Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. JÚN. 3 Június 3. Előrelépéssel fejeződtek be Róbert Frasure és Szlobodan Milosevics szerb elnök belgrádi tárgyalásai - jelentette a belgrádi Politika rádió moszkvai tudósítója orosz diplomáciai forrásokra hivatkozva. A jelentés nem közölt részleteket arról, hogy a nemzetközi összekötő csoport amerikai képviselője milyen kompromisszumot kötött a szerb elnökkel, ám belgrádi értesülések szerint arról született megállapodás, hogy Bosznia elismeréséért cserében korlátlan ideig felfüggesztik a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciókat, s az egyezség megsértése esetén Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak lenne joga elrendelni a büntető intézkedések visszaállítását. Brit katonai helikoptereket rakodnak ki a spliti repülőtéren. (MTI - Telefotó) • Felfüggesztik a Belgrád elleni szankciókat? Bosznia: harcok és tárgyalások Drótakadályfazon-igazítás, ENSZ-módra, Szarajevóban 1328. I. Károly megerősíti és bővíti Kőszeg kiváltságait. A városnak Sopron jogát adományozza. 1402. Zsigmond király elfogatja Prokop morva őrgrófot. 1543. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérváron. Elküldik a szultánnak Erdély első portai adóját, 10 ezer aranyat. 1795. A Vérmezőn kivégzik Őz Pál ügyvédet és Szolártsik Sándor joggyakomokot, a magyar jakobinus mozgalotji tagjait. 1849. Magyarország május 20-ra visszakeltezett szövetséget köt a Velencei Köztársasággal. 1899. Ifjabb Johann Strausz oszták komponista, a „keringőkirály" meghal Bécsben. 1900. Szegeden elkészül az Állami Felsőkereskedelmi Iskola épülete a Stefánia sétányon. 1914. A III. Eszperantó Világkongresszus Szegeden, célja a háborús készülődés elleni tiltakozás. 1989. Teheránban meghal az iszlám forradalom vezére, Khomeini ajatollah. • A boszniai szerb tüzérség ismét tüzérségi támadást hajtott végre Szarajevó Butmir negyede ellen. A repülőtér közelében lévő városrészben becsapódott lövedékek a szarajevói rádió jelentése szerint három ember életét oltották ki, s tíz embert sebesítettek meg. Helyszíni jelentések szerint Szarajevó más körzeteiben, valamint a boszniai frontok többségén viszonylagos nyugalom uralkodik. Szerb jelentések szerint az északboszniai Dobojtól délre lévő Ozren-hegységben folytatódnak a muzulmán-szerb harcok, s a szerb erők keményen tartják állásaikat. Horvát fenyegetés Zágráb azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben a világ országai anélkül oldják fel a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciókat, hogy Belgrád elismerné Horvátország államiságát és határait, akkor a horvát hadsereg „kénytelen lesz" nagyszabású katonai akciót végrehajtani a szerb megszállás alatt lévő krajinai területek viszszaszerzésére. Zágráb elsősorban a Knin környéki szerb krajina elleni támadás megindítását fontolgatja. Zágráb elégedetlen a KeletSzlavóniában kialakult helyzettel is, mivel úgy véli, hogy Jugoszlávia „be akarja fagyasztani" a térség jelenlegi státusát, és meg akarja akadályozni, hogy 5-10 éven belül helyreállítsák a térségben Horvátország szuverenitását. Újabb túszok A boszniai szerbek péntek hajnalban újabb három kéksisakost ejtettek fogságba a kelet-boszniai Gorazsde közelében. Az ENSZ szarajevói illetékesei szerint az ENSZ-katonákat egy megfigyelőállásból hurcolták el. A legújabb túszszedőakció után összesen 377 kéksisakos és megfigyelő van a szerbek fogságában. „A foglyok közül 233-an vannak a túszok, míg a többieket különböző ENSZ-létesítményekben tartják fogva" mondta Jurij Csizik, az UNPROFOR belgrádi szóvivője. Gary Coward szarajevói ENSZ-szóvivő bejelentette, hogy a világszervezet továbbra sem hajlandó nyomás alatt tárgyalni a szerbekkel, s ragaszkodik a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátásához. A Vöröskereszt közvetítene A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának egyik vezetője pénteken Genfben bejelentette: a szervezet „humanitárius" tárgyalásokon vendégül látná az ENSZ és a boszniai szerbek képviselőit, hogy megvitassák a Boszniában túszul ejtett ENSZ-katonák ügyét. Christian Girod sajtóértekezletén közölte azt, hogy szervezet illetékesei remélhetőleg hamarosan meglátogathatják a túszokat, de jelenleg a biztonsági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Girod leszögezte: a Vöröskereszt kész semleges közvetítői szerepet vállalni az ENSZ és a boszniai szerbek között a foglyok kérdéséről folytatandó párbeszédben. Leszakadt az összekötő híd Péntek délután leszakadt a Nova Gradiska-i Szávahtd, amelyen május elején ezerszámra menekültek át Boszniába a nyugat-szlavóniai szerbek. A nem hivatalos jelentések szerint a térségbeli egyetlen Száva-híd amiatt omlott össze, hogy villám csapott a létesítményre erősített robbanóanyagba. A horvát oldalon bekövetkezett robbanásban több horvát katona is életét vesztette. A horvátok az elmúlt három év alatt többször is támadták a hidat, s a bombázások komoly szerkezeti sérüléseket okoztak. Szabadon engedtek 120 kéksisakost A boszniai szerbek péntek délután - „jószándékukat" bizonyítandó - szabadon engedtek 120, túszként fogva tartott kéksisakost - jelentette helyszíni forrásokra hivatkozva a Studio B független belgrádi televízió. A televízió arról is beszámolt, hogy meg nem erősített htrek szerint a boszniai szerbek és az UNPROFOR szarajevói illetékesei a boszniai főváros repüléterén tárgyalnak a még fogságban lévő kéksisakosok sorsáról. • Baleset Pozsony közelében „Ágaskodó" mozdony Pozsony közelében, a Pozsony-Nagyszombat vonalon frontálisan összeütközött két személyvonat. A súlyos közlekedési baleset ötven sérültjét több pozsonyi kórházban helyezték el. A balesetnek nincs halálos áldozata. A két mozdony teljesen összetört, több vasúti kocsi súlyosan megrongálódott. Emberi mulasztás okozta a balesetet. A gyorsvonat és a személyvonat mozdonyvezetői időben észrevették, hogy a két szerelvény ugyanazon a sínpáron, egymással szemben halad. Mindkét mozdonyvezető azonnal fékezett és mindketten kiugrottak a vonatból, de a két szerelvény összeütközését nem tudták megakadályozni. Biztosnak látszik azonban, hogy a fékezéssel jelentős mértékben sikerült csökkenteniök az ütközés erejét. A személyvonat mozdonya „felágaskodva" átcsúszott a gyorsvonat mozdonya fölött, melynek hálókocsiját összeroncsolta. A legtöbb sérültet - köztük iskolai kiránduláson résztvevő gyerekeket is - agyrázkódás, csonttörés, zúzódások miatt vittek kórházba a mentők. A baleset oka: hibás váltókezelés. PemÉöke kitüntette Kovacsnet Alberto Fujimori, perui köztársasági elnök a „Kiemelkedő Közszolgálatért Érdemrend Tiszti Fokozatát" adományozta Kovácsné Gellért Katalinnak, Peru budapesti nagykövetsége adminisztrációs titkárának 14 éves szakadatlan munkássága elismeréseként. A. külföldi állampolgároknak csak rendkívül ritkán adományozott érdemrendet pénteken nyújtotta át az ünnepeltnek Bertha Vega Pérez, a Perui Köztársaság budapesti nagykövete a magyar Külügyminisztérium magas rangú vezetőinek és Gellért Katalin családtagjainak jelenlétében. A misszióvezető meleg szavakkal méltatta a két ország barátságát. • Törölték a Soros-alapítvány bejegyzését Szerbia keménykedik A szerbiai Kulturális Minisztérium megsemmisítette a jugoszláviai Soros-alapítvány bejegyzését, s döntést hozott arról is, hogy a szervezetet törlik az alapítványok jegyzékéből is. A szervezet pénteken kapta kézhez az első fokú döntést, amelyben a minisztérium arra hivatkozott, hogy az alapítvány bejegyzése nem felelt meg a formai követelményeknek. A Soros-alapftványt 1991. október 28-án jegyezték be, s azóta folyamatos tevékenységet fejtett ki az országban. Az alapítvány illetékese elmondta, hogy a szervezet fellebbezést nyújt be a Szerbiai Legfelsőbb Bíróságon. A Sorosalapítvány ellen már több hónapja tart a szerbiai sajtókampány: a szervezet ellenfeleli egyebek mellett azzal vádolják a magyar származású amerikai üzletember által létrehozott alapítványt, hogy „janicsárokat" akar nevelni az országban, valamint azzal, hogy a segélyszervezetre építve kémhálózatot akar kialakítani Jugoszláviában. Szahalin 900 halottja A hat nappal ezelőtti, pusztító erejű szahalini földrengés halálos áldozatainak száma megközelítette péntekre a kilencszázat. Neftyegorszk város összeomlott lakóházai alól péntek estig összesen 866 halottat emeltek ki, a sérültek száma 405 volt. A település épületeinek romjai alatt ilymódon még mindig mintegy ezer 700 ember van. Egyre kisebb azonban annak esélye, hogy túlélőkre bukkannak a mentőalakulatok. (MTI - Telefotó) • A sajtó rendelkezésére bocsátották az RMDSZ Kolozsváron elfogadott programjában az autonómiaformákra vonatkozó 4. b pont magyar és román nyelvű szövegét. Ez a pont a román belpolitikában és nemzetközi téren is sűrű utalások tárgya. „A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek". Ilyen értelemben, az RMDSZ az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1201/1993 számú ajánlását és az 508-as számú határozatát, az EBESZ koppenhágai és helsinki határozatait, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját tartja irányadónak és kötelezőnek. Az autonómia: - elv, melynek a jogállam intézményei kiépítése során kell érvényesülnie; - a nemzeti közössség joga, melyet identitása védelme, kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; - eszköz, mellyel a romániai • Az RMDSZ autonómiaelvei Az ominózus 4. b pont magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; - stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében s a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák - beleértve a területi autonómiát is - jogi megfogalmazását, a törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, ugyanakkor szorgalmazza az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének maradéktalan érvényesítését. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. - A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyarsághoz tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják: a magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráció alapján létrejövő választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre. - A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja. - A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a következőknek: - olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, megőrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül, hogy ezáltal bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak volna kitéve; - a törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein, a fentebb emlftett nemzetközi dokumentumok szellemében; - a romániai magyarság saját közművelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magába foglaló anyanyelvi oktatási hálózat létrehozása; - önálló magyar nyelvű rádióés tévéstúdiók működtetésének a biztosítása; - a romániai magyar nemzeti kisebbség számaránya szerinti részesedése az állami költségvetés kulturális és oktatási célokra fordított pénzalapjából." Baracs Dénes • A NATO és Magyarország Bonyolult garanciák Rendkívül bonyolult folyamatként Irta le a NATO tervezett keleti bővítését a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciájának utolsó napján Jamie Shea, a NATO Információs és Sajtóosztályának helyettes igazgatója. Elmondta: a legfontosabb kérdés az, hogy a csatlakozók ugyanolyan biztonsági garanciákat kapjanak, mint amilyet a 16 jelenlegi NATO-tag élvez. A szervezetnek határozott elképzeléseket - formulát, illetve csomagot - kell kidolgoznia arra is, hogy mi legyen azokkal az államokkal, amelyek teljesen kimaradnak a NATO-ból. Fizetnek a románok Románia 1,3 milliárd lejes kölcsönt vett fel a CEC takarékpénztártól (ottani OTP) a tavalyi költségvetési hiány még hátralévő részének fedezésére. A költségvetési hiány többi részét kincstárjegykibocsátásokkal már korábban finanszfrozták. A CEC-kölcsön év végén várható utolsó lehívás utántól számított két évre szól, változó kamatú, s három százalékponttal haladja majd meg az érvényes éves lekötés kamatát, amely jelenleg 45 százalékos.