Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám

1 g Szegeden a lap! LMAGYARORSZÁG ÍM0 SZOMBAT, 1995. MÁRC. 18., 85/65. ALAPÍTVA: 1910-BEN ARA: 19,50 FT • Párizs, vasárnap, délután fél 4 Horn Gyula kormánytelhatalmazást kapott az aláírásra A magyar kormány pénteki rendkívüli ülésén egyhangúlag egyetértett azzal, hogy két nap múlva aláírják a magyarszlovák alapszerződést. A dokumentumot vasárnap délután fél négykor Párizsban látja el kézjegyével a két ország miniszterelnöke, Horn Gyula és Vladimír Meciar - jelentette be a kabinet ülése után Csák Elemér kormányszóvivő. Kovács László külügyminiszter az újságíróknak elmondta: az alapszerződés erősíti a bizalmat a két ország között, lényegesen javítja a szlovákiai magyarság helyzetét is, mivel rögzíti a kisebbségi jogok érvényesítésének garanciáit A dokumentum aláírása segiti Magyarország euro-atlanti integrációját is, hiszen bizonyltja: hazánk képes európai módon rendezni szomszédaival a vitás kérdéseket. A szlovákiai magyar pártok elfogadták a megállapodást, az alapdokumentum szövegének ismerete nélkül jelezték fenntartásaikat is, azt kérve, hogy évente vizsgálják felül az egyezmény betartását. (Részletek a 2. oldalon) 4p$ sx t tjjy w f A.MtTM Utat nyitnak a víznek. (MTI - Telefotó) Átvágták a körtöltést Szabadon áramolhat a víz a nagymarosi körtöltés mögötti óriás munkagödörbe, miután pénteken egy kotrógép ötméteres szakaszon átvágta a gátat. Ezzel befejező szakaszához érkezett a félbehagyott vízierőmű-rendszer nyomán az eredeti természeti állapot visszaállításának munkája. nagymarosi A gát átszakadásának eredményeként hamarosan kiegyenlítődik a Duna és a gát mögötti, eddig szivattyúzással, s a szivárgás révén töltődő terület vízszintje között még meglévő 50-60 centiméter különbség. A következő munkafázis szerint áprilistól lépésről lépésre szétszedik a gát felső szakaszát; hozzávetőleg 1,5 millió köbméternyi kő és föld megmozgatása van még hátra. • Bokros pénzügyminiszter: nincs mis kint • négyszázmillió dollár gyorskitel a kincstáruk • A családi pótlék negyedét szeretnék megspénká A kabinet egyeztet, de nem enged Belik sánca jó. a labda a következő pillanatban a csepeli térfélen landoL Polgár (2-es mezben) csak figyeli a fejleményeket. (Fotó: Nagy László) Több nincs? - kérdezte tömören, csak úgy a bajusza alatt Bokros Lajos pénzügyminiszter a tucatnyi mikrofon láttán, miután keresztül verekedte magát a tegnapi sajtótájékoztatóra érkező, s egymás ölében helyet foglaló újságírókon. Mindenki konkrétumokat várt, Kék szalag a kabáthajtókán - Nem azért tűztem ki a kék szalagot a kabátom hajtókájára, hogy úgy tűnjék: a Demokratikus Charta tagja vagyok, hanem annak apropóján, hogy ma a honvédség közalkalmazottai kék szalaggal dolgoznak. Azt hiszem ezen el keli gondolkodnia mindenkinek, arról, hogy mit is jelent ez? E szavakkal kezdte tegnapi szegedi sajtótájékoztatóját Póda Jenő, országgyűlési képviselő, a Parlament Honvédelmi Bizottságának tagja. A sajtó képviselőivel Mi jut a katonának? (Fotó: Gyenes Kálmán) való találkozásának „ Az anyagi megbecsülés hiánya politikai kérdéssé válik a fegyveres testületeknél!" címet adta. Póda Jenő arról is beszélt, hogy mi váltotta ki e csendes tiltakozást a közalkalmazottak körében. (írásunk a 3. oldalon.) Emelkednek a húsárak A közeljövőben várhatóan 8-10 százalékkal növekednek a hús-nagykereskedelmi árak az importanyagok drágulása, s a 8 százalékos pótvám bevezetése miatt. Erről Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára tájékoztatta a sajtót. Mike Imre szerint az áremelkedés csak akkor lenne elkerülhető, ha csökkennének a jelenleg igen magas felvásárlási árak. Ezt a mérséklődést a szakember legalább 8-10 forintos - mintegy 5 százaléknyi - mértékben tartaná reálisnak. ám ilyesmivel a beszéd nem szolgált. Inkább csak árnyaltabbá tette a hétvégén nagy sietséggel felvázolt képet, melynek végső kontúrjait a parlament fogja törvénymódosításaival megrajzolni. (Tudósításunk a 3. oldalon.) • Különleges fóruma a magyar turizmusnak már évek óta az utazás tavaszi seregszemléje Kőbányán. Az idei esztendő vízválasztó a hazai turizmusban; a vállalkozások egyre nehezedő piaci körülmények között kell hogy életben maradjanak. Az „Utazás '95" szakkiállítás résztvevői, az utazási irodák maguk is zavarban vannak: a forintleértékelés, a szigorodó belföldi viszonyaink árnyat vetnek a turizmusra. Talán nem véletlen, hogy az utóbbi évek „legszellösebb" turisztikai vásárát láthatja vasárnap estig a nagyközönség. A külföldi cégek is érzik, fizetőképesség htján, legfeljebb jelen lenni érdemes a magyar piacon. A hazai irodák pedig nap mint nap azt tapasztalják. Magyarország versenyképessége is romlik a külföldi turisták beutaztatásában. (Az Utazás '95 kiállítás részleteiről lapunk 6. oldalán olvashatnak.) Az alapbajnokságot meggyőző fölénnyel nyerő szegediek tegnap az újszegedi Sportcsarnokban mintegy ezer néző előtt a rájátszás első mérkőzésén azt a Csepelt fogadták, amely egyszer már megtréfálta őket egy vereség erejéig. A visszavágás ezúttal fényesen sikerült, hiszen a hallatlan lelkesedéssel és kitűnő játékkal párosuló mérkőzésen egy percig sem hagytak kétséget afeM, hogy jelen pillanatban ők az ország No. 1. röplabdacsapata. (A mérkőzésről bővebben a 15. oldalon) Utazás 95 - zavarban a magyar turizmus Szép lányok is akadlak bőv en Ujabb pénzszűkítés A Magyar Nemzeti Bank jelentősen emeli a kereskedelmi banki tartalékok után fizetett kamatokat. A kamatemelésre április lótól kerül sor, azt követően, hogy az MNB április l-jén 1 százalékkal, 14-rői 15 százalékra emeli a kötelező tartalék rátát. Az intézkedés részben pénzszűkítő jellegű, mivel a kereskedelmi bankoknak nagyobb tartalékot kell képezniük, de részben hozzájárul a banki jövedelmezőség javításához, mivel a nagyobb tartalék után magasabb kamatot folyósít a jegybank. A forintforrások után képzett tartalékra az MNB a jelenlegi évi 12 százalék helyett április 16-tól évi 14 százalékos kamatot fizet. Még nagyobb mértékben emelkednek a devizaforrások után képzett forinttartalék kamatai. eglehetősen tanulságos az MTI által készített grafika, amely a költségvetés mérlegadatait hasonlítja össze a tavalyi és az idei első két hónapban. Az ábrából pontosan kiderül, hogy folytatódnak az utóbbi évek tendenciái, amelyek szerint csökkenő költségvetési bevételekkel szemben rohamosan növekvő kiadások állnak. Amíg 1994-ben például januárban és februárban közel 195 milliárdos bevételhez majdnem 221 milliárdos kiadás tartozott, az idén nem egészen 169 milliárdos bevételből már több mint 252 milliárdos kiadást kellett állni. Azaz a belföldi eladósodás két hónap alatt 84 milliárddal nőtt. Mindez jelzi, hogy elképesztően nehezen kezelhető helyzettel kell szembenéznünk valamennyiünknek.