Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-16 / 269. szám

SZERDA, 1994. Nov. 16. Di. Szilágyi János és az ajánlások BELÜGYEINK 3 Szegedért - függetlenül Kérdésünkre elmondta, hogy nála a függetlenség nem újkele­tü divat eredménye, elsősorban ennek köszönheti a gyors raj­tot. Sikerült az emberekkel megértetni, Szegeden a mini parlament nem mehet tovább. Az elmúlt időszak fásultságá­ból ki kell törni, ehhez pedig összefogásra van szükség. A pártkatonák munkája mellett komoly szerepet szán a civil szerveződéseknek, vagyis Sze­ged felvirágoztatásának esélyét nem lehet kisajátítani semm­ilyen alakulatnak sem. Ezért bí­zik programjának sikerében. Dr. Szilágyi János hivatko­zott arra, hojjy Göncz Árpád a közelmúltban a félelem városá­nak nevezte Szegedet. „Azt hi­szem, ez a jelző nem csupán drámaírói fordulat. A nemzet­közi jog szabályai szerint el kell érni a védett város státus Akár meglepetésnek is lehetne tartani az önkor­mányzati választások első részeredményét. Dr. Szilá­gyi János független polgár­mesterjelölt kapta meg az ajánlóktól a törvényben előirt két százalékot első­ként. Ő kezdheti el tehát legkorábban az igazi meg­mérettetést - választ adni a lakosoknak a manapság őket legjobban érdeklő té­mákra. megszerzését. Csak úgy tudunk európai középvárossá fejlődni, ha biztonságot nyújtunk a vá­roslakóknak és a tőiének is itt, a hármashatár mentén. Állam­igazgatási és ügyvédi gyakorla­tom mindenképpen feljogosít arra, hogy ezt a koncepciót te­kintsem a legfontosabbnak, hi­szen egy felmérés szerint a kül­földiek Gyór mellett Szegedet tekintik a legígéretesebb befek­tetési körzetnek" - kommentált a polgármesterjelölt, aki arról is nyilatkozott, honnan várja a támogatást. „Természetesen nem vagyok magányos lovag. A programot a választók igényeinek felmé­résével állítottam össze. Utólag elárulom, jónéhány estét el­töltöttem Szentmihályon, Do­rozsmán és a többi körtöltésen túli városrészben. Itt találtam rá az igaz lokálpatriotizmusra. Mennyivel másképp érzik ott az emberek magukat. Ők még tudják, mit jelent a saját portá­juk csinosítása, ók még emlé­keznek a Széchenyi tér gyö­nyörű platánjaira, s ha felelő­sen intézhetnék sorsukat, biz­ton nem éktelenkedne a tavalyi vihart követően annyi üres hely Szeged főterén. Olyan várost szeretnénk, ahol nemcsak megszületni jó. Ehhez pedig egy konszenzuson alapuló jó program kell, s mi­hamarabb hozzá kell fognunk közös erővel." • Magyar műkincsek Szabad rablás vagy jóvátétel? Az előző kormány már 1991-ben összeállította az el­hurcolt magyar műkincsek hoz­závetőleges listáját és erről jegyzéket adott át először a Szovjetuniónak, majd annak felbomlása után az utódálla­moknak - válaszolta Békési László pénzügyminiszter képvi­selői kérdésre a parlamenti ülé­sen. 1992. végén Jelcin orosz elnök és Szidorov kulturális mi­niszter magyarországi látogatá­suk alkalmával megállapodást írtak alá a probléma rendezé­sére. Magyar részről folyik a listák összeállítása. A hazai adatbankban pillanatnyilag több mint 40 ezer azonosított kere­sett tárgy szerepel. Ezek közül jónéhányról tudni is. hogy hol található. Eközben azonban az orosz jogászok vitatják, hogy Magyarországnak joga lenne a műkincsek visszaszerzésére, mivel ők ezt is a jóvátétel részé­nek tekintik. A magyar jogá­szok ezzel ellentétes vélemé­nyen vannak. Folyamatban van a budapesti jogi állásfoglalás té­teles kidolgozása, amelyet ha­zánk még az év végéig átad az orosz munkacsoportnak. • Az Országgyűlés kedden ké­ső délután gyors egymásután­ban több törvénymódosításról is határozott. Elfogadták a tár­sadalombiztosítás pénzügyi alapjainak jövő évi költségveté­séről szóló jogszabály módosí­tását, és megváltoztatták az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt, illetve ezzel összefüggésben az alkot­mányt is. Változik a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló jogszabály, és új nevet kap Budapest egyik kerületi bí­rósága. Végül a T. Ház döntött az Országgyűlés bizottságairól, tisztségviselőiről és tagjairól szóló országgyűlési határozat­ról is. Emberölési kísérlet, valamint rablás bűntettével gyanúsítja a rendőrség O. Csaba 20 éves foglalkozas nélküli soproni fia­talembert. A történet: idén ok­tóber 20-án M. Csaba soproni lakos kocogni indult. Mielőtt leállította volna Audiját az er­dőszélen, rálőttek egy soroza­tot, s szinte a csodával határos módon maradt sértetlen. A tör­téntek után barátját keresgélte, majd hazament. Barátja, O. Csaba húsz perc múlva felbuk­kant és elmesélte neki. hogy ő is az erdőben járt, ahol Fiat Pandáját golyózápor fogadta. A két fiatalember végülis némi la­tolgatás után feljelentést tett a rendőrségen, sót gyanújukat is megfogalmazták. Eszerint a so­roni P. Elek lehet a tettes, mert egyszer már embereivel egy pincébe kényszeritette és alapo­san megverte őket. Ennek a ve­résnek az oka egy júliusi rablás­ban keresendő. Hatodikán haj­nalban hazafelé tartott P. Eleíc­né. Két ismeretlen férfi megtá­madta, elvette sportszatyrát, amelyben több mint 13 millió forint volt. A férj magánnyo­mozásba kezdett, O. Csabára és M. Csabára gyanakodott, s ezért veréssel próbálta kiszedni belő­lük az igazságot. A rendőrség egyébként valóban gyanúsítja O. Csabát a rablás elkövetésé­vel, az asszony ugyanis az egyik tettes lábán ritka műtéti heget fedezett fel, amikor a pénzét el­vették tőle. O. Csaba lábán ugyanilyen heg található. A rendőrség ballisztikai szakértő bevonásával megállapította: ok­tóber 20-án M. Csabára való­ban rálőttek, viszont barátja csak megrendezte az önmaga elleni lövöldözést, mégpedig azért, hogy alibit szerezzen ma­gának. Bevallotta ugyanis, hogy ő akarta megölni barátját M. Csabát, de a géppisztojysorozat nem találta el a kocogni induló férfit. A cigányok esete az önkormányzattal A Magyarországi Ci­gányok Demokratikus Szövetségének helyi ve­zetői a népcsoport hely­zetéről, a megválasztan­dó kisebbségi önkor­mányzat lehetőségeiről és veszélyeiről tegnap délután lakossági fóru­mon fejtették ki állás­pontjukat A Bartók Béla Művelődési Házban összegyűlt kisszámú érdeklődő előtt bemutatták e szervezet cigány kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt­jelöltjeit: Bánfi Andrást, Joka Kálmánt, Fehérvári Józsefet, Erdei Bélát. Kertész Rozáliát, Hamza Jánost.- A fórumon Koha Róbert polgármesterje­lölt-jelölt is megjelent, s véle­ményt mondott. A meghívott pártok közül a^íDNP képvis­eltette magát. „A „cigánykérdés" Szege­den is létezik, de nem olyan jelleggel, mint például Sza­bolcsban. Itt toleráns nép él, ami remélhetően a választáso­kon is megmutatkozik" - je­lentette ki az MCDSZ egyik vezetője. A gondok között el­sőként említették, hogy a szö­vetség nem talált utat a helyi önkormányzathoz, nem kapott súlyának megfelelő támoga­tást. Kifogásolták, hogy e fóru­mukat nem tisztelte meg jelen­létével sem önkormányzati tisztségviselő, sem a nemzeti és etnikai kisebbségi bizottság vezetője. A kisebbségi önkor­mányzat életrehívásának ­mint mondták - örülnek is, meg nem is. A népcsoport szá­mára újfajta lehetőséget jelent egy saját önkormányzat, de megalakítása veszélyt is rejt­het, hiszen még nem tudni, e testület majd milyen jogokkal rendelkezik. Ú. I. • A Vas megyei gazdakörök tagjai fontosnak tartják, hogy továbbra is működjön a falu­gazdász hálózat. A fenntartás­hoz szükséges pénzügyi felté­teleket a helyi önkormányzatok és a költségvetés 50-50 száza­lékban vállalhatná - tájékoz­tatta a sajtót Miháczi Sándor, a Vas Megyei Gazdakörök elnö­ke annak kapcsán, hogy a szer­vezet petfciót kíván eljuttatni a kormányhoz a falugazdász hálózat érdekében. A közben­járást azért tartják szükséges­nek, mert úgy látják: a földmű­' velésügyi tárca meg akarja szüntetni ezt a fontos intéz­ményt, amely az elmúlt két év­ben úttörő szerepet vállalt a földterületek magánosításában. „Működjön a falugazdász hálózat!" a szakmai tanácsadásban, a mezőgazdasági termelés segí­tésében. A falusi emberek munkáját hivatásszerűen segí­tőkre azért is szükség van - fo­galmazott az elnök - mert a gazdálkodóknak igen sok ide­jükbe kerülne, ha a földdel, a termeléssel, adózással, pénz­ügyi problémáikkal csak a me­gyeszékehely valamelyik hiva­talában foglalkoznának. rr\ lyan országról álmodom néha, ahol nem kell tudnom, ÜJ ki a miniszterelnök, kik vannak kormányon és mi­lyen pártok maradtak alul a hatalmi viadalban. Olyan or­szágról álmodom néha, ahol annyira rendben vannak a gazdaság, a politika, a köz- és a szerelmi élet dolgai, hogy én, a polgár, megengedhetem magamnak az oda nem fi­gyelés fényűzését. Olyan országról álmodom, ahol szabadságot adhatok a politikának, mert biztos lehetek abban, hogy nem akarja elorozni az én szabadságomat. Nem ilyen országban élek. Ilyen ország talán nincs is a világon. De ahol én lakom, itt különösképp akkurát' kell számon tartani, mikor, mi történt. Itt nem szabad felejteni. És ahol nincs felejtés - mert az ismerethiányt, a köztu­dat-kiesést ne tartsuk annak -, ott állandóan új s még újabb megfejtési lehetőségekkel foglalatoskodik az ember. A feladvány pedig örökösen ez: miért vagyunk ott, ahol vagyunk? Például nagy baj volt, hogy az egyik küldetéstudattól fű­tött hatalmi elitet követte a másik. Először volt a nemzet­közi pökhendiség. „Mi vagyunk a kommunisták! Tudjuk, mi a teendőnk." Azután jött a nemzeti pökhendiség: „Mi vagyunk a ma­gyarok! Tudjuk, mi a teendőnk." „Hiszünk az ügyben" - mondta Czinege majd Für Im­jos, és ennél súlyosabb érv sosem találtatott. Egyik hatalmi garnitúra se figyelt oda, egyik se volt fogékony a társada­lom mélyéből érkező (vészjelzésekre - és a szellemi élet csúcsairól jövő okos szóra sem. És mi van most? Úgy tűnik, hogy most fantáziátlanság van. Az természetes, hogy az érezhető, a „konkrét" gazdasági emelkedés megint két-három évvel későbbre lett halasztva, ahogyan ez volt már a nyolcvanas évek elején, közepén, végén - meg úgy '91 táján is beígérték nekünk, hogy '94­ben érezni fogjuk. rn át érezzük is, mit mondjak. Most nincs látványos UJ program. Látványos takarékoskodás van. Nem lesz expo, nem lesz Szabolcsban vonat, nem lesz kilenc kül­képviselet, nem lesz Szegedre autópálya. De jó lesz! MODUL BAJ ÉPÍTKEZŐKNEK! — Jamina tégla, cserép - Therwoolin hő-, hangszigetelők — Lindab csatorna, barna, Tehér, színes, g yári áron! Valamint: átaszéki födémbéléstest FB 60/1 9 - olcsó csempék, padlóburkolók, ragasztók, fugázók Szeged, Csongrádi sgt. 27 Tel. 62/491-022,474-481 Nagy erőkkel nyomoz a zalai rendőrség két tűzeset ügyében: Hagyárosbörönd község polgármesterének, Molnár Imrének az elmúlt hét közepén leégett a volt tsz-ma­jorban lévő pajtája és istállója, vasárnap este pedig épülő, félig kész családi házának a te­teje. Egyelőre csak az biztos, hogy mindkét esetben szándé­kos gyújtogatás történt. A nyo­mozás vezetője, egy hét múlva remél eredményt. Ellensége nincs a faluban a polgármester­nek, legalábbis ó nem tud róla. így hát a vélt, vagy valós sérel­men kívül más okot sejteni sem lehet a tüzek mögött. A Zalai Hírlap tudósítása szerint a zalai kisközség hangulatára jellemző többek kijelentése: ha a rendőrség elfogja a - netán ottani - tettest, akkor a saját ér­dekében vigyék el a faluból. Minden esetre a hasonló atro­citást megelőzendő, a helyi polgárőrség megerősített járőr­szolgálatot szervezett. Például Dégáz A bányaipari, vegyipari és villamosenergiaipari szakszer­vezetek által létrehozott Össze­kötő Tanács kifogásolja, hogy a kormány az öt vidéki gáz­szolgáltató társaságnál meg kí­vánja szüntetni a többségi álla­mi tulajdont. Az összekötő ta­nács keddi ülésén megtárgyalta az energiaipar privatizációjáról készített kormányzati javasla­tot. Az ülésen a szakszerveze­tek hangsúlyozták, mind a gáz­szolgáltatóknál, mind a MOL Rt-nél szükség van a kedvez­ményes dolgozói tulajdon­szerzés feltételeinek megte­remtésére. • Prunyi Ilona pályája cáfol­ja a klasszikussá vált mon­dást: ha a művész egy napig nem gyakorol, akkort azt észreveszi, de ha kettőt ki­hagy, akkor azt már a közön­ség is meghallja. A zongoris­tát tíz évre parancsolta el be­tegsége a hangszer mellől. Visszatérése húsz esztendeje történt. Azóta koncertezik a világban. Az idén Liszt-díjjal ismerték el művészi munká­ját. Ma este fél nyolckor Sze­geden, a konzervatórium dísz­termében lép közönség elé. • Önt jobban foglalkoz­tatják Hongkongban, mint Magyarországon ? - Majdnem így igaz - vá­laszolta -, bár az utóbbi esz­tendőkben változott a helyzet. A hongkongi HNH Internaci­onal Limited 1988 óta foglal­koztat rendszeresen. Elsősor­0 KÉRDÉS A zongoraművészhez ban ismeretlen művek első le­mezre játszására kértek fel. Idáig harminc lemezem jelent meg a nagyvilágban, a Hun­garoton ötöt adott ki. • Miért vonzódik az isme­retlenhez, a különlegessé­gekhez, amelyek talán nem olyan könnyen hoz­zák meg a sikert a koncer­teken, mintha népszerű müveket tolmácsolna? - A sors hozta így. Talán az ismeretlen darabok is von­zódnak hozzám. Meg: az elő­adónak örülnie kell, ha kap egy felkérést, van munkája. Szakmailag rettentő izgalmas feladat olyan műhöz hozzá­fogni, amelynek lejátszása szinte lehetetlen, mintha nem is zongorára, hanem egy nem­létező hangszerre írták volna. Lisztnek is vannak ilyen ze­nei játékai, abszurdjai. Ha vi­szont jól megcsinálja ezeket az ember, akkor arra nemcsak a szakma figyel fel, hanem a közönség is. • A szegedi hangverse­nyen is megszólalnak ilyen zenei „képtelensé­gek"? - Igen. A műsoron szere­Prunyi Ilona pel három Godowsky-mű, amelyek bonyolult technikai megoldások tömkelegét tar­talmazzák. Ezek mellett Liszt és Chopin darabokat és Doh­nányi-átiratokat is játszom a filharmóniai koncerten. V. Fekete Sándoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom