Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-24 / 95. szám

HÉTFŐ, 1995. ÁPR. 24. • Befejeződött a vasutassztrájk Drága bakter úr... BELÜGYEINK 3 99 99 Szentgyörgyi Tamás, a MÁV Rt. gazdasági vezérigazgatóhelyettese elmondta: a kollektív szerződést a munkarend, valamint a várakozási és osztott munkaidő meghatározása szempontjából sikerült új alapokra helyezni, úgy, hogy közben a munkáltatói és a munkavállalói érdek sem sérül. Ha a munkarend módosítása miatt létszámváltoztatásra kerül sor, akkor az új munkarend bevezetéséig a MÁV Rt. vezetésének és a szakszervezeteknek előzetesen meg kell állapodniuk a MÁV Rt.-nél más munkahelyeken elhelyezhetők számáról, tehát az érintettek további foglalkoztatásáról. A várakozási és osztott munkaidók díjazása a jövőben sávos rendszerben történik majd. Ez lehetővé teszi, hogy adott határokon belül, de a helyi érdekeknek megfelelően lehessen a vasutasoknak bért Vége a vasutassztrájknak. „Ezért dolgoztál, nem épp semmiért". (Fotó: Schmidt Andrea) fizetni. Szentgyörgyi Tamás tájékoztatása szerint a MÁV Rt.nek mintegy másfél hónap szükséges még a sztrájkból adódó veszteség felméréséhez. A kollektív szerződés aláírását követően Rigó Zoltán és Káinoki Kis Sándor közös nylatkozatot adott ki. Ebben leszögezik: a kollektív szerződés aláírásával megteremtődött a jogi feltétele annak, hogy piacgazdasági szemlélet érvényesülhessen a MÁV munkaügyi kapcsolataiban. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke leszögezte: a 86 órás sztrájk eredményes volt. A szakszervezetek számára megnyugtató módon sikerült a kollektív szerződésben megállapodni. Véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek kizárólag a törvényben biztosított jogaikért álltak ki és nem követeltek olyan jogosítványokat, amelyek már a munkáltató jogkörébe tartoznak. Márkus Imre a megállapodás után tett sajtónyilatkozatában nyomatékosította, hogy a sztrájk jogszerűen folyt. Ezért a MÁVnál bekövetkezett veszteségekért a szakszervezeteknek nincs kártérítési felelőssége. • Szegedi értékelés Mindkét fél fegyelmezetten viselkedett A MÁV Szegedi Üzletigazgatóságán Ábrahám Lajos igazgatóhelyettes az elmúlt három és fél nap történéseit értékelve elmondta: a sztrájkoló és a nem sztrájkoló vasutas dolgozók között semmiféle ellentét nem volt. Az operatív bizottság mindent jól kézben tartott, döntéseit mindenki zokszó nélkül elfogadta. Az igazgatóhelyettes szerint nagyon fontos volt, hogy állandó és folyamatos egyeztetés folyt, így sikerült a sztrájkegyezségben nem szereplő kérdésekben is elfogadható döntéseket hozni. Ennek köszönhető, hogy teljesíteni tudták a többletigényeket, hiszen SzegedKiskundorozsmáról terven felül két, kamionokat szállító, úgynevezett RO-La szerelvény, Algyóról pedig két gázszállító vonat is indult az orosházi üveggyárba és Szajolba. A fegyelmezettség a sztrájk lefújását követően is megmaradt, ennek köszönhető, hogy az igazgatóság területéről már fél 4-kor elindult az első, menetrend szerinti szerelvény. Móri Gábor, a Vasutas Szakszervezet területi titkára is a fegyelmezettséget tartotta az elmúlt három és fél nap legfontosabb jellemzőjének. A sztrájk lefújásakor éppen bent lévő vasutasok - függetlenül a szolgálati beosztásuktól - mindent megtettek azért, hogy mielőbb menetrend szerint elindulhassanak a vonatok az állomásokról. A szakszervezeti titkár azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a MÁV Szegedi Üzletigazgatóságának munkahelyein fokozatosan nőtt a sztrájkolok aránya, és az utolsó órákban már többen sztrájkoltak, mint ahányan nem. Ez szerinte visszavezethető a MÁV vezetőinek rosszul sikerült nyilatkozataira, amelyekben bejelentették a kollektív szerződést pótló vezérigazgatói utasítás felmondását. Bár ezt később cáfolták, a hír sok ingadozó vasutast állított a sztrájkolok oldalára. • Magyarok Világszövetsége Megvédték Csoórit Állásfoglalásban utasította vissza az MVSZ-t, s annak elnökét, Csoóri Sándort ért támadásokat a szervezet választmánya - hangzott el a testület vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. A közelmúltban 52 értelmiségi fordult az Országgyűléshez, az MVSZ „megújítását" szorgalmazva. A hétvégi ülésen a választmány megvizsgálta az MVSZ gazdálkodásával kapcsolatos vádakat is. Szöllőssy Árpád, a Számvizsgáló Bizottság elnöke elmondta: nem igazak azok az állítások, amelyek szerint az MVSZ tulajdonában lévő Pax Pannoniae Kft. elherdált, vagy külföldre „síbolt" volna 60 millió forintot. Ezt az összeget vállalkozás keretében egy cégnek adták kölcsön. Később azonban az a döntés született, hogy költségvetési forrásból származó pénzt csak államilag garantált értékpapírba fektetnek, ezért felmondták a szerződést. A kölcsönvevő cég a 60 milliót három részletben fizeti vissza. Csoóri Sándor elnök cáfolta azokat a vádakat, hogy a világszövetség egy politikai eszmerendszer mellett szerveződne. Az állítás már csak azért is valótlan, mert a tagság több mint kétharmada az anyaországon kívüli területeken él. Mint kijelentette: az 1992-es világtalálkozóra meghívták valamennyi párt és ideológia képviselőjét. - Sokan azonban nem jöttek akkor el, ma pedig kívülről támadják a szövetséget - mondta Csoóri. • Könnyűbúvárok vasárnap a bécsi Új-Dunában megtalálták annak a kinai szakácsnak a fejét, aki több mint egy hete tűnt el. A "szerencsétlen „séf" főnöke, egy 27 éves bécsi étterem-tulajdonos, aki alaposan gyanúsítható beosztottja meggyilkolásával és feldarabolásával, már hétfő óta őrizetSzakácsfej a Dunában ben van, de makacsul tagad. Letartóztatása óta egyébként a szakács testének három másik darabját is megtalálták - Döblingnél. Bem apó előtt s Zolitokon van Közép-Európa egyik legnagyobb, vagy talán a legnagyobb teherpályaudvara. Ez csak azért fontos, mert ebből el lehet gondolni, milyen nemzetközi hatása volt a magyar vasutassztrájknak. Hogy micsoda kavarodás lehetett Ausztria, Szlovákia, Románia nemzetközi teherforgalmában. Úgy tűnik, mintha a kormány ezektől az adatoktól meg akarta volna kímélni a magyar közvéleményt. Úgy tűnik, mintha a kormány a vasutassztrájkot egy cég, vagyis a MAV meg a munkavállalók konfliktusává szerette volna egyszerűsíteni. Holott ez a sztrájk a mozdonyvezetők (a vasutasok) meg a kormány harca volt. Nem véletlenül soroltam a „vasutasokat" a mozdonyvezetők mögé, s még ott is zárójelek közé. „Vasutas" bárkiből lehet, akinek a fejéhe nyomnak egy kalauzsipkát. De fölülni a villanymozdonyra, a hátam mögött több ezer tonnával, ahhoz komoly ember kell. Meg képzettség, meg szellemi és fizikai erőnlét, valamint állandó tanulás. Az elmúlt napokban kiderült, hogy a vasútnál a mozdonyvezetők azok a munkások, akik értelmiségiek. Akik feketén-fehéren fölismerték, micsoda őrület az a hatalmi elképzelés, amely kollektív szerződés, vállalati alkotmány nélkül akart volna működtetni egy olyan hatalmas közlekedési birodalmat, mint amilyen a MA V. A mozdonyvezetők kitartottak küzdelmükben, s Magyarországnak a külföldi teherforgalomból való kikapcsolása miatt olyan nemzetközi nyomás nehezedett a Hornkormányra, hogy teljesítenie kellett a sztrájkolok követeléseit. Tegnap aláírták az új kollektív szerződést. A vasutassztrájk kapcsán egyébként gyakran emleget ték az 1990-es taxisblokádot. Az a kormány szempontjából akkor törvénytelennek, illegitimnek számított; végül is amnesztiávalfejeződött be. Törvénytelensége ellenére a taxisblokád a teljes nyilvánosság előtt folyt le. Az összes tárgyalást közvetítette a televízió. A blokádvezetők, a miniszterkék, az istenadta nép, meg a provokatőrök egyaránt ott izzadtak a kamerák előtt. z3 vasutassztrájk teljesen törvényes volt, a tárgyalások azonban mégis zárt ajtók mögött folytak. Kiknek volt (és van!) titkolni valójuk? A mozdonyvezetőknek? A kormánynak? Hol van a Nyilvánosság Klub, amelynek ezeket a kérdéseket már rég'föl kellett volna tennie? Ne feledjük el, a zárt ajtók mögé szorított demokrácia a szocialista demokrácia. A szocialista demokráciát más szóval ma már diktatúrának szoktuk nevezni. Valamint azt se felejtsük el, hogy a „zártkörű nyilvánosság" - amelyben a Kádár-korszakban éltünk - nem más, mint a diktatúra izzadt hazudozása. Horn Gyula miniszterelnök meghívására vasárnap kora délután Budapestre érkezett Józef Oleksy, a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke. Oleksy vasárnap délután virágcsokrot helyezett el az 1848-as szabadságharc lengyel származású hadvezérének, Bem tábornoknak a szobránál. Az esti órákban a magyar és a lengyel miniszterelnök szűk körű megbeszélést folytatott a nyil-vánosság teljes kizárásával. Ma, hétfőn kerül sor - katonai tiszteletadással — az ünnepélyes fogadtatásra a Kossuth téren. MODUL BAO 20% árengedménnyel: - Pietra csempék - Fagyálló padlóburkolók MODUL BAU KFT. Szeded, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Szentes/József A. rí. Tel.: 63/314-011 Az MSZP jelöltje továbbra is Göncz Árpád A Magyar Szocialista Párt országos választmánya - egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy egyetértve a pártelnökség javaslatával támogatja Göncz Árpád köztársasági elnökké jelölését - jelentette be a testület szombati tanácskozását követő sajtóértekezleten Vitányi Iván, a választmány elnöke. A szavazásnál a testület püspökladányi küldöttje tartózkodott. Vitányi Iván beszámolt arról, hogy az államfő-jelölttel kapcsolatos választmányi vitában felvetődött: állítson-e saját jelöltet az MSZP, tekintettel parlamenti többségére. A tagok túlnyomó része azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy olyan köztiszteletben álló köztársasági elnököt kell választani, aki a társadalom nagyobbik részének, ugyanakkor a szocialista pártnak is élvezi a bizalmát. Nem az a cél tehát, hogy szocialista jelöltet állítsanak, hanem hogy olyan személyt válasszanak, aki képviselni és mintegy jelképezni tudja a társadalom legjobb törekvéseit, s akinek személye erkölcsi garanciát jelent a következő öt esztendőben is a demokráciára, a társadalmi átalakulásra. - Az MSZP Göncz Árpádban látja azt a személyt, aki mindezt teljesíteni tudja - hangoztatta a választmányi elnök. • A magyarországi Francia Intézet programsorozatának keretében, az Impala Ház, a Roczkov Galéria és a szegedi Alliance Francaise szervezésében az elmúlt hét végén nyílt meg az Impala Házban Kiss Ilona festőművész „Livres-Objets" („Könyvtárgyak") című kiállítása. A budapesti képzőművész könyveit többségében nem lehet kinyitni, és nem olvashatók, mégis, az alkotások könyvek maradnak. Társak, amelyeknek csupán a jelenléte már boldogságot okoz. A művésszel a megnyitó előtt beszélgettünk. • Bevallom, nem sokat hallottam még a könyvtárgyakról. Mennyire új ez a fajta képzőművészeti stílus Magyarországon? Alkalmazott művészet-e az, amit csinál? - Elöljáróban elmondanám, hogy végzettségemet tekintve alkalmazott grafikus vagyok. Eddig több mint száz könyvnek terveztem meg a borítóját, tipográfiáját, illusztrációját. Ezek közül talán a Boris Vian könyvsorozatom a legismertebb. Nos, a sok-sok © KÉRDÉS A festőművészhez Könyvek, amelyek nem olvashatók könyvterv után 1989-90 tájékán úgy döntöttem, készítek egy olyan könyvet, aminek minden részletét én határozom meg. Megszületett az első könyvtárgy, egy festett könyv, amit mindenhová magammal cipeltem, dédelgettem, szeretgettem és mutogattam. Azt hittem én vagyok az egyetlen, aki ilyet csinált a világon. Aztán elmentem a frankfurti könyvvásárba... Ott egy egész emelet volt tele hasonló könyvekkel. Elhatároztam, utánanézek, hogy kik, hogyan és miért művelik ezt a műfajt. Szisztematikusan kutattam a témában, s közben itthon is ráleltem néhány kollégára, akikkel 1993-ban megalapítottuk a Magyar Művészkönyvalkotók Társaságát. • Hány tagja van a társaságnak? - Jelen pillanatban huszonhármán vagyunk. A kollégák egyébként a legkülönfélébb területekről jöttek; vannak grafikusok, mint Árva Ilona és Vasvári László Sándor, textilesek, mint Sóváradi Vali és Kelecsényi Csilla, valamint szobrászok, mint Módel Rezső és Budahelyi Tibor. • On végleg elkötelezte magát a könyvtárgyak mellett? Teljesen feladta a könyvtervezői munkát? - Nem. Az alkalmazott grafikával nem szeretnék felhagyni. Már csak azért sem, mert ebből élek. Nekem a tervezés nem nyűg; örömmel végzem. Inkább úgy fogalmaznék, hogy kéttornyú templomot építek. Az alkalmazott Kiss Ilona grafika és a képzőművészet templomát. Mára odáig jutottam, hogy egyikről sem tudnék lemondani. A több éves munka során egyébként is tapasztaltam, hogy az egyik segíti a másikat. A grafikában kikísérletezett technikák a képzőművészeti megoldásokban is helyet kapnak. De ez visszafelé is igaz. Azokat a motívumokat, színharmóniákat, amelyeket a könyvtárgyaknál alkalmaztam, el tudom adni egy grafikai megbízásnál is, mondjuk egy prospektusnál. Sz. C. Sz.