Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

1994. DEC. 1. HANGSÚLY 7 VÁLASZTÁSI NAPLÓ A MUNKÁSPÁRT 14-18 óráig választási ügyeletet tart a Csap u. 62. szám alatti párt­házban. A FI DESZ-KDNP-MDF 10-es választókerület (Tisza Lajos körút-Attila utca-Lon­doni körút-Kossuth Lajos sugárút által határolt terület) önkormányzati képviselő­jelöltje, Szögi Béla várja az Önök kérdéseit 16-18 óráig az MDF székházban (Szeged. Ró­mai krt. 31.), illetve a 324—456-os telefonszámon. A FIDESZ-KDNP-MDF 14-es választókerület (Alsó­város) önkormányzati képvse­lőjelöltje, dr. Mécs Imre várja az Önök kérdéseit 16-17 óráig a Fidesz székházban (Szeged, Victor Hugó u. 5.), illetve a 325-870-es telefonszámon. SZŐREGEN. a Kossuth Lajos (új) Iskolában (Szerb u. 15.) 17 órakor lakossági fórum vendége Annus József ország­gyűlési képviselő Bemutatko­zik dr. Szalay István polgár­mester-jelölt és Gaál József önkorányzati képviselőjelölt. DR. SZALAY ISTVÁN polgármester-jelölt bemutatja Paskuj Mályást, a 19-es válasz­tókerület önkormányzati kép­viselőjelöltjét a Deák .gimná­ziumban. 17 órakor, az MSZP és az SZDSZ közös választási fórumán. DR. MOLNÁR GYULA, a 12-es választókerület önkor­mányzati képviselőjelöltje lakossági fórumot tart 18 órakor, a Déri Miksa szakkö­zépiskolában (Kálvária tér 7.). SZOLLÁR ZSUZSANNA (13-as vk.) és CSIZMAZ1A GYÖRGY (12-es vk.), a Polgárosuló Szegedért Egyesü­let képviselőjelöltjei lakossági fórumot tartanak 18 órától, a Déri Miksa szakközépisko­lában. Vendégek: dr. Csapó Balázs polgármester-jelölt és Mező Mihály. SÁNDORFALVA polgár­mester-jelöltje, Darázs Sándor este 6 órától számol be prog­ramjáról a választóknak és valamennyi képviselőjelöltnek a művelődési házban. HOLNAP BOTKA LÁSZLÓ. Baktó, Új-Petőfitelep és Petőfitelep országgyűlési képviselője 18 órakor bemutatja Gila Feren­cet, a 24-es választókerület MSZP-s önkormányzati képviselőjelöltjét a Balaton Utcai Általános Iskolában tartandó lakossági fórumon. DR. TICHY-RÁCS CSABA lakossági fórumot tart 18 órakor a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola gyakorló is­kolájában (Szt. Ferenc u. 25.). Vendége: dr. Szalay István polgármester-jelölt. RADICS ISTVÁN, a 12-es választókerület önkormányzati képviselőjelöltje lakossági fórumot tart a Roosevelt tér 7-9. szám alatt (földszinti tanácsterem) 18 órakor. Ven­dége: Nóvák Gyula, vízellátási és csatornázási szakértő-szak­mérnök. KAVOCSKA IMRE (25-ös vk.), a Polgárosuló Szegedért Egyesület képviselőjelöltje 18 órától lakossági fórumot tart a Tápéi Művelődési Házban. A fórum vendége: dr. Csapó Balázs polgármester-jelölt. KÖZÉLETI FÓRUM lesz 18 órakor a petőfitelepi klub­könyvtárban (Szántó Kovács János u. 28.). Előadó: dr. Szi­lágyi János, független polgár­mesterjelölt. Az építési tilalmakról Városunk közgyűlése 1993-94 évek folyamán több ütemben tárgyalta a város belterületén nyilvántartott építési tilal­makat. A tilalmat a városfejlesztési célok meg­valósítása érdekében Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 47/1991. (III. 27.) KGY. sz. határozatával rendelte el út, intézmény, zöldterületi, ipari és kommu­nális létesítmények területbiztosítása, illet­ve a jóváhagyott részletes rendezési tervek megvalósíthatósága érdekében. A vizsgálat alapelve az volt, hogy építési tilalom fenntartására csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Önkormányzati tulajdonú területeken a tilalom célszerűen továbbra is fenntar­tandó. a távlati fejlesztési célok érdekében ezeket a területeket tartalékolni szükséges. A vizsgálat során megállapították azt is, hogy a fejlesztési célok megvalósulása következtében hol szűnt meg az építési tilalom. A tilalmakat feloldották azokon a helyeken, ahol a város általános rendezési tervében megfogalmazott fejlesztési célok megvalósulása nem várható, illetve ott, ahol a terület rugalmasabb övezeti besoro­lásával más. a környezethez alkalmazkodó funkció elhelyezésére is van lehetőség. A felülvizsgálat során a közgyűlés á vizsgált 532 tilalom alatt álló ingatlanból a tilalom alól 372 ingatlant szabadított fel. Parkrendezés a Belvárosban A Szegedi Ökológiai Társaság 1992­ben megbízást kapott az önkormányzat városrendezési és építésügyi irodájától a Roosevelt teret, a Móra-parkot és a Várkertet magába foglaló Stefánia környezetrendezési tervének elkészítésére. A megbízás komplex szakági vizsgálatra (kertépítészeti, építészeti, műemléki, képzőművészeti és környezetvédelmi) szólt. A TORONY ALÓL Az ökológiai társaság még 1992 de­cemberében elkészítette a komplex vizsgálati anyagot, amely részletes növényállomány, helytörténeti, talajtani és légszennyezési vizsgálatokat tartalmazott a közmű és közlekedési vizsgálatokon felül. Az iroda a programegyeztetések során a generáltervezőtől városrendező szaktervező bevonását kérte a következő kérdések tisztázására: 1. Stefánia, mint városi zöldterület tér­falait alkotó védett palotasorok városren­dezési és építészeti kapcsolatai és azok egymásra hatása. 2. Gyalogos belvárosi forgalom - A Stefánia és a Tisza közötti összefüggések értékelése. 3. Hídfő - Stefánia - Dózsa György utca közlekedési problémáinak elemzése. A megbízott tervezők egy rövid és egy hosszú távú fejlesztési programot készí­tettek a park és a város ezen részének rendezésére. A városrendezési terv javas­latot tesz többek között a parkot övező palotasor földszinti hasznosítására (vendéglátás, teraszok, üzletek). A Bel­város gyalogos kapcsolatait fölé rendeli a gépkocsiforgalomnak, a színház épülete előtt és mellett új tereket alakítanának ki, A hosszú távú tervben szerepel a Belváros forgalmi rendjének átalakítása. többek között a kerékpárút megvalósítása a Stefánián keresztül. A parkrendezési terv az ökológiai társaság vizsgálatait alapul véve a következő fő szempontokat tartalmazza: Javítani kell a fák életkörülményeit a múzeum és a Tisza Lajos körűt közti sza­kaszon. mely fakivágással, cserjeirtással, tápanyag- és vízutánpótlással, növényvé­delemmel járna. A Sajtóház előtt szobor­kertet, az Arany János utca tengelyében zenepavilont, a Kass Szálló előtt felújított játszóteret, a színházzal szemben füves tisztást, a Vár és múzeum között bemu­tató- és pihenőkertet javasol a program. A közgyűlés végül a következő hatá­rozat elfogadása mellett döntött: A következő év költségvetése tartal­mazza a következő munkálatokra a szük­séges összeget: a zöldterület felújítása, gyöngykavicsburkolat építése, parkbe­rendezési tárgyak, ivókutak kihelyezése, locsolóhálózat építése kiviteli terv készí­tése. A határozat rendelkezik az 1996. évi beruházásokról is. mely szilárd burkolatú járda építését, játszótéri tárgyak felsze­relését, illetve a tér világításának kiala­kítását tartalmazza. • Négy év után Ójfa épülnek Szeged város önkormányzatát az utóbbi négy évben gyakran érték bírálatok azért, mert nem határozott újabb önkormányzati bérlakások építéséről. Mint ismeretes, az idén márciusban megszületett az a törvény, mely lehetővé tette a jelenlegi bérlők számára, hogy megvásárolják az önkormányzattól bérlakásukat. A helyi önkormányzat ezzel a törvénnyel össz­hangban rendeletet hozott a bérlakások elidegeníthetőségéről, s a vásárlási igé­nyek tavasz óta érkeznek az illetéke­sekhez. Az önkormányzat tulajdonában tehát egyre kevesebb lakás lesz. ami szük­ségessé teszi újabb bérlakások építését. Az egyik legégetőbb probléma, melyen az építkezések segíthetnek az. hogy a belvárosi tömbrekonstrukció, valamint a lakóépület-felújítások keretében jó néhány lakásból kell kiköltöztetni a lakókat. A tervbe vett építkezések a Belvárosban biztosítják a kiköltöztetett lakók elhelye­zését, ugyanis a telkek, melyeken a ház­tömbök épülnek, a Belvárosban találhatók. Az egyik beruházás ugyanis a Füredi utca 8. szám alatti telken indul meg. a másik pedig a Vitéz utca 3. szám alatt. A kivitelezést a beruházási engedély­okirat értelmében idén novemberben kezdik a Füredi utcán, s mintegy egy év alatt be kell fejezni a munkálatokat. A tervek szerint itt 16 lakást és 4 garázst magába foglaló háztömb épül majd. A Vitéz utcában 19 lakás, 5 garázs és két üzlet épül a határozat szerint, melynek kivitelezése jövő nyáron kezdődik, s körülbelül egy év alatt felépülne a ház. A két lakóház megépítéséhez szükséges engedélyokiratot a közgyűlés november 17-i ülésén fogadta el. • Közösség, mely megóv a tespedtségtöl Útkereső katolikus diákok Lajos atya, az igazgató. (Fotó: Schmidt Andrea) • (Folytatás az 1. oldalról.) Kondé atyával a szeptem­berben megnyílt Szent Imre Kollégium igazgatói szobájá­ban beszélgetünk. A körsza­kállas fiatalembert, a dóm egykori káplánját így civilben bárki a diákok egyikének is nézhetné. Annál is inkább, mert a tárt ajtón be-bekukucs­káló fiúk, lányok is csak így szólítják: Lajos. Tőle tudom meg: a „nyitás" úgy 10 esztendeje kezdődött Szegeden. Civil oldalon is kez­dett olvadni a jég, s akkor ép­pen igen jó, lelkes papgárda dolgozott a városban. Fölső- és Alsóvároson, Újszegeden, a Szent József templomban egy­re több hittancsoport alakult azokból a fiúkból, lányokból, akik igényelték, hogy elsőáldo­zók legyenek, bérmálkozza­nak. Minden hónapban közös ifjúsági misén vettek részt, amelynek végeztével sem széledt szét egy-egy baráti tár­saság. Az együttlét, a közös beszélgetések rendszeressé váltak: egy aktívabb csoport minden hónap első hétfőjén leült beszélgetni a világ dol­gairól, a jövőről, hivatásról. A püspök plébániáján gyűltek össze azok a fiatal lelkészek és egyetemisták, akik közösen kezdtek gondolkodni: mikép­pen vehetnék szárnyaik alá az igényesebb hitéletre vágyó fia­talokat. „Cordinata Team"-mé, CT­vé szerveződve célul tűzték ki közös ifjúsági programok szervezését. A családias légkö­rű találkozók egyre több fiatalt vonzottak, akik a hitbeli erő­sítés mellett megbízható társa­ságra is leltek. Zártkörű far­sangi bált rendeztek a Kék Csillagban, zarándoklatot Do­maszékre, Deszkre. hat busznyi diák utazott Pécsre a Tiezai találkozóra. Kondé atya a hőskor szép emlékeként idézi azt az időt, amikor szerkesztő­séggé változtatott fürdőszobá­jában nagyböjti füzeteket gyártott a lelkes társaság. Bőkezű német adakozók Egyre sürgetőbb lett az igény: kellene egy kis zug, amely a fiataloké, ahol ta­lálkozhatnak, s valamiféle szervezet, amely rendszeres programokról gondoskodna. Gyulai püspök úr támogatta a fiatalok elképzeléseit: Kondé atyát ki is nevezte egyház­megyei ifjúsági referensnek, szabad kezet adva neki a további teendőkhöz. Azóta a fiataloknak saját klubjuk van, nagyteremmel, teakonyhával, könyvtárszobával,, meghitt beszélgetésre alkalmas helyi­séggel. A hivatalos teendők ellátására, egy német jóakaró segítségével, irodát rendeztek be. Domaszéken kaptak egy fölújításra szoruló, százéves parasztházat, közel a temp­lomhoz: hétvégeken csordultig megtelt fiatalokkal. Amikor az önkormányzat fölkínálta a régi iskola épületét, az egyházme­gye megvásárolta: ez lett az első lelkigyakorlatos központ. Hamarosan ez is kicsinek bi­zonyult. Jelentkezett azonban egy másik németországi adakozó, és fölajánlotta, finan­szírozza egy katolikus ifjúsági központ fölépítését a templom melletti telken. Tavaly novem­berben fektették le az alapokat, s az idén szeptemberben átad­ták az épületet a kis vendég­házak szomszédságában. Az egyházmegye ifjúsági irodája által működtetett. Zöldfásnak nevezett központ 1200 négy­zetméterén 150 személyes nagyterem, előadók, ebédlő, konyha, kápolna, hideg, meleg vízzel ellátott szállásrész várja a fiatalokat. Hétvégeken veze­tőképzésre, gimnazisták, mi­nistránsok, kispapok fogadá­sára kész az épület. A KEFE, mint jogi személy Kialakult a szervezeti élet: négy éve működik a KEFE, a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete. A Farkas Beáta közgazdász, Má­té-Tóth András filozófus és Bán Sándor, a JATE pedagó­giai tanszékének tanára által indított, kifejezetten szegedi kezdeményezés azóta országos hálózattá alakult. Alapító tagja Nagy Gábor matematika sza­kos egyetemi hallgató, aki leg­utóbb ellátta az elnöki tisztet. Szerinte időszerű volt, hogy az európai társszervezetek mintá­jára hazánkban is létrejöjjön az egyesület, amely mint jogi személy képviseli a katolikus egyetemi ifjúság érdekeit. Tevékenységük, mint mondot­ta, két alappilléren nyugszik: katolikus értelmiségiek kép^ zése, olyan felelős értelmisé­gieké, akik a közélet, a tár­sadalmi folyamatok jelensé­geire katolikus ember módjára reagálnak. Gábor matematikát, pedagógiát tanuló, V. éves nővére most vette át a szegedi központú szervezet titkári teendőit, az új elnök Buda­pestről tartja a kapcsolatot az ország más városaiban működő szervezetekkel. A civil szerve­ződéi nem alárendeltje az egyháznak, mondják, s egyet­len párthoz sem kötődik. Há­rom-négy év alatt sikerült legyőzniük az előítéleteket: a kétkedők rájöttek, a KEFE nem egy új KISZ, de nem is a jobboldal szekértolója. „Mi a katolikus egyház erkölcsi és szociális tanításai alapján szemléljük és ítéljük meg a világot." Programjaikon bemu­tatkozik egy-egy tájegység, a tanulmányi napokon előadá­sokat hallgattak meg például arról, milyen nőnek lenni. A nyitott rendezvény alkalmat adott a párválasztással, a csa­láddal, a • nő egyházhoz, hivatásához kötődő viszonyá­val kapcsolatos kérdések meg­vitatására is. Örömmel újsá­golják, hogy a parlament támo­gatást szavazott meg számuk­ra, kaptak pénzt a Nyitott társadalom és a Szent Márton alapítványtól, de szeretnék, ha a város is segítené őket mint társadalmi szervezetet. A kollégium nem kolostor Beszélgetésünk helyszínén, a Szent Imre kollégiumban, beesteledvén megélénkül a forgalom. A 75 katolikus egye­temistának és főiskolásnak otthont adó épületbe hazaszál­lingóznak a diákok. A konyha az elmosandó edények csöröm­pölésétől hangos, az alagsor­ban pedig megbeszélésre gyűl­nek a KEFE programszervezői. Kondé Lajos igazgató, az or­szág egyetlen plébániai szol­gálat alól fölmentett, függetle­nített lelkésze még elmondja: családias közösségnek tekinti az egy födél alatt lakókat. Együtt főznek, együtt étkez­nek, közösen zenélnek: saját énekkaruk, kamarakórusuk, zenekaruk van. Aki akar. tánc­vagy fotoszakkörre jár. Nem maradnak el itt a közös ima­órák, a reggeli, ám nem kötele­ző szentmisék sem. A kollé­gium persze nem kolostor: szívesen látott vendégek a kívülről érkezők is. „Azt szeretném, ha ezek a fiatalok a maguk hivatásában, orvosként, tanárként, jogász­ként helytállva. de az egy­házban is dolgozzanak. Hogy ki-ki több legyen majd, mint pusztán egy katolikus ember. Egy középgárda kiesett az egyházból, tudatosan kell fölkészíteni a katolikus értel­miséget világi küldetésére, s ez csak aktív közösségi életben sajátítható el." - vallja az egyént, a társadalmat a tes­pedtségtöl óvó lelkész-igaz­gató. S alighanem igaza van. Chikán Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom