Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-06 / 286. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. DEC. 6. • A szegedi szimfonikusok sikersorozata Tajvanon A közös nyelv: a zene Kultúrtörténeti jelentőségű volt ez a két koncert, amelyen a 20 millió lakosú ázsiai szi­getország két nagyvárosában ­az egymilliós tartományi köz­pontban, Tajcsungban és az elővárosaival együtt 5 milliós fővárosban. Tajpejben - léptek fel a szegediek az ország zenei életében meghatározó szerepet játszó tajvani szimfonikusok­kal. A 148 - közülük 70 szege­di - muzsikusból álló hatalmas együttes Dávid Cheri, a ven­déglátó zenekar igazgató-kar­mester dirigálásával először a tajvani és a magyar himnuszt, majd Wagner Tannhauser-nyi­tányát és a Trisztán és Izolda zenekari részleteit játszotta. A közönség nagy tapssal honorál­ta a produkciót, de az igazi ün­neplés csak azután következett, hogy Acél Ervin vezényletével megszólalt Richárd Strauss rit­kán játszott, 1915-ben kompo­nált monumentális Alpesi szimfóniája. Strauss ehhez a darabjához egy extrém módon kibővített óriási zenekart kép­zelt el. A művet a program­szimfóniák közé szokás so­rolni, hiszen forrása a termé­szet világa, s a zeneszerző egy alpesi kirándulónap történetét igyekezett muzsikával elmesél­ni. A darab naturalisztikusan ábrázolja a természeti jelensé­A hétvégén hazaérke­zett turnéjáról az Acél Ervin karmester vezeté­sével Tajvanon vendég­szereplő Szegedi Szimfo­nikus Zenekar. Koráb­ban már beszámoltunk két nagy sikerű önálló koncertjükről, amit a tajnani és a hszincsui Concert Hallban adtak. A múlt héten még két hangversenyen szerepel­tek vendéglátójukkal, az alakulásának 50. évfor­dulóját ünneplő Tajvani Szimfonikus Zenekarral együtt. geket az éjszakától, a napfel­keltétől az erdő zsongásán, a tehéncsorda kolompolásán és a kitörő vihar képein át a naple­mentéig. Nagyszerű érzés volt hallani, hogy a különböző nyelvet beszélő és gyökeresen eltérő kultúrán nevelkedett mu­zsikusok milyen tökéletes egy­ségben szólaltak meg a közös kultúra, a zene nyelvén. Az el­ső előadást a zsúfolásig meg­telt 1200 férőhelyes tajcsungi Concert Hallban, a másodikat Tajvan legnagyobb, legszebb és legdrágább hangversenyter­mében, a főtéren, a hófehér márványból épült Csang Kaj­sek Emlékcsarnokkal szemben álló Nemzeti Koncertteremben tartották. A közönség mindkét alkalommal vastapssal kérte a ráadást: Acél Ervin egy kínai szerző darabját, Dávid Chen pedig Brahms Magyar táncok című művét dirigálta. A csütörtök esti fővárosi koncert előtt a delegációval utazó dr. Ványai Éva alpolgár­mestert. Acél Ervint és felesé­gét és a Délmagyarország tu­dósítóját Dávid Chen kísé­retében hivatalában fogadta Shen Hsueh-Yung professzor asszony, a Végrehajtó Jüan (a kormány) tagja, a tajvani Kulturális Tervező és Fejlesz­tési Tanács elnöke. A kellemes hangulatú beszélgetésen szó esett a két zenekar további kö­zös terveiről, az alpolgármester rövid ismertetést tartott Szeged kulturális életéről, könyvet adott át a városról és prospek­tusokat a szabadtéri játékokról. Este a két politikus újra talál­kozott, s együtt hallgatták meg a koncertet, amelyről a tajvani televízió is felvételt készített. (A Tajvanról készült útibe­számolót lapunk egy későbbi számában olvashatják.) Hollósi Zsolt December 6-án, 18.15 órá­tól a nyelvtudományi munkabi­zottság és a JATE Altalános és Alkalmazott Nyelvészeti Tan­széke a nyelvészeti műhely ak­tuális előadásán dr. Pálfy Mik­lós egyetemi docens és dr. Far­kas Ildikó egyetemi adjunktus A készülő új francia-magyar szótár szerkesztési alapelvei cí­mű előadását rendezi meg. December 8-án, 15 órától a SZAB elnöksége kibővített ülést tart, melyen dr. Telegdy Gyula akadémikus, a SZAB el­nökségének 1994. évi tevé­kenységéről szóló beszámolót teijeszti elö, majd a szak- és a munkabizottságok vezetői is­mertetik ez évi munkásságu­kat. Sor kerül továbbá az 1994­ben benyújtott pályamunkák értékelésének ismertetésére, s a SZAB-emlékérmek átadására. December 9-én, 15 órától a SZOTE Tudományos Bizottsá­ga és a II. sz. Belgyógyászati Klinika váija az érdeklődőket dr. Kardos Attila Baroreflex mechanizmusok és hatásainak vizsgálata emberben című kan­didátusi értkezésének munka­helyi vitájára. Moliére köhög Bulgakov-bemutató Horea Popescu szegedi Mo­liére-rendezésének a színlapjai is árulkodnak. Az előadás címe mindegyiken Moliére; de a ki­tűzött szerepeket mutató lapon az Álszentek összeesküvése szerepel alcímként, a bemuta­tór készült műsorfüzetben vi­szont az Őfelsége komédiása. Mintha nem dőlt volna el ide­jében, hogy miről szóljon az előadás: a Napkirály országlá­sa, vagy más korabeli hatalma­sok, szűklátókörű kegyetlenek virulenciája, a sajnos korhoz nem köthető, mindig időszerű tudatlanság, a kritikát nem tű­rő, gáttalan magabiztosság lesz-e színpadon - ahogy a Képmutatók... alcím sugallja? Avagy a túlzott lojalitás, az al­kotásában világot teremtő mű­vész szükségtelen hajbókolásá­nak tragikomédiája - amint azt a másik címadás, az Őfelsége komédiása indukálná? A valódi baj az, hogy az előadás után sem lehet tudni. Se egyik, se másik, se egy har­madik variáció nem jön be. Várhatnánk még egyszerű tör­téneti illusztrációt. Vagy min­den történeti visszapillantástól mentes, ma is érvényes törté­netet egy ember tragédiájáról. Mindegyik variáns élvezhető lenne, „csak" elhitető erejű színpadi atmoszféra és profi játékmód kellene hozzá. Egyik sincs. Van egy erőtlen, tempót­lan, széteső előadás, tele száj­barágós zenei effektekkel, ha­tástalanul maradt dramaturgiai ötletekkel (üresjáratokkal), il­lusztratív szintű színészi ala­kításokkal. A Moliére szegedi előadás: fiaskó. Pedig Molnár Zsuzsa jelzés­szerű színpadi tereit jól be­játszhatták volna egy korhoz nem kötött emberi dráma hús­vér figurái. De ebben az elő­adásban szinte kizárólag a ru­hák egyénítették valamelyest a szereplőket (szintén Molnár Zsuzsa munkája). A színházi szegénységet és a látvány att­raktivitását egyaránt tekintő tervezői magatartás, a kényszer és a képzelet ellentmondásában valami működőt mégis létreho­zó művészi kín ott van a szín­padképben és a jelmezekben ­és egymagában többet mond a bulgakovi lényegről, mint az előadás egésze. Igen izgalmas ruha például Nagy Enikőé. A XIV. Lajos korabeli és a mai avantgárd divatot különösen Mint minden jó szer­ző, Mihail Bulgakov is mindig ugyanazt írta: az ember tragédiáit. Mivel a hatalom és a művész konfliktusát ismerte leg­jobban, saját bőrén ta­pasztalta, hát ebben mu­togatta - az embert. így tett a Színházi regény­ben, a Mester és Marga­ritában, a Puskin utolsó napjaiban, az Iván, a ret­tentő című komédiában. Es a Moliére-ben, amely az eddigi hazai színpadi előadásokban mindig más címet kapott (Kép­mutatók cselszövése. Ál­szentek összeesküvése, őfelsége komédiása) - az előadások aktuális hang­súlyai szerint. Mivel Bulgakov jól tudta, hogy az ostobaság és az ebből fakadó kegyetlenség egyáltalán nem kijevi specialitás, sosem politi­kai drámákat írt; politi­zólókat legfeljebb. Vagy­is jó esélyt adott az utó­kori színrevivőknek, hogy művei által mindig a saját alapvető emberi­művészi konfliktusaikat „beszélhessék ki". elegyítő, kortalanul szép ruhá­ban Armande nemcsak a koro­sodó Mestert hódítja meg, ha­nem a nézőt is; gyanúm szerint a kosztümnek van szerepe ab­ban, hogy színésznő játéka tű­nik a leginkább felszabadult­nak. A többiek hősies keresgélés­ben leledzenek, de többnyire elvesznek a tisztázatlanságok útvesztőjében. A legfájdalma­sabb a címszerepben a vendég Matus György vergődése. Mi­vel az előadásban nincsenek hangsúlyok, nem kidolgozott, nem elég erőteljesen érzékel­hető az a folyamat, amelyben a Moliére-t csapdába ejtő háló szövődik, a színész képtelen érzékeltetni a csapdahelyzetet. Valahogy nem jut átélhető tra­gédiához: nem tudja megélni sem a nagy művész, sem a hét­köznapi ember magánéleti tra­gédiáját, se a kicsinyes, se a nagyszerű gesztusai nem elég kontúrosak. minden beleolvad a kezeletlen előadásmasszába. Talán ezért fuldoklik, a szó szoros értelmében is. Moliére minden rosszullétekor köhög, holott a szívével van baj... Még - a hibátlanul egyé­nített alakítások sorával bennünket régóta kényeztető ­Jakab Tamás „Imádkozz!" márkijának következetessége is minduntalan csorbul (bárha az ő ruhája is telitalálat). A ki­rálynői tartásosságban oly nagytapasztalatú Fekete Gizi (Madeleine) is erőtlenné válik; Sinka Károly királyáról nem lehet megmondani, milyen. Aki valamilyen, az - szinte egyedül - Bicskey Lukács Re­gisztere: szenvedélyesen óvja­félti a színházat-művészetet, az embert. Moliére-t, s szívből­igazán utálja, mert átlátja az álszentek összeesküvését. Galkó Bence megjeleníti a párizsi hercegérsek rezzenés­telen könyörtelenséget, Flórián Antal, mint Fráter „Erő" a kép­mutató erőszakot. De három­négy egyszerűbb szerep vi­szonylag jó színvonalú megol­dása, sajnos, kevésnek bizo­nyul. A jobbik eset - a ment­hető - az, ha az előadás fél­kész; a rosszabbik - ha alap­vetően végiggondolatlan. Sulyok Erzsébet HJtm Őfelsége vacsoráitat (Sinka Károly és Matus György). (Fotó: Schmidt Andrea) DÉLMAGYARORSZÁG csonorád miorn firlc Hogyan töltse ki a szelvényt? A: születési év utolsó két száma, B: születési hónap száma, Ct a születés napja, D: a személyi igazolványa számának két utolsó számjegye Természetes, hogy a kisebb gyerekek­nek még nincs személyi igazolványuk. Ők az utolsó, D rubrikába a szülők bár­melyike igazolványának két utolsó szá­mát beírhatják. Természetesen a szelvé­nyek külön játszanak, egymás számaiból nem lehet kicsipegetni! i heti tét: 25 000 Ft M/f tegyen, ha nyert? Csapja a hóna alá nyertes szelvényét, személyi igazolványát valamint a HDS & Délmadár a heti számát és jöjjön be szer­kesztőségünkbe, a Sajtóházba. (Szeged, Stefánia 10.) A nyertesek jelentkezését a nyerőszámok megjelenése utáni hét hét­főjén, 12 és 15 óra között várják munka­társaink. A megyében lakók a Délvilág városi szerkesztőségeiben. Vásárhe­lyen a Szőnyi u. 1., (Szeged Tourist), Makón, a Deák F. u. 2. (városi könyv­tár) és Szentesen, • Kossuth u. 8. sz. >N8 • alatt is jelentkezhetnek. A pénzt vagy postán utaljuk ki, vagy személyesen ve­hető fel a nyeremény a Sajtóházban. A nyeremény nettó 25 ezer fo­rint. A nyereményadót a cég fizeti. Ha többen is szerencsések, akkor az összeg szétosztódik. Viszont, ha adott héten sen­ki sem nyer, akkor o pénz halmozódik, átmegy a következő hétre. Ugye megjegyezték, hogy nyerni csak akkor lehet, na megvették a HDS & Délmadár a heti számát. Legyen szerencséje a HOROSZ , +-kal! NÉV: NÉV: NYEREMÉNYSZELVÉNYEK i NÉV: NÉV: Az e heti 10 nyerőszámot a csütörtökén megjelenő HDS & Délmadár családi lapunkban találhatják! Előfizethető telefonon, a szegedi terjesztési csoportnál. Tel.: 62/481-281, Németh Andreánál. Megvásárolható a megye összes településén a hírlapárusoknál, rikkancsoknál élelmiszerboltokban. es az

Next

/
Oldalképek
Tartalom