Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1995. FEBR. 8. • A Cenzor Bróker a tőzsdéről Kamarai osztálygyűlések februárban A kamarai osztály a kamara önkormányzati működésének szervezeti formája, mely a ta­gok részére tanácskozó és egyeztető fórumként biztosítja a kamarai munkában történő aktív részvétel kereteit. A Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara szerve­zésének időszakában a Csong­rád megyében működő - tevé­kenységi kör szerint a kereske­delmi és iparkamarába tartozó - vállalkozások, gazdasági szervezetek számbavételét kö­vetően sor került a regisztrált tagok törvény szerint meghatá­rozott hét ideiglenes kamarai osztályba sorolására. Minden vállalkozás csak egy kamarai osztályba kerül besorolásra. A kamara tagja a kamarai osztálybasorolásáról való tudomásszerzéstől számf­lott 60 napon belül írásban kér­heti besorolásának megváltoz­tatását. A kamarai osztály évente legalább egyszer ülésezik, de mindenképpen össze kell hfvni a küldöttvál&sztásra. Az ágazati-szakmai sajátos­ságok alapján az egyes osztá­lyokon belül célszerű, illetve megengedett szakmai tagoza­tokat létrehozni. Ezek a tago­zatok az egyes osztályokon be­lül viszonylag nagy önállóság­gal végzik munkájukat, illetve a szakma összefogását. A megyei küldöttgyűlésbe minden kamarai osztályból mi­nimálisan hét küldött választ­ható, és az osztály gazdasági súlyának megfelelően az osz­tályban regisztrált minden megkezdett 500 fő után egy to­vábbi küldött választható. A kamarai osztályülésen a küldöttgyűlés küldötteit nyflt szavazással választják meg. Az osztály saját tevékenységének irányítására, összefogására és koordinálására elnökséget vá­laszt, melynek működését az osztály tagjai által választott osztályelnök irányítja. A Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara szerve­zésének időszakában a kamarai törvény alapján létrehozott hét ideiglenes kamarai osztály he­lyett - az egyes osztályok tag­létszámában mutatkozó arány­talanságok kiküszöbölése, va­lamint az egyes szakágazatok önállóbb képviseletének bizto­sítása érdekében - a CSMKIK alapszabálya 12 kamarai osz­tály létrehozását teszi lehetővé. Ezen kamarai osztályok a kö­vetkezők: Ipar és ipari szolgál­tatás; Élelmiszeripar; Könnyű­ipar; Kereskedelem; Vendéglá­tás, idegenforgalom, szálloda­ipar; Banki, biztosítóintézeti és általános pénzpiaci szolgálta­tások; Építőipar és építőipari szolgáltatás: Közlekedés és szállítás, hírközlés; Közszol­gáltatások, közüzemek; Ingat­lanhasznosítás és kezelés, gaz­dasági tevékenységet segítő szolgáltatás; Oktatási, kultu­rális és egészségügyi szolgálta­tások; Egyéb szolgáltatások. A kamarai osztályok számá­nak bővülése ás átrendeződése következtében az egyes osztá­lyokban a küldöttek létszáma változott. Az alakuló küldött­közgyűlés előtt megválasztott küldöttek továbbra is tisztsé­gükben maradnak, a fenn­maradó helyekre a februári osztályüléseken kerül sor a küldöttek megválasztására. Örülnénk, ha nagy aktivitás kísérné az osztályok megala­kítását, működését, hiszen csak ezáltal valósulhat meg a gaz­dasági önkormányzat, csak így lesz lehetséges, hogy kama­ránk a gazdaság valamennyi szereplője nevében legyen ké­pes fellépni a gazdaság érdeké­ben, országos és helyi szinten egyaránt. Kérjük, hogy tevékenyen vegyen részt a megalakult gaz­dasági önkormányzat munkájá­ban, hiszen a CSMKIK tevé­kenysége csak a vállalkozók közreműködésével válhat tel­jessé. Reklám szakmai nap A napjainkban egyre éle­sedő piaci verseny a vállal­kozások marketingtevékenysé­gének dinamikus fejlődését idézte elő. Minden cég számára fontos a marketingkommunikációs elemek ismerete, eszközeinek megfelelő alkalmazása. A Szegedi Vásár és Piac­igazgatóság a marketingkom­munikáció eszközeit alkalmazó vagy alkalmazni kívánó gaz­dálkodó szervezetek részére le­hetőséget kiván biztosítani a dél-magyarországi régióban működő reklámügynökségek, médiák, reklámeszköz-tulajdo­nosok, reklámvállalkozások, stúdiók, nyomdák megismeré­sére. Az immár másodízben 1995. február 22-23-a között Szegeden megrendezésre ke­rülő, hagyományteremtő Rek­lám-MIX Szakkiállítás váloga­tási lehetőséget kfnál a cégek számára a reklámtevékenysé­get folytató vállalkozások kö­zötti eligazodáshoz, a partner­választáshoz. A kiállítással párhuzamosan a Dél-magyarországi Kereske­delmi és Iparkamara a Magyar Reklámszövetséggel közös sz.ervez.ésben február 22-én Reklám Szakmai Napot tart. A Reklám Szakmai Nap ke­retében dr. Kardos Lea kandi­dátus, a Magyar Reklámszö­vetség Etikai Bizottságának megbízott elnöke a reklámetika mai problematikájáról tart elő­adást, Hargitai Gábor, a Szon­da Ipsos Média-. Vélemény- és Piackutató Kft. programigaz­gatója „Óriásplakát és közön­sége" cfmmel elemzi az óriás­plakátok hatását, Somlói Zsolt, a Partners/J. Walter Thompson médiaigazgatója a médiumok kreatív használatával ismerteti meg a résztvevőket, dr. Cser­mák Zoltán, a Duna TV Rt. ke­reskedelmi irodájának vezetője a Duna Televízió reklámpiacra történő bevezetésének folya­matába enged betekintést. A kiállítással kapcsolatban bővebb információ a Szegedi Vásár és Piacigazgatóságnál a 62/470-665-ös telefonon Se­bők Zitától, a szakmai nappal kapcsolatban a DmKIK-nál a 62/321-512-es telefonon kér­hető. Megállt Ugyanebbe a helyzetbe ke­rült az Égis 1810 forintos mini­mumárával, pedig a cég kitűnő piaci eredményei nem indokol­nak ilyen alacsony szintet. A sorba harmadikként a Príma­gáz iratkozott fel 1820 forintos árával, miközben az éves jelen­tésük szerint 956 milliós ered­ménnyel megduplázták az 1994-es üzleti évre kitűzött célt. Hasonló módon minimu­mát érte el a Glóbus 1400-as, a Balaton Füszért 6350 forintos, a Soproni Sör 1900 és a Mart­fűi Sör 2000 forintos árával. Szerdán viszont az index 20 pontos emelkedést mutatott, ami az árfolyamok stabilizáló­dását jelentette. Ez a tendencia jellemezte a hét két utolsó nap­ját is, és fgy egy kis nyugalom ült rá a tózsdeparkettre. Sajnos az ismert belpolitikai esemé­nyek tükrében ez akár vihar előtti csend is lehet, mivel a je­lenlegi abszurd helyzet nem sokáig tartható. Pénzügymi­niszter és jegybanki elnök hiá­nyában ugyanis a kormányzati és monetáris politika személyi garanciái sincsenek meg, a gazdaságiakról nem beszélve. Egy külföldi tőkés vagy befek­tetési alap nem fog olyan or­szágba pénzt vinni, ahol nincs általa ismert és elismert vezető ezen posztok élén. Jelenlegi is­mereteink szerint a kormányfő még nem nevezett meg konk­rétan olyan személyeket, akik szóba jöhetnek megfelelő alter­natívaként. A kárpótlási jegy ára is kö­vette a részvények mozgását. A hét eleji 350 forintos ár szer­dára 320 forintra esett vissza, viszont jelentősen megnöveke­a bessz A magyar kisbefek­tetők Igencsak vegyes érzelmekkel fogadhat­ták a Budapesti Érték­tőzsde elmúlt heti tel­jesítményét. Az előző heti zuhanás a múlt héten megállni látszott, és stagnálásba ment át. A tőzsdeindex hét­fői 70 pontos esése keddre 24-re mérsék­lődött. Ez viszont ele­gendő volt, hogy a Fo­tex 180 forintos mini­mumárával az eddigi tőzsdei szereplésének abszolút mélypontját érje el. dett a forgalom, így 75 millió­nyit adtak el belőle. Péntekre visszakúszott az ár a lassan jó­nak neve/.hetó 360 forintra, de ekkor a megcsappant érdeklő­dés mellett már csak kevesebb mint 10 milliónyit forgalmaz­tak. És most néhány szóban a tőzsdén kfvüli kereskedelem­ben résztvevő papírokról. A befektetők itt is kivárásra ren­dezkedtek be, a meghirdetett árfolyamokról érdeklődve sok­szor kiderül, hogy már nem ér­vényesek, vagy a papírból je­lentős mennyiséget vásárolni nincs bátorságuk a brókercé­geknek. Altalánosságban el­mondható, hogy szinte minden részvény árfolyama esett, legnagyobbat talán a Chinoin, mivel a hét eleji 400 forint felett ajánlók hét végére már csak 350-es szint körül hir­dettek. Nagy Ferenc • Lombard Ingatlaniroda: Két részre szakadt az ország A munkaadók nem látnak elégséges indokot arra, hogy a kormány felmondja a társadal­mi-gazdasági megállapodás eddigi előkészítését. A meg­kezdett tárgyalások folytatha­tók, már csak azért is, mert az ez évi költségvetésben létre­jött megállapodás is ezekbe a keretekbe illeszkedik. Minder­ről Horváth Gábor, az Érdek­egyeztető Tanács munkaadói oldalának elnöke fejtette ki véleményét a múlt héten, azt követően, hogy a kormány ki­nyilvánította: eredeti tartalmá­ban nem lát esélyt a megálla­podás megkötésére. Munkaadók Horváth Gábor szerint el­képzelhető, hogy a kormány­program végrehajtásában vál­toztatásokra lesz szükség. Ezek azonban a tervezett megállapo­dás kereteibe illeszthetők, az egyezmény rendelkezik olyan formulával, hogy kezelni tudja az ilyen eseteket. A munka­adók számára lényeges, hogy a kiemelt kérdésekben megálla­podás szülessen, mégpedig Olyan egyezmény, amely szá­monkérhető. Eddig az Érdek­egyeztető Tanács szakértői bi­zottságaiban folyt a mélyreható munka. Ez alapján látszik, hogy az eredeti kérdésekben megköthető a megállapodás. Kifejtette: a kormány gazda­ságpolitikai programjáról már az eddigi megbeszélések során kiderült, hogy a tervezett stabi­lizációs intézkedések megle­hetősen kidolgozottak, a mo­dernizációt, az élénkítést szol­gáló eszközök alkalmazására vonatkozók viszont nem. A tárgyalások során ezeket is tisztázni kellene, éppen ezért lényeges, hogy a megbeszé­lések a már megkezdett formá­ban, keretek között folytatód­janak. Tartalékok A kormány az idei költségve­tés 19,1 milliárd forintos tarta­lékából 8 milliárd forint fel­használását zárolta. A többi pénz sorsáról már korábban született döntés, fgy a restrikciós intéz­kedés azokat az. összegeket nem érintette - minderről Bathó Fe­renc, a Pénzügyminisztérium fő­os/.lály ve/etóje tájékoztatta az. MTI-t a múlt héten. Elmondta, hogy az. intézkedést az ország meglehetősen nehéz pénzügyi helyzete tette szükségessé. A kormány mindent megtesz azért, hogy a költségvetési költekezést csökkentse. Ennek része a költ­ségvetési tartalékok egy részé­nek befagyasztása. Ez azt jelenti, hogy a tárcák a befagyasztott nyolcmilliárd forintos tartalékra alapozva nem hozhatnak sem­milyen döntést. Az intézkedés természetesen nem vonatkozik a parlamentre. Amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja azt a formálódóban lévő elképzelést, miszerint tárca nélküli minisz­ternek kellene irányítani Ma­gyarországon a privatizációt, úgy az ehhez, szükséges forrásokat valószínűleg a befagyasztott költségvetési tartalékból bizto­sítják. A befektetések ingatlanok­hoz is kötődnek. A felfutó ke­resletet mi sem jellemzi job­ban, mint az, hogy nem egy nyugati határszélen fekvő vá­rosunk földhivatalában már a német nyelv tűnik első hallásra a hivatalosnak. A nyugati or­szágrészben az ingatlanok iránt megmutatkozó kereslet magá­val vonta - a települések kíná­latának függvényében - az adásvételi árak emelkedését, amelyek nagyságrendekkel magasabb értékeket mutatnak a keleti régiók árainál. Szeged földrajzi elhelyezke­désénél fogva a Dunától kelet­re, a déli szomszédunkban zaj­ló háborús események közvet­len közelében fekszik. Talán ezért meghökkentő, hogy pél­dául az itt épült, tömeges lak­hatást biztosító panellakások áraival vidéki szinten csak a győri, soproni, szombathelyi, kőszegi, székesfehérvári, illet­ve a Budapest vonzáskörzetébe tartozó szentendrei, illetve bu­daörsi lakások vételárai veszik fel a versenyt. A hagyományos, illetve tég­lablokkos technológiával épült lakások a fentebb említett pa­nellakásoknál még kelendőb­bek és a lakásokhoz megépített gépkocsitárolók piaci árát sem térítette el semmi a folyamatos és biztos emelkedéstől. A lakóházak iránt a korábbi helyzethez hasonlóan napja­inkban is élénk az érdeklődés, ezért a néhány évvel ezelőtti ingatlanárakhoz képest ezen a piacon is folyamatos áremelke­dés tapasztalható. Altalános­ságban megfigyelhető azon­ban, az egyes városrészek kö­zötti árkiegyenlítődés. Termé­szetes, hogy a városnak vannak Magyarország az utazó állampolgár szá­mára szemmel látható­lag két részre szakadt, egyrészt a Dunától nyugatra, másrészt ke­letre elterülő ország­részre. Úgy tűnik, az óvatos külföldi töke sokkal biztonságo­sabbnak tartja a ter­mészetes földrajzi, semmint az ország ke­led, közigazgatási ha­tárát, ami megmutat­kozik a nyugati ország­részek beruházásainak növekedésében. kiemeltebb és frckventáltabb részei, de a városrészek kö­zötti. korábban ugrásszerű ár­beli különbségek napjainkra csökkenőben vannak. Az építési telkek Szeged in­gatlanforgalmában külön emlí­tést igényelnek. A folyama­tosan növekvő kereslettel szemben a kínálat erősen kor­látozott. Az utóbbi félévben rögzített adásvételek kapcsán Szeged Belvárosában a koráb­ban kialakult forgalmi értéke­ket magasan túlszárnyaló áron kellek el beépíthető földterüle­tek. A termelő vállalatok átala­kítását és privatizációját, majd sok esetben felszámolását, végelszámolását követően ipari létesítmények és telephelyek jelentek meg a szegedi ingat­lanpiacon változó árakon, nö­vekvő kereslet mellett. Érde­kes, hogy egy-egy frckventál­tabb ipari, kereskedelmi öve­zetben a beépíthető, összköz­műves földterületek vételárai fajlagosan megközelítették az újszegedi, zöld- és lakóövezeti telekárakat. Az. irodaépületek piacán az utóbbi két-három évben beru­házásra nem került sor. Az 1990-es években megszaporo­dott új vállalkozások irodaigé­nyét a meglévő kínálat jól kie­légíti, amit alátámaszt az a tény, hogy a bérleti díjakban nem következett be számottevő áremelkedés. Ugyanakkor szá­mos szervezet kfvánja értékesí­teni belvárosi irodaépületét, de a jelenlegi keresleti viszonyok mellett, úgy tűnik, nem éri meg túladni az ingatlan tulajdonjo­gán. A mezőgazdaság jelenlegi állapotának és a kárpótlásnak „köszönhetően" a Szegedet övező termőföldek piaca nem alakult ki még igazán. A zárt­kerti ingatlanoknál a forgalom­ban általánosan a stagnálás, te­rületenként fokozott visszaesés tapasztalható, amely kihat azok adásvételi árára is. A dióhéjban felvázolt ten­denciák részletesebb áttekin­tést igényelnek a jövőbeni in­gatlanpiaci változások prog­nosztizálásához. Ehhez kfván segítséget nyújtani a Lombard Vagyonkezelő Kft. Ingatlan Irodája, havonta megjelenő elemzéssel. Ez az ingatlanpiaci körkép a fentiekben érintett témákat kf­vánja körbejárni konkrét ada­tok és számok tükrében. segít­ve önöket fontosabb ingatlan­befektetésük mérlegelésében. Csellk Tibor irodavezető MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok pénznem vételi árfolyam közép i egységre. eladási forintban angol font 172.67 174.41 176,15 ausztrál dollár 83,44 84,24 85,04 belga és luxTrank) 100) 351,87 355.33 358,79 dán korona 18.37 1835 18,73 finn márka 23,41 23,64 2337 francia frank 20.89 21,10 2131 görög drachma (100) 46,39 4635 4731 holland forint 64.63 65.26 6539 ir font 170,93 172.66 17439 japán yen (l(NI) 111,13 11233 11333 kanadai dollár 78,98 79,77 80,56 kuvaiti dinár 369,98 373,60 37732 német márka 72,43 73.14 7335 norvég korona 16.54 16.70 1636 olasz lira (IIKND 68.60 69,30 70.00 osztrák schilling 10.29 10.39 10,49 portugál escudo (IINI) 70,08 70,78 71,48 spanyol peseta 1100) 83,31 84.17 85,03 svájci frank 85,47 8632 87,17 svéd korona 14.80 14,95 15,10 USA dollár 110.71 111,78 11235 ECU (Közös Piac) 136,52 13738 13934 \y. 1%-ot szerkesztette: kovács andrás

Next

/
Oldalképek
Tartalom