Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. JÚL. 3. Július 3. 1271. Monoszló nem­beli Gergely királynéi tár­nokmester és vasi ispán seregével V. István meg­bízásából elfoglalja Héder nembeli (Kőszegi) Henrik Vas megyei várait: Kő­szeget, Szentvedet, Szaló­nakot és Borostyánt. 1444. Brankovics György szerb despota a korábbi megállapodás ér­telmében leköti Hunyadi János erdélyi vajdának örökbirtokul Világosvárt 93 000 aranyforint érték­ben, zálogbirtokul pedig Munkács várát, Nagybá­nya, Szatmár, Németi és Debrecen városokat és uradalmaikat. 1477. I. Mátyás meg­szünteti Várad vásáijogát, illetve a váradi vásárokat Debrecenbe helyezi át. 1510. A király és a rendek gyűlést tartanak Tatán. Meghallgatják a pápai, a császári, a francia és a velencei követ előter­jesztését; elhatározzák, hogy csatlakoznak a cambrai-i ligához és Dal­mácia visszaszerzése ér­dekében hadat indítanak Velence ellen. 1521. Ahmed ruméüai pasa megérkezik Szabács vára alá. A vár védőinek parancsnokai Logodi Si­mon és Torma András vi­cebánok. 1705. Rákóczi Gyom­ron tartott beszédében a harc következetes folyta­tását ígéri a békétlenkedő katonáknak. 1731. A váci káptalan előtt Szilassy Ádám és László 100 arany ellené­ben a városra ruházzák Dorozsmára és Szentmi­hálytelkére vonatkozó jogigényüket. 1784. II. József rende­lete Erdélyt a hagyomá­nyos közigazgatási hat­árok figyelembevétele nélkül 11 megyére osztja fel. A székely és szász önkormányzati szervek megszűnnek. 1820. Nápolyban for­radalom tör ki. 1831. Megnyílik a ba­latonfüredi színház. 1896. A török szultán az év elején kirobbant, a görögök által támogatott felkelés hatására elismeri Kréta önkormányzatát. 1988. A magyar zsidó mártírok emlékművének alapkőletétele Budapes­ten. • Négynapos Szlovákiai lá­togatásának harmadik nap­ján vasárnap Pozsonyból Kassára érkezett II. János Pál és kísérete. A kassai re­pülőtéren tartott szertartáson a pápa szentté avatott három kassai vértanút, Körösi (Cri­sinus) Márk egykori eszter­gomi kanonokot, Pongrácz István és Grodeczki Meny­hért egykori jezsuita atyákat. A három vértanú Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-es erdélyi bevonulása idején nem volt hajlandó át­térni a kálvinista hitre, ezért kínhalált kellett halniok. Földi maradványaikat, mielőtt X. Pius pápa 1905-ben boldoggá avatta őket, anatómia vizsgá­latok alapján különválasztot­ták, és ereklyetartókban több helyen, így Rómában, Eszter­gomban, Nagyszombatban he­lyezték el. A pápa Kassán szentté avatott három magyar vértanút II. János Pál ezután misét mutatott be a vértanúk emlé­kére. A szertartáson közel száz főpap, hatszáz pap és több mint 800 ministráns se­gédkezett. A pápa két olda­lán Angelo Sodano és Jozef Tomko vatikáni bíborosok, Alojz Tkác érsek, kassai és Ján Chryzostom Korec bíbo­ros, nyitrai megyés püpök állt. A pápa - mint szlová­kiai látogatásának minden ed­digi helyszínén - itt is szlo­vákul szólt a hívőkhöz. Kü­lön köszöntötte a szertartá­son jelenlevő Michal Kovác köztársasági elnököt és Vla­dimír Meciar miniszterelnö­köt, a magyar, a horvát, a ro­mán és a lengyel kormánykül­döttségeket, a Szlovákiából és környező országokból - köz­tük Magyarországról - érke­zett hívők sokaságát. Mind­egyikükhöz külön, anyanyel­vükön is beszélt. Elsőként ma­gyarul megszólalva II. János Pál azt mondta: - Isten hozott benneteket magyar testvéreim, akik Fo­dor Gábor művelődési és kö­m Súlyos a boszniai heiyzet Éhhalál Bihácsban EB ELSŐ BETON SZEGED, DOROZSMAI UT 5-7. BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RÁNK! • Betoneladás: 326-858. • Építőanyag-áruház: 326-735. • Építőanyag-kisáruház Szatymaz: 383-108 3 Betonacél-értékesítés: 326-903. O Betonelemek: 326-903. A bihácsi muzulmán öve­zetben a válság sújtotta tér­ség folyamatos zárlata kö­vetkeztében feljegyezték az éhhalál első eseteit. „A beé­kelődésben a helyzet több mint válságos, az emberek őtjöngenek a kétségbeesés­től". E szavakkal ecsetelte vasárnap Mans Nyberg, az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának (UNHCR) szóvi­vője a muzulmán övezetben tett rövid látogatása során szerzett benyomásait. „Az emberek rettenetesen lesová­nyodtak, éheznek, és szinte kizárólagos társalgási témá­juk a táplálkozás". Nyberg a 160 ezer lakosú beékelődés ellátási helyzetét lidérces álomhoz hasonlította. A be­ékelődés zárlatának folytató­dása esetén bekövetkezhet a tömeges éhhalál. Az ENSZ Oltalmazási Erőinek vezetősége még nem hozott döntést arról, hogy milyen választ adjon a világszervezet szarajevói lé­tesítményei ellen intézett szerb tüzérségi támadásra. ­Az eset gondos kivizsgálása folyamatban van - hangoz­tatta Gary Coward, az ENSZ katonai szóvivője. A vasár­nap délutáni támadás során a katonai szóvivő irodája rom­ba dőlt, míg Rupert Smith ENSZ-parancsnok rezidenci­ája súlyos károkat szenve­dett. A támadás közben ak­• Zord időket éltek akkor, 1610 körül, amely protestán­sokat és katolikusokat egy­aránt elborzasztott. Bethlen Gábor fejedelem háborút in­dított az igaz hit terjesztése (és némi török segédlettel saját területi céljainak eléré­se) érdekében, tehát a „pá­pisták" ellen. Hűséges társa volt Alvinczi Péter prédiká­tor, aki Kassa falvait járva, alig várta, hogy megérkez­zen a segítség. Sehogy sem boldogult ugyanis három jámbor katolikus pappal, akik egyszerű szavakkal, Bibliával tartották össze a vagyonától és önbecsülésé­től megfosztott római hitű közösséget, vesztükre. 1619. szeptember 3-án Rákóczi György csapatai a fejedelem parancsával meg­jelentek Kassa kapuinál, hogy felszámolják a „katoli­kus összeesküvést". Kassán a hangulat már amúgy is iz­zó volt: a katolikusok ármá­nyát látták a nyári tűzvész­ben, Alvinczi meg világosan lefestette nekik az ördög ké­pét, így sokan már a várfa­lakról integettek a felszaba­dítóknak. Jöttek is a hajdúk, Rákó­czi György elszánt katonái, akiket az igaz hitnél is job­ban érdekeltek a templomok eldugott kincsei, meg talán az asszonyok. Nem viseltek mentét, kesztyűt, s ezt büsz­kén hirdették. Nevük szerint is marhákat hajtottak ingóvá­w Római cserepek És az hitet fogták pajzsul w Francia történészektől régóta tudjuk: a történelmet nemcsak királyok, hadvezérek és politikusok alakí­tották. A háttérben vagy az előtérben álltak, sereges­tül neves vagy névtelen asszonyok, akik legalább annyit tettek, mint csatáikkal elhíresült vagy gonosz­ságuk miatt rettegett uraik. Róluk, az asszonyokról nemigen beszél a krónikás; a történész viszont sok­szor az ő cselekedeteikből érti meg a történések lé­nyegét. Erről szól a mostani - szomorú - történet is. Rómához látszólag nincs köze, mégis ezer szállal kö­tődik az apostoli székhez, és mindahhoz, amit vallás­háborúknak nevezünk. nyos alföldi területeken ke­resztül Bécs vagy Pozsony fe­lé, rablóbandákkal, időnként farkasossak verekedve. Jól is­merték az ostort és a furkós­botot, így könnyen beletanul­tak a kardforgatásba is. Gyorsan megtalálták itf'is a „felforgatókat": a királyi főkapitányt, a három papot és bűntársaikat. Dóczy End­re grófot, a katolikus pa­rancsnokot könnyen „leda­rálták": rövid diplomáciai színjáték után átadatták vele a város kulcsait, börtönbe zárták, majd megmérgezték. Nehezebb dolguk volt a három pappal. A két jezsui­tát, az erdélyi születésű és álhatatos magyar Pongrácz Istvánt és a lengyel szárma­zású, szerény Grodzieski Menyhértet nem is akarták meggyőzni; próbálták azon­ban - a fáklyaláng és ujj­perctörés módszerét is alkal­mazva - jobb belátásra térí­teni a horvát-magyar nem­zetiségű Körösi Márk eszter­gomi kanonokot. Sikertele­nül: a hóhérok - igazuk biz­tos tudatában - az ő fejét vágták le elsőnek. Jött azután a két makacs jezsuita, akiket először egy dolmányos tiszt faggatott ki a „katolikus irtóháború" elő­készületeiről. A szerencsét­len papok semmiről sem tudtak, mire eltűnt a jómo­dorú tiszt, s visszajöttek a bakók. Jött velük a perzse­lés, a módszeres ujjperctörés és csonkítás, a meggyőzés minden lehetséges erejével. Először Grodzieski adta ki lelkét a kínzások és kard­csapások alatt. Következett tehát Pongrácz, de közben megvilágosodott, s talán a hóhérok is megéreztek vala­mit abból, amivel ma a bo­rotvál kozótü körben szok­tunk szembesülni. Hajnalo­dott, elfáradtak ők is; lejárt, ha nem is a munka, de az idő. A kassai „királyi ház" gerendái alatt egy sarokban viszont ott szuszogott egy összeégetett, megcsonkított emberi lény. Még élt. A főhóhér utasítására vé­gül odacsaptak kardjukkal a fejére, azután mindhármun­kat az emésztőgödörbe süllyesztették, s meszet szór­tak rájuk. Pongrácz István még élt. Húsz órán keresztül hallotta jajkiáltásait, hörgé­seit a sekrestyés, Epeijessy. Egyszer a közelébe is me­részkedett, hogy odasúgja: nem tud segíteni. Aztán csönd lett, s lassan kivilágosodott Kisboldog­asszony napja. Ők ott a pö­cegödörben 30-35 éves férfi­ak, holt papok; amott hóhé­rok, hortyogó álomba dőlve. És most jönnek az asszo­nyok. Az első Gadóczy Bá­lint özvegye, aki összes isme­retségét latba vetve illendő temetést akart kiharcolni a halottaknak - hasztalan. Fél Lehozhatja kedvesének a csillagokat az égből! POO,pás Ha Önök 1995. augusztus 1. és szeptember 31. között kötnek házasságot, és ezt július 7-ig megírják a Délmagyarország címére C,Tűzijáték" 6740 Szeged, Stefánia 10. Pf.: 153.) sorsoláson vesznek részt ÉS ESKÜVŐJÜK MÉG RAGYOGÓBB LESZ! A DELMAGYARORSZAG ESA FÉNYPÖNT 6701 Szeged, Pf.: 2383 Tel.: 06/30/432-057 KÖZÖS NÁSZAJÁNDÉKA! SZEGED. STEFÁNIA 10.. SAJTÓHÁZ ITT Fiwwmw HIRDETŐÉT, K REGGEL 7-TÖt ESTE 7-Kil DÉLHAGYARORSZAQ 7a EKÍÍfij'CídÖQAS Tavalyi áron, már 6800 Ft-tól 2 év garanciával, 3-féle csőátmérőivel. Sánta Béla kútfúrómester 6726 Szeged. Marostői u. 33. Tel.: 62/431-438 zoktatási miniszter vezetésé­vel jelen vagytok. Isten ho­zott mindnyájatokat, kedves magyar zarándokok, akik szintén részt vettetetek Kö­rösi Márk, Pongrácz István és Grodeczki Menyhért ál­dózópapok, kassai vértanúk szentté avatási ünnepségén. Úgyszintén szívből köszön­töm rajtatok keresztül az összes szlovákiai magyar testvéreket. Kérem számukra is, hogy követve honfitársuk, Pongrácz István példáját az evangéliumból fakadó éle­tükben tegyenek tanúságot Krisztus mellett. A Fodor Gábor vezette küldöttségben ott volt Bra­tinka József vatikáni és Bo­ros Jenő pozsonyi magyar nagykövet. A Magyar Püs­pöki Kar küldöttségét Paskai László bíboros vezette. Úgy tudni, hogy Romániából és Erdélyből is számos egyházi méltóság, több magyar püs­pök, köztük Tőkés László királyhágómelléki püspök is Kassán tartózkodott. Ahogy szlovákiai látogatásának több korábbi helyszínén, úgy a kassai repülőtéren megjelent százezrek előtt is, II. János Pál az ország legfelsőbb politikai vezetőinek jelenlétében ismét hangsúlyosan szólt a naciona­lista összeférhetetlenség ag­gasztó jelenségéről és a test­véri, baráti együttélés emberi, hívői szeretetből fakadó köte­lességéről. naszilánkoktól összesen hét ember megsebesült. A Bosznia elleni fegyver­szállítási tilalom feloldását követelte vasárnap a bos­nyák kormány több képvise­lője, köztük Muhamed Sa­cirbej külügyminiszter a svájci Crans-Montanában. A gazdasági fórum alkalmából Sacirbej azt hangoztatta, hogy a háborúban szembe­nálló felek közötti katonai erőegyensúly a válság politi­kai rendezésének fontos elő­feltétele. Elismerte ugyan, hogy pusztán fegyverekkel nem lehet megoldani a prob­lémákat, de - mint mondta ­jelenleg a fegyverbirtoklás az egyetlen lehetőség a bé­ketörekvések sikerre vitelé­ben és a nyitott, demokrati­kus társadalom megteremté­sének útján Bosznia-Her­cegovinában. év elteltével Forgách Zsig­mond nádor felesége gondol vissza a kassai borzalmakra, s illendő árat szab egy tánc­nak, mintegy megismételve Heródes lányának esetét. Bethlen Gábor győzelmei után díszlakomát adott Kas­sán, és táncra kérte a szép nádornét, akitől kosarat ka­pott. A fejedelem többszöri, hasztalan próbálkozás után szégyenében megígérte: tel­jesíti minden kívánságát azért a táncért. Nos, Pálffy Katalin cserébe a három pap hottestét kérte - és meg is kapta. így kerültek hamvaik az esztergomi és a nagy­szombati bazilikába. Szemtanúk szerint az exhu­málással megbízott, szak­avatott hóhér maga is elbor­zadt a kínzások nyomainak látványától. Bethlen Gábor azóta bevonult a magyar tör­ténelembe, s a krónikások azt is feljegyezték, hogy a kassai vérengzésekért Al­vinczit tette felelőssé. Ő ugyanis meggyőzésre, áttérí­tésre adott parancsot, csak nem kalkulálta be a hajdúk módszereit. Körösi, Grodzieski, Pong­• rácz lettek a kassai boldog vértanúk; őket avatta szentté vasárnap az apostoli egyház feje. Ha a történetben b'árki bármely, e századi hasonló­ságot vél felfedezni, nem jár messze az igazságtól. BraUnka József Prága '68=0? Jön az éterből, s leszáll az antennámra az üzenet: a németek úgy határoztak, hogy mégis adnak Boszniába katonát. Nem harcolni, az igaz, hanem kórházzal sza­nitécet, s midenféle más fontos segéderőt. De ezzel is fontos történelmi választóvonalat léptek át, hisz a há­ború befejezése óta, ötven éve, német katona nem ment ilyen éles helyzetben országa határain túlra. Sze­retem a hajnalt. Hajnal volt akkor is, a Szent István napját követő hajnal, amikor 1968 augusztusában a prágai rádió is­mételni kezdte, hogy a szovjet, bolgár, lengyel, NDK és magyar hadsereg Csehszlovákia földjére lépett. Au­gusztus 22-én közölték a hazai lapok: „A Magyar Tá­virati Irodát illetékes helyen felhatalmazták a követke­zők közlésére: a szomszédos Csehszlovákia párt- és ál­lami személyiségeinek kérését teljesítve a Magyar Népköztársaság kormánya - együtt más szövetséges országokkal - segítséget nyújt - beleértve a fegyveres támogatást is - a testvéri csehszlovák népnek, a belső szocializmusellenes, valamint a külső imperialista erők által létrehozott ellenforradalmi fordulat ve­szélyének elhárítása céljából... Soha senkinek nem en­gedjük meg, hogy a szocialista közösség valamelyik tagját kiragadják sorainkból." Az ifjabbak kedvéért, ez az utolsó mondat volt a Brezsnyev-doktrina: a tábor területe nem csökkenhet, csak növekedhet. E doktrína nevében taposták német csizmák 1968-ban Prága utcáinak köveit A legújabb hírekből azonban úgy hallik, hogy ma már ez nem a németek múltja. Az egyesülés, a demok­ratikus, szabadpiaci végkifejlet kimosta a németek múltjából Prága sötét foltját? Ők mostmár nem voltak részesei a Prágai Tavasz eltiprásának? Ha kormány­szinten azt állítják, hogy német katonák ötven éve nem jártak éles helyzetben külföldön, akkor ezt nyilván úgy kell érteni, hogy Csehszlovákiában se voltak ott. Hogy 1968-ban ki se mozdultak a körletből. (Bár újabban olyan állitások is jönnek Németországból, hogy az NDK csak verbálisan vonult be Csehszlovákiába. Ka­tonái valahol a határ mellett sumákoltak. A hazai köz­véleményben akkor azonban az élt, hogy Prágában vannak a németek. Akkor itt ezt senki nem cáfolta, sőt inkább rájátszottak.) Hasonló ez ahhoz, ahogy a második világháborús fasiszta szlovák állam létének puszta ténye is eltűnt, felolvadt a csehszlovák folytonosságban. Ma már Tiso állama, Hlinka gárdája szinte nem is létezett. Ahogy azonban szűkebb közép-európai környeze­tünkben beindult a történelemhamisítás, lehet, hogy nem kell már sokat várni rá, hogy azt olvassuk valami „demokratikus" lapban, hogy Magyarország ellenben két országot is lerohant '68-ban: a Cseh Köztársa­ságot, meg Szlovákiát. Zalai Miklós A Déri Miksa Ipari Szakközépiskola felvételre.hirdet gimnáziumban érettségizettek számára 2 éves nappali technikusképzésre gépgyártó-technológia­számítástechnikai és ipari elektronika szakokon; * érettségizett szakmunkások részére levelező tagozaton gépszerelő és karbantartó, valamint villamosgép és berendezési szakon. A képzés díjtalan. Jelentkezés 1995. augusztus 15-ig Szeged, Kálvária tér 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom