Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

Sópajta, sóház Akik ma a Felső Tisza-parti Sóházi Diszkontban vesznek ezt-azt, talán nem is sejtik, mennyi verejték hullott hajdan annak eredeti kövezetére. És arra sem gondol(gat)nak, hogy a tágas termekben hatalmas sógarmadák tornyosodtak, alig fél évszázaddal ezelőttig. Igen, sótömeg, sóhegyek, amelyeket a Tisza vizén sóhajók szállítottak ide Erdélyből, a sóbányáinkból. És amikor ezek a sóhajok megérkeztek, tucatnyi, szinte feketére égett, napsütötte ember hordta belőlük az életet adó sót a sópajtákba, vagyis, újabb nevükön a sóházakba. Szegeden valamikor volt Sóház utca, a mai Kossuth Lajos utca, sőt, Sóhordó utca is, amelyről Bálint Sándor a Szegedi Szótárban írja: „Sóhordó u. 1522. Plathea Sohordó. Nr. Nyilván Felsővároson, a mai Kiskörút (Tisza Lajos körút) északkeleti része táján terült el, ahol a sóház volt, és van." A hajdani sópajták közelében állott Szeged legrégebben felállított Nepomuki Szent János szobra.közelében, a fák hűvösében várakoztak a koplalósok. vagyis azok a fuvarosok, akik a sót hatalmas, muraközi lovakkal vontatott kocsikkal hordták az ország távolabbi részeibe. Merthogy földrajzi helyzeténél fogva Szeged sóközpont volt. A só, a sóház, illetve a só szállításának szegedi történetéről a Város pennája néven is emlegetett városi jegyző, történetíró részletesen ír, amelyeket Bálint Sándor is felhasznált a Szegedi Szótár, illetve a Szögedi nemzet című műveiben. Az egyetlen épen maradt sóraktárban - amely eredeti formájában ma is látható a Felső Tisza-parton, illetve a Maros utcában - még az 1950-es évek elején is hatalmas kősóhegyek tornyosodtak. Kisdiák kóromban is láttam, amint a sóhajókról kubikostalicskával tolták az emberek a sót. Egy nagyon vastag, hosszú pallódeszka szolgált ki a partra a hajóról, amelyen szinte ritmusra léptek a talicskát toló emberek úgy, ahogyan a palló a lépteik nyomán hajlott. A parttól egy kiépített lejtőn haladtak tovább a keréknyomon. Majd amikor a töltés tetejére értek, áthaladtak a villamossíneken, és a másik oldalon, téglából épített lejárón ereszkedtek le a macskaköves útra, onnan pedig be, a sóházba. Főként tanítás után, ha éppen sóhordás volt, órákon át néztem a napbarnította, inukat feszítő embereket, amint egyetlen szó nélkül rámolták a sót a hajóról a raktárba. Ritkán közös pipahuját tartottak. Akkor se igen beszéltek, csak csöndeskedtek. A raktárba 1954-ben jutottam be, amikor hentesinas koromban Drobni János hűtőmesterrel a húsok sózásához, a páclébe, illetve a szalámi- és más húskészítményekbe való sóért, kis kézikocsival átmentünk a szalámigyárból. A sóhalom - amelyben akár tízkilós darabok is voltak - mellett voltak kisebb-nagyobb kalapácsok, amelyekkel apróbbra lehetett törni a nagyobb kősódarabokat. És volt egy hatalmas, kalapácsos daráló, amellyel porrá lehetett törni. Nos, mi mindig daráltunk. Emlékszem, milyen port csaptunk. Amikor rakományunkkal átértünk a szalámigyárba, rohantam a vízcsaphoz, mert nagyon szomjas voltam. Jani bácsi csak nevetett. Ő már megszokta. Ő is vett a szájába vizet, de csak kis kortyokat, amelyekkel kiöblítette a száját, a fogait, és a vizet kiköpte. És amíg ő nem, addig én úgy izzadtam a sok lenyelt víztől, mint a konflis lova. Máskor már én is vigyáztam; csak öblögettem. A napokban - csupán nosztalgiázni - bementem a Sóházi Diszkómba, hogy emlékezzek. És csodálkozzak azon, hogy lám, megmarad(hatot)t hírmondónak az utolsó sópajta - vajon másnak eszébe szokott e még jutni - eredeti rendeltetése? Aligha. Nos. írásommal most visszapillanthatunk, miként is jutott asztalunkra a létfontosságú só a Maroson és a Tiszán, a ma már alig hallható sóúton. iq. Lele József • Véleményem szerint Ballagási színjátékok Nagy Istvánnénak igen kellemes ballagási élménye volt, s ezt osztotta meg velünk is. A nagy esemény után ugyanis a Kék-Fekete sörözőben rendelték meg az ebédet, s igen bőséges ellátásban volt részük. Az ételek nemcsak kiadósak, hanem ízletesek is voltak, méltóak a rendkívüli alkalomhoz. Nagy Istvánná az ott dogozó pincérnek is köszönetét fejezte ki. Ugyancsak ballagással kapcsolatos Sötét Ibolya levele, azonban ez már kevésbé jóízű. Olvasónk a Gedói Altalános Iskola igazgatónőjének búcsúbeszédét pedagógiából elégtelenre értékelte. A szónoklat ugyanis „ízekre szedte" a 8. b. osztályt, ahová levélírónk fia is járt. Név szerint említette a jó tanulókat, de - idézzük olvsónkat - „beszélt a kis újítókról, másként gondolkodókról, megnevezve azt a néhány fiút. akik való igaz, időnként renitens módon viselkedtek, néha pimaszok voltak - közöttük az én fiam is -, a kamaszkor kezdetére jellemző „ki ha nem én stílusban". Mi csak néztünk egymásra fiammal talpig vörösen és megszégyenülten, magamban ordítva: miért kell ez egy ballagáson, ami "egy meghitt ünnepség és mindenkinek el kellene feledni a rosszat, miért kell ennyire megalázni, kipellengérezni emberkéket?!" Sötét Ibolya megjegyezte még az igazgatónőről: „Hogy mennyire utálta a fiamat, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy közölte a gyerekkel: el tudja intézni, nehéz sora legyen a Dériben, ahol tovább tanul". Nagvné Boái Edit, a Woodlands Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak és a támogatóknak mondott köszönetet a „Hét előtt...tíz után" című színházi rendezvényben való közreműködésért. A levélből megtudtuk, hogy a rendezők szándéka szerinrezt a színházi eseményt jövőre a báli szezonban tartják: „még nagyobb hangsúlyt adva a színházi élet és a társasági élet elválaszthatatlanságának". Ugyanúgy száguldozik, mint mindig. Most is ügyiratok dagasztják aktatáskáját. Ugyanúgy késik a megbeszélésről, mint korábban. Igaz, négy évig a polgármester előszobájában, most pedig két ügyvédi irodája közül valamelyiknek az előterében kell annak várakoznia, aki dr. Lippai Pállal óhajt beszélni. Parola Orbán Viktorral - ez már a múlt. (Fotó: Schmidt Andrea) A gesztus aligha Ványai Évának szól... Ugyanúgy, mint mindig, most is érdekli, mi történt velem azóta, hogy nem találkoztunk. • Hogy van? - kérdezek vissza „bemelegítőként", miután a kényelmes fotelba huppanok. - Köszönöm, nagyon jól. Ismét olyan ember vagyok, aki cselekedeteiért önmagának és ügyfeleinek tartozik felelősséggel. Ha hibázom, akkor rajtam kell elverni a port. Viszont ha eredmény van. akkor is itt vagyok mondja mosolyogva. Ez új, mert a város első közjogi méltóságaként mosolyogni nemigen láttam. • Visszatért az ügyvédi irodába. A polgármesterséget kalandvágyból vállalta? - Nagyon jól éreztem magam mint ügyvéd, s az akkori 2. számú ügyvédi munkaközösség vezetőjeként sikeres és megbecsült ember voltam. 1990-ben a két liberális párt kért fel polgármesternek. Ezt akkora amire nem lehet nemet mondani. Úgy gondoltam, hogy ha bíráltuk a korábbi rendszert, a vezetési stílust és a munkát, akkor az a tisztességes, ha megmutatjuk: így is lehet csinálni.. • Fél éve „szabad ember". Megérte a négy év városházi kaland? - Nagyon rögös úton kellett járnom. Mégis azt mondom: nem bántam meg - feleli szinte dacosan. • Mi kerül az egyik, s mi a másik serpenyőbe, ha mérlegre teszi a polgármesterséggel töltött négy évet? - Ami történt: csapatmunka eredménye. Az a négy év nem volt hiábavaló. Nem az az eredmény, hogy a város él és működik, hanem az, hogy fejlődött. Például elkészült a harmadik körút. Említhetném a Dóm tér rekonst• Dr. Mappái Pál már kivüiról figyeli a politikát - Erről nem tudok. • A mai közgyűlésben jóval több a , funkcionárius", mint az előzőben. A közpénzeket jobban fogyasztja ez a képviselőtestület, mint elődje? - Kisebb létszámú testületben, mert 53-ról 45-re csökkent a létszám, a korábbinál jóval több pozíciót alakítottak ki. Ez valószínűleg a nagykoalíció elérésének az ára. A megszorító intézkedések, az alacsony pedagógusbérek, az orvos munkanélküliség fenyegető réme idején arra is kell gondolni, mennyibe kerül nekünk ez a testület. • Most a pálya széléről mond véleményt? - Megtehetem. Az országos és a városi politikát nem belülről, hanem kívülről figyelem. A fölszabaduló szabadidőm nagy részét a családdal töltöm. Amikor a tízéves lányom hozzám bújik, s azt mondja, milyen jó, hogy mindig itthon vagy, az semmihez sem hasonlítható töltődést jelent. A hétéves fiammal ismét uszodába járok. A hobbimra, a bélyeggyűjteményemre is jut időm. • A politikával már nem kacérkodik? - Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy egyszer még szüksége lesz a tapasztalataimra, a személyemre a városnak... Együtt indulunk, mert egy másik megbeszélésre rohan. Az ajtóból mégis visszafordul. Még el kell intéznie egy telefont. Egy panaszos keresi? Vagy ingatlan, esetleg gazdasági ügyben utazik? Nem derül ki. Miközben a telefonkagylót tartja, a titkárnőnek iratot ad át, hogy gépelje le, s egy cetlire két tefonszámot ír, hogy azokat is hívja tol... Ujszaszi Hona A pálya szélén? testület, amikor elődjét vádolja, például a parkolók ügye miatt? - Alaptalan vádak hangzanak el olyan képviselőktől, akik elsőként fogadnak el a polgármestertől jól fizető pozíciókat, külföldi utakat. Remélem, hogy konkrét munkában is megmutatkozik! Egyébként okiratok igazolják: az akkori vagyonkezelő bizottság rossz döntése következtében alakult ki a parkolókban az áldatlan helyzet. • Ez ügyben a volt polgármester személye is támadások kereszttüzébe került. Azzal is vádolják, hogy jól fizető felügyelőbizottsági tagságot vállalt, például a Temetkezési Kft.-ben... - A korábbi jogszabályok nem tiltották, hogy a polgármester gazdasági társaságban vezető tisztséget vállaljon. Ennek ellenére következetesen elutasítottam a felkéréseket. A Temetkezési Kft. felügyelőbizottságában akkor vállaltam tagságot, amikor lejárt a polgármesteri megbízatásom. • A jogfolytonosság, az elődök és utódok jó kapcsolata egy város életéhen rendkívül fontos. Ezért oly'feltűnő, hogy a Szeged napja idei ünnepségsorozatára a mai polgármestertől az első szabad választások eredményeként a város első emberévé avatott dr. Lippai nem kapott hivatalos meghívót... - ... A városházi mechanizmus ismeretében biztos vagyok abban, hogy egyszerűen technikai hiba miatt, nem szándékosan maradt le a nevem a meghívandók listájáról. • De tapasztalataira támaszkodik-e a mai városvezetés? - A választásokhoz közeledve kimutatást készítettem a folyamatban lévő ügyekről és elképzelésekről. Fölajánlottam a segítségem is. Ez idáig nem kerestek. De ennél rosszabbul esik, hogy létező és kimunkált elképzelésekről, a város hosszú távú fejlesztési tervéről, az oktatási és a kulturális koncepcióról állítják, nincsenek. Persze lehet hibás az, amit az előző közgyűlés elfogadott, de semmisnek nyilvánítani nem szabad. Égyébként Básthy alpolgármesterrel több konkrét ügyről beszéltünk már... • ... Kinek a kezdeményezésére? - A kezdeményezés tőlem indult ki. De hát azt a négy évet Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy ha erre külön nem kérnek, akkor is megtegyem, amit tudok. • A közgyűlésben kisebbségben maradók, de városházi hivatalnokok is, mint hallom, álláspontjuk erősítendő, a korábbi önkormányzat bizottsági elnökeit, esetleg az előző polgármestert is megkeresik. Létezik egyfajta árnyék-polgármester, vagy árnyék-önkormányzati bizottság? rukcióját. Számos tornaterem épült, befedtük a műjégpályát, 12 új trolibusz került a városba. Különböző területek fejlesztési koncepciói készültek el. Megpróbáltam egy széles konszenzuson alapuló városvezetést megvalósítani. A másik serpenyőbe azt teszem, hogy az önkormányzati törvény és a rá épülő jogszabályok miatt, ha nincs mögötte jelentős többség, akkor Az anyagi források csökkentek: 1990-bén az új költségvetés 20 százalékát fordíthattuk új- fejlesztésre, beruházásra. Ez az arány négy év alatt 12 százalékra csökkent. Azt is nehezen viseltem el, hogy a legnagyobb erőfeszítésre, a kimagasló teljesítményre se kaptam pozitív visszajelzést. • A jelenlegi polgármesternek nem kell gúzsba kötve táncolnia, hiszen maga mögé tudta sorakoztatni az önkormányzati képviselők jelentős többségét. Az ön „utódjának" helyzete irigylésre méltó? - Az előző testületben erős ellensúly létezett. A jelenlegi nagykoalíció veszélye, hogy a behozott elképzelések, úgy is mondhatnám, politikai döntések a leggyorsabb formában át tudnak menni közgyűlési állásfoglalássá Ez a többség lesöpri az apparátust, holott ott található az információ és a szaktudás. Tehát a szakszerűség is veszélybe kerülhet. s elveszhet a felelősség. • Felelősöket keres az uj