Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-27 / 72. szám

HÉTFŐ, 1995. MÁRC. 27. HANGSÚLY 7 • Nagy Sándor: „Az MSZOSZ nem veti el a sulykot" Luxemburg USA Svájc Japán Belgium Dánia Norvégia Kanada Ausztria Franciaország Németország Olaszország Hollandia Nagy-Britannia Svédország Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Törökország MAGYARORSZÁG 30230 SBMHBMBS 25 720 24030 21210 !BBHBKHBHfflBKKl8BHKK8BÍ9BfiKÉB 20650 2055Ö 120650 \20460 BBBBBBBBgBBBBBBggBSBSBB 19340 18590 18400 18210 KHBHBHBI6B5IBHHBHKHBHBBÍ '7 *>50 16520 11080 dollár Forrás: Glóbus, 19954)3. • A GKt Gazdaságkutató Rt prognózisa Felgyorsul az infláció • A választási ígéreteknek és a kormányprogramnak is ellentmond a március 12én bejelentett intézkedéscsomag, amit a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége dél-alföldi regionális értekezletén antiszociálisnak neveztek. A kormány szószegését miképpen magyarázza? kérdeztük dr. Nagy Sándort. az MSZOSZ elnökét, parlamenti képviselőt. - Nem a szakszervezetek, hanem a kormány dolga, hogy a lakossággal megismertesse a gazdaság valóságos helyzetét, az abból kényszerűen fakadó következményeket, illetve az általa tervezett intézkedéseket. Ehhez kapcsolódóan a szakszervezeteknek az a teendője, hogy ha a saját ismereteik birtokában a helyzetmegítéléshez, a következményekhez, a teendőkhöz van mondanivalójuk, akkor azt a nyilvánosság elé tárják. Ezt az MSZOSZ megtette. • Sokkal kevesebbért is a sztrájk eszközével éltek a szakszervezetek az előző kormányzati ciklusban. Az MSZOSZ most milyen lépéssorozatra készül? - Nem igaz a kérdést megelőző állítás. Emlékeztetni szeretnék néhány tényre: 1990 és 1992 között nulláról 10 százalékra emelkedett a munkanélküliség, amihez a reálbérek példátlan mértékű csökkenése társult. Ehhez mérhető nagyságrendű szociális probléma azóta se állt elő az országban. Az MSZOSZ reagálása mégis mértéktartónak nevezhető. A figyelmeztető sztrájkokkal, az aláírásgyűjtésekkel, s más fellépéseivel az MSZOSZ akkor sem vetette el a sulykot. Tehát az MSZOSZ mostani mérsékeltebb magatartásáról beszélni nem tárgyszerű. Különösen, ha ezen állítást néhány szakszervezeti tisztségviselő parlamenti képviselőségével hozzák öszszefüggésbe. Ezen személyek szakszervezeti tisztségének megújítása hamarosan időszerű lesz, s a tagság eldönti: zavarja-e a szakszervezetek érdekérvényesítő tevékenységét, hogy néhány vezető tagja a Parlamentnek is. Tehát a szakszervezetek és a kormány viszonya • Az alapítvány kuratóriuma (Boda családtagjai) irodaházat béreltek havi kettőszázezerért és fantasztikus számítógépeken dolgozták fel az adatokat. Csakhogy a piramisjáték annak rendje-módja szerint befucscsolt, a pénznek nyoma veszett és Kalocsán egy évvel ezelőtt eldördültek az első lövések Vitalitás ügyben. Boda Józsefet letartóztatták társával. Boda Józsefnével együtt, aki egyébként még Éva-Center nevű bt. felett is diszponált... Józsi három hónapot, míg felesége, Éva harminchárom napot nyomott le a kecskeméti fogdában. A Vitalitás piramisjáték ügyben megkezdődött a sziszifuszi rendőri munka. Tízezreket kellett volna kihallgatni nagy részüknél e,z meg is történt -, a szálakat lehetetlen volt kibogozni. A számítógéppark egy része került meg, sőt az is kiderült, hogy az alapítványt mint olyat, Boda úr eladta egy győri illetőségű vállalkozónak... Pedig jól haladt Bodáék szekere. Aki engedte, azt támogatták is, jobbára felsőbb körökből. Az utóbbi hetekben megint feltámadt az érdeklődés Vitalitás-ügyben. A magukra Fotó: Gyenes Kálmán jóval összetettebb probléma. Ennek politikai vonatkozása, hogy egy nagy tömegű munkavállalót tömörítő szakszervezet elvileg érdekelt abban, hogy baloldali kormány legyen hatalmon. A gazdasági helyzetből következő vonatkozás, hogy konfliktushelvzet alakult ki. Kétségtelen: az MSZOSZ türelemmel és mérsékelten fogadta a kormány eddigi lépéseit, a konfliktusforrások megszüntetésére alternatív megoldási javaslatokkal készül. Ha e magatartás nem hoz eredményt, akkor ez konfrontációhoz vezethet. • Az MSZOSZ nem a kormány tervezett intézkedéseinek szükségszerűségét, hanem belső tartalmát kifogásolja. Alternatív megoldási javaslataik között mi az a minimális követeléssor, amihez a szakszervezet ragaszkodik? - A küszöbérték: a családok számottevő körében két számjegyű reáljövedelem-csökkenés nem következhet be. Innen különböző kombinációk jöhetnek számításba elfogadható megoldásként. • A kialakult helyzetben van-e esély valódi érdekegyeztetésre? - Minél rosszabb a gazdasági helyzet, annál rosszabb az érdekegyeztetés esélye. Mindazonáltal állítom: minél nagyobb a baj, annál inkább szükséges a párbeszéd, a konfliktusokon át kikristályosodó közmegegyezés. Látható: hiányzik a megállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók között, mely az együttműködés peremfeltételeit rögzítené. Újszászi Ilona hagyott érintettek azt kifogásolták, hogy a rendőrség alig lépett valamit az ügyben. Tavaly augusztusi feljelentéseikre csak azt válaszolták, hogy a nyomozás folyamatos. Éppen időben csörögtem illetékeseknél. A napokban lezárják az ügyet és vádemelési javaslattal továbbítják az ügyészségnek. Csakhogy az utóbbi időben olyan dokumentumokat is eljuttattak hozzám, mely szerint az Antall-, majd Boross-kabinet néhány minisztere is hódolt a piramisjáték szenvedélyének. így aztán • A GKI Gazdaságkutató Rt. alapvető körvonalaiban helyes, radikális, de megkésett kiigazításnak tekinti a kormány március 12-i csomagtervét. A késés miatt a GKI szerint a stabilizációs lépések szükségszerűen drasztikusabbak és kiélezettebbek lettek. Nem zárható ki az infláció nagymértékű felgyorsulása, ezért a Gazdaságkutató munkatársai úgy vélik, a második fél évben antiinflációs intézkedésekre lesz szükség. Amennyiben folytatódik a forinttól való további elfordulás, elkerülhetetlen a nemzeti valuta megerősítése. Ezt hangoztatta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója a társaság sajtótájékoztatóján. Ezen mutatták be az rt. ez évre készített első prognózisát. A Gazdaságkutató munkatársai - mivel a kormány csomagtervének számos részlete az rt. előrejelzésének készítésekor még nem tisztázott - különböző javaslatokkal éltek. A GKI szerint az előre bejelentett leértékelési mértékeket célszerű maximumként kezelnie a kormánynak. A gazdaság folyamatainak kedvező alakulása esetén a második fél évben az előirányzottnál kisebb leértékelésekre kell áttérni. A vámpótlék-bevételek számottevő részét exportfejlesztő célokra kell felhasználni, például az Eximbank és a Kereskedelemfejlesztési Alap tevékenységének megerősítésével. Vértes András azt is hangoztatta, hogy egyes, még nem tisztázott, illetve megvalósíthatatlannak tűnő „ötleteket" érdemes lenne visszavonni, közéjük sorolta a szakrendelői költségtérítés bevezetését, illetve a lakástámogatási rendszer tervezett kezelését. Ugyancsak módosításokat indokolt tenni egyes elvileg helyes, de technikailag célszerűtlen javaslatokban. Közéjük tartozik egyes szociális juttatások szűkítése az egyéni jövedelembevallás alapján, mivel az erre épülő technikák kidolgozása igen drága, emellett a jövedelemhatárt tűi alacsonyan határozták meg. A kiigazítási csomagtervben a GKI szerint a strukturális változások, a modernizációt segítő lépések kevés teret kaptak. A külső egyensúly javítását szolgáló reál-leértékelés és vámemelés igen erőteljes, emiatt a GKI úgy véli: a külkereskedelmi mérleg és a folyó egyre érdekesebbé vált a dolog. • Jó napot kívánok - köszöntem tiszteletteljesen a megadott rendőrségi számon -, Vitalitás-ügyben érdeklődnék. - Mi is volt az? - így a válasz. • Kalocsai piramisjáték, azelőtt kiskőrösi székhelylyel. - Igen, már emlékszem rá. írni akar róla? • Nem is tudom. Ön szerint mit tegyek? - Magára bízom, de ha a nefizetési mérleg hiányát 3 milliárd dollárra (azaz mintegy 1 milliárd dollárral) lehet csökkenteni. A Gazdaságkutató úgy (téli meg, hogy a várható intézkedések egyensúlyjavító hatása nagyságrendileg kompenzálja az irreális mértékűre tervezett privatizációs bevételek elmaradását. így a kutatók szerint idén a központi költségvetés GFS rendszerben mért deficitje 280-290 milliárd forint lesz. Az államháztartás konszolidált hiánya összességében a GDP 6,5-7 százaléka lesz. Az infláció felgyorsul, a fogyasztói árindex az év végén 28-29 százalékos lesz, rosszabb esetben 30 százalékot is elérhet. A vem kell. akkor én nem mondtam semmit. • Oké, megegyeztünk. Szóval leginkább az érdekelne, hogy egykori daliás minisztereink mennyit tettek zsebre ebből a piramisjátékból? - Kikre gondol? Mondtam a neveket. (Ez itt nem a reklám helye.) - Jól tájékozott - válaszolt az illetékes -, én tovább is folytatnám a neveket... • Tegye meg. - Sajnos nem tehetem. Elég reáljövedelmek ezalatt 3-4 százalékkal visszaesnek, és a belföldi összkereslet stagnál, a lakossági fogyasztás azonban 2-3 százalékkal mérséklődik az év végére. Ennek tudatában is súlyosan kedvezőtlen körülményként értékelik a GKI-nál, hogy tárgyalásos úton nem sikerült a bérnövekedésről megállapodást kötni. Az első negyedévben már csökkent a belföldi reálkereslet, azon belül a lakossági reálkereslet mérséklődése is biztosra vehető. Az rt. kutatói ezzel együtt év végére a beruházások kismértékű, 2-3 százalékos növekedésére számítanak. Bérmegállapodás nélkül is szűk a kör, aki tud róla, könynyen azonosíthat kizárásos alapon. Meg aztán nem is tehetem, ezt meg kell értenie. • És ha lezárul a vizsgálat? - Akkor. Talán, de ezt ne vegye készpénznek... Lesz erről egy sajtótájékoztató, akkor rá lehet kérdezni. • Nem fogják letagadni? - Nem hiszem. Ha letagadják, én elmondom. • Hogy áll a nyomozás? Lesz miből kárpótolni a becsapottakat? lehetséges a kiigazítás, nagy kérdés azonban, hogy fennmarad-e az év további részében a hazai szűk kereslet. Valószínű, hogy a bérkiáramlás az év további részében gyorsulni fog, de az importköltségek növekedését a vállalkozások nem lesznek képesek teljesen továbbhárítani a fogyasztókra. Kérdésekre válaszolva Vértes András hangoztatta: a „devizarohamnak" nincs semmilyen tényleges alapja, sajnálatos, hogy ezt a lakosság nehezen érti meg. A devizaszámlák kormány általi befagyasztása a hatályos törvények miatt megvalósíthatatlan. A Gazdaságkutató Rt. vezető munkatársai úgy vélik, hogy a strukturális kiigazítások gyorsíthatják a privatizációt is. Fontos lenne azonban újragondolni, milyen módon lehetne fokozni a külföldi működőtőke beáramlását. - Ami fontos, sikkasztás a vád és nem csalás. Ami a kérdése másik részét illeti: nem hiszem. Nincs ezeknek semmijük. Nagyon csórók. Figyeltük őket huzamosabban... • Ön szerint hová tűnt el ez az irdatlan összeg? - Boda urat kérdezze. Egyszerűen mi sem értjük. • Elképzelhető, hogy magasra vezetnek a szálak pénzügyben? - Megint olyat kérdez, amire nem tudok és még nem is válaszolhatok. • Ha jók az információim: zárolták Bodáék tengernyi bankszámláját, ahová a befizetések történtek. - Nem zároltuk, mert nem volt ott egy fia forint sem. • Apropó... Egykoron írtam arról is, hogy találtak néhány fénymásolt ötezer forintost a papírkosárban... - Annyira kezdetleges hamisítás volt, hogy nem lehetett volna velük mit kezdeni. Szórakoztak esetleg a színes másolóval... • Az említett sajtótájékoztató mikorra várható? - Értesíteni fogom/. (Folytatjuk.) Posztobányi László Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig (Csak felárral 7 12 481 281 és gyásiköilemények) "X320-239 O DftLMAOYARORSZAQ 8-12,14-17-ig: J10-yyy Vitalitás Alapítvány. Milyen szépen csengő név volt ez Csongrád és Bács megyében, majd később az ország háromnegyed részében. Sorjáztak a befizetések tíz, húsz, ötven és százezres tételekben. Már az alapítvány célja is könnyfakasztó volt: véradó állomások, kórházak, vak gyermekek támogatása és országunk költségvetésének ilyetén rendbetétele... Csoda-e, ha rövid időn belül tízmilliós nagyságrendű befizetéseket regisztrálhattak a tulajdonosok: Boda és Társa Bt., Kalocsa. • Miniszterek is játszottak Ha egy piramis végképp összedől - avagy a Vitalitás végnapjai