Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. MÁJ. 2. „...csak arra van szükség, hogy akarjunk táncolni"? (Világnapi töredékek) ,Ne az állam kegyéből éljetek!" Az Antall-kormány egykori pénzügyi államtitkára a közelmúlt gazdasági változásairól tartott előadásában szükségszerűségnek nevezte a kormány által meghirdetett stabilizációs programot, a túlfogyasztás megállítását. - Csapdában van a magyar gazdaság és társadalom, hiszen az elmúlt rendszer az adósságfelhalmozással felélte a jövőnket. Ne várjuk, hogy Bokros Lajos, vagy más állami eszközökkel garantálni tudja például a teljes nyugdfjbiztonságot. Egyszerűen nincs miből - mondotta. Botos Katalin lényegében elismerte, hogy az államháztartási reform megkezdésével az előző kormány késlekedett. Egy kérdésre válaszolva az akkori helyzetet ügy jellemezte, hogy „az előző kormány sem volt homogén", azt viszont visszautasította, hogy Kupa Mihály akkori pénzügyminisztert a reform ügyében a kormány szavazta volna le. A volt államtitkár szerint a dolog másként történt: a pénzügyminiszter részéről nem történt beterjesztés, mert Kupa, akit az államháztartási reform „atyjaként" ismertek, képviselővé választása után „inkább politikusként kezdett el viselkedni", a kormány pedig igyekezett „szociáldemokrata színezetű poltikát folytatni". Egyébként az államháztartási reform intézkedéseit az akkori ellenzék hevesen ellenezte ArraTtcIl törekedni, hogy ne az állam kegyéből élő tömeg legyetek, felejtsétek el, hogy a „szocializmus gyermekei*' vagytok. A katolikus értelmiségnek a posztindusztriális viszonyok közt meg kell tanulnia az öngondoskodást - mondotta a hét végén katolikus hallgatók előtt tartott előadásában dr. Botos Katalin közgazdász professzor. A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete „Sodrásban - a közelmúlt változásai Magyarországon" címmel pénteken és szombaton városunkban rendezte tanulmányi napjait. volna - fűzte hozzá Botos Katalin. Az előadó szerint a jövő nemzedéknek most kell megtanulnia úgy élni, hogy az állami elosztórendszertől nem vár el többet, mint az elesettek iránti társadalmi szolidaritást. A katolikus fiatalokat is arra buzdította: tanulják meg a gazdaság szabályait - kivéve az adócsalásokét - , így elkerülik, hogy az állam kegyétói függjenek. Botos Katalin a modern kereszténydemokrata-keresztényszociális társadalmat állította követendő példaként, amelyben a tőkefelhalmozás és a társadalmi szolidaritás felvállalása arányban van. P. J. • Elmélet, gyakorlat és tanoncok A jóga: a szeretet egysége A jóga egyike azoknak a keleti misztikus témáknak, amiről az európai ember vajmi keveset tud. Az érdeklődés azonban e filozófiák iránt folyamatosan növekszik, s a hétvégén újabb támpontokat szerezhettek az érdeklődők. Keleti zene, illatos füst és hívek köszöntötték pénteken este a Talent Centerben Swami Chidanand jógit, e világlátás legnevesebb európai képviselőjét. Látogatásának célja az a háromnapos tanfolyam volt, melynek keretében az érdeklődók jobban elmélyedhettek a jógában. „A mindennapi életben szavak hagyják el az ajkunkat, de vannak olyan dolgok, melyek boldogsággal töltenek el, ha beszélhetünk róla. Számomra ilyen a jóga" - kezdte mondandóját a jógi. Beszélt arról, hogy valamennyien szomjazzuk és éhezzük az. élet különféle jó állapotait, s ezek a vágyakozások az élet értékeit fejezik ki. Az emberi motivációk között az egyéget ítélte a legfontosabbnak, e mellett pedig az erőt, a tudást, a szabadságot és az örök életet sorolta fel. Ezek a célok azonban csak valódi béke és erő révén érhetők el; béke és erő összefüggő, egymást feltételező fogalmak. Szintén ilyen fontos támasz a szeretet. Nem szeretjük a testünket, hanem elvárunk tőle valamit. Ezért szenvedünk. Összegezve tanítását a jógi (gy fogalmazott: a szeretet lényege: eggyé válni. A jógi tanításait nagy figyelemmel hallgatták az érdeklődők, jóllehet gondolatrendszerét nagyon nehéz néhány mondatba sűríteni. A találkozó hátralévő két napján az elméletet gyakorlatba ültették át a tanoncok, s testük és szellemük útján próbálták átélni a hallottakat. A. L. • Katolikus fíatalok találkozója Fülöp Viktor életműdíjat kapott. (Fotó: Oláh Csilla Harangozó-díjas és Sebestyén Csaba (Operaház) Schmidt Andrea) szegedi szponzorok jóvoltából sikerült „előadni" - se enni, se inni. Úgy értettem az a véleménye, hogy a világélvonalban lévő hazai táncművészet pocsék körülményei dacára van a világélvonalban. Művelői megszállottan gyakorolják a humanizmus művészetét, miközben embertelen viszonyok között leledzenek, szűkmarkú, korlátozott szellemi képességű és döntéshelyzetben lévő más egyedeknek „köszönhetően". Akik folyton szavalnak, de amit tesznek, "azzal agyagba döngölik a világot. Nem tudom: mi lesz itt? A táncművészet világünnepén úgy tesz a szakma, mintha még lenne. Találkoznak egymással a vidéki végeken egymástól elszigetelten működők, s az üdvözlés után rögtön a „nincs" szavával értik meg egymást. - Nem panaszkodom, csak a tényeket mondom - közli kissé idegesen a Harangozó-díjas Herczog István, a pécsi koreográfus. Amikor az együtteshez került, 35 táncosa volt a Pécsi Balettnek, ma 21-en vannak. Három éve nem volt fizetésemelés. A háromtagozatú színház az idén 16 millióval kap kevesebb támogatást, mint tavaly. Nem jut produkciókra, a költségvetési pénzt a működési kiadások emésztik fel. Ilyenkor, egy évben egyszer tudnak kimozdulni otthonról; nemcsak őket nem látják mások, ők sem látnak senkit. Nincs pénzük az utazásra. Nagyjából ugyanez - akárkit kérdezel. Miért lenne más a táncművészet helyzete, mint általában a művészeté? A kultúráé? Ahogy Tata mondja az ominózus rövid szóval, amely az sz-el kezdődik, az r-el végződik, a közepén pedig az a van... A helyzet ilyen. Viszont mégis vannak művek. Nem valószínű, hogy a jövőben az emberiség jobb belátásra tér és tudatosan támogatja a támogatandókat; de esetleg mindig lesz, aki akar táncolni. És aki ebben akar gyönyörködni. Ki tudja? S. E. Murray Louis azt üzente New Yorkból a tánc világnapjára, április 29-re, hogy „A tánc olyan élő tevékenység, amelynek műveléséhez csak arra van szükség, hogy akarjunk táncolni." Szokás mondani, hogy táncban is világhatalom vagyunk, akárcsak más egyéb, tálentumot kívánó emberi tevékenységekben, művészetekben, tudományokban, játékban, meg a hivatalojc éberségét kijátszani mindig kész vagabundus foglalatosságokban. Abban hiszek, hogy semmilyen emberi tevékenységben nem vagyunk rosszabbak másoknál, ha akarjuk (azokat művelni). De akarjuk? Az idei világnapon Szegedre költözött a honi táncművészet. Felléptek a színházi gálaműsorban » néptánc reprezentánsai, a Magyar Állami Népi Együttes és a Honvéd Táncegyüttes; a klasszikus balett és a modern táncszínház művelői: az Operaház balettegyüttese, a Győri Balett, a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Balett. Az elmúlt évadban kitüntetett művészek táncoltak, vagy a műveiket táncolták és most is osztottak két kitüntetést: életművéért kapott díjat Hidas Hedvig, akinél Markó Iván, Ladányi Andrea, vagy a külföldön élő, de éppen Szegeden már vendégeskedett Harbay Ferenc és Vámos György is tanult, sokakkal másokkal egyetemben. Ugyanezzel a díjjal tüntették ki a Kossuth-díjas művészt, Fülöp Viktort. Juronics Tamás, a házigazda szegedi együttes Philip Morris-dtjas művészeti vezetője világnapi köszöntőjében elmondta, hogy a tánc lényege megfogalmazhatatlan... Egy francia kritikus szerint manapság arra a bírálói mentaSzántay Hajnalka és Demcsák Ottó Harangozó-díjas (Győri Balett) litásra van szükség, amelyik a tömegkommunikációban a rendelkezésére álló helyet a jó művek dicséretével tölti ki. Nem arra játszik, hogy megkeresse a fércmunkát, s tobzódva becsmérelje; haneqi arra, hogy erősítse a közönséget abban a tudatában: igenis születnek jó versek, regények, zenék, táncok, képek, szobrok... Mintha azt mondaná ez a kritikus, hogy a művészetek veszélyben vannak, s legalább az ne bántsa őket, aki hivatalból foglalkozik velük. Nem tudom. Tata dühöng az ünnepen. Tata az ünnepen is dühöng. A táncművészet közismert, mindig szókimondó és mindig tevékeny, egész életét a táncnak szentelő „Tatája", Nóvák Ferenc nyomdafestéket nem tűrő szóval válaszolt arra az elismerem, minden eredetiséget nélkülöző - kérdésre, hogy: milyen ma a táncművészet helyzete? A felöltőjét kereste a színház előcsarnokában és nem volt hajlandó az ünnepi fogadáson - amelyet Fizikaverseny Szegeden • A TIT Csongrád megyei szervezete az 1994—95-ös tanévre is meghirdette a levelezős, háromfordulós fizikafeladatmegoldó versenyt, amelynek döntőjére szombaton délelőtt került sor az Odessza II. Számú Általános Iskolában. A vetélkedősorozatba bekapcsolódott közel 300 diák közül 26 hetedikes és 21 nyolcadikos nyújtott olyan teljesítményt, hogy részt vehetett az írásbeli és önálló kísérletezési feladatokból álló megyei döntőn. A Csongrád Megyei Matematika-, Fizikatanárok Sze.gedi Alkotóműhelye által megrendezett szellemi próbatételre rajtuk kívül meghívást kapott még 11 határainkon túl élő szlovákiai, erdélyi és vajdasági - magyar gyerek is. Az igen színvonalas, jó hangulatú versenyen a hetedik osztályosok -kategóriájában: \. Dombi Anikó (JGYTF I. Sz. Gyak. Ált. Isk., felkészítő tanára: Horváthné Fazekas Erika), 2. Flach Attila (Makkosházi Ált. Isk., fk.: Tarnai Magdolna), 3. Sánta Zsolt (Tisza-parti Ált. Isk., fk.: Juhász Nándorne), 4. Náday Attila (Makkosházi Ált. Isk., fk.: Tarnai Magdolna), 5. Pethö László (Dugonics A. Ált.Isk.. fk.: Tápai Gvuláné). A nyolcadikosok közül: 1. Jász Judit (JGYTF I. Sz. Gyak. Ált. Isk., fk.: Horváthné Fazekas Erika és dr. Miskolczi Józsefné). 2. Végh Zoltán (Makó, Kálvin T. Ált. Isk., fk.: Oros Károly), 3. Takács József (JATE Ságvári E. Gyak. Ált. Isk., fk.: Bucsu Ferenc), 4. Széli András (Sándorfalvi Ált. Isk.', fk.: Szabó Judit), 5. Pap János (Hódmezővásárhely, Szent István U. Ált. Isk., fk.: Zsilinszky Emiiné). A helyezést elért tanulók az oklevél mellé könyvjutalmat kaptak, az első hat gyerek részt vehet a szegedi nyári nemzetközi matematika-fizika táborban is. Az Odessza Vándorkupát az első helyezett hetedik, illetve nyolcadik osztályos gyerek kapta meg. A Tatán megrendezésre kerülő országos fizikaversenyen az első három helyen végzett nyolcadik osztályos diák képviseli majd megyénket. A versenyen különdíjat kapott egy-egy hetedik-nyolcadik osztályos gyerek, mégpedig a Mega Modell ajándékát, valamint a vendéglátó iskola legjobb versenyzője, a DStúdió különdfját nyerte el. A nagy sikerű vetélkedő támogatói voltak: a szervezésben résztvevő tanárok alkoltóközössége, a Mozaik Oktatási Stúdió, a TIT, a Nemzeti Tankönyvkiadó, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja. N. R. I.