Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

HÉTFŐ, 1995. JAN. 16. A VÁROS 5 O lvasom a felmérést arról, kinek mit jelent az a szó a mai Magyarországon: luxus. Felmérés nélkül is evidencia, hogy a jövedelmi viszonyok szerint változik, kinek-kinek melyik tárgy számít luxus-tárgynak és milyen életmód luxus-életmódnak. Mégis találtak bizonyos egyöntetűséget abban, hogy ma nálunk - szinte az anyagi viszonyoktól függetlenül - a mobiltelefon a luxus-tárgy és azok élnek jól,'akik megengedhetik maguknak, hogy be­járónőt tartsanak. Gondolta a fene. Ne foglalkozzunk most a megkérdezettek egyik felével ­akik kizárólag tárgyakra gondolnak a luxus szó hallatán. A társadalom másik fele a lét módjára gondolt és ez ­számomra legalábbis - már önmagában biztató. Azt (is) jelzi, hogy akadnak hasonszőrű csórók, akik önvédelemből lemondtak titkolt, vágy nyíltan vállalt, teljesen emberi vágyukról: legyen annyi pénzük - és ezen megvehető tár­gyuk, ezzel alakítható életközegük - , hogy az általuk el­képzelt legnagyobb luxusban élhessenek. Hogy mi a bíz­tató bármiféle lemondásban? Hát az, hogy mivel az ember úgy van megszerkesztve, hogy mihelyst lemond valamiről, máris akar valami mást, elképzelhető, hogy a kifejezett flancolás helyett pénzért nem megvehető dolgokat akar... Hogy én naiv lennék? Aláírom. De azért tessék megfi­gyelni, miféle válaszokat kaptam egy, a környezetemben sebtében megejtett mini közvéleménykutatás során a „Mi a luxus?" kérdésre: 1. A munkahelyemen véleményt nyilvá­nítani; 2. Minden barátommal folyamatosan jó kapcsola­tot tartani; 3. A gyerekeimmel beszélgetni; 4. A beteg szü­leimet otthon gondozni; 5. Szerelmesnek lenni; 6. Leg­alább hetenként elolvasni egy könyvet; 7. Hallgatni a csöndet; 8. Családi vacsorákat „rendezni". Volt persze másik típusú válasz is, például: I. T-butikban (értsd: turkálóban, ahol külföldi használt ruhákat forgalmaznak) puli alól vásárolni; 2. Pluszmunkát nem vállalni; 3. Biciklivel közlekedni - és hasonlók. Mit akarsz ezzel? - kérdezte a szerkesztő, amikor ezen a ponton belenézett a készülő kéziratba. Azt képzeled, hogy nem anyagi természetű az a vágy, hogy könyvet olvasni? A csönd burkában leiedzeni? Barátkozni, szerelmeskedni, családban élni? Ha-ha-ha, kacagnom kell - mondta. Ha lenne egy mobiltelefonom és a bejárónő minden időigényes háztartási munkát elvégezne helyettem, folyton hívogatnám a barátaimat, lenne időm olvasni, főzni a családnak, csak úgy lenni a rendben tartott lakásban, a csöndben, nevetni a gyerek viccén... Ördögi kör, tényleg. Szóljon, aki képes kilépni belőle. Sulyok Erzsébet • A szomszédos megyében kezdte tanulni a szakmát az a szegedi fiatalember és társa, akit a minap vettek őrizetbe hosszan tartó bűncselekmény­sorozatuk után. B Zoltán az első balhét 1994. május 17-én követte el, amikor a kiskunha­lasi Lomb ucai óvodát törte fel, és onnan élelmiszerekkel és műszaki cikkekkel megpakol­va távozott, alig százezer fo­rintot írhatott így számlájára. Ezután határozta el, hogy Bács-Kiskun megyére speciali­zálja magát. Társat keresett ­és talált - Cs. Péter szemé­lyében. A terepet ekkor már ketten szaglászták. Június 3-án együtt hatoltak be a jászszent­lászlói polgármesteri hivatalba. Innen apró zsákmánnyal - 350 forinttal és egy üveg whiskyvel - távoztak. Már másnap éj­szaka a szanki általános iskola „vendégei" voltak. A lemez­szekrényt felfeszítve, hatvan­ezer forint készpénzt és egy csomó értékpapírt „koboztak" el. • Szegedi betörők szomszédolásai A végállomás: Halas Mivel a Bács megyei zsaruk erre a sorozatra már jobban összevonták szemöldöküket, hazalátogattak Csongrád me­gyébe. A mindszenti általános iskola ajtajait törték szét, mire bejutottak, de ott eredmény­telenül kutattak. Nem mentek messzire, a szomszédos óvodát „rendezték át", mire megta­lálták a készpénzt, értékpapí­rokat és néhány apróságot, mintegy kétszázezer forint értékben... Ismét a régi terep követke­zett. A Bács megyei Kiskun­majsán egy magánszemély irodáját látogatták meg. Sem­mit nem találtak, de százezer forint értékű rongálást hagytak hátra. Mérgükben azonnal lerohantak Kisszállásra. Onnan kissé megnyugodva, egy vi­deomagnóval és hatvannégy­ezer forinttal oldottak kereket. Az iskola zárszerkezeteiben nem maradt ép darab, amit tudtak, törtek-zúztak... Ezután még sebtiben átkutatták a kiskunhalasi kereskedelmi iskolát, de csak egy diktafont zsákmányoltak. Öt nap pihenő után láttak ismét munkához, de ekkor már Csongrád megyében örülhettek a betörópárosnak. Sorozatuk csúcsa következett. A deszki téesz irodaházából „kiemelték" a páncélszekrényt, amit hosszú fáradozás után fel is nyitottak. Négyszázötvenezer forint ér­tékű értékpapír volt a munka­díjuk. Ebből átvészelték a forró nyarat, majd augusztus 22-én láttak ismét munkához. A kis­kunhalasi Családsegítő Intézet­ben láttak némi fantáziát, de savanyú ábrázattal és üres kézzel távoztak. Elkeseredé­süket mi sem példázza jobban, hogy egészen szeptember kö­zepéig csalódottan várakoztak. Mindszenten álltak ismét mun­kába, ahonnan egy kft. irodájá­ból ötvenháromezer forintot vittek el megőrzésre. Október 30-án Kiszombor­ban álltak meg egy éjszakára, a helyi óvodában elevenítették fel gyermekkori élményeiket. Innen is elvittek mindent, ami a szívükhöz nőtt: videót, tévét, készpénzt, írógépet. A napokban buktak meg Kiskunhalason egy akció során. Hosszan tartó menetelé­sük ezzel véget ért. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4. 1. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanács­adást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. BECK ZOLTÁN, a 4-es vá­lasztókerület képviselője 16.30-18 óráig fogadóórát tart a Csongor téri iskolában. HOLNAP MUNKAJOGI TANÁCS­ADÁST tart dr. Óvári Judit a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) megyei iro­dáján a Bálint Sándor Műve­lődési Házban 17-18 óráig. (Temesvári krt. 42. tel.: 432­578 és 433-213) DR. SZILVÁSY LÁSZLÓ, a 6. sz. választókerület kép­viselője 17.30-18.30 óráig fo­gadóórát tart a Városi Sport­csarnok fsz. 16. számú szobá­jában. A szépülő falu. (Fotó: Somogyi Károlyné) „Találkozási pontokra van szükségünk'* - mondja Balástya új polgármestre Nagy Sándort 34 évesen választották a közel négyezer lakosú Balástya polgármes­terévé. A Műszaki Egyetemen végzett, építőmérnöki diplomá­val rendelkezik. Feleségével ­aki tanárnő - és két gyer­mekével egy csodaszép nádfe­deles házban élnek. Előző munkahelye Kisteleken volt, ahol építési főelőadóként dolgozott a városházán. • Milyen örökséggel vette át a község vezetését? - Balástya gazdaságilag kedvező helyzetben van, hiszen komoly tartalékokkal rendelkezünk, ami az indulás­hoz jó alapot jelent. Az előző polgármestert - aki egy egy­szerű parasztember volt ­tisztelem, becsülöm, de úgy látom, a hivatal működtetése, az ügyiratok kezelése túl nagy feladatot jelentett számára. Sok olyan aktára bukkantam, amit egyszerűen fiókba tettek, ezért rengeteg pályázat, felhívás, lehetőség maradt kiaknázatlan. Az eredményeket persze nem szabad elhallgatni, hiszen sok utca új burkolatot kapott, és megépült a gázvezeték • Jó állása volt, miért vál­lalkozott erre a feladatra? - Építési főelőadóként dol­goztam, mellette magánterve­zőként is sok munkát vállal­tam, szerencsére az építész­mérnöki, építőmérnöki szak­mából meg lehet élni. Nem azért indultam a választásokon, hogy karriert csináljak, hiszen nem is tudom melyik a több: polgármesternek vagy jó építésznek lenni. Az viszont mindenkinek megbizseregteti a szívét, ha egy közösség ót szeretné kiválasztottjának. A döntő ok mégis az, hogy épí­tészként arra figyeltem fel, hogy Balástya mintha dinami­kusabban fejlődne, mint a kör­nyező falvak. Úgy érzem, ez a község adottságai és az itt élő szorgalmas emberek miatt érdemes arra, hogy nagyobb figyelmet kapjon. • Konkrét tervei is van­nak? - Rendezni kellene a falu szégyenfoltjának, a borzalmas állapotban lévő öreg temetőnek Nagy Sándor a sorsát. Parkolót kellene ki­alakítani a polgármesteri hi­vatal előtt, sok elhanyagolt utcát rendbe kellene tenni. • A polgármester rendkí­vül esztétikus, nádfedeles háza minta lehet a választó­polgárok számára. Hisz a személyes példamutatás­ban? - Büszke vagyok rá, hiszen az én munkám. Cikk is jelent meg róla az Otthon című fo­lyóiratban, majd az év családi házává választották. Fontosnak tartom, hogy a polgármester ne vizet prédikáljon és bort igyon, hanem legyen alapja a má­sokkal szembeni elvárásainak. • Egy hónappal a válasz­tások után mit tart Balástya legnagyobb problémájá­nak? - Azt, hogy ez a csendes, szolid falu elmérgesedett. Az emberek között az utóbbi években olyan viszály alakult ki, amire korábban nem volt példa. A földek tulajdonváltá­sával kapcsolatban sokkal több panasz volt Balástyán, mint a környező falvakban együtt­véve. A földek visszaadása műszaki szakértelmet igényel, a korrekt lebonyolításhoz tudni kell térképet olvasni. Mivel nem minden esetben tudtak, ezért bizonyos körzetekben szinte kibékíthetetlen ellenté­tek keletkeztek. , • Hogyan képzeli el a te­lepülés jövőjét? - A legfontosabb, hogy jól érezzék magukat az emberek, és otthonuknak tekintsék a fa­lut. Balástya most jó irányba fejlődik, felépült például a Kerekház ABC, a többi új lé­tesítmény is kulturált, igényes. Régen mintaszerűen működött kultúrház, mára azonban ella­posodott. Szükségünk lenne egy olyan faluházra, amelyben sportrendezvényeket, falubálat és más közösségi összejövete­leket is tarthatnánk. Az új ABC-vel szemben kis főteret szeretnék kialakítani, amit egy U-alakú épületegyüttes venne körül, amelyben söröző, kávé­zó, patika és más hasonló kis­vállalkozások működhetnének. A tér burkolatot és néhány padot kapna, s ezzel új találko­zási pont alakulhatna ki. Az itt élő embereknek közelebb kell kerülniük egymáshoz, hogy igazi közösséget alkossanak. HoUósi Zsolt • Monográfia Dettre Jánosról A kormányfőbiztos-főispán Dettre Budapesten született, de iskoláit Szegeden, a bel­városi községi népiskolában, majd a kegyesrendiek városi főgimnáziumában végezte, majd hivatásául a jogot válasz­totta. Városi tiszti ügyészként az őszirózsás forradalom ide­jén 1919 júniusi lemondásáig Szeged kormánybiztos-főis­pánja volt. A háború után csak 1926-ban nyerte vissza tag­ságát a Szegedi Ügyvédi Ka­marában, később azonban a városi közgyűlés tagja lett, és közíróként - Juhász Gyula, Móra Ferenc és Tonelli Sándor mellett - a Délmagyarország vezércikkeit jegyezte. Dettre 1944-ben kényszerült lemondani közgyúlésbeli tiszt­A Somogyi-könyvtár kiadásában, a Szegedi arcélek sorozatban je­lent meg Ruszoly József Dettre Jánosról írott monográfiája. ségeiről. Zsidó származása miatt Topolyára internálták, ahol a közeli biztos halál tuda­tában megmérgezte magát. A Dettre János és kora című kötet a Somogyi-könyvtár és a JATE Jogtörténeti Tanszéke együttműködése keretében, a Tempus program, a szegedi önkormányzat és Dettre And­rás (Ausztrália) támogatásával jelent meg. CSÖRÖG A \J\IESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket az elmúlt héten Ódor Józseffel oszthatták meg. Ezen a héten Pacsika Emília ügyeletes újságírónk munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont cfmű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk • Zsebrevágva. Szúnyogh Kálmán sértéseket vágott zsebre az Aradi téri nyilvá­nos illemhely és a nagy­áruház passzázsa között el­helyezkedő parkolóban szombaton délben. Gépko­csiján ott virított a „mozgás­korlátozott" jelzés, a par­kolóőr mégis díjat akart ol­vasónktól beszedni. Szú­nyogh úr vitába szállt, erre durva sértéseket volt kény­telen eltűrni. • Különben megkeresik. Tóth András (06-60­382-789) várja annak a gép­kocsivezetőnek a jelentkezé­sét, aki tegnapelőtt déltájban az Attila utca Mars tér felőli végén összetörte a tulajdonát képező világoskék Ford Sierra hátsó lökhárítóját. 1 Két centiméter. Ábrahám F. József (477-726) magából kikelve telefonált: a Kossuth Lajos sugárút és a nagykörút sarkán lévő gyógyszertárban Tetran kenőcsöt vásárolt, ám a 7 centiméteres tubus — olvasónk mérése szerint ­csupán 2 centiméter mély­ségben tartalmazott anyagot. • Vandái roham. A Dugo­nics temető ellen indítottak rohamot a vandálok, olva­sónk többek nevében kapu­őrséget kér a Rózsa utca felőli oldalra. % Ha hétfő... okkor kedden von a Délmagyar­ban a heti klubkártya-nyeremény. * (Egyelőre! Mert hamarosan nálam lesz...)

Next

/
Oldalképek
Tartalom