Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

8 SZEGEDI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. JÚN. 20. A régi Délmagyarokat lapozgatva bukkantam egy 1971-ben megjelent riportomra, melynek főszereplője Vekerdi Zsuzsanna logopédus. A szakma megszállottjainak ahhoz a fajtájához tartozik, aki szinte időtlenül jelen van a városban, generációk életében, anélkül, hogy rajta észrevennénk az idő múlását. Ezúttal a SZOTE fogászati klinikáján ültem be egy foglalkozására. Kontya. mosolya, alapossága, humorérzéke a régi, amint Rikiki történetével'tanftja az iskolába készülő Szabit és Csabit a méhecske, a kígyó hangjának helyes kiejtésére, az ajakizmok mozgatására, a magánhangzók észlelésére és kimondására. Egyikük édesanyja közben megsúgja: kisfia úgynevezett farkastorokkal született, azóta több műtéten esett át. Eveken át egyedül ő értette a gyerek szavait, az óvónők emiatt nem is foglalkoztak vele. A garatplasztikai műtét után kezdett szebben beszélni, s egy éve, hogy logopédushoz jár. s igen igyekvően gyakorol. rohamosan javul 'a kiejtése. Az őket váltó 14-15 esztendős testvérpár szintén ajak-száj pad hasadék kai született, egyikük azonban, mivel átesett egy garatplasztikai műtéten, érthetőbben beszél, mint a nővére. Logopédusnál azonban mind ez ideig nem jártak. - Altalános tapasztalat mondja a szakember -. ha minél későbbi korban kerül logopédushoz a beszédhibás gyerek, annál inkább megszokja a helytelen kiejtést, annál nehezebb kijavítani. Első teendő - mondja az édesanyának hogy a másik kislányt is vigye sebészeti ellenőrző vizsgálatra. Egy esetleges űjabb műtét után gyakorlással még mindig sokat javulhat az ő beszéde is. Kossuth a börtönben tanult meg angolul. Nekik nem kell börtönbe menniük, elég. ha gyakorolnak, s ellenőrzik egymást. • Na, Sándor, köpheted a markod, mégis bejöttem a szmokingok házába. Sok évvel ezelőtt azt ajánlottad, illő lenne csináltatnom egyet, ünnepi alkalmakra. Mondtam akkor, nem adnak nekem annyiszor plecsniket, hogy érdemes lenne berendezkednem rá. Ne lelkesedj mégse, nem varratni jöttem, csak írni. Megkérdeztem Boros Gyulától, mit szólna hozzá, ha egészen véletlenül egyetlen betű sajtóhibát ejtenék nevében: ha Bokrosnak Írnám. Választékosan felelt: - Nem tartom igaz embernek, ha lehet, nagyon vigyázzon. Akinek a batikjában'sumákságok történtek, az ne akarjon megszigorítani semmit. Erkölcsi alapja nincsen rá. De jobban szeretném, ha inkább azt írná meg, miért nem szabó a szabó! Miért lett ruhakészítő? És azt, hogy alig van szabóműhely a városban. • Miért nem örül inkább'.' Kevesebb a konkurenciája. - Nem veszi észre, hogy megszűnik a szakma? Szemmel matatok a vasalóasztalon. Legalább félkilós szabóolló, nikkelezve. Elfárad az emelgetésben! Azt mondja, kintről hozta, mert ezzel lehet könnyen vágni. Ki is próbáltatja velem, mindenféle incifinci ollókat rak elém, és vágható vasalóruhát. Miért ilyen magas ez az asztal? így nem lehet nyomni a vasalót! Nem is kell, a gőzölős vasalónál csak a gőz számít és a „szárazolás". Megtudom azt is, hogy régi beosztás szerint van szalonszabó, divatszabó és vásári szabó. Két képeslap is előkerül. Gregor Jóska küldte az egyiket Portlandból: köszöni az öltönyét. Bratinka József küldte a másikat, szintén köszönettel megrakva. - Azt mondja meg, miért nem tud ilyen tiszta em• A beszédhiba ma kortünet • Vekerdi Zsuzsanna nem csak a süketekért dolgozik A hajdani dadogás magabiztos maszek lett Zsuzsika, már jóval túl a nyugdíjkorhatáron, ina is, miként huszonnégy évvel ezelőtt. reggeltől estig „megállás nélkül mosolyog. játszik, rajzol, énekel és beszélget: gyógyít." Angyali türelemmel. sziszifuszi munkával javítgatja a gyermekek beszédhibáit. Vekerdi Zsuzsanna 45 esztendeje van a pályán. A gyógypedagógiai tanárképzőt 1950-ben végezte el. majd a szegedi süketnéma intézetben helyezkedett el. Az egészségüggyel 1956ban került kapcsolatba, amikor létrejött a városban a gyermekideggondozó. - Geréb tanár úr és Bácskai doktornő hívásának, egy félállás erejéig, némi lelkiismeret furcla 1 ássál tettem eleget. hiszen én addig teljes szívvel és lélekkel a süketekkel és a süketekért dolgoztam. Ma már tudom, hogy aggodalmam indokolatlan volt: logopédiai ismereteimet hasznosítani tudtam ott is. Tizennyolc éves szakmai tapasztalat volt a háta mögött, amikor a művelődésAki évente 360 gyerekkel foglalkozott. (Fotó: Somogyi Károlyné) ügy is igényt tartott szolgálataira. A művelődési osztály vezetői '68-ban, amikor a logopédiai hálózatot kezdték szervezni, fölkérték, vállalja el ezt a munkát. Igent mondott. • Ön, aki a hazai logopéda megszületésén ott bábáskodott, miként értékeli a szakma fejlődését? - A WHO évtizedekkel ezelőtti koncepciója, úgy látom, lassan valóra válik Szegeden is: egy ekkora városban jól elférne 15 logopédus. Örvendetes, hogy már van külön szakember, aki beszédvesztés esetén foglalkozik beszédtanítással, van logopédusa a fül- orrgégeklinikának, Szeged környékére is járnak ki szakemberek. Ami bánt: nem sikerült tartóssá tenni a szakmai kapcsolatokat, holott erre és a családokkal való együttműködésre én mindig is törekedtem. Egy bécsi konferencián résztvevő három másik magyarral Montágh Imrével, Hirschberg Jenővel, Kovács Emőkével - határoztuk el: létrehozzuk a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaságot. Az itt végzett munka, a sebész dr. Stepper Magdolnával, a nyelvész dr. Török Gáborral, nagyban hozzájárult a logopédia megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Akkor határoztuk el Pónyi adjunktussal, hogy a fogszabályozásra szoruló gyermekek logopédiai gondozását is megszervezzük. Sebészekkel, ideggyógyászokkal. gyermekorvosokkal igyekeztem együttműködni, hisz ez elengedhetetlen az eredményes logopédiai munkához. Kudarcként értékelem, hogy hiába papoltam: 0 éves kortól 100 éves korig kell logopédiai tanácsot adni, gyakran későn kerül a gondozóba a gyerek, amikor már beszél, s rögzültek a hibák. Nem szabad elhanyagolni a prevenciót sem. • Ha a beszéd tanára visszatekint az elmúlt évtizedekre, milyennek ítéli a mostani generáció kiejtését? - A beszédhiba ma kortünet. Keveset beszélgetünk a családban, csoportban nevelődve hallgatásra ítéltetett sok gyermek, rögzül a fiziológiás hibás ejtés. Ok lehet, hogy az agyi terület gyengén fejlett, amely beszédfelejtést okoz, a külső beszédszervek, az állcsont rendellenességei, különböző pszichés ártalmak. Sajnálom, hogy a köztudatban olyannyira összekeveredik a valódi diszlexia az áldiszlexiával... • Csaknem fél évszázad a pályán...Vajon hány hibásan beszélő kisgyermek sajátította el Zsuzsika jóvoltából szebben, jobban az anyanyelvét? - Tíz éve, egy jubileumi ünnepségen számítottuk ki: évente úgy 360 gyerekkel foglalkoztam. • Van, akinek életútját sikerült végigkísérnie fölnöttkoráig? Azok az óvodások, akik 24 éve, az akkori riport születésekor utánozták a repülő berregését, a kígyó sziszegését, ma már maguk is szülők. - Épp a napokban látogatott meg egy bajai fiatalasszony, akit annak idején ajak-, szájpadhasadékkal kezeltem. Három gyermekével kapcsolatban kért tanácsot. Sokan rámköszönnek az utcán, a villamoson. A piacon meg igencsak elcsodálkoztam, amikor a zöldséget fizetni akartam, s a válasz az volt: Zsuzsika néninek ingyen adom. Egy bőrdzsekis fiatalemberben, aki magabiztos maszek lett, hajdani dadogós kis tanítványomat ismertem föl. Jó volt hallani folyamatos beszédét. Igaz, életem első dadogója, felelős pozícióban dolgozó, kiváló szakember, ma is ismétli a szótagokat. Ő viszont eljutott odáig, hogy „na és!?" Együtt él beszédhibájával. És már ez is siker a logopédus számára. Chikán Ágnes Boros Gyula a varrógépnél A Mikszáth utcai üzletben nem lehet unatkozni. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Boros Gyufának Gregor és Bratinka is irt bérből képviselő lenni, mint a Gregor? • Isten őrizze tőle őt is, meg minket is! A miniszterelnök meg énekelne? - Arra már gondoltam, megkérem Bratinka urat. aki most vatikáni követünk, segítsen be látogatóba a vatikáni szabóműhelybe. Hoztak hozzám nemrég egy reverendát, hogy csináljam meg pontos mását. Először elmentem a püspöki helynökhöz, megkérdeztem: szabad nekem ehhez hozzányűlnom egyáltalán? Nagy bajban voltam, mert jó úttörőként, jó KISZ-tagként nem azt tanultam, hogyan kell ilyen méltóságot megszólítanom. Azt mondta, nyugodtan csinálhatom. Legalább azt láthatnám, milyen anyag kell hozzá. • A szalonszabó mit varr? - Régen őt nevezték úri szabónak. Amikor egyszer kiejtettem a számon, megkérdezték: és az elvtársaknak nem is varr? Frakkokat, szmokingokat, vadászöltönyöket, rektori-professzori palástokat, díszmagyarokat, háromfajta csizmanadrágot, cigányoknak zsinóros mellényt. • Amikor megint díszmagyart kért valaki, honnan tudta, milyen az pontosan? - Bementem a múzeumba, és megnéztem az összes zsinóros ruhát. Aztán bementem a könyvtárba, megnézni a leírásokat. • Honnan vette a zsinórozást rá? - Pesten még van paszományos. Valamikor Szegeden is volt. Ifjabb koromban nagyot botlottam, betévedtem az akkori állami szabóságba. Boros Gyula akkor még inas volt csak, de emlékszik rám. Micsoda memória! Aztán kapásból mondja, 54-es zakó kellene rám, 56-os nadrággal, de tíz centit fölhajtva a szárából. Ez az ember beépítve viseli a szabócentit? Aki egyszer megfordult látómezejében, az benne is marad. Nagy megtiszteltetés. - A postamúzeumnak is csináltam három ruhát. Ahonnan én származom, a karmesteri frakk se nemzeti viselet. Szabászversenyeken mindig valami különlegességgel indultam. Élvezet volt megcsinálnom mindet. Aki nem talál benne élvezetet, annak cérnát se érdemes tűbe fűznie. Jártas a politikában, de nem tolakodó fajta. Elmúlt idők polcon lévőit csakúgy ismeri, mint a mostaniakat, és gondolom, ők is számon tartják, de ezzel se henceg. A megye minden káderlapját a fejében hordja. Csanádpalotáról indulva, de elfelejtek viselkedni hozzá, hogy kedvezőbb színben maradjak meg benne. A hangszergyárban jártam valamikor nagyon régen. Aki a hegedű csigáját faragta. talpa alatt kikopott a padló. Nézem az ő helyét a vasalóasztal mellett: legalább annyit toporog ő is. Hatalmas a csel: ki van kövezve! Lánya - Tímea - orvos, fia - Gyuszi - most veselkedik neki az érettséginek. Most kezdi sajnálni, olyan általános iskolába járt, ahogy csekély igyekezettel, lazsálva is meg lehetett élni. Azt is sajnálja, hogy nővére kemény szorgalma őt elkerülte. Azt is kezdi látni, apai intésre leginkább, aki magasabban van, messzebbre lát. Jó lenne valami fölsőfokű iskolát is végeznie. Ha legalább a vendéglátók integrált iskolájába járt volna! A feleség? Kétéves unokáját gondozza. Az orvoslány reggel hatkor elmegy, és este hatkor ér haza, a nagymamára rettenetesen nagy szükség van. Legyen is még jó sokáig! Ne csak alkalmilag, mint a szabóra. A vő - Klein Gábor mestersége szerint autóvillamosság-szerelő, de abból nem lehet megélni. Apósa üzletében kereskedő. Horváth Dezsó Szociosztrájk Olajosan izzadt, alul tépett, fölül szakított ruhában oda-vissza cammogott és káromkodott egy őszülő, kócfrizurát viselő bácsika a vonaton, a már évekkel ezelőtt beállított új kocsik között. Mondandóját röviden, csak a lényegre koncentrálva így összegezhetném: - Majd adok én nektek sztrájkot! Eme koncentrált kijelentését vagy ötször megjáratta a kocsiban, miközben szénával és üvegekkel megrakott zsákját meg-meglengette az ülések között. Mikor utoljára visszatért a zsákjával, a „Majd adok én nektek..." kezdetű hümmögésről egy kérdésre vál^itt: - Ezen a járaton miért csak első osztályú kocsik vannak? Szegény öreg a füstös kupéhoz, a mélyzöld műbőrrel bevont ülésekhez, a ragacsos, tűlszemetelt aljrészhez, a kiláthatatlan ablaktáblákhoz szokott; álig lehetett meggyőzni, hogy ez nem első, csak 2. osztály. Egy kissé félve ült le, mint aki évek óta nem vonatozott, bár tudta ő, hogy milyen a gatyája, csak az ülés „hegyére" ereszkedett, nézett egy darabig kifelé, megcsóválta a fejét és valami ilyesmit mormogott: Lehet, hogy nekem is sztrájkolni kéne? (podmaniczky) (Újság) író-olvasó találkozó Zümmögés Ez az, ne irtsuk a szúnyogokat, én kérem abszolúte állatbarát vagyok, és teljességgel egyetértek azzal, hogy a szúnyogokat igenis meg kell védeni a gazok rovarirtóitól. Mert ilyen szúnyog nem sok van az országban, ez kérem A szúnyog. Szinte átélem azt a felismerést, hogy hopp, megcsípett egy szúnyog, és utána azt a reflexmozdulatot, mikor odacsapok á csípésre. De említhetem még azt az elegáns mozgássort, mikor az ember lesöpri magáról szúnyogtakaróját, vagy biciklizés közben szájába repül egy példány, és nyelvén görgetve köpi vissza a szabadba. Ezt köszönöm az illetékes uraknak, igazán nagyszerű, amit önök megtesznek értünk, a szegediekért, s nem utolsósorban a szúnyogokért. Évről évre nagyobb és mérgesebb szúnyogok lepnek el minket, de azért ki kell, hogy mondjam: Szegeden nincs elég szúnyog! Még! Pádár Zoltán Tisztelt Szűnyogbarát! Vagy ellenség? Most akkor védem egy kicsit az illetékeseket. Szúnyogirtás volt már és lesz is még. Ugyanakkor ez nem zárja ki azt a tényt, hogy szúnyog is van és lesz is még. Mert ez valóban A szúnyog, s valamivel jobban szaporodnak, mint a nyulak. Bár talán igazat ad nekem abban, hogy a tavalyi évhez képest idén összehasonlíthatatlanul kevesebb zümmögő okoz bosszúságot. Sőt, úgy tűnik, a belvárosból teljesen eltűntek. Vagy azért, mert nem bítják a szmogot, vagy pedig az ön portáját vették célba. Dacára a kellemetlenségeknek, egy zöldpárti biztosan örül annak, hogy nem sikerül teljesen elpusztítani a szúnyogokat. Még. A. L. A Holt-Maros halála Az egész környéket felháborította, hogy a tavalyi évben megvették a Szőregi úton a Kamaratöltés végén levő telket. Majd ezt követően nagy teherautókkal kezdték ráhordani a különböző építési törmelékeket, szemetet. Hónapokon keresztül jártak rá teheratók és billentették le a rakományukat. Majd amikor kellőképpen fel lett töltve, akkor ráhordtak termőföldet, és ma már szépen fejlett saláta és zöldhagyma található rajta. Először azt hittük, valamilyen hivatalos szervezet teszi ezt, de hosszas utánajárással kiderült, hogy ki művelte valójában. Nem tételezzük fel, hogy ő erre bárhonnan is engedélyt kapott volna. De az őt ismerő emberek elmondása szerint igen befolyásos ember, a felesége volt tanácsi tisztviselő, ma az adóhivatalnak dolgozik, így ilyen háttérrel meg meri tenni ezt a felháborító cselekedetet. Így is annyi cikk jelent meg a Holt-Marosról, hogy Újszegeden kibírhatatlan a környékén élni, s egy ember önkényesen elzárta azt a csekély kis vfzmozgást is, ami létezik. Mindezt azért, hogy pár száz négyszögöllel nagyobb telke legyen. Követeljük, hogy vizsgálják felül az illetékesek ezt a cselekményt! (15 név és cím a szerkesztőségben) Tisztelt Lakók! Mint látják, felháborodásuknak teret adtunk, lévén sok embert érint a probléma. Megoldani természetesen nem mi fogjuk ezt az ügyet, esetleg hozzájárulunk a tisztázáshoz. Az már csak az én véleményem, hogy az önök helyében sok ponton óvatosabb lennék. Egyrészt nem biztos, hogy nincs engedély azokra a munkálatokra. Lehet, hogy van, bizonyára ennek is utána tudnak nézni. Más kérdés, hogy az engedély kiadása sem számíthat - joggal - elismerésre az önök részéről. Másrészt az említett befolyásokat sem misztifikálnám annyira, mert azért más már ez a világ. (Ajánlom figyelmükbe az Illés együttes Ne gondold című dalát.) Mégiscsak legjobb megoldás az, hogy ha az illetőt „ismerő emberek elmondása" helyett az önkormányzatnál próbálkoznak. Ehhez sok sikert kívánok! Arató László