potsdamban? A vasfüggönyt már leeresztetták... - Ez már a konferencia előtt sem volt kétséges. Az angol miniszterelnök ugyan­is az amerikai elnöknek kül­dött táviratában azt (rta a szovjet szándékról: „Vasfüg­gönyt húztak...nem tudjuk, mi történik mögötte. Nincs kétség, hogy a Lübeck-Tri­eszt-Korfu vonaltól keletre minden a kezükbe kerül." Ebből a szempontból a pots­dami konferencia teljesen felesleges volt. • Magyar vonatkozás­ban mit jelentett Pots­dam? Arra gondolok, hogy a tárgyalóasztalnál nem értés területét és előre lépjünk egy kölcsönösen el­fogadható megoldás felé". Kovács László úgy nyilat­kozott, hogy a román kül­ügyminiszter levele nagy re­ményekre jogosított fel, „ez­lalkozó szerdai, szúk körű kormányülést követően. E beavatkozás konkrét formá­járól azonban csak annyit mondott, hogy mindez ma­gában foglalná a helyszínen lévő egységek megerősíté­sét. Juppé szavaiból minden­esetre kitűnt, hogy Párizs már lemondott a múlt héten elesett szrebrenicai, s az egyre kilátástalanabb hely­zetben lévő zsepai „bizton­sági övezet" megmentéséről. fölmerült e olyan részlet­kérdés, amelyet csak ké­sőbb ismerhettek meg a kutatók. - A mi szempontunkból sem jelentett mást az ötven évvel ezelőtti konferencia, mint a jaltai döntések meg­erősítését. Az a vélemé­nyem, hogy Sztálin nem is törekedett egyébre, mint hogy a Jaltában hozott hatá­rozatokat még egyszer rög­zítsék, hiszen a két értekez­let között elnökváltás volt az Egyesült Államokban ­meghalt Roosevelt, a koráb­bi tárgyalópartner - Chur­chill pedig megbukott az an­gol választásokon. • A potsdami értekezlet jegyzőkönyvében szerepel a mondat, amelyről a leg­jobb, amit elmondha­tunk, annyi, hogy a dip­lomácia virágnyelvén megfogalmazott semmi. Az igazságos és tartós bé­ke megteremtésének eltö­kélt szándékáról van szó. Mit gondol, Sztálin, Tru­man és Churchill tudta, hogy ez nem cselekvési program, hanem csupán a történelemnek szóló utalás? - Azt hiszem, Sztálin ese­tében egyértelmű igen a vá­lasz. A szándékaiból már ak­kor kitűnt, hogy nem illeszt­hetők bele ebbe a diplomáci­ai megfogalmazásba. De Truman sem volt annyira na­iv, hogy ezt ott és akkor ko­molyan gondolhatta volna. Churchill pedig már jelezte a vasfüggöny létét, igaz, bizal­masan. Nem hiszem, hogy ők, hárman, az elvégzett munka sikerélményével kel­tek fel az asztaltól, a tárgya­lások végén. Hiszen Truman nem befejezettnek, hanem elnapoltnak nyilvánította a konferenciát azzal, hogy majd Washingtonban talál­koznak. Amire az ateista Sztálin csak ennyit mondott: „Ha Isten is úgy akarja." A folytatást ismetjük. Király Ernő zel szemben maga a szöveg­javaslat lehűtötte ezeket a reményeket". Egyetértett az­zal, hogy a szerdai vita lehe­tővé tette egymás álláspont­jának, azok határainak jobb megismerését, és azt, hogy a • Legalább 79 halálos áldo­zata van a nyugat-törökorszá­gi Senirkentben pusztító ára­dásoknak. A mentőalakula­tok folytatják munkájukat, de már nem reménykednek ab­ban, hogy az iszappal teme­tett lakóházakban túlélőkre találjanak. A lakosok szerint Helmut Kohl német kan­cellár az emberi méltóság tiszteletbentartására, a sza­badság és a népek békés egymás mellett élésének fontosságára figyelmeztette honfitársait a Hitler elleni merénylet 51. évfordulójá­nak előestéjén. A Stauffenberg gróf irá­nyításával 1944. július hu­szadikán végrehajtott rob­bantásos merénylet követ­keztében a náci vezér csak kisebb sérüléseket szenve­Az egyiptomi kopt ke­resztény egyház (e közösség tagja Butrosz Gáli ENSZ-fő­titkár is) feje, III. Senuda pá­pa még egyszer utoljára megbocsátott azoknak a hí­veknek, akik tiltása ellenére elzarándokoltak Jeruzsálem­be. Figyelmeztetett azonban, hogy tiltása továbbra is ér­vényben marad, s aki ezentúl megsérti rendeletét, azt ki­zárják a vallási közösségből. szakértők segítségével meg­próbáljanak új formulákat találni. Kovács László közölte, hogy Magyarország környe­zetvédelmi és áruszállítási, valamint a diplomák elisme­réséről szóló egyezményt óhajt kötni Romániával és ki akarja szélesíteni konzulátu­si hálózatát Romániában új főkonzulátus nyitásával és tiszteletbeli konzul kineve­zésével. Teodor Melescanu szerda este vacsorát adott Kovács László és az általa vezetett küldöttség tiszteletére a kül­ügyminisztériumban. Ezt az időt Kovács László előzetes közlése szerint a nemzetközi kérdésekkel, az integrációs struktúrákkal kapcsolatos véleménycserére szánták. A víz elvitt 79 embert legalább 150-en eltűntek, de a hatóságok szerdán csak 20 eltűntről adtak számot. dett. Az összeesküvők közül négyet még aznap, a későbbi hetekben pedig kétszáz főt végeztek ki. A kancellár nyilatkozatá­ban valamennyi demokrata első rendű kötelességének mondta, hogy kellő időben és határozottsággal szálljon szembe minden fajta ideoló­giai fanatizmussal. - Német­ország tisztelettel adózik az ellenállás áldozatainak és megőrzi emléküket - hang­súlyozta Kohl. Az idei húsvét alkalmából az utóbbi évekhez képest jóval többen, mintegy ötezren za­rándokoltak el a koptok kö­zül a szent városba. A pápa azzal magyarázta elnéző döntését, hogy talán nem hallották tiltó rendeletét, vagy úgy vélik, hogy a béke megszületett Izraellel. III. Senuda azért ellenzi a kop­tok jeruzsálemi látogatását, mert a város státusa még nem rendezett. TÜZÉP CASABKI.I.A KFT. A K C JEÚELDQJS Sí KISKUNHALASI .1 AJTÓK ÉS ABLAKOK • THERW00UN _1 HÖ És HANOSZiflnrrŐK I BAJAI DUNATHERM AJTÓK ÉS ABLAKOK DEXION polcrendszer MOFA FAROSTLEMEZ • II H -( ó IfTn Ü J wJ o »% [)% 6% 5% 5% áíM RÓKUSI TŰZI ISg Tftlr á?/4i í 6724 76-876 *i* * Fax: J . " • Potsdam, 1945. július Fél évszázada, hogy a győztesek, Churchill, Tru­man ts Sztálin döntöttek a második világháború veszteseinek jövőjéről. 1945. júliusiusában Európa már elkezdte a romeltakarítást, az ázsiai dzsunge­lekhen azonban még dörögtek a fegyverek. Ez volt a háttere annak az eseménynek, amely „potsdami ér­tekezlet" néven vonult be a történelembe. De mi is történt a potsdami tó partján épült Cecilienhof-k&s­télyhan? Erről beszélgetünk dr. Vargyai Gyula pro­fesszorral, a Hadtörténeti Intézet főigazgató-helyet­tesével. Merénylet, 51 éve Megbocsátó III. Senuda

Next

/
Oldalképek
Tartalom