Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. MÁRC. 18. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Március 18. 1229. 11. Frigyes német­római csás/.ár Jeruzsálem­ben királlyá koronáztatja magát. 1321. Meghal Csák Máté. 1438. Albert magyar ki­rályt Frankfurtban német királlyá választják. 1584. IV. (Rettegett) Iván, 1553-tól Moszkva nagyhercege, 1547. január 16-tól minden oroszok cárja meghal Moszkvában 54 éves korában. 1848. Berlinben barikád­harcok törnek ki. - A sze­gedi tanács engedélyezi a népgyűlés tartását, amely­ben felolvassák a 12 pontot, Kossuth Lajoshoz üdvözlő iratot fogalmaznak meg, határozatot hoznak arról, hogy a városi tanács és a községválasztmány üléseit nyilvánosan tartsa, a követ­jelentésekel és az országos ügyeket népgyűlésen is tárgyalják meg. 24 tagú bizottságot választanak Tary Pál elnökletével a pesti Közcsendi Bizottmány mintájára. 1866. A Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökévé választja Eötvös József bárót. A tisztséget haláláig, 1871-ig viseli. 1869. Országgyűlési kép­viselőválasztás Szegeden. Az 1. kerületben Horváth Mihály (Deák-párt) 867 szavazattal, a II. kerületben Ludvigh János (1848-as párt) 912 szavazattal képv­iselő. A Ludvigh lemondása miatt tartott június 6-i Í útválasztáson Kállay Ödön 848-as párti politikus 967 szavazattal nyer mandátu­mot. 1879. Az árvíz utáni első közgyűlés a szegedi lakás nélküliek számára barakkok emelését rendeli. Három népkonyha működik. Töme­gesen érkeznek élelmiszer-, ruha- és pénzsegélyek. 1901. Megindul a ke­resztmozgalom a budapesti egyetemen. A diákmoz­galom követeli, hogy a fe­születet rakják ki az előadó­termekben. 1906. Az 1905. június 10-én alakult Szociálde­mokrata Párt beleolvad a Magyarországi Szociálde­mokrata Pártba. 1920. Horthy Miklós első vidéki útja kormányzóvá vá­lasztása után Szegedre vezet. 1921. Lengyelország és Szovjet-Oroszország békét köt Rigában. Belorusszia és Ukrajna egy része lengyel fennhatóság alá kerül. 1925. A nemzetgyűlés elfogadja az 1925:IX. tör­vénycikket. az első arany­alapú költségvetést. 1933. Koronatanács. Helybenhagyja az igazság­ügy-miniszter által kidol­gozott törvényjavaslatot a kormányzói jogkör kiter­jesztéséről. 1944. Horthy kormányzót Klessheimben fogadja Adolf Hitler kancellár. Köz­li, hogy elhatározta Magyar­ország megszállását. - A nyugati határon felsorako­zott német csapatok az esti órákban megindulnak Ma­gyarországra. 1955. Az Elnöki Tanács 1955:9. számú törvényerejű rendelete a Németországgal való hadiállapot megszünte­téséről. 1962. Franciaország az Evian-les-Bains-ban kötött egyezménnyel megadja Algériának a függetlenséget. - A budapesti Kerepesi­temetőben ünnepélyesen elhelyezik Károlyi Mihály Londonból hazahozott ham­vait. 1990. A többpárti válasz­tásokon NDK-ban a keresz­ténydemokrata eszméket hirdető, francia hugenotta eredetű Lothar de Maiziere győzelmeskedik. Michal Kovác gondjai A müncheni ügyészség nemzetközi letartóztatási pa­rancsot adott ki ifjabb Michal Kovác ellen. A szlovák elnök fiát csalással és okirathamisf­tással gyanúsítják. A Repub­lika cfmű szlovák lap erről szó­ló beszámolóját a bajor főváros ügyészsége is megerősítette. A szlovák lap szerint ifjabb Ko­vácot azzal gyanúsítják, hogy • Kovács László külügymi­niszter a sajtókonferencián az újságíróknak elmondta: az aláí­rást az a megállapodás teszi lehetővé, amely csütörtök éj­szaka született Horn Gyula és Vladimír Meciar között. Hang­súlyozta: az alapszerződés erősíti a bizalmat a két ország között; jobb politikai feltétele­ket teremt a magyar-szlovák viszony javítására, és minden fontos területen megteremti a két ország együttműködésének kereteit. Igen fontos továbbá, hogy az alapszerződés megkötése elhárít egy nagy akadályt Ma­gyarország euro-atlanti integ­rálódásának, az Európai Unió­hoz és a NATO-hoz való csat­lakozásának útjából; hiszen bizonyítja, hogy képes európai módon rendezni szomszédaival a vitás kérdéseket. Nem utolsó sorban az alapszerződés lénye­gesen javítja a szlovákiai ma­gyarság helyzetét is, mivel rögzíti a kisebbségi jogok ér­vényesítésének garanciáit is. Kovács László külön ki­emelte, hogy a belső jog forrá­saiként megjelölt európai nor­mák „gyűjteményébe" bekerült az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201-es számú ajánlása. (Mint ismeretes, ez a dokumentum a kisebbségeket megillető jogok széles spektru­mát tartalmazza, és rögzíti a nemzeti kisebbségek helyi au­tonóm szerveződésének lehető­ségét is.) Emellett a kisebbségvé­delmi normatár része lett az ENSZ kisebbségi jogokkal foglalkozó nyilatkozata és az EBEÉ koppenhágai találkozój­ának okmánya is. E három do­kumentum politikai kötelezett­ségvállalást jelent az aláíró államok számára; és az alap­• Magyarország-Szlovákia Horn Gyulát felhatalmazták az alapszerződés aláírására A magyar kormány pénteki rendkiviili ülésén egy­hangúlag egyetértett azzal, hogy két nap múlva aláírják a magyar-szlovák alapszerződést. A dokumentumot vasárnap délután fél ötkor Párizsban látja el kézjegyével a két ország miniszterelnöke, Horn Gyula és Vladimír Meciar - jelentette be a kabinet ülését követő sajtótájé­koztatón Csák Elemér kormányszóvivő. szerződés megfogalmazása szerint a felek ezen politikai vállalásokat a megállapodás érvénybe lépését követően kötelező jogi normaként fogják alkalmazni. Kovács László utalt arra is, hogy az éjszakába nyúló kor­mányfői tárgyalás során köl­csönös engedmények születtek némely, kisebb jelentőségű, ügyekben. Ezek egyik fél alapvető érdekeit sem érintik. Bár a szerződés szövege az aláírás előtt nem publikus, a külügy­miniszter példaként megemlí­tette: a gazdasági együttműkö­dést taglaló fejezetben Ma­gyarország elállt attól az ere­deti tervezettől, amely a határ­menti területek mellett az ezekhez kapcsolódó területekre is kiteijesztette volna a koope­rációt. Cserébe viszont Szlo­vákia nem kifogásolta többé a regionális együttműködés belefoglalását az alapszerző­désbe. A kérdések egy másik köre a Bős-Nagymarosi Vízlépcső ügyében Hágában folyó pert érintette. Ezzel kapcsolatban a felek arra törekedtek, hogy a szerződés megfogalmazásai egyik fél pozícióit se preju­dikálják a nemzetközi bíróság előtt. Ezért végül abban marad­tak, hogy elhagyják az alap­szerződésből a Dunával kap­csolatos együttműködés kér­déseit tartalmazó passzust, és ezt a problémakört egy külön szerződésben rögzítik. Ugyan­csak elmaradtak az államutód­lás kérdéseivel foglalkozó megfogalmazások. A szlovák rádió tudósítója érdeklődött arról, hogy a szlo­vákiai magyar pártok miként vélekednek a megállapodásról. Ezzel kapcsolatban Kovács László elmondta: pénteken reggel találkozott Budapesten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai ma­gyar pártok vezetőivel. Tájé­koztatta őket a román külügy­miniszterrel folytatott megbe­széléséról, illetve a Szlo­vákiával kötött megállapodás­ról. A külügyminiszter utalt ar­ra, hogy bármilyen állásfogla­lást alakítsanak is ki a határon túl élő magyarság képviselői, nincs mód az alapszerződés újratárgyalására; amit egyéb­ként a szervezetek meg is érte­nek. Elméletileg ítélhetik egé­szében elfogadhatatlannak a szerződést, és kérhetik a magyar kormányt, hogy ne írja alá. De elképzelhető az is, hogy aláírhatónak tartják a dokumentumot, ám megfogal­mazzák azokat a fenntartásikat, amelyekre a magyar kormány­nak figyelmet kell fordítania. A magyar diplomácia veze­tője ugyancsak kérdésre vála­szolva fejtette ki: szerinte nem az a lényeges, hogy a megálla­podás tető alá hozása során melyik pontban melyik fél engedett többet, hanem maga az eredmény, ez pedig mindkét országnak hasznára van. Az ellenőrzést tekintve például a tárgyalások közel végső szaka­szában a két tárgyalófél a két­oldalú kontroli-mechanizmus működtetésében már egyetér­tett, ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a szerződésben fog­laltak betartását egy kisebbségi vegyesbizottság ellenőrizze. Véleménykülönbség a nemzet­közi mechanizmusokat illetően volt. a szlovákok ugyanis fenn­tartásaikat hangoztatták. „Hallatlan eredmény1 Hallatlan eredmény, hogy a csütörtök éjjel parafált magyar-szlovák alapszerződésbe bekerült az a szlovák kötelezettségvállalás, amely szerint Pozsony belső jogi normaként fogja alkalmazni a kisebbségi autonómia elveit. A közép-kelet-európai térségben ugyanis eddig még egy állam sem tudta kötelező belső jogi előírásként elfogadtatni az Európa Tanács 1201-es, a kisebbségi jogokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvének elveit - hang­súlyozta Szent-lványi István, a Külügyminisztérium po­litikai államtitkára a MÚOSZ székházában tartott vita­délelőttön. Kovács László és az érdekeltek Kovács László külügymi­niszter szakértői jelenlétében tájékoztatta a szlovákiai és a romániai magyarság szerveze­teinek képviselőit a magyar­szlovák, valamint a magyar­román alapszerződés helyze­téről. Elmondta: Horn Gyula és Vladimír Meciar kormányfők megbeszélésének eredménye­ként csütörtökön éjjel Po­zsonyban megszületett a ma­gyar-szlovák alapszerződés. 1991-92-ben része volt egy a Technopol szlovák importcég­gel kapcsolatos, 2,3 millió dolláros üzletben, amely csalá­son alapult. Michal Kovác el­nök ellene irányuló hitelrontási hadjáratnak minősítette az ügyet. A Republika Kovác legfőbb belpolitikai ellenfeléhez, Vla­dimír Meciarhoz áll közel. • Százharminc évvel azután, hogy az alkotmány tizenhár­nias számú módosító kiegészí­tésével az Egyesült Államok­ban törvényen kívül helyezték a rabszolgaságot, Mississippi szövetségi állam is semmissé nyilvánította a fekete bőrűek kizsákmányolására épülő in­tézményt. Az állami képviselő­ház vita nélkül, egyhangúlag döntött csütörtökön az alkot­mánykiegészítés ratifikálása mellett, és ezzel a szövetségi államok közül utolsóként for­mailag is eltörölte a rabszol­gaságot. A kissé megkésett szava­Mississippi állam eltörölte a rabszolgaságot zásra azután került sor, hogy egy fekete bőrű képviselő, Hillman Frazier felfedezte, hogy a fehérek felsőbbbren­dűségét hirdető ültetvényesek bigottságáról híres-hírhedtté vált szövetségi állam valójában eredeti formájában sosem ratifikálta a tizenharmadik alkotmánymódosítást. Az történt ugyanis, hogy az 1865-ös mississippi törvény­hozás csupa fehér bőrű tör­vényhozóból állt, akiket el­keserített és felbőszített a déli konföderációs csapatok polgár­háborús veresége: miután az unió nem teljesítette arra vo­natkozó követelésüket, hogy az ültetvényeseket kárpótolják a CASABELLA •••• A1LAK GYÁMé !ÍS !F©M5AlLMA2é ITL 6728 SZEGED, BUDAPESTI ÚT 8. Telefon/fax: 62/361-864 ÁRAINKBÓL: 90x1511 nyilo: II 886 l-'t/db 120x150 nyíló-bukó: 17 990 Kt/db, 90x210 erkélyajtó: I7 270kt+ára panorama Q A fonnt leeitekelodott, a van emelkedett áruházunkban mégis VÁLTOZATLAN ÁRON kínáljuk teljes árukészletünket 1995. ÁPRILIS MG CASABELLA KFT. 6724 Szeged, Szotymazi u. 2/b. r~ E™ Tel: 62/490-790 Fax: 62/490-709 Dinamikus, fiatal boltvezetőt keresünk igényes könyvesboltba. Elvárásaink: üzletí érzék, szervezőkészség ' > humán érdeklődés / legalább középfokú végzettség A nyelvismeret Kreatív munka, hosszú távú lehetőség, magas jövedelem. Fényképes, kézzel írott önéletrajzát március 31 -ig az alábbi elmen várjuk. TOLKIEN KÖNYVESHÁZ, Szeged, Kossuth L sgt. 1. Szegcdi székhelyű, külkereskedelmi tevékenységet folytató cég keres általános gazdasági ügyintézői cs bonyolítói munkakör betöltésére 40 évnél nem idősebb munkatársat határozatlan időre, a következő feltételek mellett: - teljes körű szerb-horvát nyelvismeret - egy világnyelv legalább alapfokú ismerete - szakirányú felsőfokú végzettség - legalább 3 év gyakorlat - min. B kategóriájú járművezetői engedély - állandó szegedi vagy Szeged környéki lakás - tárgyalókészség Fizetés: megegyezés szerint. Pályázati határidő: 1995. március 25. Cím: 229 sz. Ügyvédi Iroda. 6722 Szeged. Ady lér 2., dr. Kovács Tibor ügyvéd Sikerült az alapszerződés eddig nyitott kérdéseiben - köztük a kisebbségeket érintő ügyekben - olyan kompromisszumos megállapodásra jutni, amely mindkét felet kielégíti. A Szlo­vákiában élő magyarok kép­viselői tudomásul vették a tájékoztatást, ugyanakkor je­lezték: csak a szöveg részletes megismerése után tudják kia­lakítani végleges álláspont­jukat. háború után szabaddá vált rab­szolgákért, elutasították a kiegészítés törvénybe iktatását. A szövetséget akkoriban még csak harminchat állam alkotta. Az összes déli állam közül Mississippi igyekezett a leg­makacsabbul ellenállni a faji megkülönböztetés felszámolá­sára hivatott intézkedéseknek, és a rabszolgaság eltörlése után még hosszú évtizedekig gya­korlatilag nem vette ember­számba a fekete bőrűeket. A hatvanas években Mississippi volt az utolsó a szegregációs ­a faji elkülönítést előíró - tör­vények eltörlésében. Fegyver a gépen A portugál hatóságok az Azo­ri-szigeteken csütörtök reggel óta őriznek egy orosz katonai re­pülőgépet, amely feltételezhető­en fegyvert szállít a Dominikai Köztársaságba. Az orosz polgári személyek által vezetett Anto­nov 124/100 típusú repülőgép csütörtökön reggel üzemanyagot vett fel a Terceira szigetén lévő Lajes támaszponton. A hatósá­gok azonban hirtelen visszavon­ták a fel: zállá.d engedélyt, mert kiderült, hogy az Azori-szigetek aznapi repülési tervében nem szerepel sem leszálló, sem a lég­téren áthaladó orosz katonai gép. A gyógyszerszállításról kiállított okmányokkal ellátott gép fedél­zetén a portugál hírügynökség nem hivatalos értesülései szerint szlovák gyártmányú fegyver-ra­komúnyt találtak a hatóságok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom