Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

8 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. MÁJ. 30. A szegedi felsőoktatási intézmények létszámleépítéséről a tegnapi a Délmagyaror­szágban - a Népszava nyomán - közölt adatok nem helytállóak: a szombati Népsza­va. táblázata ugyanis a minisztériumi előkészítő számítások egyik (korábbi) szaka­szából vett adatokat tartalmazza. A múlt hét végén viszont megkapták a felsőoktatási intézmények vezetői az MKM körlevelét, amely az 1996. évi költségvetési megtakarí­tás összegét tartalmazza, valamint azt a két számot, amennyivel - a minisztériumi normatív számítási modell alapján - az oktatói és a nem oktatói létszámot csökken­teni kell a megtakarítás eléréséhez. Az intézmények vezetői közül a tudomány­egyetem rektora és a tanárképző főiskola főigazgatója vállalta a körlevél összes adatának nyilvánosságra hozatalát, a SZOTE csak részben; az élelmiszeripari főiskola a Kertészeti Egyetem karaként működik, nincsenek külön adatai. • Fűnyíróelv a létszámleépítésben Lefejezik az egyetemeket? A vizsga után a diákok már vidámak. És a vizsgáztatók? (Fotó: Nagy László) • Mennyi megtakarítást kell a József Attila Tudo­mányegyetemen elérni? Vagy inkább úgy kérde­zem: mennyivel csökkentik jövőre a JA TE költségveté­sét? - kérdeztem dr. Mé­száros Rezső rektortól. - Összesen 79 millió 510 ezer forinttal. A minisztériumi számítások alapján ez azt jelenti, hogy „a számított ok­tatói létszámot mintegy 81 fő­vel, a számított nem oktatói létszámot mintegy 6 fővel" kell csökkentenünk 1995. augusztus 31-ig. • Mi az, hogy „számított" és mi az, hogy „mintegy"? - Mi is ezt kérdeztük. Az európai átlaghoz számított ok­tatói arányokkal dolgoznak a minisztériumok, a pénzügy és az oktatási. Szerintük van ilyen, hogy európai átlag, s szerintük ez azt jelenti, hogy egy oktató 12 hallgatót oktat. Mi tudjuk, hogy egy statiszti­kai átlag az önmagában értel­metlenség, mechanikus alkal­mazásával dolgozni teljes ab­szurditás. Ismerek olyan nyu­gati egyetemet, ahol 6 hallgató jut egy oktatóra és olyat is, ahol 16 - és még ezerféle szá­mot mondhatnék. Karoktól, szakoktól, oktatási specialitá­soktól, egyetemi minőségtől ­millió dologtól függ az okta­tói-hallgatói arány! Nem lehet nemzetközi átlagról beszélni, inert az nem jelent semmit! De mivel itt ez a levél, nekünk is számolnunk kell. Kiszámí­tottuk, hogy ekkora összeg megtakarítása nem mást je­lent, mint 81 magasan kvalifi­kált, magas beosztásban dol­gozó oktatónk elbocsátását. Ez nem más, mint diktátum az évi 650 ezer forint körüli jövedelmek „megspórolásá­ról"! Ekkora fizetéseket kizá­rólag az 50 év körüli legkivá­lóbbak, a docensi, egyetemi tanári, tanszékvezetői beosz­tásban dolgozó oktatóink kap­nak. • Vagy őket küldik el, vagy a kisebb fizetésű fia­talabbakat - de akkor a 8I-nél sokkal többet? Sza­badon választhatnak? - Ilyesmit jelent a „mint­egy", meg azt, hogy a pénz­ügyi diktátoroknak ez mind­egy. Ránk bízzák. Úgy tetszik, teljességgel közömbös szá­mukra, hogy mindkét eset ka­tasztrófát jelent. A legna­gyobb csapást az Európához való érdemi csatlakozásunkra, Magyarország jövőjére. Ha mindez megtörténik, a mai fiatalok, az egyetemisták ala­csony színvonalú, a káosz jeleit mutató intézményekben fognak a mainál sokkal érték­telenebb, vagyis Európában nem jegyzett diplomákat sze­rezni. Szeretném tudni, ha az emberi tőke, a szellemi fölkés­zültség sem lehet itt érték - ha tetszik: árucikk - akkor mi­csoda? Hiszen másunk sincs! Továbbá szeretném tudni, ha a „fűnyíróelv" működik, vagyis a legjobb erők elbocsátásával lefejezik az egyetemeket, ak­kor hogyan térül meg vala­mennyiünk eddigi befekteté­se? Azt miért nem tekintik, hogy mibe kerültek a legma­gasabban kvalifikált szakem­berek? Akik az állampolgárok befektetett adóforintjait most kamatoztatnák? Miért nem számolják ki azt is, mennyi pénzt dobunk ki így az abla­kon? • Mit fognak tenni? - Összeül a rektori konfe­rencia, meg kell próbálnunk a katasztrófaelhárítást. A JATE­nél sokkal rosszabb helyzet­ben vannak más, nagy egyete­mek, mint az ELTE, vagy a Budapesti Műszaki Egyetem ­ami egyáltalán nem vigasztal bennünket. A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskolán 1996 végéig 41 millió 668 ezer forintot kell „megtakarítani"; a miniszté­riumi adatok szerint ezt úgy lehet elérni, ha 53 oktatót el­bocsátanak. A nem oktatói státusban lévő dolgozók közül senkit sem kell elbocsátani. Dr. Varga István főigazgató elmondta, hogy tegnap meg­alakult az ún. létszámleépítési bizottság, amely az intézmény állami és érdekképviseleti vezetőiből áll és elveket dol­goz ki a létszámleépítéshez. A kérdésre, hogy működőképes lesz-e a főiskola az 53 oktató elbocsátása után, a főigazgató ezt válaszolta: Lehet, de minőségről ne beszéljünk... Az orvostudományi egye­tem klinikai rektorhelyettese, dr. Dobozy Attila elmondta, hogy 142 milliós bértömeg­elvonással kell számolni a SZOTE-n. A létszámleépítés minisztérium által javasolt adatait nem közölte, csak azt tette világossá, hogy a beteg­ellátásban dolgozókat kevéssé érintik a tervezett intézkedé­sek. Nővéreket biztosan nem bocsátanak el; oktatókat, illet­ve az oktatással összefüggő tevékenységeket végző dolgo­zókat viszont igen - vala­mennyi részleg alapos vizsgá­lata, a munka és a létszám fel­mérése után és alapján. • A Délmagyarország infor­mációi szerint a fenti számok az idén végrehajtandó elbo­csátásokat mutatják, s ez nagyjából a fele a tervezett, s a minisztériumok szerinti „eu­rópai norma" alapján kiszá­molt felsőoktatási leépítésnek. A mostani elbocsátásokkal, összesen 6 ezer 228 fő (2 ezer 316 oktató és 3 ezer 912 nem oktató) leépítésével összessé­gében 4,1 milliárd forintot „nyer" a költségvetés. Sulyok Eizsébet Terjeszkedik a bauMax • Bünprobléma a világirodalomban A népfelség bűne láthatatlan HASZ ERZSEPfT A BUNPROBLEMA GENEZISE A VILÁGIRODALOMBAN Közép-európai terjeszkedés mellett döntött az osztrák bau­Max cég. Ez azt jelenti, hogy jelenleg öt helyen - Székesfe­hérvárott, Pécsett, Szegeden, továbbá Budapesten a XVII. és XV111. kerületben - épít ha­zánkban új áruházat. Várható­an ezeket még az idén átadják, és jövőre újabbakat nyitnak a Az elmúlt héten u Csongrád és Békés me­gyei vámosoknak 83 fel­derítésük volt, ennek több mint fele váms/.abálysér­tés. Az úgynevezett elkö­vetési ériékek ezekben az esetekben általában 5-10 ezer forint körüli összeg­ben voltak meghatározha­tók. Anti az elmúlt hét statisztikájához tartozik még: egymillió forintnyi lefoglalt áruval pakolták meg a raktárakat. Köteg ruhaneműkkel, műszaki cikkekkel, sportcipőkkel, de akadt egy régi sláger­portéka is: kvarcóra. A nyár közeledtét jelzi, hogy egy jugoszláv „turista" táskájából 98 darab női fürdőruha került elő. A pénzügyőrök ügyködésé­nek köszönhetően u viszontel­adók 400 karton cigarettával, 240 liter tiszta szesszel, 136 li­ter török Yeni Raki pálinkával leltek szegényebbek. Az üzemanyag csempészete veszélyes játék. Ezt ékesen bi­zonyítja az az esel. amely va­sárnap a battonyai ideiglenes terv szerint Budapest XI. kerü­letében, Szombathelyen és Debrecenben. A cél az, hogy minden nagyobb magyar vá­rosban legyen bauMax-áruház. Terveik szerint jó minőségű hazai termékek is egyre na­gyobb mennyiségben kerülnek az üzletek kínálatába. átkelőhelyen történt. Kigyul­ladt egy román állampolgár autója, mégpedig amiatt, mert a motortérben tárolt 10 literes műanyag kannából a csöpögő csempészett benzin a forró mo­torblokkra ráfolyt. Szerencse, . hogy poroltóval gyorsan elfoj­tották a tüzet, így személyi sé­rülés nem történt. Nem árt tudniuk a vállalko­zóknak, hogy devizahatósági engedély nélkül szabálytalan a külföldinek nyújtott szolgálta­tásért valutát kérniük, elfogad­niuk. Békéscsabaiak estek eb­be a csapdába: fejenként 400­4(X) német márkájuk bánja a dol­got, és még erre jön a büntetés. A vám- és pénzügyőrség tá­jékoztatójában reagált az el­múlt hét végén megjelent egyik írásunkra, amely egy olajügy felgöngyölítéséről szólt. A cikkben szerepelt Gy. L. pénzügyőr neve, akit veszte­getéssel gyanúsít a rendőrség. A tájékoztatóból kiderül, hogy a pénzügyőrség megyei nyo­mozóhivatala tett először lépé­seket az ügy felderítésére, majd feljelentést Gy. L. ellen, akit - a vizsgálat eredménye­ként - fegyelmivel elbocsátot­tak a testületből. V. F. S. • A közelgő könyvhét alkal­mából a Sík Sándor könyves­boltban Hász Erzsébet „A bűn­probléma genezise a világiro­dalomban" című könyvét mu­tatták be. A szerzővel Benyik György teológiai professzor beszélgetett. Hász Erzsébet, könyvében, a bűnprobléma lényegét arra a kérdéSre vezeti vissza, hogy meg tudjuk-e ítélni, mi a bűn, és mihez viszonyítva az? Ahol kétségeink vannak, ott a prob­léma. Gondolkodására jellem­ző módon az előzőket újabb kérdéssel tetézi: „Egyáltalán hogyan lehetséges, hogy a bűn - probléma ?" A válasz kikuta­tására Hász Erzsébet a művészi megjelenítést választja. Azt mondja, hogy a mitológia, a teológia, a filozófia, vagy a jogtudomány és a pszichológia a bűnfogalmat annak végső és tökéletes megoldási igényével ragadja rendszerébe. A bűn kérdését mindegyik elintézni akarja - és nem látni. Ugyan­akkor a művészetek - véli Hász Erzsébet - egyén és kö­zösség konfliktusát ábrázolva, e konfliktus által a mű befoga­dójában egy problémát fogal­maznak meg; mégpedig azt, hogy az ember bűnösségének megítélésével kapcsolatos konf­liktusok az ítélő hatalom érvé­nyességének problémáiból fa­kadnak. A szerző jó érzékkel tapint rá, hogy a bűnproblémát illetően igen mélyre hatoló kö­vetkeztetések vonhatók le az irodalom nagy műveit elemez­ve. Szerinte a kultúrhistóriában előrehaladva a bűnprobléma mélyül, súlyosbodik - és a megoldhatatlanság felé tart. Az Iliászban még nincs ott: az a hierarchia még világos; Anti­goné azonban (Szophoklész drámájában), amikor eltemeti fivérét, már vét a hatalom ellen, bár az ő bűne Hádész isteni törvényét követi és a hatalom ugyancsak isteni legiti­mációját sérti meg; öngyil­kosságával megoldódik a konfliktus: a hatalom ér­deke érvé­nyesül. A szerző egyik a 1 a p h i p o ­tézise szerint a bőn a rend­hez kapcsoló­dik mindad­dig. amíg a társadalom rendjének mint hierar­chiának iste­ni legitimációja érvényes. A középkor végén Dante Isteni színjátékában pokol-tisztítótűz­mennyország beosztással rendkívül pontos bűn-erény koordináta rendszert épített fel, amely első látásra úgy tűnik, kora társadalmának bűnprob­lémáját megoldotta. Ezzel szemben Hász Erzsébet úgy vélekedik, hogy Dante éppen­séggel azért alkotta meg ilyen aprólékosan e beosztást, mert korának bűn-kérdésköre igen problematikus volt: Dante rendjének utólagos hatása volt ugyan, de nem uralkodott a társadalomban. Dante még az isteni legiti­mációra alapozza bűn-eréify szétválasztását, számára a hit és az erkölcs szab minőségi kvalifikációkat. Hász Erzsébet különösen kiemeli azt a mo­jnentumot, amikor a francia forradalom az isteni legitimáci­ót a közakarat legitimációjára cseréli: s úgy gondolja, hogy ekkor a bűnprobléma szemlélé­se alapvetően megváltozik. A polgári társadalomban sosem tudjuk, mondja, hogy mi az igazság; „minden döntést meg lehet hozni a többségi elv alap­ján, csak azt az egy kérdést nem lehet szavazásra feltenni, hogy vajon a szavazás eredmé­nye azonos-e az igazsággal". Hász Erzsébet azt mondja: a modern polgári demokráciában a működés önelv; az a jó, ami működik, és az működik, ami jó; a minőség nézőpontjai el­vesznek. Innen egy lépés és igen hangsúlyos szentenciát állapít meg, azt, hogy amikor a hit elvét a népfelség elve vál­totta fel, az eredmény egyszerű tautológia lett. „ Ugyanazt legi­timáljuk ugyanazzal, a dönté­sek megítélését pedig puszta mennyiségi mérlegelésre bíz­zuk. A Ilit kiszorul a hatalom­ból, az etika elveszti jelentősé­gét, bűnelv a szavak alatti tar­tományba kezd süllyedni, bűn­elv nélkül pedig kezdi talaját veszteni az individuum". Ez a vélekedés átvezeti a pszicholó­gia bírálatába is. Úgy gondolja, a Freud módszereivel elindított pszichológiai terápia hajlamos arra, hogy az emberi bűntuda­tot mint valami ősi, homályos, nem konkrét bűn miatt érzett szorongást igyekezzék minde­nestől eltávolítani, holott a bűntudat az emberi lelkiisme­reti munka természetes eleme is. („Az isteni legitimáció ellen a pszichológia is megteszi a magáét".) A két nézőpont kö­zötti különbséget Hász Erzsé­bet a szembeszegezett látható fegyver és a megfoghatatlan mérges gáz elleni harc közötti különbséggel szemlélteti, kö­vetkeztetése pedig az, hogy csak mert a szorongás korje­lenség, nem kell vele együtt el­tüntetni a bűntudatot. (A szer­ző - bölcsészi és teológiai dip­lomájával - évekkel ezelőtt éj­szakás nővéri állást vállalt egy budapesti kórházban, amely öngyilkosságukat túlélt betege­ket kezelt. Az éjszakai beszél­getésekből származó megfi­gyelései alapján irodalomterá­piai szöveggyűjteményt állított össze azokból a művekből, amelyeket gyógyításban fel­használt; e szöveggyűjtemé­nyek is hamarosan megjelen­nek.) A könyv találó meglátások­kal teli anyag; irodalmi elem­zéseinek nézőpontjai újszerű­ek. Érdemes - és lehet is - be­lemélyedni. Panek Sándor • Vámosok a végeken Kigyulladt autó ­kirúgott pénzügyőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom