Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

Hivatali tévhiteink S zolgálunk és védünk - díszlik a jelmondat a rend­őrségi autók oldalán. Főképp az első része szimpa­tikus számomra, nem mintha nem szorulna olykor vé­delemre az esendő állampolgár. Év eleje tájt mintha a szokottnál is többet kerülnénk kapcsolatba a hivata­lokkal: adóíveken valljuk be jövedelmünket, számadást készítünk a társadalombiztosításnak, nyilatkozunk a he­lyi adóról, s még a távfűtőműveknek is jeleznünk kell, átalányban szeretnénk-e fizetni, vagy sem. A polgár lassan már azt is csak üggyel-bajjal képes számon tartani, hány hivatalnak, miféle számadással tartozik. A hivatalok ahelyett hogy csökkennének, osz­tódással szaporodnak - s többségükben hamar elfe­lejtik, hogy szolgálatra hívták őket életre. A vállalkozók Magyarországát álmodjuk, miközben a bürokrácia darálómalmaiban őrlődik a tisztességes polgár. Egy tanárember jött be hozzám a napokban, igazát kereste volna az újságnál, de csak a kételyeit sikerült szapo­rítani. Természetes, hogy a hivatalokkal volt gondja: há­rom év alatt egy sor nem sok, annyit nem írtak neki, most meg kiróttak rá közel hetvenezer forint adósságot - szerinte tévesen. Igazát keresi, hadakozik, s szívem­ből egyetértettem vele. Csak hát... Marad az örök érvényű törvény, a jog nem ismerete senkit sem mentesít a következmények alól. Márpedig százával, ezrével csapódnak be tisztességes vállalkozók, mert nem tudják, melyik hiva­talnak, mikor, mit kell bevallani. Ismerősöm befizette ugyan a helyi adót, csak éppen a mellette szereplő be­vallást felejtette el beadni - a hivatal meg is dorgálta érte: egy ötezer forintos csekkel. Na ná, hogy a nagy­menők tudják, mikor mit kell bevallani és mit elhall­gatni. Őket nem is tudják megbüntetni... A szolgáló hivatal persze nem azzal kezdi, hogy büntet. Először inkább figyelmeztetni illene: tévedett a polgár. Ráadásul, milyen egyszerű lenne egy papírt minden kezdő vállalkozó kezébe nyomni - ez és ez a kötelessége, eddig és eddig kell bejelentkeznie a hivataloknál. Egy ilyen nyomtatvány ára talán öt-hat forint. Hivatali tévhit csak, hogy nem érné meg az energiát. ( (TF^tM Q/?* 1 y • Magyar—német forgalom Tízmilliárd marka A magyar külkereskedelmi forgalom negyede bonyolódik a németekkel. 1994-ben meg­közelítően 20 százalékkal nőtt az ide irányuló magyar export és több mint húsz százalékkal bővült a magyar import. Bár a második fél évben gyorsabban nőtt az export, mint az import, a kereskedelmi mérleg a két ország viszonylatában várha­tóan 7-800 millió márka ma­gyar hiányt fog mutatni. Bazsó Csaba rendkívül ör­vendetesnek mondta, hogy a magyar export ilyen mérték­ben tudott növekedni ezen a rendkívül magas igényeket támasztó piacon. Elmondta, hogy a gépipari termékek ará­nya évek óta 10 százalék körül mozog, az élelmiszergazasági export az előző év visszaesése után 16 százalékos részesedés körül stabilizálódik. Jelentős tételt tesznek ki a villamosipari berendezések és a járműipari beszállítások. Még mindig fon­tos a szerepük az export majd­nem 30 százalékát kitevő tex­til-, bőr- és gépipari bérmun­káknak, amelyek segítik ugyan a magyar vállalatokat a túlé­lésben, de nem juttatnak fej­lesztést, továbblépést biztosító hasznot. Az áruforgalom mellett a pénzügyi kapcsolatok is kulcs­fontosságúak Magyarország számára, s ennek legújabb bi­zonyítéka. hogy Horn Gyula miniszterelnök decemberi müncheni és bonni látogatásán egy egymilliárd márkás hitel­csomag lehetősége körvona­lazódott - nyilatkozta a kiren­deltség vezetője. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években végrehajtott magyarországi külföldi befektetések egyötöde német cégektől származik, s a nagyvállalatok mellett a kis és közepes üzemek is egyre na­gyobb érdeklődést mutatnak Magyarország iránt. Az 1995­ben várható magyarországi privatizációkat a német bankok és cégek újabb befektetési le­hetőségeknek tekinthetik. Államközi egyezmény alap­ján 1994-ben németországi Az előző évi átme­neti visszaesés után 1994-ben ismét dina­mikusan fejlődött a magyar-német gazda­sági együttműködés, és a kereskedelmi for­galom a jelek szerint majdnem eléri a 10 milliárd márkás rekord nagyságú összeget ­nyilatkozta a múlt hé­ten az MTI-nek Bazsó • Csaba, a kölni magyar kereskedelmi kiren­deltség vezetője. Ki­fejtette, hogy a forga­lom jelentős növeke­dése révén Németor­szág tovább erősítette első helyét Magyaror­szág külgazdasági partnerei között. munkahelyeken 12 870 ma­gyar dolgozó vállalhatott munkát vállalkozási szerző­dések keretében. Ebből a hatezer fős építőipari keretre vonatkozó szerződés hatálya az év végén lejár, és a jelek sze­rint ezt nem sikerül meg­hosszabbítani. Ha ez bizonyos­sággá válik, magyar részről szeretnék felhasználni a külön­böző kontingenseknek az el­múlt időszakban betöltetlen hányadait, s szeretnék megnö­velni a jelenleg kétezer fős vendég-munkavállalói keretet, amelynek alapján a magyar dolgozók egyénenként szer­ződhetnek németországi mun­kákra. Bazsó Csaba értékelése szerint nagyon nagy eredmény lenne, ha a kényszerűen szük­séges magyarországi pénzügyi restrikciós politika ellenére jövőre sikerülne megismételni az idei forgalmat. Rámutatott, hogy elsősorban a marketing területén kell nagyon sokat tenni e rendkívül minőség­igényes piac megtartása érde­kében és a kereskedés szűkös anyagi lehetőségeit a legfon­tosabb piacokra, így a megha­tározó szerepet játszó Német­országra kell koncentrálni. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Nem messze a kopáncsi csárdától • Nem ritka, a túlóra, de megfizetik Istállóba vitt komposzt Egy pesti kertépítő végezte a parkosítást. Még nincs vége A vásárhelyi úton járók, a kopáncsi csárdától nem mesz­szire, átellenben, a bekötőút végén évek óta körülbelül ugyanazt az épületegyüttest láthatják. A tartalom, netán az elnevezés azonban sűrűn vál­tozott. Az egyik vásárhelyi téesz tehenészeti telepe volt itt eredetileg, majd az állatállo­mány felszámolását követően a Kertész, majd a Makán és Tár­sa Kft. próbálkozott a létesít­mények hasznosításával. A gombatermesztésről és konzer­válásról lapunkban is szóltunk. Aztán beesejt a nagygerenda, de szeptembertől ismét akadt új gazda. Az azóta elvégzett felújítási és tereprendezési munkák láttán úgy tűnik, hogy az országos hálózattal rendel­kező, kerecsendi központú Korona Gombaipari Egyesülés tartósan szeretne itt megra­gadni. Kállai Vince, a nemrégiben beindított hódmezővásárhelyi telep vezetője csizmában és munkaruhában fogadott ben­nünket. Míg végigjártuk a helyszíneket, addig is akadt intézni valója bőven. Az alig több mint kéttucatnyi embert foglakoztató kis cégnél nem dívik a kisfőnök, nagyfőnök megkülönböztetés. A kom­posztkészítés rejtelmeibe kér­dezés nélkül avatott be. - A szalmával kevert csirke­trágyát egy hétig, majd a ló­trágyát hozzáadva még egy hétig érleljük, a kazlazást kö­vetően, a harmadik hét végén következik a nyolc napos hő­kezelés. A csírával beoltott, zsákokba töltött komposztot már vihetik is a gombások. • Raklapszámra látok itt gipszet, ettől fehér és ke­- A nagybanin a mérete­sebbjének 180-200 forintért veszik kilóját. Németországba is szállítunk friss exportra. Erre a célra megkezdtük a felvá­sárlást. Aki komposztot visz tőlünk, annak vállaljuk a gom­ba visszavásárlását. Az évszaktól függetlenül 16-20 fok közötti, állandó klí­májú gombatermesztő munka­helyen dolgozó Pinczér Ernő­né személyes sorsával is követ­te az itteni változásokat. Mi­közben járt a keze, megtudhat­tuk tőle, hogy innen, a hajdani Lenin téesz tejházából ment gyesre a most hatgyerekes asszony. - A gombatelepre jöttem vissza, harmadik éve foglal­kozom ezzel. Amikor március­ban leállt a termelés, munkanél­küli lettem. Három hónapot dolgoztam kórházban, de annyi pénzért nem maradtam, jártam ide érdeklődni, az ősszel sike­rült visszajönni £/. újrainduló telepre. Igaz. előfordul, hogy hétvégén is dolgozunk, s túlóra sem ritka, de a teljesítményt legalább kifizetik. A mai világ­ban én jónak tartom a kere­setet. Pár perc alatt az is kiderült, hogy a mellette dolgozó 17 éves lány, Nikoletta az ő leá­nya. - Alkalmi munkák után ez az első igazi munkahelyem. Novembertől vagyok itt. az ünnepekben is dolgoztam. Az első havi fizetésem tisztán 18 ezer forintra jött ki. Bár a csa­ládban alig akad, aki enné a gombát, ílymódon mindany­nyian szeretjük. T. Sz. I mény a csiperke? - teszem fel álnaiv kérdésemet. - Szó sincs róla, a ph beál­lításához, vagyis a semleges kémhatáshoz kell adalékként. • Látom, az egész telephely „beállításához" is hozzá­láttak. - A komposztkészítő hőke­zelőjét kompjúteres vezérléssel láttuk el, s több szigetelést ki­javítottunk. Az egyesülésnek dolgozik egy pesti kertépítő, az itteni megújult, parkosított kül­ső környezet is az ő elképze­lése szerint alakítjuk. Ha be­lendül az üzlet, a kapacitás bő­vítésére is sor kerülheti, sőt terveinkben szerepel egy fél­kész épület befejezésével, fel­szerelni az új kis konzer­vüzemet. 0 Mit tudnak ma? - Heti 3 ezer mázsa beoltott komposztot készítünk, ennek több mint felét adjuk el a hár­om dél-alföldi megye 25-30 nagy gombásának. A többin az istállóépületek nyolc termében magunk termeljük a csiperkét. • Hogyan megy most a gomba? Nyolc teremben a csiperke. Maguk is termelik. (Fotó: Somogyi Károlyné)

Next

/
Oldalképek
Tartalom