Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1995. JAN. 15. • Beszélgetés a Parasztszövetség elnökével Európához igazodunk Az ötvenéves Varjas Lajos jó megjelenésű, halk szavú ember. Műszaki végzettségű, élete-sorsa, családi hagyományai mégis a mezőgazdasághoz sodorták, ahol most egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatójaként dolgozik. Korábban a Kisgazdapárt színeiben tevékenykedett, majd a Parasztszövetségbcn, a közelmúltban pedig a Magyar Parasztszövetség kongresszusán elnöknek választották. Vele beszélgettünk a Földművelésügyi Minisztériumban lévő országos központban. • Ez a választás, ez a megtisztelő bizalom mindenképpen elismerésre méltét munkásságot jelent. Ám hogyan kezdődött? Hová nyúlnak a gyökerek? - Veszprémben lakom, egy lányom és egy fiam van, a saját életüket élik. A mezőgazdasághoz való kötődés régi, hiszen a családom abból élt, sajnos, nemcsak a hasznát látta, de megtapasztalta a nehezebb időszakokat is. Amikor kuláklistára kerültünk, kitelepítettek bennünket, és mondanom sem kell, elvettek mindenünket. Veszprém szélén egy ismerősnél húzódhattunk meg. Szinte csodának tűnt, amikor Budapestre, a Kandó Kálmán Technikumba felvételt nyertem. El is végeztem, majd a Műszaki Főiskolát is. • Politikai pályája szerencsés. - Nem panaszkodom. A családban egyik nagynéném kisgazdapárti politikusként sokat tett az 1947-es választási sikerekért. Az ő nyomvonalát követve 1989ben beléptem a Független Kisgazdapártba egy évre rá városi választás következett, városi elnök és a Független Kisgazdapárt Veszprém megyei szervezetnek alelnöke is lettem. Ahogy a szélsőjobboldali irány erősödött, úgy távolodtam el én a párttól és felfüggesztettem a tagságomat. A Magyar Parasztszövetségben 1991től vállaltam feladatokat és a megyei vezetésben részt vettem, elnökként, titkárként sokan megismerhettek, így fordulhatott elő, hogy a közelmúltban az. országos Varjas Lajos kongresszusunkon bizalmat kaptam, és országos elnökké választottak. • Miből él? Hiszen ezek nem fizetett állások! - A privatizáció során megpályáztunk egy volt állami gazdaságot, a Városlődi Állami gazdaságot, és másodszori forduló után a miénk lett. Az első fordulót is megnyertük, de a pénzt nem tudtuk előteremteni, csak a második fordulóban, E-hitelből. Ennek a Hajnal Kft.-nek vagyok az ügyvezető igazgatója. • Az érdekvédelmi szervezetek is tülekednek. Bizonyos politikai bélyeg is rájuk ragadt. Hogyan tud ettől megszabadulni a Magyar Parasztszövetség? - Mi hangosan mondjuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozók szövetsége vagyunk. Nem pártoskodunk. A kis- és középvállalkozókat akarjuk úgy képviselni, hogy mindünknek hasznára váljék. Természetesen különböző társaságok is tagjai lehetnek szövetségünknek. Jószerivel majd a semmiből indulunk, ha az anyagiakat nézzük. Viszont minden olyan hagyomány, tapasztalat segít elismertetni magunkat, társadalmi megbecsülést kiváltani, amelyik a magyar paraszti múltban gyökerezik. Nyitottak vagyunk. Keressük a lehetséges társakat. Az rövidesen tisztázódik, hogy kinek, milyen szerepe lehetséges. Most még nem tiszta a tábla, valamennyi érdekképviselet képviselni akaija az agrárium egészét, ami persze képtelenség. Európához, igazodunk. Ott rangjuk, cselekvési lehetőségük van a parasztszövetségeknek. Ezért is vettük már fel velük a kapcsolatot. Oroszországból már két alkalommal is jártak nálunk, érdekli őket a gazda-gazdaasszony képzés stb. Említettem, hogy kisgazda beállítottságú vagyok, mégis azt mondom, nagy hiba volt a keleti piacokat tönkreverni, évtizedek alatt kialakult jó partneri viszonyokat a külföldi kereskedők kezébe lökni. A nyugati, német, belga, svájci szövetségekkel is keressük a kapcsolatokat, sőt a cseh és szlovák szövetségekkel. Dunaszerdahelyen például rövidesen megnyitjuk az irodánkat. Sok magyar él ott, a kárpótlásban érdekeltek és hasonló problémákkal küzdenek, mint mi. Amellett a kapcsolattartás a legjobb befektetés, ráadásul pénzbe se kerül. • Miből tartják fenn a szövetséget? - Ez igen nehéz. Mi támogatást nem kaptunk ahhoz képest, hogy minden évben igényeltünk. Tavaly semmit, előtte félmillió forintot. Talán az idén ez a kormány barátságosabb lesz hozzánk. Az elnökség úgy döntött, hogy a havi ötvenforintos tagdíj még elviselhető ebben a gazdálkodókra nem könnyű világban. Szponzorokat is keresünk. Az éves bevétel néhány ezrelékét ránkszánja az, aki látja, hogy komolyan tudunk segíteni neki információban, szolgáltatásban. A legfőbb célunk az, hogy megerősödjünk. Jelenleg hat megyében működik irodánk, de fejlesztjük ezeket, számítógépeket szeretnénk, és azt, hogy idővel valamennyi megyében tudassuk: itt vagyunk, az önök érdekeit képviseljük. Ha van erő a parasztságban, akkor lenni kell saját szövetségének a megtartására, erősítésére is. Sz. Lukács Imre Kuncsaft az FBI 9 Mióta végzi ezt a kívülállónak kissé misztikus munkát? - El sem merem mondani. 1953-ban, két évig tartó gyorsés gépírás után kerültem az Igazságügy-minisztériumba, s az akkori miniszter jelölt ki erre a feladatra. Jelenlegi posztomon húsz éve dolgozom. De azért ennyi esztendő után is azt mondom, a mi szakmánk nem megtanulhatatlan, ám idő kell arra, hogy az ember kiforrja magát. A pályán töltött több évtized csupán arra elég, hogy az ember tudja: kihez kell fordulni problémás esetekben. Nemrég például egyik főnököm egy Amerikába tartó repülőre szállt fel vízum nélkül, s nekem 9 óra alatt, a leszállás idejére kellett azt beszereznem. 9 Mit kell tudnia egy protokollfőnöknek? - Ugye nem hiszi el, ha azt mondom, hogy mindent. Az én kötelességem ismerni a vendég országának minden szokását, személyes rigolyáit, pontos programját nálunk - és persze megszervezni látogatásának minden percét, illetve annak hátterét. Ebbe beletartozik a diplomáciai fogadáson résztvevőknek adott azon tanácsom is, hogy például egy Iránból érkezett férfi nem foghat kezet egy hölggyel, ellenkező esetben hátra teszi a kezét. 9 No de bármennyire jó protokollfőnök valaki, azért minden ország szokásaiból nem készülhet fel kellően. - Igaza van, hadd mondjak erre egy példát. A második világháborúban az angol titkosszolgálat emberei beépültek a német hálózatba, mégis többen lebuktak. Hiába beszélték tökéletesen a nyelet, de nem tudtak egy apróságról. A kanalat nem a hegyével vették a szájukba, mint a németek, hanem oldalról hörpintették ki. Dr. Vámos Lászlóné neve talán a legnagyobb a szakmában. A Szegedről elszármazott Igazságügy-miniszter, dr. Vastagh Pál prookollfőnöke a közeljövőben városunk lakóival osztja meg több évtizedes tapasztalatalt, és tanítja helyes viselkedésre a vendégekkel törődő szakembereket. Előadása előtt kértük arra, hogy avassa be olvasóinkat a felső protokoll rejtelmeibe. Ráadásul a villa domború felére tekerték az ennivalót, s ez gyanússá vált. Ekkor kezdték vizsgálni a németek, hogy melyik országban használják így az evőeszközöket. 9 Mi egy protokollfőnök legfőbb erénye? - Az előbb említett - de soha el nem érhető - mindenttudás mellett a türelem és az alkalmazkodóképesség. Kérhet ugyanis a vendég bármilyen lehetetlent, soha nem szabad kategorikusan nemet mondani, még ha kérése túl is megy lehetőségeinken. A vendég érezze a jószándékot és a segítőkészséget, mert akkor mindenért megbocsát. 9 Volt már igazán nehéz helyzetben? - Nehéz helyzetben? De hisz' minden munkám ilyen! Képzelje el azt a szituációt; amikor az amerikai igazságügyi és rendőrügyi miniszter volt a vendégünk egy hétre, 14 fős kísérettel, és az FBI ügyelt rá. Már a miniszter előtt megérkeztek, mindent leellenőriztek, mindent megvizsgáltak. Mondhatni, ekkor az FBI-jal dolgoztam. Ne irigyeljen érte. V. I. P. • Lombard Ingatlan Iroda Panelparadicsom A panellakások közvéleménybeli negatív megítélése elsősorban abból fakad, hogy a feszített ütemben történt építések igénytelen kivitelezéssel, felületes munkavégzéssel párosultak. A panelek legfőbb értékcsökkentő tényezőjének a lapostetők beázását, költséges fűtésüket tartják. Ekkor még nem is beszéltünk azokról a pszichológiai tényezőkről, amit a beépítések sűrűsége, a tömegszerűség és a lakásokat magukba foglaló épülettömbök vizuális élménye okoz. Azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a panelházak élettartamát - amely 80100 évre tehető - a tartószerkezetek élettartama határozza meg, (gy nem kell attól tartanunk, hogy az épületek néhány évtizeden belül kártyavárként fognak összeomlani. A településtervez.őknek köszönhetően pedig a lakótömbökhöz szinte hiánytalanul kiépült az infrastruktúra. Teljes közművesltettség, telefonhálózat, lakóutak, parkolók ős az alapfokú ellátást hiztosttó iskolák, ABC-k, orvosi rendelők, gyógyszertárak épültek. Az épületek alatti gépkocsitárolók helyén pedig megjelentek a nonstop élelmiszerboltok, kozmetikai szalonok stb., kiszolgálni igyekezvén a környék lakóinak igényeit. Az elmúlt 3-4 év alatt a szóban forgó lakások piaci ára 50-60 százalékkal emelkedett. Mlg 1991-ben egy átlagosnak tekinthető 55-64 négyzetméteres lakás ára 1-1,1 millió forint között volt, napjainkban egy hasonló adottságú ingatlan forgalmi értéke 1,5-1,8 millió forint. Szegeden elsőként az 1960-as évek második felében Tarján, Felsőváros, Ú|szeged (Vedres, Csanádi utca stb.) városrészekben jelentek meg a felhőkarcolók, majd ezt követően épült ki az Északi városrész, Rókus és Makkosháza. Legutóbb az új-rókusl, valamint a Hargitai utcai lakótömbök kerültek kivitelezésre. Jelenleg a legforgalomképesebbek a 35 négyzetméteres garzonlakások, 1-1,2 millió forint között, földrajzi elhelyezkedéstől, szintszámtól, műszaki állapottól függően. Csökkent viszont az érdeklődés a nagyméretű 68-75 négyzetméter nagyságú lakások iránt. A magas rezsiköltségek, illetve a fizetőképes kereslet hiányában az ilyen lakások 1,8-2,2 millió forintért kelnek el. A panelárak a Hargitai utcai lakások áraiban csúcsosodnak ki, ahol az új építésnek, a zöldövezeti adottságnak köszönhetően 38-42 ezer forintot is megadnak egy négyzetméterért. Az elmúlt időszakban a bekövetkezett 50-60 százalékos áremelkedés kiváltó oka főként annak tudható be, hogy a tömeges és átlagos igényeket célzó állami beruházások leálltak, ugyanakkor Szegeden számolni kell a növekvő egyetemi hallgatóság létszámával. Férőhely hiányában (pl. a JATE 5100 hallgatójára mindössze 980 kollégiumi férőhely jut) a tehetősebb szülők gyermekük számára a tanulmányok idejére lakást vesznek, hiszen 4-5 év alatt inkább a beruházás törlesztőrészletét, semmint az albérleti dtjat fizetik ki. A diákok többsége viszont albérletbe kényszerül. legnagyobb a kereslet a főbérlő nélküli lakások iránt, ahol a kínálat 65-70 százaléka panel. A főbérlő nélküli 35 négyzetméteres, bútorozatlan, lakótelepi garzonért napjainkban 10-12 ezer forintot kérnek, a 1,5-2 szobás lakások bérleti dfja 1520 ezer forint (+ rezsi) között mozog. Amennyiben a lakás teljesen felszerelt, az alapár további 20-25 százalékkal nőhet. Az albérleti piacon jellemző bérleti díjak kialakulásában meghatározó szerep jutott azoknak a menekülteknek is, akik a délvidéki helyzet miatt érkeztek Magyarországra a letelepülés szándékával, és anyagi erejükből nem futotta még egy-egy panellakás megvételére sem. Tehát a panellakások tulajdonjogának forgalmi értékét, a kiadott lakások bérleti díjából származó tőkemegtérülést figyelembe véve, a panel mai napig jó befektetésnek minősül. Mint forgalomképes ingatlan, az infláció ellen is kellő biztonságot nyújtott és nyújthat. A tömeges méretű lakásépítéseket szolgáló beruházások újbóli megjelenése a szegedi ingatlanpiacon még várat magára. Az. önkormányzati lakásprivatizációt követően sem kerül számottevő, olcsón megvásárolt panellakás forgalomba - a volt bérlőknek mint tulajdonosoknak továbbra is lakniuk kell valahol fgy jelentősebb árletörő tényezővel a közeljövőben nem számolhatunk. Csellk Tibor irodavezető f r SZEGEDI NEMZETKÖZI VASAR NYÁRI SZAKKIÁLLÍTÁSAI 1995. JÚLIUS 5-9. Ca&fí© SZABADIDŐ, SPORT SZAKKIÁLLÍTÁS AUTÓ ÉS JÁRMŰIPARI SZAKKIÁLLÍTÁS LAKBERENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI SZAKKIÁLLÍTÁS JELENTKEZÉS: FEBRJUÁR 20-IG 6724 SZEGED, MARS TÉR TEL.: (62)471-397, 470-665 FAX: 471-325