Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-03 / 129. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. JÚN. 3 Június 3. Előrelépéssel fejeződtek be Róbert Frasure és Szlobodan Milosevics szerb elnök belgrádi tárgyalásai - jelentette a belgrádi Politika rádió moszkvai tudósítója orosz diplomáciai forrásokra hivatkozva. A jelentés nem közölt részleteket arról, hogy a nemzetközi összekötő csoport amerikai képviselője milyen kompromisszumot kötött a szerb elnökkel, ám belgrádi értesülések szerint arról született megállapodás, hogy Bosznia elismeréséért cserében korlátlan ideig felfüggesztik a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciókat, s az egyezség megsértése esetén Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak lenne joga elrendelni a büntető intézkedések visszaállítását. Brit katonai helikoptereket rakodnak ki a spliti repülőtéren. (MTI - Telefotó) • Felfüggesztik a Belgrád elleni szankciókat? Bosznia: harcok és tárgyalások Drótakadályfazon-igazítás, ENSZ-módra, Szarajevóban 1328. I. Károly meg­erősíti és bővíti Kőszeg kiváltságait. A városnak Sopron jogát adomá­nyozza. 1402. Zsigmond király elfogatja Prokop morva őrgrófot. 1543. Erdélyi ország­gyűlés Gyulafehérváron. Elküldik a szultánnak Erdély első portai adóját, 10 ezer aranyat. 1795. A Vérmezőn ki­végzik Őz Pál ügyvédet és Szolártsik Sándor jog­gyakomokot, a magyar ja­kobinus mozgalotji tagjait. 1849. Magyarország május 20-ra visszakel­tezett szövetséget köt a Velencei Köztársasággal. 1899. Ifjabb Johann Strausz oszták komponis­ta, a „keringőkirály" meg­hal Bécsben. 1900. Szegeden elké­szül az Állami Felsőke­reskedelmi Iskola épülete a Stefánia sétányon. 1914. A III. Eszpe­rantó Világkongresszus Szegeden, célja a háborús készülődés elleni tiltako­zás. 1989. Teheránban meg­hal az iszlám forradalom vezére, Khomeini ajatollah. • A boszniai szerb tüzérség ismét tüzérségi támadást hajtott végre Szarajevó But­mir negyede ellen. A repülő­tér közelében lévő város­részben becsapódott löve­dékek a szarajevói rádió jelentése szerint három em­ber életét oltották ki, s tíz embert sebesítettek meg. Helyszíni jelentések szerint Szarajevó más körzeteiben, valamint a boszniai frontok többségén viszonylagos nyu­galom uralkodik. Szerb je­lentések szerint az észak­boszniai Dobojtól délre lévő Ozren-hegységben folyta­tódnak a muzulmán-szerb harcok, s a szerb erők ke­ményen tartják állásaikat. Horvát fenyegetés Zágráb azzal fenyegető­zik, hogy amennyiben a világ országai anélkül oldják fel a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciókat, hogy Belgrád elismerné Horvátor­szág államiságát és határait, akkor a horvát hadsereg „kénytelen lesz" nagyszabá­sú katonai akciót végrehajta­ni a szerb megszállás alatt lévő krajinai területek visz­szaszerzésére. Zágráb első­sorban a Knin környéki szerb krajina elleni támadás megindítását fontolgatja. Zágráb elégedetlen a Kelet­Szlavóniában kialakult hely­zettel is, mivel úgy véli, hogy Jugoszlávia „be akarja fagyasztani" a térség jelen­legi státusát, és meg akarja akadályozni, hogy 5-10 éven belül helyreállítsák a tér­ségben Horvátország szu­verenitását. Újabb túszok A boszniai szerbek péntek hajnalban újabb három kék­sisakost ejtettek fogságba a kelet-boszniai Gorazsde kö­zelében. Az ENSZ szaraje­vói illetékesei szerint az ENSZ-katonákat egy meg­figyelőállásból hurcolták el. A legújabb túszszedőakció után összesen 377 kéksisa­kos és megfigyelő van a szerbek fogságában. „A fog­lyok közül 233-an vannak a túszok, míg a többieket kü­lönböző ENSZ-létesítmé­nyekben tartják fogva" ­mondta Jurij Csizik, az UNPROFOR belgrádi szóvi­vője. Gary Coward szaraje­vói ENSZ-szóvivő bejelen­tette, hogy a világszervezet továbbra sem hajlandó nyo­más alatt tárgyalni a szer­bekkel, s ragaszkodik a tú­szok feltétel nélküli szaba­don bocsátásához. A Vöröskereszt közvetítene A Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottságának egyik vezetője pénteken Genfben bejelentette: a szervezet „humanitárius" tárgyalá­sokon vendégül látná az ENSZ és a boszniai szerbek képviselőit, hogy megvitas­sák a Boszniában túszul ejtett ENSZ-katonák ügyét. Christian Girod sajtóértekez­letén közölte azt, hogy szer­vezet illetékesei remélhető­leg hamarosan meglátogat­hatják a túszokat, de jelenleg a biztonsági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Girod leszö­gezte: a Vöröskereszt kész semleges közvetítői szerepet vállalni az ENSZ és a bosz­niai szerbek között a foglyok kérdéséről folytatandó pár­beszédben. Leszakadt az összekötő híd Péntek délután leszakadt a Nova Gradiska-i Száva­htd, amelyen május elején ezerszámra menekültek át Boszniába a nyugat-szlavó­niai szerbek. A nem hivata­los jelentések szerint a tér­ségbeli egyetlen Száva-híd amiatt omlott össze, hogy villám csapott a létesítmény­re erősített robbanóanyagba. A horvát oldalon bekövetke­zett robbanásban több horvát katona is életét vesztette. A horvátok az elmúlt három év alatt többször is támadták a hidat, s a bombázások ko­moly szerkezeti sérüléseket okoztak. Szabadon engedtek 120 kéksisakost A boszniai szerbek péntek délután - „jószándékukat" bizonyítandó - szabadon engedtek 120, túszként fog­va tartott kéksisakost - je­lentette helyszíni forrásokra hivatkozva a Studio B füg­getlen belgrádi televízió. A televízió arról is beszámolt, hogy meg nem erősített htrek szerint a boszniai szer­bek és az UNPROFOR sza­rajevói illetékesei a boszniai főváros repüléterén tárgyal­nak a még fogságban lévő kéksisakosok sorsáról. • Baleset Pozsony közelében „Ágaskodó" mozdony Pozsony közelében, a Po­zsony-Nagyszombat vonalon frontálisan összeütközött két személyvonat. A súlyos köz­lekedési baleset ötven sé­rültjét több pozsonyi kór­házban helyezték el. A ba­lesetnek nincs halálos ál­dozata. A két mozdony tel­jesen összetört, több vasúti kocsi súlyosan megrongá­lódott. Emberi mulasztás okozta a balesetet. A gyors­vonat és a személyvonat mozdonyvezetői időben ész­revették, hogy a két szerel­vény ugyanazon a sínpáron, egymással szemben halad. Mindkét mozdonyvezető azonnal fékezett és mind­ketten kiugrottak a vonatból, de a két szerelvény összeüt­közését nem tudták megaka­dályozni. Biztosnak látszik azonban, hogy a fékezéssel jelentős mértékben sikerült csökkenteniök az ütközés erejét. A személyvonat moz­donya „felágaskodva" át­csúszott a gyorsvonat moz­donya fölött, melynek háló­kocsiját összeroncsolta. A legtöbb sérültet - köztük iskolai kiránduláson részt­vevő gyerekeket is - agy­rázkódás, csonttörés, zú­zódások miatt vittek kórház­ba a mentők. A baleset oka: hibás váltókezelés. PemÉöke kitüntette Kovacsnet Alberto Fujimori, perui köztársasági elnök a „Ki­emelkedő Közszolgálatért Érdemrend Tiszti Fokozatát" adományozta Kovácsné Gel­lért Katalinnak, Peru buda­pesti nagykövetsége admi­nisztrációs titkárának 14 éves szakadatlan munkássá­ga elismeréseként. A. külföl­di állampolgároknak csak rendkívül ritkán adományo­zott érdemrendet pénteken nyújtotta át az ünnepeltnek Bertha Vega Pérez, a Perui Köztársaság budapesti nagy­követe a magyar Külügymi­nisztérium magas rangú ve­zetőinek és Gellért Katalin családtagjainak jelenlétében. A misszióvezető meleg szavakkal méltatta a két or­szág barátságát. • Törölték a Soros-alapítvány bejegyzését Szerbia keménykedik A szerbiai Kulturális Mi­nisztérium megsemmisítette a jugoszláviai Soros-alapít­vány bejegyzését, s döntést hozott arról is, hogy a szer­vezetet törlik az alapítvá­nyok jegyzékéből is. A szer­vezet pénteken kapta kézhez az első fokú döntést, amely­ben a minisztérium arra hivatkozott, hogy az alapít­vány bejegyzése nem felelt meg a formai követelmé­nyeknek. A Soros-alapft­ványt 1991. október 28-án jegyezték be, s azóta folya­matos tevékenységet fejtett ki az országban. Az alapít­vány illetékese elmondta, hogy a szervezet fellebbe­zést nyújt be a Szerbiai Leg­felsőbb Bíróságon. A Soros­alapítvány ellen már több hónapja tart a szerbiai sajtó­kampány: a szervezet ellen­feleli egyebek mellett azzal vádolják a magyar szárma­zású amerikai üzletember által létrehozott alapítványt, hogy „janicsárokat" akar ne­velni az országban, valamint azzal, hogy a segélyszer­vezetre építve kémhálózatot akar kialakítani Jugoszláviá­ban. Szahalin 900 halottja A hat nappal ezelőtti, pusztító erejű szahalini föld­rengés halálos áldozatainak száma megközelítette pén­tekre a kilencszázat. Neftyegorszk város összeomlott la­kóházai alól péntek estig összesen 866 halottat emeltek ki, a sérültek száma 405 volt. A település épületeinek romjai alatt ilymódon még mindig mintegy ezer 700 ember van. Egyre kisebb azonban annak esélye, hogy túlélőkre bukkannak a mentőalakulatok. (MTI - Telefotó) • A sajtó rendelkezésére bocsá­tották az RMDSZ Kolozsváron elfogadott programjában az auto­nómiaformákra vonatkozó 4. b pont magyar és román nyelvű szövegét. Ez a pont a román belpolitikában és nemzetközi téren is sűrű utalások tárgya. „A romániai magyarság iden­titásának megőrzésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garan­tálását, valamint az esélyek és esz­közök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonó­miák intézményei révén tartja le­hetségesnek". Ilyen értelemben, az RMDSZ az Európa Tanács parla­menti közgyűlése 1201/1993 szá­mú ajánlását és az 508-as számú határozatát, az EBESZ koppen­hágai és helsinki határozatait, vala­mint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját tartja irányadónak és kötelezőnek. Az autonómia: - elv, melynek a jogállam in­tézményei kiépítése során kell ér­vényesülnie; - a nemzeti közössség joga, me­lyet identitása védelme, kibonta­koztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; - eszköz, mellyel a romániai • Az RMDSZ autonómiaelvei Az ominózus 4. b pont magyarság szülőföldjén megala­pozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megma­radásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; - stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében s a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómia­formák - beleértve a területi auto­nómiát is - jogi megfogalmazását, a törvényhozás útján való érvé­nyesítését kívánja elérni, ugyanak­kor szorgalmazza az általános de­centralizálást és a szubszidiaritás elvének maradéktalan érvényesíté­sét. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélé­sének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvaló­sult, példaértékűnek tekinthető ön­kormányzati modellekből indul ki. - A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyar­ság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoz­tatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai ma­gyarsághoz tartozó személyek által választott köztestületek gyakorol­ják: a magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráció alap­ján létrejövő választási névjegy­zékek és az ennek alapján megtar­tott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre. - A sajátos státusú helyi önkor­mányzatok által gyakorolt autonó­mia azon helyi közigazgatási egy­ségeket illeti meg, amelyekben szá­mottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja. - A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával ér­dekszövetségként jön létre. Kiemelkedő fontosságot tulajdo­nítunk a következőknek: - olyan társadalmi feltételek ki­alakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, megőrizhes­se és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólu­mait, anélkül, hogy ezáltal bármi­féle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak volna kitéve; - a törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző terüle­tein, a fentebb emlftett nemzetközi dokumentumok szellemében; - a romániai magyarság saját közművelődési intézményháló­zatának, az oktatás és a szakember­képzés minden formáját és fokát magába foglaló anyanyelvi oktatási hálózat létrehozása; - önálló magyar nyelvű rádió­és tévéstúdiók működtetésének a biztosítása; - a romániai magyar nemzeti kisebbség számaránya szerinti ré­szesedése az állami költségvetés kulturális és oktatási célokra fordí­tott pénzalapjából." Baracs Dénes • A NATO és Magyarország Bonyolult garanciák Rendkívül bonyolult fo­lyamatként Irta le a NATO tervezett keleti bővítését a Magyar Atlanti Tanács bu­dapesti konferenciájának utolsó napján Jamie Shea, a NATO Információs és Sajtó­osztályának helyettes igaz­gatója. Elmondta: a leg­fontosabb kérdés az, hogy a csatlakozók ugyanolyan biz­tonsági garanciákat kapja­nak, mint amilyet a 16 jelenlegi NATO-tag élvez. A szervezetnek határozott el­képzeléseket - formulát, illetve csomagot - kell ki­dolgoznia arra is, hogy mi legyen azokkal az államok­kal, amelyek teljesen kima­radnak a NATO-ból. Fizetnek a románok Románia 1,3 milliárd lejes kölcsönt vett fel a CEC takarékpénztártól (ottani OTP) a tavalyi költségvetési hiány még hátralévő részének fedezé­sére. A költségvetési hiány többi részét kincstárjegy­kibocsátásokkal már ko­rábban finanszfrozták. A CEC-kölcsön év végén vár­ható utolsó lehívás utántól számított két évre szól, változó kamatú, s három százalékponttal haladja majd meg az érvényes éves lekötés kamatát, amely jelenleg 45 százalékos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom