Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-03 / 129. szám

PMBAT, 1995. JÚN. 3. BELÜGYEINK 3 )i Göncz Árpád Szentesen Nyakkendő nélkül, hivatalból Tegnap délután Göncz rpád köztársasági elnök jzentesre látogatott. Délelőtt 'z órakor érkezett a városba, hol Szirbik Imre polgármester fogadta. A polgármester beszélt a város gondairól, terveiről, majd nyak:endő nélküli, kötetlen bezélgetésben folytatódott a irogram. Lehmann István, a negyei közgyűlés elnöke smertette az önkormányzat ihézségeit, ezután Gombos F.idrás országgyűlési képvielő szólalt fel, ecsetelve a :örzet mezőgazdasági kérléseit. A polgármesteri hivatalban tett látogatás után az krpád szövetkezethez menek a vendégek, ahol dr. Csicai Miklós elnök ismertette i szövetkezet történetét. Mint bevezető beszédében Tiondta: „Nincs alkalmasabb rorma a kis egzisztenciák negmaradásához, mint a szövetkezet". Ezután Tasíádi Gábor, a földművelésjgyi hivatal vezetője kapott szót, aki méltatta Csongrád Az elnök úr megérkezett. (Fotó: Hárs László) megye komoly mezőgazdasági hagyományait. Egy olyan megyéét, ahol a lakosság több mint fele, azaz 74 ezer család vesz részt a mezőgazdasági termelésben. Szó esett a fejlődési lehetőségekről, majd pozitívumként megemlítette, hogy a megyében csökkent a bevetetlen földek aránya, mely véleménye szerint a jövőbeni bizalom mutatója. A köztársasági elnök ezután megismerkedett megyei agrárkamara létrejöttének körülményeivel és eredményeivel. Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezetek Csongrád megyei felügyelője a társu• Bővíti motorgyárát az Audi 400 új munkahely Az Audi AG tavaly októberben nyitotta meg 100 százalékos tulajdonú győri leányvállalatát, amely 300 millió márkás beruházással készült el. Eric Schmitt, az Audi AG igazgatója a sajtótájékoztatón beszámolt arról, bogy az Audi Hungária Motor Kft. minőség tekintetében felülmúlta a várakozásokat, az idén már 100 ezer motort kívánnak szállítani innen. Az igazgató hangsúlyozta: cége a gazdaságpolitikai környezet biztonságára és a magas minőségű magyar munkára épített, amikor gyárat telepített Magyarországra. Az Audi az ezrefordulóig összesen 730 millió márkát ruház be Magyarországon. Az Audi gépkocsik magyarországi forgalmazója, a Porsche Hungária Kft. az Újabb 250 millió márkás beruházással bővíti győri motorgyárát a német Audi AG - jelentették be a cég vezetői pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. A bővítésnek köszönhetően a gyár termelési kapacitása 1996tól napi 200 motor lesz, szemben a jelenlegi 75-tei, a dolgozói létszám pedig 238-ról 680-ra emelkedik. idén már 300 új autót értékesített, és a tervé* szerint az év végéig ez 500-ra emelkedik. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a sajtótájékoztatón hangoztatta: a járműipar fejlesztése az egyik legfőbb iparpolitikai cél. A járműalkatrész-gyártás az elmúlt időszak legdinamikusabban fejlődő ágazat volt. A kormány az általános gazdaságpolitikai feltételelek alakításával, a jogszabályok változtatásával kívánt segítséget nyújtani a magyarországi gyártáshoz. A hazánkban megjelent autógyártó cégek gazdaságfejlesztési alapokból is nyerhetnek támogatást. Az IKM felmérése szerint mintegy 100-120 olyan vállalkozás van ma Magyarországon, amely az autóipari világcégek rendszeres beszállítója. Pál László elmondta azt is, hogy a jövő héten a Volkswagen-csoport további magyar beszállítókkal kezd tárgyalásokat. Az Audi 1995-ben közvetlenül 70 millió márka értékben, közvetett úton pedig 10-15 millió márka értékben vásárol magyar alkatrészeket. • A Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnoka pénteken büntetőfeljelentést tett a rendőrségen az előzetes letartóztatásban lévő Magda Marinkóval szemben, hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapos gyanúja miatt. Az Igazságügyi Minisztérium sajtótitkárságának tájékoztatása szerint Magda Marinko csütörtökön - a börtönudvaron tett séta után - a zárkába visszatérve megtámadta az ót kísérő két őrt. Határozott fellépésük eredményeként a fogva tartott más, súlyosabb bűncselekményt nem tudott elkövetni. Az intézkedés során a két őr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A feljelentés nem akadálya. lás munkájáról, az integráció irányába való tendálásról beszélt. Ezután az Árpád szövetkezet főállatorvosa, majd a növénytermesztés főosztályvezetője és a kertészet illetékese kapott szót. A rövid előadások után Göncz Árpád megtekintette a szövetkezet egységeit, végül a délutáni órák folyamán a Bibliotheca Universalis épületébe látogatott, ahol a sajtó képviselői már nem vehettek részt a megbeszélésen. A köztársasági elnök magánlátogatást is tett dr. Szalva Péter, Szentes díszpolgárának lakásán, ahol diafilmvetftésen tekintette meg a közismert növénynemesítő munkáját. Göncz Árpád kigombolt nyakú ingben közvetlen, baráti stílussal örvendeztette meg a város és az intézmények vezetőit, s biztosította őket szimpátiájáról és segítőkészségéről. Végül a megye vezetőinek ígéretet tett arra, hogy segíti az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a tervezett millecentenáriumi rendezvények megrendezését. H. Á. • Magda Marinka nem mintarab Két őr bánja hogy a Fővárosi Bíróságon június 20-án megkezdődjön Magda Marinko és társai bűnügyének tárgyalása. Arról nem tudtunk információt szerezni, hogy Magda Marinko milyen sérülést szenvedett az eset során, és cselekményének „indítéka" sem ismeretes. Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig (Csak felárral és gyászköilemények) '-/2-ig 481-281 D&LMAQYARORSZAO 7-15-ig: 320-239 8-12,14-17-ig: 318-999 ryiyakunkon ez az ünnep is, és sokan nem tudnak IjJ mit kezdeni vele. Balassi versét elfújják, mert jól megtanulták: ,pildott szép pünkösdnek gyönyörű ideje..." - de el is akadnak mindjárt. Inkább tavaszdicsérő ez, még az istenes versek közé is nehéz lenne besorolni. Es micsoda profánság mindjárt a címben: Borivóknak való! Vitézkedő katonáknak is való, de mire menjen vele az, aki semmiféle katonaságért nem tud lelkesedni? Piros pünkösd? Mitől piros egyáltalán? A pünkösdi rózsa is régen elvirágzott már. Akik az átkosban nőttek föl - az elsőről beszélünk -, először kisdobosok lettek, aztán úttörővé váltak (igen sokszor katonatisztek „celebrálták" a meglehetősen katonás avatást is), és KISZ-tagként, ifjúsági élcsapatként belenőttek a pártba, azok megtanulták jól, április 4-e ünnep, november l-e is az, de arról semmit nem hallottak szemináriumokon se, a tüzes nyelvek szép bibliai legendája mire lenne jó. Tudomásul veszik, hogy elmúlt mindkét nagynak hirdetett ünnepünk, a tavaszi is, az őszi is, de ettől még nem lett automatikusan lelki tavaszünnep emez. Ráadásul kettős ünnep! Karácsony is dupla, húsvét is, de a pünkösd is? Talán az ünnepek „biológiai egyensúlya"járult hozzá újra való kétnaposságához? Még egy ráadás: a negyvenes szám bűvöletében élő bibliában húsvét után ötvenedik napra esik a Szentlélek eljövetele. Miféle rendetlenség ez? Bálint Sándor, akinek a lelke és léte népe őszinte vallásosságában gyökerezett, maga is azt mondja híresen szép könyvében, a minden nép történelmében meglévő tavasz-ünnepet igyekezett megtölteni az egyház keresztény tartalommal. A pünkösdölésként ismert népi sorjáték magában foglalja ugyan a pogányok természetimádó áhítatát, itt-ott el is hajlik a kedvéért, de kegyes imádság inkább. Pünkösdi királynéjárás igazándiból, de férfiaknak ott volt a pünkösdi királyság. Meg volt lőve Ferenc Jóska, amikor hajszál híján pünkösdkor koronázták magyar királlyá. Utolsó pillanatban hozták előre pünkösd szombatjára. Sietniök kellett, nehogy meggondolják magukat a keményfejű, nyakas magyar rendek. Egynapos - legföljebb esztendőre szóló - dicsőség a pünkösdi királyság, rossz ómen lett volna éppen a trónra lépő király előtt. Szilaj legényversenyeket rendeztek érdekében. A népi király tilosba tévedt lovát vagy jószágát büntetés nem érhette; engedelme nélkül táncot nem rendezhettek; minden kocsmában a község kontójára ihatott. Nem ebből a tőből hajtott ki Balassi verse is? Gazdag a hagyományunk pedig. A rózsakoszorúzás, a zöldágazás, a bodzavirágos földíszítés, és mindezek gyógyító célzatú eltevése későbbi időkre, szintén elámítja az utókort, de követendő példát már annyit se látunk benne, amennyit a húsvéti locsolás vigassága mindenképpen megőriz. Az első pünkösd kegyes legenda szerint alászálló lángnyelveit kísérő vihara is vissza szokott térni, sajnos: a szélütés, a guta szele némelyek szerint innen ered, de ezt is elfelejteni jobb, mint őrizni. ryi it kezdjünk tehát pünkösddel? A hívő ember lÍ/LI megtalálja értelmét, de bízunk benne, a többiek se imádkoznák vissza se a fölvonulós tavaszi ünnepet, se az őszit. Azoknak, úgy tűnik, végleg lejárt a szavatossága. Pihenje ki legalább magát, aki pihenésre vágyik. Két napja van rá. ífrw fi • Az Agrobank históriája Kunos a tettes, Kovács a bűnsegéd Az Agrobank volt elnöke és egykori vezérigazgatója bűnügyével kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség a következő közlemény közzétételére kérte a sajtót: „A Fővárosi Főügyészség pénteken vádat emelt a Fővárosi Bíróság előtt dr. Kunos Péter mint tettes, és Kovács Mihály, mint bűnsegéd ellen tízrendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt. A vád szerint dr. Kunos Péter és Kovács Mihály mint az Agrobank Rt. vezérigazgatója és elnöke, az Egzisztencia-hitel kockázatát túl nagynak, a remélhető hasznot pedig túl kicsinek találták. Közösen kigondolták és a gyakorlatban együttműködve alkalmazták a pénzintézeti törvény szabályainak kijátszása érdekében azt a módszert, hogy E-hitel nyújtását dr. Kunos Péter attól tette függővé: hajlandó-e az igénylő a megvásárlandó vagyon egy részét (általában 26 százalékát) egy - Kovács Mihály közreműködésével erre a célra létrehozott gazdasági társaságnak ingyen vagy jelképes összegért átengedni. A módszert dr. Kunos Péter és Kovács Mihály széles körben alkalmazta. Az ügyészség csak tíz privatizációs ügylethez kapcsolódó eset miatt emelt vádat, 30 további hasonló esetre vonatkozóan a vádemelést mellőzte arra hivatkozással, hogy a vádlottak büntetőjogi felelőssége szempontjából ezeknek nincs már gyakorlati jelentősége." • Ma délelőtt 11 órakor a Kálvin téri volt páholyházban (a mai Százszorszép Gyermekház) megalakulásának 125. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tart a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt működő „Árpád a Testvériséghez" páholy. A szegedi szabadkőművesek főmesterét, dr. Csongor Győzőt ebből az alkalomból kerestük meg. • Milyen hagyományai vannak Szegeden a szabadkőművességnek? - A kiegyezés előtt tiltott volt hazánkban a szabadkőművesség. 1869-ben létesült Budapesten a Corvin Mátyás páholy, amelynek első főmestere Türr István altábornagy volt. 1870-ben az elsők között alakult meg az orszában a szegedi „Árpád a Testvériséghez" páholy. Reimann Ede, a németországi Würzburg színházának igazgatója, és a „Három fehér liliomhoz" páholy főmestere társulatával átutazóban Szegeden járt, és felhasználta az alkalmat, hogy a „királyi művészet", a szabadkőművesség számára munkásokat szerezzen. A 14 alapító taggal létrejött szegedi páholy első főmesEgy bölcseleti intézmény tere Csermelényi Iván városi főügyész (később a Kézműves Bank elnöke) volt. A szervezet elnevezése a honfoglaló, párducos Árpád vezér Szeged környéki - elsősorban a pusztaszeri első országgyűlésre visszavezethető hagyományain alapszik. A páholy célja: jó hírű férfiak szövetkezése az emberiesség előmozdítására és ápolására. A páholyba való felvétel feltételei: 24 év feletti életkor, büntetlen előélet, férfias jellem és műveltség, és mindenek felett az Istenbe vetett hit. A szegedi páholyon belül négy szakosztály alakult: a beligazgatásra és társas életre, a szertartásokra és irodalmi életre nevelő, az országos és városi ügyeket, valamint a jótékonyságot intéző szakosztály. • Mit csináltak a szegedi Árpád páholy tagjai? - A szabadkőművesség egy progresszív, filantropikus, humánus és bölcseleti intézmény, amelyben a világ minden táján szabad férfiak szövetkeznek egymással. A vallási és a politikai viták távol állnak a szabadkőművességtől, talán csak egyetlen nagy világtörténelmi esemény, az olasz egység megteremtése fűződik a szervezet nevéhez. A páholy tagjai, az inasok, legények és a mesterek szimbolikusan, mint egy durva kövön, az ember lelkén dolgoznak, azt csiszolják, finomítják. A szegedi páholy története során nagyon szép dolgokat valósított meg. Az 1879-es árvíz szétzilálta a páholyt, de a tagok külföldi testvérekhez folyamodtak segítségért, és jelentős öszDr. Csongor Győző szeget sikerült összegyűjteniük. Hozzájárultak az első szegedi közkönyvtár létesítéséhez, szegénysorsú gyermekek számára ruhákat és könyveket adtak. (Ma sokan összetévesztenek bennünket a Rotary Clubbal, amely mögött jelentős tőke áll, és egyik fő célja a jótékonysági akciók szervezése.) 25 népművelő könyvecskét jelentettek meg, ezeket egy kis kiállítás keretében most be is mutatjuk. 1898-ban épült fel a páholy székháza, amit 1920-ban törvénytelenül vettek el. • Kik voltak a páholy ismertebb tagjai? - Csupa olyan emberek, akikre a város lakossága, mint kimagasló egyéniségekre nézett fel. Például Reizner János, a négykötetes Szeged története szerzője. A páholy története három szakaszra tagozódik, mert többször beszüntették a működését. A csupán négy évig tartó harmadik szakaszban én is tagja voltam, Erdélyi Jenő főorvos volt a főmester, tag volt Beretzk Péter, HalasiNagy József filozófus és Petri Gábor akadémikus, sebészprofesszor. A keleteurópai szabadkőműves páholyokat az ötvenes évek elején Sztálin rendeletére szüntették meg. A szegedi Árpád páholyt 1389. augusztus 29-én alakítottuk újjá. A belső páholyélet szent számunkra, kerüljük a nyilvánosságot, nem teszszük közzé a tagok névsorát, ezért ma is sokan azt hiszik, ez egy titkos szervezret. Erről szó sincs, a bíróság bejegyzett bennünket. Aki közénk jön, az az avatás után megismeri a többi tagot. Van egy szerény bérelt lakásunk, ott tartjuk az összejöveteleinket. H. Zs.