Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. JAN. 16. A mozi nélkülözhetetlen, szükséges és ugyanolyan örök, mint a misztériumok, a népünnepélyek... " (A. M. Koncsalovszkij, orosz filmrendező) 1895. DECEMBER 28.: MEGSZÜLETETT A MOZI A nyilvános vetítésen közel százan vettek részt. A háromöt perces rövidfilmek között volt a „A vonat érkezése" című is. Az ebben szereplő mozdony ejtette páni félelembe a nézőközönséget, olyannyira, hogy sokan az utcára rohantak. A vonatérkezést egyébként mindmáig úgy fényképezik az operatőrök, mint Lumiére-ék. Azaz: a mozdony lassan feltűnik a vászon alján, majd egyre nagyobb és nagyobb lesz, végül eldübörög közvetlenül a felvevőgép előtt. Lumiére-ék a bemutató után három évvel teljesen felhagytak a filmgyártással. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a közönség ráunt rövidfilmjeikre. Megszerették viszont a másik franciát, Georges Méliést, aki káprázatos trükkjeivel tündérmeséket varázsolt a vászonra. Érdekes adalék: 1914ben a világon bemutatott filmek kilencven százaléka francia volt. Az első világháború következtében rengeteg filmmúterem zárta be kapuját, s az európai filmgyártás szinte teljesen megbénult. A húszas évek első felében új formanyelv hódit Európában: a német expresszionizmus. Murnau, Luhitsch, Fritz Lang és társaik 1922-ben összesen 474 (!) játékfilmet forgattak. Az. amerikaiak nem titkolt féltékenységgel figyelték a német film előretörését, s alkalmas pillanatban tettek is arról, hogy megállítsák azt: Hollywoodba csábították a legjobbakat. 1928-ban már a filmek nyolcvanöt százalékát az USA-ban gyártották. Az amerikai kontinensen egyébként a párizsi bemutatótól számított 108 napra tartották az első nyilvános filmvetítés, ami után nem sokkal jöttek a burleszksztárok: Huster Keaton, Harold Lloyd, és a némafilm korszak hőse, Charlie Chaplin, aki a tízes évek kisfilmjei után egész estét betöltő „chapliniádákat" készített. Ezen a ponton említést kell Száz évvel ezelőtt egy téli napon úgy rohant ki egy kisebbfajta csoport a párizsi Grand Caféból, mint Zrínyi a várból. Főbőseink a feléjük közeledő vonat elől futottak. A mozdonyt a Lumicrefivérek, Louis és Augustc varázsolták a vetítővászonra új találmányuk, a kinematográf segítségével. A Kép-Színház-Múvészmozi Alapítvány és a Mozgókép Kft. a 7. művészet századik születésnapja alkalmából „Hármasünnep" címmel tart rendezvényeket Szegeden. Február 13-án: Filmtechnikai kiállítás lesz a Belvárosi Moziban Ezen a napon szabadalmaztatták a mozifilmet a Lumiére-fivérek. Március 19-én: Filmtörténeti vetítés lesz a Balázs Béla Filmtékában - Lumiére-ék ezen a napon mutatták he Lyonban első filmjüket a szakmának. December 28-án: A mozi születésnapján filmtörténeti áttekintést (24 órás filmvetítést) rendeznek a Kamarateremben a kezdetektől napjainkig. tenni az első nagy szovjet filmes nemzedékről: Pudovkinról, Dovzsenkoról és Eizensteinről. Utóbbi a Patyomkin páncélossal, azon belül is a sokk-hatásokra épített attraktív montázstechnikával, emlékezzünk csak az odesszai lépcsőjelenetre, filmtörténetet írt. Mint ahogy a francia René Clair is, szabályozottan harmonikus vizuális dadogásával. 1926: ÉS JÖTT A BESZÉLŐFILM... A hangosfilmért nem mindenki lelkesedett. Chaplin például sokáig nem adta be a derekát: olyan filmeket forgatott, melyekben a hősök halandzsanyelven beszéltek. John Gilbertet, a néma korszak utolsó éveinek népszerű hősszerelmesét például a Metro-Goldwyn-Mayer közel egymillió dollárért szerződtette három filmre. Az első hangos filmnél azonban kiderült: Gilbert hangja nem alkalmas filmre. Évekig nem is játszatták. Aztán újra megpróbálkoztak vele, „Krisztina királynő" spanyol lovagjának szerepében. Utána Gilbert egész oldalas hirdetést adott fel a Variety című lapban: „A Krisztina királynő után nem kellek a Metrónak. Ki szerződtet? John Gilbert." Senkisem szerződtette. Rövidesen meghalt. A hangosfilm feltalálásával ismét a franciák ragadják magukhoz a kezdeményezést. Kibontakozik a komor, nihilista „költői realizmus", melynek legjelentősebb képviselői: Jean Renoir, Marcel Carné és Julién Duvivier. Az olasz neorealisták, Vittorio de Sica és Giuseppe de Santis az egyszerűséget és természetességet hangsúlyozzák filmjeikben, s a rendkívüli helyett a mindennapira figyelnek. Az ötvenes években a mese háttérbe szorul, s a történet helyét a belső cselekvések, a pszichológiai folyamatok bemutatása foglalja el. A legújabb filmművészeti korszak bölcsője szintén Franciaország. Az „új hullám" jelesei: Godard és Truffaut. A francia film a hatvanas évek közepére azonban teljesen kifullad, s elkezdik gyártani a hollywoodi produkciók szuperbevételével versenyre kelő sikerfilmeket, olyanokat mint a Borsalino vagy az Emmanuelle. Amerikában mindeközben az álomgyárak ontják a giccset és a cukrozott meséket. Persze, születnek értékes alkotások is. Csongrád megyei mozik forgalmazási mutatói Év Mozitermek száma Látogatók száma Egy lakosra jutó látogató 1960 77 4 785 765 10.2 1970 107 3 088 875 6.8 1980 89 2 112 919 5.2 1990 67 1 813 383 4.2 1991 59 1 204 791 2.8 1992 41 881 774 2.1 1993 32 791442 1.8 Szeged 1994 5 550 301 2.5 mint például Orsón Welles Aranypolgára, vagy a westernkirály, John Ford Hatosfogata, vagy Milestone „Nyugaton a helyzet változatlan" című filmje. A hetvenes Societá italiana assume per propri ufTici in Szeged segretaria, Orario di lavoro 9-13,14-18. Si richiede curiculum vitae, con numero di telefonó, per spedire entro 1 settimana all'idirizzo: 6701 Szeged, Pf.: 2116 „PROTO" minőség Várjuk a lakosság, intézmények, közületekmegrendeléseit asztalosüzemünkben rövid határidőre, szolid árakon: - Interspán bútorlapok méretre vágását, élfóliázását, - egyedi bútorok gyártását ERFO Kft. Szeged, Kálvária sgt. 98. Hétfőtől péntekig 7-15 óráig években a moziválság jelei mutatkoznak, az USA-ban viszont sorra dőlnek meg a nézettségi rekordok. Hódítanak a látványos és mozgalmas katasztrófafilmek és sci-fi-k. Divatba jön az erőszak kultusza. A nyugat-európai filmipar kommercializálódását ettől az időtől számítják a szakemberek. Közben KeletKözép Európában olyan filmek születnek, mint Tarkovszkij „A tükör", Wajda a „Vasember", vagy Kusturica „A papa kiküldetésben van" című filmje, hogy csak néhányat említsünk... Hát, ennyi fért a dióhéjba. ,A főhőst tízszer eltaláljákde szerencsére csak egy horzsolás-fütyülj a csőbe-forgasd a tárt-csináljunk egy kis Amerikát!" (Neurotic) A NAGYCSOPORTOS FILMEKRŐL Király Jenő filmesztéta, tömegfilm-specialista az amerikai filminvázióról: „Elismerem, hogy az amerikaiak rá akarják erőltetni az egész világra az eszményeiket, az életmódjukat. De az oroszok is rá akarták erőltetni. Nekik miért nem sikerült? Az oroszok mindig szomorúak voltak, mert senki sem szereti őket. Az amerikaiak meg vidámak, mert mindenki szereti őket. Mi az oka ennek? Hát az az oka, hogy mind erőltetni akart, mind a kettő exportálni akarta a maga lelkületét, de az egyik belekalkulálta azokat is, akikre rá akarja erőltetni, azoknak az értékeit. A másik ezt nem tudta belekalkulálni, mert barbár módon, túzzel-vassal próbálta erőltetni sivár utópiáját. Tehát olyan mértékben tudom akceptálni, vagy élvezni az amerikai manipulációt, amilyen mértékben az amerikaiak engem is beszámítanak. Abban a pil, lanatban, ha lovagiasan manipulálnak, akkor nyitott vagyok. Úgy gondolom, hogy itt a manipuláción belül valami csereaktus is lezajlik a fantáziavilágok között. (...) Én azt hiszem, hogy nagyon jól felmérik az igényeket, csak egy törpülési folyamat játszódik le a tömegtársadalomban. A néző átlagos szellemi életkora a harmincas-negyvenes években a 14 éves kort is elérhette, a mai néző szellemileg 6-7 éves lehet. Ehhez mérik a filmeket. A régi filmek, azok kamaszfilmek voltak. A mai filmek pedig nagycsoportos filmeknek tekinthetők. És a maguk módján zseniálisak, csak hát a nagycsoportosok számára mindent sokkal jobban le kell egyszerűsíteni. Ami a megdöbbentő számomra, hogy menynyivel vadabbak ezek a mai nagycsoportosok, mint a régi kamaszok, és mennyivel kevésbé romantikusak." Szabó C. Szilárd Szeged-hódmezővásárhelyi úton, az út két oldalán lévő, 65 nm-es melegkonyhára alkalmas, illetve 38 nm-es melegítőkonyhás vendéglátó egység (benzinkúton lévő) hosszú távra üzemeltetőt keres. Mindkét egységhez 37 nm-es, fedett terasz kapcsolódik. Érdeklódni: munkanapokon 313-162. Jég, csónak, holtág. (Fotó: 1 esik Attila) A körtvélyesi remete A holtág ma: ittott hasig érő sárral szegélyezett, keskeny víz. Két horgász villantózott csónakból, amikor odaértünk; végszerelékeikre csupán hínárdarabok akadtak. Rövid beszélgetés után kiderült, ismerik a remetét. A szigetben élő ember, mint mondták, épp az imént evezett vissza a kunyhójához, a túlsó partra. Néhány perces gyaloglás után meg is láttuk a túloldalon a hajlékot. A ház előtt foglalatoskodó férfi átjött értünk ladikkal. Megmondta, mi volt a neve néhány évvel ezelőtt, és arra kért bennünket, mi is Körtvélyesinek szólítsuk. A kunyhó masszív, egyszerű építmény; előtte horgász- és halász-szerszámok, tönkök. Az egyiket félig már madárrá faragta a férfi. - Egy vadász sast akart lőni mindenáron: lebeszéltem róla, megígértem, hogy inkább faragok neki egyet - mondta a remete, majd kinyitotta a kunyhó ajtaját. - Jó néhány évvel ezelőtt rájöttem, hogy Jézus nem létezik - mondta később. - A géniuszok és művészek alkotásainak mennyei fénye pedig nem egy istent, hanem egy űrt öltöztet ragyogásba. E képnek semmi köze sincs a természethez, melytől több ajándékot kaptam e másfél év alatt, mint egész addigi életemben a XX. század világától. Úgyhogy azt sem bánnám, ha holnap meghalnék. Van itt néhány halász, vigyázok a szerszámaikra, ők pedig megengedték, hogy én is halászhassak. Ha valaki megkér, szívesen segítek neki, mondjuk, vadkacsázni, de a halon kívül én más állatot nem ölök. A nyáron gyümölcsökön éltem: a ház mögött lévő gyalogakác helyén egykor gyümölcsöskertek sorakoztak, e bőségből maradt itt néhány öreg fa. Beszélgetés közben megpróbáltunk minél többet megtudni a külvilághoz fűződő kapcsolatairól; el is mondta a véleményét azokról a hírekről, melyek hozzá eljutottak. Sokáig és elragadtatva beszélt Makovecz Imre építész alkotásairól, bizonygatta, hogy a művész munkái azért olyan megnyeSassá faragott rönk rőek, mert készítőjük „a természetből építkezik". Ezután mindhárman kiléptünk a kunyhóból. A remete néhány szóval bemutatta a környéket, aztán végigvezetett bennünket a gyalogakácosba vágott ösvényen. Megmutatta a régi gyümölcsösök helyén, az akácok között álló körtefákat, aztán visszafordultunk, leereszkedtünk a vízpartra. Közeledett az este. Tenyérnyi, halott kagylókon lépkedtünk, néha megroggyant a föld alattunk, ahogy beszakadtak a pézsmajáratok. - Egy barátom hívta föl a figyelmemet arra a hordalékcsomóra - mutatott a túlsó part felé a remete. - A pézsmák építették: egyedülálló alkotás; úgy tűnik, az itt élő példányok így alkalmazkodnak a lassan változó holt ághoz. A réti csík, mely a természettudósok szerint a mocsaras helyeket kedveli, az utóbbi időben itt is szaporodásnak indult. Nemrég az egyik vadász kacsát lőtt, és úgy gondolta, majd szépen lesétál a partra a zsákmányért. Aztán alig tudták kiszabadítani az iszapból, a csizmája el is veszett. Csónakba ültünk; majd, miután átértünk, a remete velünk együtt kiszállt, és elkísért bennünket a gátig. Közben elmesélte, hogy a holt ágat szerető barátaival esténként csónakba szállnak, és órákon át evezgetnek, figyelik a víz éjszakai életét. - Mindenkinek van beceneve; engem Rememagának szólítanak, azért, mert nem szoktam tegezni senkit. Áradás idején szeretünk így idekinn éjszakázni, a holt ág ilyenkor a régi arcát mutatja. Én szentélyként tisztelem azt a helyet, ahol megdöbbentő formájú, régen elszáradt fák állnak a vízben. Ott minden fa szívdobogtató látvány; majd meglátják, ha újra eljönnek. Bakos András A DÉLPRODUKT KFT. (Szeged, Attila u. 11.), mint a DUTAUTÓ Jármúbontó, Alkatrészfelújító, Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolója másodízben nyilvánosan meghirdeti a DUTAUTÓ Kft. tulajdonát képező gépjárműveit: - Citroen furgon (Visa) - Daimler Benz 123 D - Renault F 40 - Ford Sierra - IFA Framo (tgk.) Az értékesítés helye: Roncs Kft., Szeged, Kereskedő köz 2. Az értékesítés ideje: 1995. január 23., 9 óra.