Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

Csak a fociért sajog a szívünk... Nem megy valami fényesen a megyei labdarúgócsapatoknak. A sikertelenségben eddig a Szeged FC „vitte el a pálmát", de most szorosan felzárkózott mellé a HLC is, amely vasárnap simán kikapott a tiszavasváriaktól. Ezzel talán el is szállt minden reménye, hogy a következő' idényt is az NB II-ben kezdje. Szomorúak voltak a vásárhelyi szurkolók, de a csapat vezetői is. Egyesek azt hangoztatták a mérkőzés után, hogy a következő idegenbeli találkozóra talán már el sem utaznak, hiszen semmi értelme nincs a pénzköltésnek. A Szeged FC sem járt sikerrel Kiskőrösön, hiszen 4-2-re „zakózott". Pedig néhány napja új edzője van a Tisza-partiaknak, aki idegenben is három csatárral és egy támadó középpályással operált. Rúgtak is két gólt Vácziék, de (előtte...) kaptak négyet. Szóval, nincs taktika hiba nélkül. P. S. J. • A sportiskolások tanítottak Vásárhelyen fiz ÜTE más kategória A vízilabda OB I. hétvégi fordulójában a Szegedi VE a bajnok Újpesttől kapott ki hat góllal Budapesten, míg a kiesési rangadón a KSI Vásárhelyen verte a HVSC-t. A Vasas Szu­per-kupa visszavágója miatt (a Catalunya csak hosszabbításban diadal­maskodott az anagyal­földiek ellen!) a Szen­tesnek ezúttal nem jutott ellenfél. Az UTE-Szeged meccsen meglepetésre készültek a ven­dégek, hiszen az első negyed végére. Csapó és Molnár T. találataival, már két góllal ve­zettek. A violák helyzetei sorra kimaradtak, (gy az eredmény hűen tükrözte a látottakat. A második negyedre aztán ma­gukhoz tértek Zantleitnerék. Először Vincze rezegtette meg a hálót, majd Benedek és dr. Szabó helyezett mesteri moz­dulattal a kapuba (3-2). Az igen aktív Molnár Tamás és Dongó válaszolt, de Benedek újra megvillant, és máris dön­tetlenre állt a mérkőzés. Fordulás után aztán beindult áz UTE gépezete Ismét Bene­dek, majd Vincze is megtalálta a Scsegyerkin kapujához veze­tő utat, míg a vendégek rendre csak Mátéfalvyt találták el. Az utolsó negyedben Dala egy megúszás után bombázott a léc alá, majd Fazekas pillanatai következtek. A találkozó leg­szebb gólját Zantleitner érte el másodpercekkel később, aki Vincze beadását húzta a ka­puba (9—4). S ezzel még nem volt vége. Következett Nitso­vits és Dala, akik szintén fel­iratkoztak az UTE dicsőség­listájára. A kezdetnek megfele­lően a Szeged érte el a talál­kozó utolsó gólját, Csapó a jobb felsőbe bombázott. UTE-Office and Home-Szegedi VE 11-5(0-2,4-2, 2-0,5-1) Komjádi uszoda, 300 néző. Vezette: Kiss O., Marjay. Szegedi VE: Scsegyerkin ­CSAPÓ 2, Fodor, Dongó 1, Molnár T. 2, Molnár P.. Me­gyeri, Halász, Mód, Török, Kiss, Bólya, Orosz. Edző: Pozsgai Zsolt. Gól - emberelőnyből: 5/3, •11. 6/2. Négy méteresből: 0. ill. 1/1. Hiába tudta a vásárhelyi gárda, hogy itt aztán győzni kell, mégis a KSI szerezte meg a vezetést. Ezt lehetett volna akár véletlennek is tekinteni, mert Csányi három pazar védése után még Lehmann egyenlített (l-l), de a negyed végét jelző sípszó ismét az iskolások vezetését jelentette. A következő negyedben azt várta a hazai szurkológárda, hogy rákapcsol a hazai csapat és behozva hátrányát, döntésre viszi a dolgot. A „döntés" azonban ezúttal a vendégeket igazolta. Ebbe ugyan bele­szóltak a játékvezetők is, akik „pestiesen fújtak", de nem lennénk igazságosak, ha csak rajtuk vernénk el a port. Fér­fiasan be kell vallani, hogy a „tanulók" ezúttal jobban hasz­nálták ki helyzeteiket, pon­tosabban céloztak, és a kiesési rangadót meggyőző fölénnyel nyerték. Lehetne mondani, hogy mi lett volna, ha 5-6-nál nem a kapufát találják el a vásár­helyiek. de egy vesztes mér­kőzés után a kapufát hibáztatni bodorság lenne. Mindenesetre dr. Cseri úgy jött ki a vízből, hogy ez még nem a búcsú­mérkőzése volt, mert győztes meccs után kíván megválni a sapkájától, és az OB I-től... HVSC-KSI 6-8(1-2,1-3, 2-1, 2-2) HVSC: CSÁNYI - Leh­mann 3, Nagy 1. Vörös, Ki­rály, KASZA 1. DR. CSERI, Lakatos, CSÁNYI GY. 1, Lukácsi, Kocsis. Edző: ifj. Török Sándor. A bajnokság állása: I. Vasas 2..BVSC 3. UTE 4. Szeged 5. Tungsram 6. FTC 7. Szentes 8. Eger 9. Bp. Spartacus 4 10. Szolnok 1 II. KSI I 12. HVSC 1 1 1 2 2 1 3 2 S - 4 1 6 3 6 2 10 2 10 4 10 1 14 1 14 176- 91 189-117 178-108 147-120 130-109 183-149 149-149 143-156 119-148 120-148 106-217 104-231 Az igazi csemegének számí­tó öregfiúk-találkozó előtt búcsúztatták az aktív játéktól nemrég visszavonult szegedi játékosokat, a sokszoros válo­gatottakat, Melkvi Zoltánt és Vámos Ferencet. Múltjukat méltatva Pálmai Antal, a Me­dikémia Rt. elnök-igazgatója, és dr. Szilvásy László, a sport­bizottság elnöke nyújtott át ajándékot nekik. Ezután a labdáé volt a fő­szerep, az „öregek" bizonyítot­ták, annak idején miért is volt oly' magas színvonalon a ma­gyar röplabdázás. Az egyik oldalon a sportág egykori - a szó nemes értelmében vett ­fenegyereke, Buzek Laci bi­zonyította káprázatos mozdu­latokkal klasszisát; Tatár Misi még mindig parádés techni­kával igazolta, miért is volt 291-szer válogatott. A háló másik oldalán sem akárkik áll­tak, hiszen ők (Nyári, Huszta, Petre, Lénárt) voltak, akik le­rakták az „újkori" szegedi röp­labda alapjait. Természetesen ott pompázott, no nem mez­ben, hanem társasági katonai egyenruhában a maga idejében a röplabdáért, a sportért oly sokat tevő 75 éves Endreffy Lóránt is. Az egykori ludovi­kás főhadnagy - ma alezredes - ezúttal az öregfiúk edzője­ként ült a kispadon dr. Csiszér Előddel, aki most másodedző­ként (is) tette dolgát. Ami a meccset illeti, volt móka, vidámság, kacagás, no meg taps, mert az „old boys"­csapatok erre is bőven rászol­gáltak. Láttunk hatalmas Nyá­ri-féle huppanásokat (bocsánat, vetődéseket), Buzek-bombá­kat, szóval olyasmiket - ha olykor lassított felvételként ha­tottak is -, melyekért érdemes volt a Sportcsarnokban tölteni a szombat délutánt. A mérkő­zést nagy csatában (néha ví­zért, levegőért és időkérésért rimánkodtak a felek) az egy­kori válogatottak nyerték, mert -jobbak voltak... Magyar öregfiúk­válogatott-Szegedi öregfiúk­válogatott J:1 (10,-12, 7). Újszegedi Sportcsarnok, 800 néző. Vezette: Ribizsár, Hajdú. Magyar öregfiúk: Buzek, Győri, Hoboth, Mondi, Tatár, Demeter. Csere: Nagy, Lu­kács, dr. Dávid. Stevik. Edző: Tatár Mihály. Szegedi öregfiúk: Nyári, Vámos. Melkvi. Verba, Husz­ta. Petre. Csere: Strezeneczky, Lénárt, Csorba. Edző: End­reffy Lóránt. Á délután fénypontját jelen­tő találkozó előtt is kedves ün­nepség zajlott, a válogatottban • Medikemia-DM férfi röplabdagála . 0 légiósok visszaéltek a vendégjoggal A búcsúzók, Vámos és Melkvi kezében a kosár is jól állt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ünnep, mégpedig a röplabdasport ünnepe volt szombaton délután az újszegedi Sportcsarnokban, ahol gála keretében rendezték meg a magyar iigaválogatott, és a hazánkban játszó idegenlégiósok válogatottjának összecsapását. A show-t, mert az volt a javából, a rég­múlt idők sztárjainak és a szegedi öregfiúk csapatának mérkőzése vezette be. A három szegedi válogatott - Polgár, Schildkraut és Hulmann - igyekezetével nem volt baj száznál is többször szereplő Glózik Jánost búcsúztatták a címeres meztől. - Elfoglaltságom, sajnos, nem engedi, hogy vállaljam azokat a pluszterheket, amik a válogatottsággal járnak, ezért mondtam le fájó szívvel a cí­meres meztől. Köszönöm, hogy itt. Szegeden, ilyen lelkes, a sportágat ennyire kedvelő kö­zönség előtt búcsúzhatom, vég­telenül jólesik ez a gesztus ­mondta meghatódottan, mielőtt pályára lépett volna. Zúgott a taps a csapatok be­mutatásakor, hiszen az egyik oldalon Schildkraut, Hulmann, Petheő és Polgár tűnt fel, míg az ellenfélnél ugyancsak voltak szegediek, mégpedig Melni­csuk, Belik, no és a népszerű Pasa, azaz Voronkov, aki jelenleg Kecskeméten játszik. A mérkőzés nem valami jól sikerüli a Spring-kupára készü­lő, Kántort és Pásztort nélkü­löző válogatottunknak. Hi­ányzott a kellő összhang, töb­ben nem találták helyüket, s a lelkesedéssel is baj volt. Kivé­tel volt ez alól Schildkraut, aki most is igyekezett, próbálta magával ragadni társait, sajnos, nem sok sikerrel. Említést érdemel még a „veterán" visz­szatérő, Szabó Kálmán küzdő­képessége, akarása, ám az ő és a szegedi játékmester igyeke­zete kevésnek bizonyult. A Délmagyarország szer­kesztősége által felajánlott különdíjat a legjobb magyar já­tékosnak, Schildkraut Krisz­tiánnak főszerkesztőnk, Dlusz­tus Imre adta át. Németh Lajos: - Nem túl rózsás a nemzetközi torna előtt a helyzetünk, de azért mégsem aggódom. Kántor Portugá­liában csatlakozik hozzánk, ve­le bizonyos, hogy jobb, ha­Buzek: Megint én tanítsam Nyáriékat? tárzottabb lesz nyitásfogadá­sunk és játékunk. Érthetetlen számomra néhány játékosunk hozzáállása, lezsersége, mos­tani játékukra részemről nincs elfogadható magyarázat. Zagorszki János: - Vala­mennyi játékosom bizonyítani akarta, hogy „megéri a pén­zét", hogy helye van abban a magyar csapatban, amelyikben röplabdázik. Ligaválogatott-Idegenlégiósok válogatottja 0:3 (-11,-1L-14). Újszegedi Sportcsarnok, 1200 néző. Vezette: ifj. Kiss, Herpai. Ligaválogatott: Schild­kraut. Petheő, Polgár, Glózik, Hulmann, Tomanóczy. Csere: Szabó, Mészáros, Karmos, Budai. Edző: Németh Lajos. Idegenlégiósok: Latuskin, Melnicsuk, Belik, Smoguljev, Revjakin, Nyikonov. Csere: Voronkov. Trifonov, Hvo­rosztjanov, Szelikov. Edző: Zagorszki János. • A gála támogatói voltak: a Medikémia Rt., a Délmagyar­ország Könyv- és Lapkiadó Kft., a West el Rádiótelefon Kft., a Postabank szegedi igaz­gatósága, a Dél-Magyaror­szági Sört Értékesítő Kft. Sze­gedi Kirendeltsége, az OTP szegedi igazgatósága, az Ék­Kő Szegedi Ékszerész Rt., a Csominvest, a Kepa Junior Bt., a Szecolor Kft., a Dunabank Rt. szegedi fiókja és az Euro­sport szaküzlet. GV. E. T enisz Ifj. M« éi Várhelyi megvédte címét Nem minden napi érdekes­ségeket hoztak a megyei fel­nőtt teniszbajnokság küzdel­mei. Kezdődött azzal, hogy a férfiaknál a rendező klub, a Szegedi VTK kiválósága. Haj­nal az első fordulóban legyőzte a korosztályos Európa-bajnok Fábiánt, míg ifj. Thékes annál az Azuczkinál bizonyult jobb­nak, aki az elmúlt héten Ózdon Bori, Fábián és Boczonádi személyében három korosz­tályos válogatottat is megadás­ra késztetett. A döntőben a labdabiztos ifj. Thékes István diadalmaskodott, s tavalyi si­kerét megismételve megvédte bajnoki címét. Csakúgy, mint Várhelyi, aki az elődöntőben hat mérkőzéslabdát hárítva győzte le Csizinét, míg a va­sárnapi fináléban klubtársánál. Hódinál bizonyult jobbnak, s miként 1994-ben ezúttal is az ő nyakába került az aranyérem. Megyei felnőtt bajnokság, Kisstadion. Férfiak (15 induló). Baj­nok: ifj. Thékes István, 2. Hajnal István (mindketten Szegedi VTK, a döntőben: 6:3, 6:4), 3. dr. Tomka (Szegedi Kinizsi) és dr. Kovács Péter (Szegedi VTK). Nők (13 induló). Bajnok: Várhelyi Zsófia, 2. Hódi An­namária (mindkettő Szegedi VTK, a döntőben: 6:4, 6:3), 3. Csiziné Magyar Ildikó (Szen­tesi Kinizs) és Héger Judit (Szegedi VTK) Szegedi tekézőnők Nyergesújfaluban tartották meg az országos női egyéni és páros tekebajnokságot, ame­lyen a szegedi nők egy ne­gyedik és egy hatodik helyet szereztek. A Pocsainé Molnár Zsuzsanna, Bozó Melinda (SZESK) páros a negyedik, míg a Tompa György né, Na­schitz Katalin (Szegedi Postás) kettős a hatodik helyet szerezte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom