Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

SZERDA, 1995. FEBR. 8. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. r az Értékpapírtörvény /\ értelmében a bróker­cégek jelentési kötelezett­séggel tartoznak a tőzsdén kívüli piacon (OTC) meg­kötött üzleteikről. Ez a tör­vény a jelenlegi adatok alapján 71 ÁÉTF által enge­délyezett brókercéget érint, melyek közül 51 cég tagja a Budapesti Érték­tőzsdének. A tőzsdén kívüli értékpapír-üzletekre vo­natkozó pontos és rend­szerezett ínformációk iránti igény már több éve fel­merült. Régi törekvés megvaló­sításához érkezett el a Bu­dapesti Értéktőzsde a sza­bályzat bevezetésével. A jelentések begyűjtéséhez és feldolgozásához 1994 novemberében ügyviteli utasítást adott ki a Tőzsde, amelyben az adatfeldolgo­zás technikai és tartalmi részleteit határozta meg. Az érintett brókercégek felhatalmazott képviselői minden kedden délelőtt — vidékről érkezők esetében minden hétfőn délután — előzetesen beosztott foga­dási rend alapján szemé­lyesen adják le az előző hétre vonatkozó forgalmi jelentésüket a Budapesti Értéktőzsde kijelölt munka­társainak. A jelentéseket floppy-lemezen - melynek vírusvédettsége alapvető szempont - kéri a Tőzsde. A számításokhoz és formá­tumhoz speciális szoftvert fejlesztett ki. és adott át szerződés keretében az érdekelt cégek számára a Tőzsdetitkárság. A jövőben a fkrppyiemezes megoldá­son túl a modemes adatát­vitelt is szeretnék beve­zetni az adatgyűjtésben. Az értékpapírok, me­lyekből a Tőzsdén levő pa­pírokkal együtt jelenleg mintegy 340 féle került megkülönböztetésre, két csoportba oszthatók: a i papírokra gyorsabb forgású heti, míg a ritkábban ke­reskedett értékpapírokra havi jelentési kötelezettség vonatkozik. Kötvények esetében minden papír a heti jelentési kategóriába tartozik. Az értékpapírok listájának aktualizálását úgy oldották meg hogy a minden hónap 20-ig forga­lomba hozott értékpapí­rokra a következő hónap I­jétől kefl jelentést készíteni. A heti jelentéseknek tar­talmazniuk kell az azonnali kötéseket, miután a telje­sítés két héten belül meg történt. Az opciós és ha­táridős üzletek jelentése havonta szükséges csak. Az adatszolgáltatás kereté­Tőzsdén kívül ben az adatszolgáltató pa­píronkénti bontásban kö­teles feltüntetni a heti átla­gárat, a minimum- és ma­ximumárat. valamint a ke­reskedés volumenét. A vidéki hálózattal rendelke­ző cégek összesített háló­zati adatokat hoznak a Tőzsdére, az egyes fiókok nem keresik fel egyenként a Budapesti Értéktőzsde megbízott munkatársait. A Tőzsde természetesen titkosan kezeli az összes beérkezett egyedi jelen lést. Ezen túlmenően arra is lehetőség nyílik, hogy a brókercégek úgynevezeti zárt letétet adjanak át. ha nem kívánják felfedni kilé­tüket. A Budapesti Érték tőzsde papíronként! bont ásban dolgozza fd az ada­tokat. piára átlagárat, mini mum- és maximumárat, valamint volument számol­va az adott hét jt tjelentéseibe^ • Szeged gazdasági alpolgármestere: „Pénzügyi fegyelem mindenekelőtt" Básthy Gábor: Fotóriporterként is dolgoztam. (Fotó: Révész Róbert) Básthy Gábor 18 évesen, 1976-ban lépett ki a Radnóti Miklós Gimnázium kapuján, s ugyanennyi esztendő múlva gazdasági alpolgármesterként lépett be a szegedi városházá­ra. A gimnazistaként is realista (matematika-fizika tagozatos) fiatalember a politikában is az egyértelmű fogalmazás híve maradt. Nem csoda, ha híre mindig megelőzte, így volt ez már a négyéves önkormányzati képviselői, illetve városfejlesz­tési és -üzemeltetési bizottsági működése időszakában is, de különösen most, hogy a városi gazdasági és pénzügyek első embere lett. Végre valaki, aki ért is hozzá, mondják politiku­sok és választók, a város ol­dalán az előny. • Mindig nagy önbizalom­mal szólt a közgyűlés gaz­dasági vitáiba. Hol folytatta előtanulmányait? - A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Ka­rán. Később, a diploma után az Energiagazdálkodási Intézet szegedi kirendeltségén dolgoz­tam tervezőmérnökként, az épület- és a hóerógépészet ha­tárterületein mozogtam. Min­dig is érdekeltek a nagy ener­getikai rendszerek, a gőzmoz­donytól a rakétáig. Munkahe­lyem nem feledkezett meg a továbbképzésemről: '83-ban ipari vezetőképzőt végetem, '86-ban a BME-n energetikai szakmérnöki oklevelet sze­reztem. • A szakmával hamarosan egyenrangúvá váll a po­litika is. - Az egyetemi KlSZ-szer­vezetben középszintű vezető voltam. De részt vettem a kari KISZ-bizottság - némelykor betiltott - lapjának szerkeszté­sében is, és dolgoztam - fotóri­porterként — a műegyetemi pártbizottság hetilapjának, a Jövő Mérnökének is. 9 A bedolgozást mikor kö­vette a belépés? - A diploma évében lettem az MSZMP tagja. De még itt is továbbtanultam, a Marxizmus­Leninizmus Esti Egyetem poli­tikai gazdaságtan-vezetési is­meretek tagozatán. Akkoriban azt mondtuk, aki képezni akar­ja magát ide jár, aki nem, az a munkásmozgalom-történetre. Megjegyzem, több - ma párt­állását tekintve is - keresztény ember iratkozott be ez utób­bira. 9 Hamarosan beköszöntött azonban a reform és a for­dulat két éve. - 1988-ban a városi pártbi­zottság tagja lettem, és szóvi­vője az ott kisebbségben lévő reformer csoportnak. Később az MSZP egyik szegedi szer­vezője voltam, jelenleg is tagja a párt városi elnökségének. 9 Úgy tudjuk, ön a ke­ménykezű, restrikciós pénz­ügypolitika híve. - A pénzügyi fegyelemtől függ a város sorsa. Egyetértet: tem a Békesi-féle költségvetési politikával. Az államháztartási reformhoz kell igazítani a városi gazdálkodást. Vonatko­zik ez elsősorban az intézmé­nyekre, amelyek a költségve­tési kiadások kétharmadát vi­szik el. A működési bevételek pedig 300 millió forinttal ma­radnak alatta a működési ki­adásoknak. A hiányt vagyon­hasznosításból, keményebben fogalmazva a városi vagyon feléléséből lehetne finanszíroz­ni. Ezt nem engedhetjük meg. 9 A városi büdzsében be­indítják a fűnyírót, tehát mindenből vágnak egy ke­veset, vagy pedig generális költségvetési reformra ké­szülnek? - Költségvetési reformnak két összetevője van, egy tech­nológiai és egy politikai. Né­hány szót az előbbiről. Lé­nyege a közkiadások közpon­tosított kezelése és ellenőrzése. Megszűnnek az intézményi számlák és keretek. Hitelke­retek lesznek. A központi kincstári pénzintézet fizet a jó­váhagyott kötelezettségvállalá­sokra. Ez több mint 200 mil­liárd forint forgóalap-hitel csökkenést jelent. Ezentúl nem az állam veszi fel a pénzt az MNB-től, s adja tovább az ön­kormányzatoknak, intézmé­nyeknek. Es nem az állam viseli a tőketörlesztés és a ka­matfizetés terheit. Mindez per­sze nem vonatkozik az önkor­mányzatok, intézmények saját bevételeire. A pénzügyi modell lényege: amilyen viszonyrend­szer kiépül az állam és az ön­kormányzatok Jcözött, ugyan­olyan lesz helyben az egyes önkormányzatok és intézmé­nyeik viszonya. Utóbbiak pénzügyi önállósága csorbul. A szigorúságra szükség van. '96 január elsején csatlakozni kívánunk az államháztartási re­formhoz. 9 A reformnak milyen po­litikai vonatkozása van? - Szeged városa támogat­hatja például a néptáncfesz­tivált, de nem teszi meg ugyan­ezt annak egész éves admi­nisztrációjával. Világossá kell tenni, mit finanszíroz tartósan az állam, mit az önkormányzat, mit a civil szféra. ó.|. nak, s egyszerűen képtelenek vagyunk az ilyen alakokat ki­szorítani a szakmából, vagy legalábbis a tisztességes sze­mélyszállításra rábírni. Bárki kiválthatja a vállalkozói enge­délyt és ennek birtokában ta­xizhat. A nagy társaságok ter­mészetesen vigyáznak jó­hírükre, s ha például nálunk, a Volán Taxinál néhány utas jo­gosan panaszkodik, a szerző­dését megszüntetjük és azonnal levetetjük az illető kocsijáról a cég matricáját. Talán mondanunk sem kell, hogy nem minden független ta­xis viselkedik hiéna módjára, azonban Bobkó Attila és a vele lévő Orcsik István taxis né­hány jótanáccsal is szolgált. Ma már minden taxisnak kö­telező a tarifatáblázatot kira­gasztani a jobb hátsó ajtó üve­gére, így beszállás előtt min­denki meggyőződhet arról, hogy mennyire forog veszély­ben a pénztárcája. Az utasok a drosztokon ma már bármelyik kocsiba beszállhatnak, az első autónak azonban kötelező el­vinni az utast - akár 300 mé­terre is. A taxiban pedig érde­mes bekapcsoltatni az órát, nemcsak a szabályok miatt, ha­nem mert így elkerülhetők fizetéskor a viták. Egyöntetűen állítják egyéb­ként, hogy a legbiztonságosabb módszer taxit telefonon hívni, még az utcán való leintésnél is jobb. A hívásnak nyoma ma­rad, tehát a fuvar letagad­hatatlan, az pedig csak hab a tortán, hogy az (gy kiállt ko­csik olcsóbb tarifával közle­kednek. T. V. | • HitelkArtyAra fel! R!a|t a Korzó Trióban A Kárász utcai Korzó Trió­ban a múlt hét közepe óta készpénz nélkül, kártyával fi­zethet az. aki halad a korral. Az OTP Bank Rt. Csongrád Mégyei Igazgatóságának rábe­szélésére Szegeden ez az üzlet „fizeti meg" a tanulópénzt, vagyis itt fogadják el első me­netben az OTP, márciustól pe­dig más bankok kártyáit. Az ügymenet lényege, hogy akinek az OTP-nél folyószám­labetétje van, az válthat kártyát is. Ezt a mágnescsíkos lapocs­kát azonban eddig csak a pénz­atomatánál lehetett felhasz­nálni. Vásárolni, mint ahogy azt minden fejlett civilizáció­ban szokás, még csak kevés helyen lehet vele. A Korzó Triónál való alkalmazásban rá­adásul az a pláne, hogy elek­tronikus kártyaelfogadó kisgép áll a pénztáros és a vásárlók rendelkezésére. A vevő behe­lyezi a kártyáját a megfelelő helyre, beüti a titkos négy­számjegyű kódot. Ennek kö­vetkeztében kapcsolat terem­tődik a központi számítógép­pel, amely azonnyomban jelzi, lopott-e a kártya, avagy „csak" pénzfedezet nincs mögötte, magyarul: azonosítja a tulajdo­nost. Amennyiben minden rendben, a gép leemeli a kívánt összeget, és ezzel megtörtént a vásárlás. Beszéltünk dr. Csíkos Györggyel, a Kárász Trió ve­zetőjével, többek között arról. Fotó: Révész Róbert hogy ő miért is ilyen rugalmas. Az üzletember elmondta, a kártyarendszeré a jövő, s ha valahol el kell kezdeni a be­vezetését, akkor az a Kárász utca. De azt is megjegyezte: egyelőre még nem tolonganak azok a vásárlók, akik kártyával szeretnének fizetni. Kopasz László, az OTP Csongrád Megyei Igazgatósá­gának csoportvezetője pedig arról tájékoztatott, hogy renge­tegen szeretnének belépni a kár­tyatulajdonosok csapatába. Inkább az a gond, hogy a kereskedők kevésbé lelkesek, jobban szeretik a készpénzt. Ezért bír különös jelentőség­gel, hogy a Korzó Trió példáját követve újabb 7 üzlettel készí­tenek elő megállapodást az OTP tulajdonában lévő kártya­elfogadó automaták bérléséről. Ezeket a masinákat ugyanis nem ingyen kapják az üzletek, hanem havi bérleti dfjat kell értük fizetni... F. IC • Taxizni rizikós? Óvatosan és olcsóbban Cseadélet a drouton. Sok taxi egy sofhan. (Fotó: Gyenes Kálmán) Azt már a Szomszédok jó öreg Taki bácsija is megmond­ta, hogy miféle taxishiénák les­nek az emberre Budapesten, mondjuk a ferihegyi repülőté­ren. Nem kell azonban irigy­kedni a budapesti népekre, hi­szen itt a Tisza-parton nekünk is megvannak a magunk ta­xishiénái. Éppen azért kereste fel szerkesztőségünket Bobkó Attila, a Csongrád megyei Ta­xiskamara elnöke, hogy segít­sen tippeket adni. miként ke­rülhetjük el ezeket a „ra­gadozókat". A taxishiéna szót ma már nem kell túlzottan meg magva iázni. A Budapestről Szegedre érkező jámbor várospolgár pél­dául a szakadó esőben beül a Nagyállomás előtti taxi-kígyó első kocsijába, melyen történe­tesen egyetlen társaság matri­cája sem virít. Tarjánba meg­érkezve azután döbbenten fizet, hiszen az óra szerint töb­be került Szegeden Alsóváros­ról Felsővárosra furíkzáni, mint a fővárosból hazajönni. Bobkó Attila azonban tud ciff­rább eseteket is: - Elképesztő összeget kért az egyik taxis utasától, miután az állomásról Röszkére vitte. Az utas kifogásolta a dijat. majd rutinosan számlát kért. Nem sokra mentünk azonban ezzel, hiszen miután bemutatta nekünk a számlát, kiderült, hogy azon hamis a név, hamis a cím, hamis az adószám. Vagy egy másik eset, a Délma­gyarországban is megírták amikor a vasútállomáson álló taxi mellett ott állt a szakadó esőben egy utas, nem tette le a bőröndjét, s várta, hogy ki­nyissa a kocsi ajtaját a sofőr. Ő azonban ehelyett letekerte az ablakot, kiszólt: „Nyisd ki az ajtót, sutty be a csomagot, az­tán gyerünk!" Több hasonló esete is volt ennek a kollégá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom