Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-24 / 302. szám

SZOMBAT, 1994. DEC. 24. ÜNNEP I. • A városra ráfér egy kertész gondoskodása A kormánykoalícióval szinkronban ssgsí Beszélgetés Szeged polgármesterével Dr. Szalay István: Mindenekelőtt szeretném azokat a dolgokat fejleszteni, amelyek a város alapvető feladatai közé tartoznak. (Fotó: Nagy László) December 12-én, a helyhatósági választások másnapján a Szegedi Városi Televízió stúdiójában egyórás, élő műsorban mutatkozott be a város új polgármestere, dr. Szalay István. Ez az interjú annak a műsornak az anyagából készült, ilyen módon az írott változat a televízióshoz képest szerkesztett és rövidített. A beszélgetés elején a polgármester külön megemlékezett kedves mesteréről, Szőkefalvy-Nagy Béla professzorról, aki az elsők között telefonált, hogy átadhassa gratulációját. Ezután az életpálya eddigi állomásairól beszéltünk, a hegykői gyermekévekről, a soproni középiskolai esztendőkről, majd arról, hogy Szalay Istvánnak mindeddig csupán két munkahelye volt: a JATE analízis tanszéke és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, ahol főigazgatóként dolgozott. Amikor rákérdeztem, melyik tulajdonságának köszönhető, hogy a főiskolán újraválasztották, sőt az intézmény legnépszerűbb tanárai között tartják számon, akkor azt felelte, hogy mindig igyekezett logikus és őszinte választ adni a felmerülő kérdésekre. Amikor pedig arról faggattam, hogy egy sikeres ember ötvenévesen miért akar polgármester lenni, azt felelte: mert erősen hivtak. A televíziós beszélgetést egyébiránt a nézők kérdéseire is alapozva vezettem, igy általános várospolitikai elvek mellett apróbb, személyesebb kérdések is fölvetődtek. Természetesen a lakások elidegenítési tilalmáról kérdeztek a legtöbben, igy ez az interjú is ezen a ponton veszi kezdetét. • Töhb mint háromszáz önkormányzati szolgálati lakás van a városban, mikor oldják fel e lakások megvásárlási tilalmát '.' - Az egész lakástilalmi listát újra kell gondolni, és sokkal szabadabbá kell tenni. Úgy látszik. ez közkívánat. Az is igaz, hogy a lakásgazdálkodás új alapjait meg kell teremteni, nyilván bizonyos dolgokat nem lehet feloldani. Tehát az olyanokat. amelyek műemlékvédelem alá esnek, vagy olyan típusú lakások vagy házak esetén sem lehet változtatni, ahol reménytelen, hogy a tulajdonosok megvásárolják. Ezeknek önkormányzati tulajdonban kell maradniuk. De az összes többi esetben - a belvárosi vonatkozásban is - ezeket a tilalmi listákat fel fogjuk oldani. Az persze másik dolog, hogy úgy szeretném én ezt a felmondást, hogy a belvárosi lakásállomány értékesítéséből a másik rész regenerálása megteremthető legyen. • Ha már a polgármesteri programnál tartunk, hadd kérdezzek rá arra, hogy a számos, ön által megjelölt fejlesztési terület közül mi az az első három, ami mindenképpen prioritást érdemel? - Ez elég nehéz kérdés, mert ugye pillanatnyilag most tíz-tizenkét olyan terület van a városban, melyben az önkormányzatnak fontos a szerepe. Jelen pillanatban futunk a pénzünk után, tehát mindegyiknél hiánypótlás, tűzoltás stb. az elvégzendő feladat. Mindenekelőtt szeretném azokat a dolgokat fejleszteni, amelyek a városnak - pontosabban önkormányzati szempontból a városnak - alapvető feladatai közé tartoznak. Ez a közbiztonság, a közterületek szebbé tétele, a föld alatti Szeged, tehát a csatornahálózat, és a föld feletti Szeged, tehát az úthálózat. Tudom, hogy ezek nem csillogó dolgok, de egy városban ezek az alapvető fontosságúak. Szeretném azért megtartani azt, hogy a városnak az oktatásügye és az egészégügye ne romoljon, hanem - bár nem állunk ebben a tekintetben rosszul - legalább szinten maradjon. • Ha maga előtt lát egy milliárdos büdzsét, amely egy nagy beruházásra lenne fordítható, mi lenne ez a nagy beruházás? - Ilyen nincs, ugyanis magam előtt látom a teljes városi büdzsét, és annak kb. a nyolcvan százaléka eleve le van kötve. Az igaz, hogy ha úgy veszem, hogy a büdzsé durván tízmilliárd, akkor kétmilliárd van, ami szabadon mozog, de annyi mindent ki kell elégíteni, hogy ilyen nagy beruházásra én bizony nem tudok gondolni. Az a maradék kétmilliárd, ha arra gondolok, hogy támogatnunk kell a vállalkozókat, ha arra gondolok, hogy új területeket kell közművesíteni, annak érdekében, hogy az emberek építkezhessenek, s ha még néhány ilyet felsorolok, márpedig ezeket föl kell sorolni, nos akkor az a maradék pénzünk is elment. Tehát én egy olyan nagy-nagy, csillogóvillogó beruházásra nem tudok gondolni, az persze más dolog, hogy annak érdekében, hogy a város turisztikai szempontból vonzóbb legyen, a vendéglátást fokozni tudjuk, arra is kell fordítanunk. Erre is vannak konkrét elképzeléseink, azok is elvisznek pár százmilliót, és a fenmmaradó részt ezerfélére fogjuk fordítani, és nem egy nagy koncentrátumú dologra. Ha valami csoda folytán ilyen nagy koncentrátum elképzelhető lenne, akkor talán... De nem, inkább erről nem mondok semmit, mert nem reális, hogy ennyi pénzünk legyen. Például egy szabadidőközpont • Én el tudom képzelni azt, hogy a polgármester úr személyes irányításával, illetve koordinálásával például egy városi szabadidőközpont jön létre. - Hogyne, ez benne is van a programban. Csak most az a kérdés, hogy kik azok. akik társulnak ehhez, mivel a város önmagában kevés, de el tudnám képzelni, hogy ha az universitas dolgában sikerül megegyeznünk, tehát, hogy az öthalmi laktanyáért cserébe az universitas megjelölne Szegeden bizonyos területeket, hogy azt szeretné megkapni, akkor a régi Délép-sporttelepet fel lehetne újítani úgy, hogy az egyszerre szolgálná az egyetem, a város érdekeit, és az idelátogató turistáknak is szolgálna programmal. Ez például egy olyan dolog lenne, amiről az előbb a nagy beruházásról beszélve inkább nem fejeztem be a mondatot... Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, pedig Szeged megérdemelne a mostani sportcsarnoknál egy jóval nagyobbat, és a szabadidőközpontot is meg kellene csinálni. • Ha már a sportnál tartunk. Tudja azt, hogy ön a második legnépszerűbb Szalay István Szegeden? - Persze. Mindenki tudja, hogy Szalay tanár focisulija milyen sokat ér a városnak. Bízom benne, hogy ezekből a gyerekekből ki fog alakulni Szeged olyan erejű sportélete, amilyen valamikor már volt, csak valahogyan ez csakugyan a mélypontra zuhant.. • Hogyan látja ön a város sportjának jövőjét? El tudja képzelni, hogy be fog kerülni a városi költségvetésbe egy bizonyos százalékos automatizmus, amely összeget mindig a város sportjára fognak fordítani? - Szerintem ez most is benne van. Ahogy én tájékozódtam, a város 90-100 millió körül fordít sportra minden évben. És ebben most nincs benne a sportigazgatóság működtetése, tehát itt az egyesületek támogatásáról van szó. Úgy látom, nem jól van ez elosztva, nem célirányosan, erre az ötletem, hogy a sportszakemberekből létrehozok egy testületet, amelynek egyetértési jogot fogunk biztosítani e pénz felosztásában. Bízom benne, hogy a sportszakemberek ezt a 100 milliót tisztességesen el fogják tudni helyezni. Ez nem von le semmit abból, hogy a sportélet megjavítását, főleg a diáksport területén, külön önkormányzati finanszírozással szeretném segíteni. A kezdeményezések megvannak, csak kicsit össze kellene őket fogni. • Vegyünk néhány technikai kérdést: Cserepes sor? - A Cserepes sorra sajnos még egy jó darabig szükség lesz. Valahogyan jobbá, kulturáltabbá. kevésbé zsúfolttá kellene tenni. Azonkívül a szegedi kereskedőtársadalom jogosan nehezményezi, hogy a Cserepes sor neki bizonyos fokig konkurenciát eredményez, tehát apró lépésekkel változtatni fogunk a jelenlegi állapotokon. Nem lesz könnyű. • Úgy tűnik. Ön a szebb Szegedért is szeretne tenni. Lesz-e a városnak főkertésze? - Szerintem van. A főkertész intézményét fontosnak tartom, ám még ennél is fontosabb a főépítészé, akit egy kicsit magasabban fogunk szerepeltetni, aki majdnem egy szinten szerepelne a városvezetéssel. A főkertésznek nem lenne ekkora beleszólása, bár Szegedre ráfér egy kerrész gondoskodása. A szegedi Wall Stieet • Kass Szálló, régi Hungária... - Sok elképzelés van rá. Olyan „céget" kellene keresni, például egy jó bankot, amely képes lenne megvenni, működtetni és karban tartani. Itt lehetne a szegedi Wall Street, ahol helyet kapnának a kamarák is. A kis-Hungit pedig fel szeretném újíttatni vendéglőnek. • A választási részvételből az derült ki, hogy pesszimista a szegedi nép. Mit üzen nekik? - Az önkormányzat tisztviselőinek érezniük kell, hogy a hivatal van a szegediekért és nem fordítva. Megpróbálom ezt én is erősíteni. Most mélyponton vagyunk, ez kb. két évig tart még, utána szépen elindulunk fölfelé. Ezen a krízisen az osztrákok és a lengyelek is átestek, de a felemelkedés előbb-utóbb nálunk is bekövetkezik. Amink van, megpróbáljuk tisztességesen felhasználni. • Elég szerencsés az a helyzet, hogy Szegeden most nem egy ellenzéki pozícióban lévő polgármester kezdheti el a munkát, hanem az, aki teljesen megfelel a kormányzati struktúrának. Ön is így látja ezt? - Hogyne. A választási beszélgetésekkor azt mondtam, Szegednek ki kellene próbálnia azt, mi lenne, ha egy, kormánykoalícióval szinkronban lévő polgármester állna Szeged élén. Lippai Pál valóban érezte annak hátrányát, hogy nem volt meg ez a szinkron, épp ahhoz, amihez Szeged ereje kevés: hidak, autópályák, szennyvíztisztító megépítéséhez. Az optimizmusom arra alapozom, hogy ezzel a kormányzati szinkronitással utol tudjuk érni elmaradásainkat. • Azért lobbizni sem árt. - Erre megint kedvező az alkalom, hiszen az országgyűlési képviselők igen nagy része szintén ebből az MSZPSZDSZ frakcióból vétetett. Az önkormányzat egyik fontos tennivalója lesz az országgyűlési képviselőkkel való kapcsolatok megjavítása... • Bármelyik párthoz is tartoznak... - Hogyne. Nincs olyan párt, amelyik direkt rosszat akarna valakinek; csupán más értéket emel ki. Ez nem jelenti azt, hogy az a párt Szeged város érdekében ne tudna nagyon jól együttműködni a város vezetésével. • Bihari úrtól, a Pick Rt. vezérigazgatójától tudom, hogy milyen nehéz Szegedre csábítani egy olyan világszínvonalú üzletembert, aki „megkóstolta" már a magyar fővárost. Kecskemétig úgy-ahogy elvergődik, aztán egy adta életveszély az útja. Mi az esély arra, hogy lesz egy nemzetközi országút, amely Szegedet el is fogja majd kerülni, és mi az esély arra, hogy lesz majd egyszer Szegeden egy nemzetközi repülőtér? - Hogy az országút hogyan alakul, még most nem tudom megmondani. Az biztos, hogy az első dolgok egyike lesz: az illetékes miniszterekkel szeretnénk erről konzultálni. Szegednek föl kell készülnie arra, hogy a balkáni háború viszonylag hamar véget ér, és akkor országos érdek is lesz, hogy ebből a városból kiindulva a tőkének egy hídfőállása alakulhasson ki. Ezeket az érveket a kormány biztosan akceptálni fogja, ez maga után vonja a repülőtér, az utak létesítését. • A kultúráról nem beszéltünk eddig. Hogyan kívánja segíteni a polgármester úr a színház működését? - A polgármesteri program új tudományos, művészeti és kulturális koncepciót tart szükségesnek. A színházzal kapcsolatban nincs semmilyen konkrétum, csak annyi: újat az eddigihez képest. • Ezt a koncepciót milyen határidőn belül kell elkészíteni? - Fél éven belül elkészülhet, bár nagyon sok múlik a művészeti világon, amely nagyon bonyolult. Szükséges lenne, hogy a művészek egymás iránti toleranciája értékelhető legyen, mert enélkül az értékeket qpm tudjuk integrálni. • Ha azt mondom: csapatépítés. Erről mi jut eszébe? - Most a polgármesteri csapatról van szó? • Igen. - A csapat jó szakemberekből álljon, képes legyen a csapatmunkára. Szeretnék egy olyan csapatot, amely nyitott, tehát a prekoncepcióktól mentes. Épül ez a csapat, de még vannak gondjaim vele. • Egy polgármestertől elvárható, hogy a város fontosabb eseményein jelen legyen. Ez gondolom, az ön éleiét is meg fogja változtatni. Mennyiben? - Alapvetően érdeklődő típus vagyok, tehát nagyon kevés olyan van, amire nagyon nem szeretek elmenni. Főigazgatóként is nagyon sok helyen megfordultam, és mindig jól éreztem magam. Tehát nem fog nekem gondot okozni, hogy sok rendezvényen meg keli majd jelennem polgármesterként. • Mi lesz akkor, ha két hónapra előre be lesz programozva? - Akkor ott leszek egy jó fél órát, órát, s aztán ügyesen elmegyek, hogy ne vegyék észre, hogy nincs már ott a polgármester. • Mit fog tenni a korrupció ellen? - Egyetlen védelem van a korrupció ellen, a viszonylag nagy nyilvánosság. Ennek része a sajtó. A sajtót nagyon komolyan partnernek akarom tekinteni abban, hogy ha a város valamit elhatároz, azt a sajtó tisztességesen közzéteheti, leközölheti és az elbírálás módját és eredményét is. Ez az egyetlen, ami védelmet adhat a korrupció, vagy a korrupció gyanúja ellen. • Meg tudná-e oldani, hogy a Kárász utca sétálóutca maradjon. Díszburkolattal akarják-e ellátni? - Meg kellene oldani. A Kárász utcát is az Oroszlán utca környékéhez hasonlóra kellene kialakítani, tehát ezt a díszburkolatot, ha nem is egy, hanem három év alatt, de meg fogjuk csinálni. • A Centrum háta mögötti telekkel mi lesz? - Még nem tudom, de az a gödör ott tovább nem tátonghat. Egyelőre nincs hatályos városrendezési terv, ez kb. egy éven belül fog elkészülni, amely többek között arra is választ fog adni, hogy mi lesz ezzel a telekkel. • Hogyan fogunk majd bánni a védett fákkal? - Az újszegedi ligetet védetté kell nyilvánítani, tehát a majálisok se ott legyenek többé. Készüljön egy olyan városliget, amely a majálisnak helyt adhat. Ugyancsak védeni kell nyilván több más fasort is. • Mit tervez a polgármester a szegedi ifjúsági napokkal kapcsolatban? - Meg kellene próbálni kulturáltabbá tenni, nem tervezem, hogy ne legyenek ifjúsági napok. Jelentsen vonzerőt Szegednek, de ne pusztuljon bele a város annyira, mint eddig. Az, hogy ehhez milyen társadalmi segítséget kapok, az nyitott kérdés. • Köszönöm a beszélgetést. Jó munkát kívánok! - Köszönöm, és ehhez a munkához kérem a város lakóinak segítségét! Dlusztus Imre