Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-27 / 72. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. MÁRC. 7 • Sávai Márta Szirmok, szárnyak, látomások A Somogyi Könyvtár első emeleti folyóiratolvasó termé­ben új kiállítás nyílt - folytatá­saként annak a sorozatnak, amely a szegedi Szépmfves Céh alkotóinak munkáit mutat­ja be. A március 24-től április végéig megtekinthető tárlaton Sávai Márta szegedi grafikus­művész tollrajzait láthatja az érdeklődő közönség. Az alkotó már több önálló kiállításon bizonyította, hogy a grafika, festészet, számítógé­pes grafika műfajában is ottho­nosan mozog. A közelmúltban gyermekkönyv-illusztrátorként is bemutatkozott. A Somogyi Könyvtárban ki­állított egyedi grafikák közt je­lentős helyet foglal el az a so­rozat, amelynek lírai hangvé­tele, leheletfinom megoldásai a művész nagyfokú érzékenysé­géről tanúskodnak. E rajzok eredetileg versillusztrációként készültek, de önálló műal­kotásként is megállják he­lyüket. Poin­tillista és vo­nalas ábrázo­lásokon köd­bevesző vi­dékek. ágaikat földre eresztő fák, sejtelmes asszonyalakok tűnnek elő, mintegy a lét és nemlét ha­tárán egyen­súlyozva: va­lóság és álom keveredik, tűnik egymás­ba ezeken a rajzokon. Külön em­líthetjük azokat munkákat, amelyeknek motívumai a láto­mások, sőt: a tudatalatti vilá­vöi-'. <r> gából valók. Virágszirmok és pillangószárnyak közül ránk néző szem, amely csak vé­letlenül pillant ránk, a tekintet valahol másutt kalandozik (Tűnődés). Az Elégia I-II-III. hármaskép a legsötétebb ré­giókba vezet: fájdalom, szen­vedés, halál erői kínozzák a ki­szolgáltatott lelket. A „Szárnyra kelnék" című rajzon a visszahúzó földi erők­től való elszakadás reményelen kísérlete: az áttetsző, gyenge szárnyak hiába vergődnek, csapkodnak, a fölemelkedés lehetetlen. De ne gondoljuk, hogy csak a melankólia, vagy a szomo­rúság hangja szól hozzánk ezekből a grafikákból. Hiszen láthatunk dombok között, fák lombjai alatt meghúzódó dunántúli présházakat, színes meseillusztrációt, a gyermek­kort idéző, ragyogó tollú álom­madarakat is - mindezekből megnyugvás, derű, boldogság sugárzik. Sőt, a grafikusmű­vész még a karikatúra világába is tesz egy kirándulást... Sávai Márta rajzait ezúton ajánljuk a Somogyi Könyvtár­ba látogatók figyelmébe. Nyilas Pátar HMWHHHH Szerencsés gondolatnak bi­zonyult, hogy a kórus két rész­re tagolta műsorát, s a két rész között - mintegy „pihentetőül" - vendégművészek produkciói­ban gyönyörködhetett a közön­ség. Dombiné Kemény Erzsé­bet Beethoven: G-dúr rondóját („düh az elgurult garas miatt" - igen-igen aktuális mű...), és Liszt: Szerelmi álmok című örökbecsű darabját adta elő, ki­egyensúlyozottan, stílusosan. Kiemelkedő sikert aratott Jaro­siewitz Margit, aki Mendels­sohn Tavaszi dalát, valamint a Fidelio és A bűvös vadász egy­egy részletét énekelte, zeneileg és technikailag egyaránt kifo­gástalanul, egyszóval; tökélete­sen. Természetesen mindketten részt vettek az énekkar produk­cióiban is: Kemény Erzsébet zongorakísérőként, Jarosiewitz. Margit szólistaként jeleskedett; • A pedagógus női kar hangversenye Tavasz, dallamok, szerelmek Igazi telt ház fogadta a szegedi Pedagógus Női Kart az egyetemi aulában múlt pénteken, ahol és amikor nagyszerű hangversennyel köszöntötte a tavaszt az immáron ttzéves kórus. Két üde niadrigállal kezdték műsorukat - Morley, Lange műveivel majd két olyan Hándel oratóriumrészlet következett, melyek Kerényi György remek fordításainak köszönhetően hálás feladatot jelentenek női karainknak. E hangulatos négytételes „nyitány" után Brahms: Regina coeli című, latin nyelvű Mária-kórusát adta elő az énekkar, s ezzel nemcsak a Közelgő húsvétot idézte elénk, hanem a nagy német mester szigorúan és nemesen klasszikus vokális művészetét is. (A darab igényes szólórészleteit szépen formálta Géczy Szilvia és Éderné Erki Kornélia.) így például a hangverseny második részében felhangzó Bach-kantátarészletben is (szólistapartnere a tehetséges Nagy Gabriella volt). A 78. kantáta Wir eilen kezdetű té­MHHBHBMI • Dinnyés iózsei és daiai a Közéleti Kávéházban Elindultam szép hazámból,,, Szeged hírős város Szívemmel határos Panelba fullasztott Tisza parti táltos „Anyám könyvtáros volt... A könyvtár egyik szobájában volt egy régi rajz a városról ez­zel a képaláírással: Nemes Szabad Királyi Szeged Város­sának Bánát felő való Tekinte­te. Az Alföld, a Bánát és Bács­ka metszéspontjában Magyar­ország jelentős kereskedővá­rosa volt Szeged. Szeged a Bá­nát felől már nem létezik, Bácska felől sem. Tehát mi maradt hátra, ipart telepíteni, panelokkal körülvenni. Rendbe tenni a múltat, igen, ezt így kell mondani az 6 szavukkal. Ugyanis eltávolítottak minden­kit, aki számított. Tömörkény szókimondását, Móra nép­szemléletét, Szabó Dezső, Bi­bó István veszélyesnek minősí­tett gondolatait Bálint Sándor, amikor a tájszavakat gyűjtötte, minket, gyerekeket is megkér­dezett. így került be a tájszó­tárba tőlem a bicsak. Ekkor ér­tettem meg, hogy ilyen fonto­sak a szavak. Amikor elindul­tam, egy szögedi ember indult neki a nagyvilágnak..." Ez a szögedi ember pedig nem más, mint a szellemi pri­vatizáció első vállalkozója, Dinnyés József daltulajdonos. Az az éneklő, verselő, gondol­kodó vándormuzsikus, aki hu­szonötéve teljesíti belső pa­rancsa küldetését: dalolni muszáj, legyen bár „Madárnak lenni átok, madárnak lenni ékes." Szülővárosában. Szegeden, a Virág cukrászda Zöld Sza­lonjában ma, hétfőn délután 6 órakor találkozhatnak vele azok, akik hiszik, hogy Szege­den is volt a hatvanas-hetvenes évek fordulóján egy „nagy generáció", akik emlékeznek még a „terrier-karrier" rímpár­ra, akiknek talán ma is ott függ „Nemes Szabad Királyi Szeged Várossának Bánát felől való Tekintete", akik kíváncsiak Dinnyés József daltulajdonos vándorlásaira, gondolataira, természetesen régi és újabb dalaira. Invitálja Önöket az est házigazdája; Tandi Lajos A Magyar Királyi Korona­őrségnek állított katonai tiszte­letadással emléktáblát szomba­ton a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán a Hon­véd Hagyományőrző Iroda és a Magyar Koronaőrök Egyesül­ete abból az alkalomból, hogy éppen 50 éve menekítették nyugatra a szovjet csapatok elől nemzeti ereklyénket. Az eseményen Katona Tamás történész, parlamenti képvise­lő. I. kerületi polgármester em­tele és az ezt követő Bizet-mű - Angus Dei - a hangverseny két csúcspontja volt: a kórus és karnagya, dr. Mihálka György legszebb értékeiket mutatta föl: az átélt gondolatok és a telt, sűrű kórushangzás remek szin­tézisét. S hogy humoruk is van pe­dagógushölgyeinknek, azt a záró „ifjúkori" Ligeti-műben és Vavrinecz Béla népszerű Széles a Balaton című feldol­gozásában ismerhettük meg. Dr. Mihálka György, városunk kiváló karnagya ismét csodát művelt. Kiss Ernő Emléktábla a koronaőröknek lékeztetett a Szent Korona történetére, hányatott sorsára. Az emléktáblát megáldotta és beszentelte Szalai Tamás ezre­des, evangélikus tábori püs­pök-helyettes és dr. Ladócsy Gáspár dandártábornok, római katolikus tábori püspök. Darvasi-könyv, németül jgüír^ ftjj IfM f L' * i •tój] lySjAiT^ÍL mm i JSÉpiii, IP«LI §1 á iT'Tvt •fT • mIP ' iá wfMAP -vv f . .. Wjt- ,, :-ff & -j OTCJ 1 Most érkezett meg egy igazán szép, igényes kivite­lű könyv: Darvasi László el­ső idegen nyelvű önálló kö­tete neves német kiadó, a Rowohlt gondozásában lá­tott napvilágot. A szerző itt­hon megjelent könyvei kö­zül kettőből, a Veinhageni rózsabokrok és a Borgogni­féle szomorúság novelláiból válogatott a magyar-német fordító, a Münchenben élő Relle Ágnes, a német nyel­vű könyvnek A világ leg­szomorúbb hegedűse cí­met adta. Az olvasók figyelmének felkeltésére szolgáló ajánló füzetben a ber­lini kiadó azt tartotta fontos­nak kiemelni, hogy Darvasi műveivel a magyarországi irodalomban visszaállt a „történetmon­dás" hitele. A szegedi íróra (akinek publi­cisztikáit a Délmagyaror­szág hasábjain ismét olvashat­ják) nagy „megpróbálta tásokat" is ró a német szellemi élet képviselőinek kitüntető figyelme: kiadója (ugyanaz, mint Nádas Péteré, Kertész Imréé - hogy más márkás neveket most ne soroljunk!) szervezésében áprilisban tucatnyi könyvpremieren kell részt vennie - csak győzzön repkedni Berlinből Aachenbe, Frankfurtból Müchenbe, Haniburgba, Kielbe, Salz­burgba... S. E. • Madárpusztulás Nagybánhegyesen Mérgezés okozta Nagy valószínűséggel vegy­szermérgezés okozta azt a töme­ges darupusztulást, amely a Kö­rös-Maros Vidéki Természetvé­delmi Igazgatósághoz tartozó Nagybánhegyes külterületén történt március 10-én - közölte a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium. A vizsgá­latok konkrét eredményéről a környezetvédelmi tárca által kilátásba helyezett sajtótájékoz­tató azonban elmaradt. Kalotás Zsolt, a madárvédel­mi osztály vezetője elmondta, hogy bár tudomásuk van a ­nagy valószínűséggel házilag ké­szített és gondatlanul alkalma­zott - mezőgazdasági célú vegy­szerhasználatról, ennek tényét bizonyítani nem áll módjukban. Értesüléseik szerint mostanság sok növényvédőszer úgy kerül a hazai piacon forgalomba, hogy nem rendelkezik a Fölművelő­désügyi Minisztérium által ki­állított tanúsító okirattal. Ezt a tanúsítványt csak olyan vegyszer esetében állítják ki, amelynek összetétele és hatásmechaniz­musa az előírásoknak megfelel. A házilag előállított növényvé­dőszerek és a feketén forgalmazott mezőgazdasági vegyszerek súlyos környezeti károkat okoznak, erre utal a darvak pusztulása is. A fele­lősségre vonás elmaradásának oka - többek között - a nem megfelelő hazai analitikai háttér, valamint a jelenlegi jogi szabályozás, amely csak a védettnek nyilvánított terü­leteken jogosítja fel az illetékes tárcát bizonyos intézkedések meghozatalára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom