Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 20. Készül a vádirat az agrobankos Kovács ellen BELÜGYEINK 3 Készül a vádirat Kovács Mihály, az IBB Áruforgalmi és Gyártó Kft. volt tulajdonosa, az Agrobank egykori elnöke bűnügyében. A Fővárosi Főügyészség illetékese az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: a hét elején megkapták a bűnügy iratait az Országos Rendőr-főkapitányságtól és megkezdték az érdemi döntés előkészítését. Hozzáfűzte: előreláthatólag szeptember végén vagy októberben nyújtják be a vádiratot a bírósághoz, amennyiben helyt adnak a rendőrség vádemelési javaslatának. További információt nem kívánt közölni. Mint ismeretes, a bűnügyben a közelmúltban fejezte be a nyomozást az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi nyomozó osztálya. A büntetőeljárást januárban indították hivatali visszaélés, csempészet, adócsalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen. A rendőrség megállapítása szerint Kovács Mihály cége, az IBB Kft. 1989. és 1994. között úgy hozott az országba másfél tonna ezüst- és mintegy 60 kilogramm aranyékszert, hogy csak a bérmunka hányada után fizetett vámot és adót, annak ellenére, hogy az árut nem bérmunkában állíttatta elő külföldön. A nyomozás adatai szerint a kft. legalább 350-400 millió forint kárt okozott az országnak. A bűnügy további két gyanúsítottja G. Imre és K. Endre. • Az Országos Választási Iroda késve értesült arról, hogy Klajbán Róbert, a Nógrád megyei Kazár település kisebbségi önkormányzatának elnöke visszavonta lemondó nyilatkozatát képviselői mandátumáról. Osztojkán Béla tehát - mint a soron következő legtöbb szavazatot elért képviselő jogosan vette át mandátumát a múlt hét pénteken. Erről Tóth Zoltán, a választási iroda vezetője nyilatkozott. A belügyi illetékes a sajtóban megjelent azon hírekre rea• A Phralipe nem vesztegetett... Eladó a mandátum? gált, miszerint Osztojkán Béla, a Phralipe cigányszervezet elnöke állítólag 300 ezer forintot ígért Klajbán Róbertnek, ha megválik az országos önkormányzatban betöltött tisztségétől. A vádat Osztojkán határozottan visszautasította. Tóth Zoltán elmondta, hogy a kialakult joggyakorlat szerint a lemondó nyilatkozatot addig lehet visszavonni, amíg a mandátum kiadása nem történt meg. Osztojkán Béla péntek délelőtt vette át a megbízólevelet Kara Páltól, az Országos Választási Bizottság titkárától, Klajbán Róbert viszont csak délután értesítette a testületet a visszakozásáról. A választási iroda vezetője a pénzért való mandátumátjátszás lehetőségére utalva leszögezte, hogy az határozottan ütközik a választási eljárás alapelveivel és sérti a választások tisztaságát. Ugyanakkor elismerte azt a hiányosságot, hogy a törvénynek nincs olyan tételes jogi rendelkezése, amely kimondaná: pénzért tilos mandátumot árusítani. Tóth Zoltán szerint ez az ügy is indokolja a választási kódex mielőbbi megalkotását, amelyen már dolgozik a Belügyminisztérium. A KDNP aggályai így nézne ki a bó'si vízlépcső, ha... (MTI - Telefotó) Magyarok és Reális Zöldek A Szigetközben megkérdezettek egynegyede teljesen egyetértett azzal, hogy a bősi beruházás a modern technika szimbóluma. A lakosság háromnegyede az építkezést a környezetrombolás szimbólumának is tartja. Többek között ezt tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának felmérése, amelyet az Európai Unió kutatási programjának finanszírozásában készítettek magyar és szlovák kutatók, és amelyet szerdán mutattak be Budapesten. • Juhos László, a budapesti Reális Zöldek Klubjának elnöke a pozsonyi Pravda szerdai számában nyilatkozva kijelentette, hogy a bősnagymarosi vízlépcsőről szóló 1977-es szerződést „egyértelműen érvényesnek kell tekinteni", és a vízlépcsőt annak megfelelően fel kell építeni. Juhos szerint az államközi szerződés egyoldalú felbontásával „nem csak a magyar nemzet, hanem a szlovákiai magyarok és a Kárpát-medencében élő etnikumok" ellen cselekedtek. A magyar „reális zöldek" vezetője a pozsonyi lapnak elmondta: „fájlaljuk, hogy eltérő véleményünk miatt nem csak az Antallkormány, hanem a jelenlegi kormánygarnitúra is igyek, szik minket elszigetelni". Mint panaszolta, nincs módjuk arra, hogy a sajtóban elmondják a véleményüket. Juhos a szlovák lapban úgy vélekedett, hogy a műszaki szakemberek tisztában vannak a vízlépcső eredeti tervek szerinti felépítésének lehetőségével, de hogy ez meg is történjen, „ahhoz még a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését megelőzően, kölcsönösen meg kellene állapodni". Magánosított Magyarország Privatizálták a '60-as, '70-es évek egyik legnépszerűbb hetilapját, a Magyarországot. A politikai és társadalmi hetilapot mindössze félmillió forintért .adta el a Hírlapkiadó egy frissen alakult kft.-nek. A Magyarország 500 ezer forintos kikiáltási árát egy forinttal ígérte felül az egyedüli pályázó, az Eastem Bridge International Club Kft. Ügyvezető igazgatója elmondta: neki tetszik a lap jelenlegi konzervatív politikai szellemisége, a vásárlás mellett szigorúan üzleti megfontolások szóltak. • Megállapodásra jutott a kecskeméti székhelyű Viktória Elsó Magyar Gabona Rt. jelentős részvénytöbbségének eladási feltételeiről a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (MBFB), valamint az Agrimpex Rt. A Viktória Rt.-t 1991. közepén alapította az ÁVÜ a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi Vállalat jogutódjaként. A részvénytársaság jegyzett tőkéje 2,234 milliárd forint. Az MBFB a múlt év végén lett a társaság tulajdonosa és megkezdte annak reorganizációját. Erre azért volt szükség, mert a korábbi években a részvénytársaság jelentós veszteségeket szenvedett el. A veszteségek miatt felhalmozódott adósságok törlesztése veszélyeztette a működést és egy új pénzügyi stratégia megvalósítását követelte meg. A megállapodást előkészítő tárgyalásokon az MBFBt az a cél vezette, hogy a társaságot olyan új tulajdonos kezébe jutassa, amely képes a céget a térség jelentős gabonaforgalmi, malomipari és takarmánygyártó vállalatává fejleszteni. Ezért esett a választás az Agrimpex Agrimil csoportra. • Jelentős előrelépést jelent a Magyar Rádió számára a két koalíciós párt képviselőivel a napokban aláírt emlékeztető - értékelte a dokumentumot nyilatkozatában Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke. Mint mondta: az emlékeztetőben külön rögzítették azokat a törvénymódosító indítványokat, amelyeket minden tárgyaló fél - így az MSZP, az SZDSZ és a rádió vezetése szükségesnek tart benyújtani a rádiózásról és televíziózásról szóló törKét párt a nemzeti rádióról vényjavaslathoz. Szirányi János szerint ennek köszönhetően javulhat egyebek mellett a közszolgálati média frekvencia kihasználási lehetősége. Szó van az emlékeztetőben azokról a javaslatokról is, amelyekben nem történt megállapodás, de a Magyar Rádió ragaszkodik elképzeléseihez - tájékoztatott az elnök. így például a Magyar Rádió vezetése kulcskérdésnek tekinti a működéséhez nélkülözhetetlen anyagi feltételek biztosítását. Ennek érdekében szükségesnek tartja, hogy a Magyar Rádió részesedése a televíziókészülékek üzemben tartási díjából származó bevételből a mostani húsz százalék helyett - harminc százalék legyen. Gáspár Miklós kereszténydemokrata honatya szerint a kormány tevékenységének egyes elemei alkotmányos aggályokat vetnek fel. Példa erre, hogy bizonyos nyilatkozatok szerint a kabinet a Bokros-csomag végrehajthatósága érdekében nem magát a törvényt, hanem az alkotmányt szeretné módosítani. Mindez a KDNP szerdai sajtótájékoztatóján hangzott el. Gáspár utalt arra is, hogy a kormányzati híresztelésekkel szemben az ország külföldi megítélése romlott, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozásunk az eddigieknél is távolabbra került. Gabona az Agrimpexnél A | kérdést már feltesszük itt-ott, egy ideje: mi lesz (j_i veled, panel? Am rosszul kérdezünk. Úgy kellene inkább: mi lesz veled, panelben lakó ember? Sőt, úgy kellene kérdezni: mi lesz kétmillió magyarral, akik panelházakban élnek? - S meg kellene próbálni választ keresni a kérdésre, azaz megoldásokat a problémáikra. Kétmillió ember lakása, s benne az élete ugyanis az alapkérdés. Építészek fejtegették a témáról véleményüket minap az Alföldi tükör színvonalas műsorában, meg kellett volna néznie, hallgatnia minden illetékesnek. Hogy elgondolkodjék azon, amit a szakemberek mondanak. No, nem az építészeti önemlékműveket gyártók, s nem a valós lehetőségektől kupolás álomvilágokba elrugaszkodottak. Azok szavait kellene meghallani, akik terveikkel, néhány épületükkel már bizonyították, meg- és felújítható a panel. A szegediek közül például Nóvák István építőművészét, aki - többek között - a Tisza Lajos körút sarkára tervezett panelelemes, ám környezetével harmonizáló, egyedi épületével letette már ez ügyben a voksát. S azokét az építésztársaiét, akik nem „papolnak" az elszlömösödés (vajh, tudja-e egyáltalán a panelben lakó, mi is az), a lepusztulás „törvényszerűségéről". Akik színekkel, kiugrókkal, külső liftekkel, sátortetővel próbálkoznak a kockaképek átrajzolására, akik keresik a műszaki lehetőségeit a hő- és hangszigeteléseknek, a belső felújításoknak. (jJ azokra kellene odafigyelni, akik a jobbító szándékú építési szakemberek mellé felsorakozva a panelmegújitások során a betonkockákban lakókban is keresik a „használható elemeket" - azaz az emberi tényezőkre építenek. Tartást sugallnak, készséget az emberhez méltó környezet, otthon kialakítására, megtartására, s nem azt mondják: a panelben lakó mindenképpen lepusztul Kétmillió embert ezzel fenyegetni; nem tisztességes. Kétmillió embert megóvni ettől; kötelesség. Nemde? Támogatják az állattenyésztőket A támogatásnak, amely vissza nem térítendő segítségként adható a gazdálkodóknak, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a baromfitartás fejlesztése a célja. Előírásai szerint a férőhelyek megvásárlásához előhasi üszőnként 35 ezer forintot, előhasi kocánként 10 ezer forintot, tenyészjerke után pedig 3500 forintot lehet igényelni. A férőhelyek tenyészállatokkal történő betelepítéséhez előhasi üszőnként további 10 ezer forint, előhasi kocánként 9 ezer forint, tenyészjerkénként pedig 3 ezer forint vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A baromfitartás céljára szolgáló férőhely betelepítése esetén a tartós forgóeszközszükséglet részbeni megelőlegezésére férőhely-négyzetméterenként ezer forint Tegnap léptek életbe az állatállomány minőségének javítását szolgáló állami támogatások. A részletekről az érintettek a július 14-én megjelent Magyar Közlöny 60. számából tájékozódhatnak. Abban jelent meg ugyanis a kormány 86/1995. (VII. 14) számií rendelete az agrártámogatások módosításáról. vissza nem térítendő támogatást adhat az állam. A támogatás odaítéléséről tárcaközi bizottság dönt, amelyben képviselteti magát a Földművelésügyi, a Pénzügy-, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Munkaügyi Minisztérium. • Mártélyt és Mindszentet egy időre lekapcsolták... Eltűnt 400 méter telefonkábel A tegnapra virradó éjjelen ezidáig ismeretlen elkövetők levágtak és eltulajdonítottak 400 méternyi, 3 milliméter átmérőjű bronzkábelt a Vásárhely és Mártély közötti vasútvonal mellett húzódó telefonvezetékből. így Mártély és Mindszent egy időre vezetékestelefon-összeköttetés nélkül maradt - tájékoztatta lapunkat tegnap délelőtt a vásárhelyi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Mint megtudtuk, a vezeték eltulajdonításával mintegy 200 ezer forintnyi kára lett a Déltáv Rt.-nek. A cégtől kapott információink szerint a szakemberek a helyszínre siettek, és még a délelőtt folyamán - igaz, egyelőre ideiglenes jelleggel - helyreállt a telefonkapcsolat a világ és Mártély, illetve Mindszent között. Á végleges helyreállításon folyamatosan dolgoznak a telefonosok, akik azt is elmondták, hogy ilyen mértékű károkozás eddig nem fordult elő. Egy általunk megkérdezett szakember szerint az ellopott bronzkábellel a tolvajok nem nagyon tudnak mit kezdeni; a lopott holmi előbb-utóbb valószínűleg a MÉH-nél köt ki. B. A. • Miközben a földtulajdon példátlan mértékű átrendeződésének lehettünk tanúi az utóbbi években, s napjainkban is tart e folyamat, lépten-nyomon a termelők panaszait hallani. A legfőbb gond, hogy bárkié is legyen a föld, igen keserves megélni belőle. Az elmúlt hatalmi kurzusokban a kisgazdaság vagy a nagyüzem felváltva érezhette magát a másikhoz képest hátrányos helyzetben. Azóta változott a kép: mindenki egyenlő. Sajnos mindez elsősorban a gazdálkodás nehézségeiben mutatható ki. Stadler Ferenc az egyik érdekvédelmi szervezet, a Mezőgazdasági Szövetség ügyvezetője mindezt a stratégia hiányával hozza összefüggésbe. • Miért olyan fontos ez a sokat emlegetett stratégia? - Míg nem tudom, merre érdemes menni, addig kockázatos elindulni. Számomra megfejthetetlen okból már ez a kormány is egy éve halogatja, hogy színt © KÉRDÉS Az érdekvédőhöz Visszatérés a földre valljon az élelmiszergazdaságot foglalkoztató alapvető kérdésekről. Enélkül lehetetlen kialakítani hoszszabb távon működtethető, kiszámítható feltételrendszert. Azt azért látni lehet, hogy a nyugat-európai követelményekkel megméretetten ez csak a legolcsóbb és leggazdaságosabb termelést jelentheti. Vannak most is támogatások, s születnek a napi élet által kikényszerített szabályozók, de ezek értelemszerűen nem adják ki az egységes egészet. Gyakorlati példa erre, hogy a vártnál jóval kevesebben veszik igénybe a mezőgazdasági fejlesztési támogatásokat. Nincs, ami serkentené az embereket a piaci térnyerésre. A termelési tényezők koncentrációja nélkül meg különösen nem tudjuk megvívni harcunkat a nemzetközi porondon. • A szétaprózottság különösen a földtulajdonnál szembeötlő. Mi a megoldás? - Lassan letelik a földlicitek elejétől számított 3 év, egy csomó zsebszerződés legalizálására számítok. Szerintem a későbbieknél nem kellene kivárni ezt az időtartamot, csak lássunk már tisztán: melyik földnek ki a valódi gazdája. Nem az emberek a hibásak azért, hogy ilyen kiskapura fanyalodtak. Az is lehetetlen Stadler Ferenc helyzet, hogy a szövetkezetek, mint jogi személyek, nem vehetnek földtulajdont, hiába nélkülözhetetlen a tevékenységükhöz. Nem kellene földindulásszerű változástól tartani, hisz' az alacsony jövedelmezőség miatt keveseknek telne rá, de legalább őket ne korlátoznánk. • A jövedelemhiány és tőkeszegénység kezelésére milyen módszert látna szívesen? - Manapság az átlagos jövedelmezőség 5 százalék körüli. Az inflációval szinte lehetetlen lépést tartani s érvényesíteni az árakban. Főleg akkor, ha a termékek kereskedelme balkáni típusú piacon történik. A szervezetlenség és káosz kiiktatása nélkül nem lehet tartós eredményre számítani. A tőkeszegénység oldására vagy állami pénzek kellenének, vagy külföldi tőke. Mivel az első változatra nem látok esélyt, a külföldieknek lehetőséget adnék a földvásárlásra. Az olcsóságból adódó spekuláció ellenszereként el tudnám képzelni az illetek és az értékkülönbözet egy részének befizettetését. A valóban gazdálkodni akaró eldönthetné, ér-e neki ennyit a magyar föld. ők lehetnének azok, akik saját érdekükben befektetnének, s feldolgozói, piaci kapcsolataikat mozgósítva, pezsgést vihetnének a külkereskedelembe is. T. Sz. I.