Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1995. FEBR. 1. Otthon a tető alatt • Határ a csillagos ég, Nyugaton a Kari Marx Allee Cseréptetőt építenek az acélbunkerekre Van Itt meg hdy. A tetőn. (Totó: Nagy László) Orosz Bálint városi főépítész szerint a magastető utólagos ráépítése a paneltömbökre, téglablokkos házakra értéknövelő beruházás: védelmet nyújt az alsó szinteknek, kedvezően változtatja meg az épület tömegét, új esztétikum keletkezik; célszerű egybekötni a hőháztartás javításával. Az sem utolsó szempont, hogy új otthonokat lehet berendezni a cseréptelő alatt, hiszen a város területi tcijeszkedésének határt szabnak az utak, csatornák, a hiányzó egyéb infrastruktúra. Tehát: fel a tetőre! (rakásokat 50, középületeket 100 évre terveznek, ennyi ideig bírják a teherhordó szerkezetek, a gépészeti berendezések (elektromos vezetékek, vízvezeték-rendszer stb.) azonban 20-25 esztendő alatt elavulnak. S egy épületnek van erkölcsi elavulási ideje is. A vasbeton tartószerkezet éppen úgy időtálló, mint a tégla vagy a falazóblokk. A panelos tragédiák házi robbantgatások - is ezt bizonyítják. Az 50 négyzetméteres lakás, a három egymásba nyfló szoba meg a vályús konyha, továbbá az egész alvó város koncepció mellett viszont már régen elment az ezredvég. A szovjet házgyári mintára épült őskövületek a berlini Kari Marx Allee-n vagy a Lugas utca és a Zápor tó közé felhúzott első, egyébként dunaújvárosi tömbök már megépülésük pillanatában is sokkal sivárahhak - vagy ahogyan a főépítész fogalmazott: meztelenebbek - voltak nyugati társaiknál. Az említett értéknövelő beruházások (javflott hőháztartás, magastető), az új homlokzat öltözteti is az epületeket. Hz a bentlakóknak és a városlakóknak egyaránt fontos, hiszen ezeket a tömböket nem lehet és nem is szahad fizikailag megszüntetni. Tudniillik, ha komolyan vesszük az elévülési periódusokat, akkor Magyarországon évente minlegy 70 ezer lakást kellene generálisan felújítani - az elmúlt évben viszont csak 21 ezer épült. A lakáshiány tehát növekedhet, a helyzet egyelőre mégsem aggasztó, mert az ország korábban erején felül vállalt (1975-ben 100 000 lakást húztak fel). Minthogy a magastető egyszerre több bajt is orvosolhat. az. önkormányzat felméri a tömböket (26 ezer panellakás), melyek fölött vehetik fel a munkát az ácsok. A cserép alá ugyanis célszerű faszerkezetet emelni, de van példa a l.indab lemezfedésre is (a Kossuth Lajos sugárút Rákóczi téri szaka szán, egy kis belső udvarban, bár ezt a városi építésügyi hatóság átmenetileg leállította, bizonyos kivitelezési hiányosságok miatt.) Az. otthonok fa vagy gipszkarton technológiával - de vakolt falakkal is - készülhetnek, értekük tehát e tekintetben megegyezik bármely társasházi lakáséval. Fűtési rendszerüket azonban célszerű a meglévő bázisra építeni, pa ncllctőn a tömbök közötti kazánházra alapozni. Általános gond viszont hogy az ötszintes tömbök jelentékeny hányada hatsz.intes: a garázsok miatt felmentést kaptak a liftkötele zetség alól. Most viszont a tetőtér már a 7. szint lenne, a lift pedig milliós nagyságrendű tétel a közösség költségvetésében. Amelyet tovább terhel, hogy a lapostetőre pénzintézet nem jegyez be jelzálogot, vagyis nem ad kölcsönt, csak valós fedezet ellenében. A főépítész szerint az állami büdzsében lehetne rubrikát találni a finanszírozásra: szociális lakásépítésre. A társadalom architektúrája itt fordul meg: a legszegényebbek juthatnak a legmagasabbra. ó-l • Osztrák elemzés Magyar bérek Magyarországon az ipari termelékenység növekedése a bérek emelkedése mögött marad. és folyamatosan csökkend a magyar ipar versenyképességét. Ez érint számos. Magyarországon működő osztrák-magyar vegyes vállalatot és osztrák leányvállalatot is jelentette az APA osztrák hírügynökség a Czipin és Partner osztrák vállalati tanácsadó cégre hivatkozva. A hírben (ámulatnak arra. hogy a kclct-közép-európai reformországok közül Magyarországon a legmagasabhbak a bérköltségek. Az. ipari bérköltségek (havi bruttó állagbér) Magyarországon 1994 júliusában - beleértve a bérek járulékos költségeit is - jóval magasabbak voltak, mint Lengyelországban és Csehországban. A visegrádi csoport többi országához képest Magyarországon a legmagasabbak a bérek járulékos költségei. A fenti bérköltségösszehasonlításban Magyarországon a bérek járulékos költségeinek aránya 50.8 százralék. A Czipin és Partner a Dresdner Bank egyik tanulmányára utal. amely szerint Magyarországon a reálbérek 1991. óta gyorsabban emelkedtek. mint az ipari termelés. A reálbér-emelkedéseket csak részben tudta ellensúlyozni a termelékenység javulása, és azok éves szinten 8-10 százalékkal terhelték a vállalati nyereséget - írja az APA. Nem véletlen tehát, hogy olyan konstrukciót álmodnak meg, amely számukra minél olcsóbban, sőt ha lehel, ingyen biztosítja hosszú távon is a nyugalmat. Igy azt a megoldást választanák, melyben ők - akár térítésmentesen is - átengedik házuk tetejét, kis részben ezáltal tulajdonukat, hogy arra magas tető épüljön, és alatta hogy a beruházónak is megélje — lakásokat alakítsanak ki. A konstrukció - úgy tűnik - megfelelő. A lakóközösség igényének — miszerint tető kell a házra - megfelel, ráadásul új lakások jönnek létre olcsón, ami enyhítheti a ma is jellemző lakáshiányt, illetve a befektető is nyer az. üzleten. Eladó és befektetni szándékozó - könnyű kitalálni - van elég. Minden lapostetős ház. közössége potenciális ajánlkozó, szám szerint, ha csupán a lakótelepi, ötszintesnél nem magasabb lakóépületeket nézzük. akkor is majd' 450. A lehetséges befektetői körben pedig szintén sorolhatók a felmerült nevek: az. állami lakásfinanszírozás legnagyobbika, valamely amerikai cég, helyi vállalkozók stb. Részvételük szinte egyetlen kritériuma a megtérülés. Márpedig lakást épfteni úgy általában jó üzlet. Amenynyiben persze van rá vevő. A legnagyobb kérdés ugyanis ez. A lehetséges eladó, a bennlakó kisebb-nagyobb, de mindenképpen egyedi ellenállástól eltekintve „eladná feje fölül a tetőt", bár csak megszabadítanák az. esővel biztosan érkező beázástól, a felújítások néhány évente rendszeres és szinte sziszifuszi pénzkiadásától. A komoly vevői érdeklődést tekintve azonban ház. és ház között igen nagy a különbség. Míg a hagyományos építésű épületek esetében mármár jólmenő üzletággá fejlődött a magastető-építés, addig a panelházak esetében még nincs rá példa - pedig konkrét kezdeményezés már akad hogy a tető ilyen konstrukcióban megépült volna. A lakáspiac értékrendjében ugyanis úgy tűnik - ez. a lakástfpus nem képvisel olyan vonzerőt, amely akár csak hat lakásra vevőt jelenthetne. Minden bizonnyal nem pusz.tán azért, mert az. emlftett példában az. egyik legrégebbi háztípus padlásterét kívánják eladni. Persze az. ilyenfajta építésnek - mint kiderült - komoly tervezési-műszaki korlátai vannak. Megvalósításuk csupán az érvényben lévő építésügyi szabályozástól való eltéréssel, illetve kellően gondos tervezésre alapozott - remélhetően - alapos kivitelezéssel történhet. A közakaratból politikai szintre emelt szándék azonban a szinte áthághatatlan szabályokon is átsegíthet.. Közismert, hogy Szeged lakosságának közel 40 százaléka él lakótelepen, s ma e lakóterület-típus jelenti mintegy 27 ezer lakásával a városi népességelhelyezés súlypontját. Amennyiben a letőtérbeépftés általánossá válik, a lakótelepek - számításokkal egyszerűen igazolható - szélső értékként akár 2 és fél ezer lakással is gyarapodhatnak. Ezzel a város lakásállományának megközelítőleg már 43 százaléka tartozna e típushoz, új lakáslehetőséget döntően ez. a lakásforma nyújtana. így a ma felnövő generáció otthona továbbra is a lakótelep maradna. Mindezek mellett csupán érdekes fölvetésnek minősül, hogy az. újabb lakástömeg még inkább fokozná a gépkocsíclhclyezés ma is Akár egy romantikus francia film címe is lehetne a fenti mondat, de a téma - sa|nos — |óval prózaibb, sót már-már nyomasztó. Az elmúlt évtizedekben nagy számban épült lapostetős, döntően lakótelepi panelházak teteje akár a technológia gyengesége, akár csak egy természetes avulási folyamat eredményeképp tönkrement, s valamennyi szinte egy Időben Javításra szorul. A bennlakók, s különösen az úgynevezett zárószlnten élők olykor szó szerint a bőrükön érzik a problémát, de azt megoldani — bármily kivitelezési módozatot tekintve is, tetemes költségigénye miatt — csak kevesen képesek. akut problémáját. Fölmérések mutatják, hogy garázs csupán a lakásállomány negyedéhez biztosított, és hogy a jelenlegi parkoló- és garázsszám együttesen is épphogy csak kielégíti a mennyiségi - lakásonkénti egy - normát. A lakótelepek újabb lakástömege tehát azonnali intézkedést igényelne ezen az ellátási területen is. A mai közvetlen lakossági igény a beázástól mentes és olcsón fenntartható tető. A hozzá kötődő lakásigény csupán egyfajta származékos - a máig el nem tűnt, illetve újratermelődött - társadalmi szükséglet. A problémát hosszú távon is megoldó beavatkozás nem az árukapcsolásos lakáskialakítás sal történő tetőépítés. Az előbbi érveken túl mindez, ugyanis azzal is igazolható, hogy a manzárdlakás sorsa az őt hordozó épülettől függ. Nehéz, azt elképzelni, hogy amikor az épület várhaló élettartama néhányszor tíz év, addig az újonnan kialakított otthoné mondjuk száz, amikor a ház műszaki berendezései tönkremennek, netalán tömegesen jelennek meg a csótányok, akkor mindez. az új lakásokat nem érinti. Az ott megépftett otthonok komfortját és végső soron értékét az. egész ház, sőt a lakókörnyezet komfortszintje, fejlettsége határozza meg. A tetőbeázás gondját tehát csakis az egész épület, illetve a lakókörnyezet komplex megújítása oldhatja meg hosszú távon megnyugtatóan. A lakáskialakflással párosuló tetőépítést azonban nem kell teljesen elvetni. Egyes, kevésbé sűrűn beépített területeken (ahol a többletgépkocsi-elhelyezés is biztosítható), illetve alacsonyabb épülettfpusoknál érdemes fgy fejleszteni. Más esetekben pedig támogatható, hogy a felső szinten található lakásokat bővítik tovább az új tető alatt. A megoldások módozata tehát az általános akadály ellenére változatos lehet, s ebben érdemes segíteni a lakóközösségek kezdeményezését. Pusztán „csak" cselekedni kell. A felújítások várható nehézsége ugyanis nem jelentheti, hogy a „beavatkozás" - a tervezés elhúzódására vagy a szűkös finanszírozási forrásokra való hivatkozással - halasztható. Mert érvényes az az egyértelmű megnyilatkozás: „ezek vitatkoznak, a tető meg beázik". Susányl Tanús RENAULT SZALON, SZEGED, DOROZSMAI ÚT 48. Tel./fax: 62/361 647. Nyitva: K—p.: 8-18 óráig, sz.: 9-13 óráig.