Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-30 / 281. szám

A LOMBARD Vagyonkezelő Kft., amely a LOMBARD CSOPORT érdekeltségi körébe tartozó pénzügyi szerezetek tevékenységét koordinálja, fiatal, ambiciózus munkatársat keres PR-manager munkakörbe. KÖVETELMÉNYEK a jelentkezőkkel szemben. • végzettség: felsőfokú • szakmai gyakorlat: 2-3 éves gyakorlat • egyéb adottságok: számítógépes ismeretek­jó kommunikációs készség Szakirányú felsőfokú végzettség, attgol nyelvtudás előnyt jelent, de nem követelmény. LEHETŐSÉGEK: • Stabil, megbízható munkalehetőség v Fiatal környezetben dolgozhat • Folyamatos szakmai továbbképzés • Versenyképes jövedelem Amennyiben Ön a fenti körülményeknek megfelel, fényképes és írásos önéletrajzát, amelyben feltünteti szakmai tapasztalatait, 199+. december 5-ig küldje el a következő címre: Lombard Vagyonkezelő Kft. 6720 Szeged Pf.: 739. LOMBARD r ^ Egy százalék Mindig tudtuk, hogy nagy szám az egy százalék ­ezzel most nem lapunk szerény gazdasági mellék­letére, s nem is „Radnóti-hétfö"-ket nyert kispályás focicsapatára gondolunk -, s lám, legutóbb pontosan ilyen mértékben értékelték le a forintot a valuta­kosárral szemben. Tette mindezt a Magyar Nemzeti Bank, saját hatáskörében. Rendes (ex)bankvezér ez a Bod Péter Ákos, igazán szépeq_búcsúzik. Úgy gon­dolta, hogy van még ennyi hátraléka, s szegény új bankelnöknek ne mindjárt a kétes népszerűséggel járó forintleértékeléssel kelljen kezdenie. Kiigazítás - szokták mondani az egyszázalékos fo­rintleértékelésre, ami a német márkánál alig jelenthet valamivel többet, mint ötven fillért. Ezt az átlagpolgár akár normális ingadozásnak is érzékelheti, s egy ellenkező' irányú kilengés a leértékelés előtti állapotot is visszahozhatja, ha valamelyik vezető valuta elkezd gyengülni a többihez képest. Összességében és átlagosan természetesen ott van ez az egy százalék, ennyivel lesz drágább az import a magyar vállal­kozónak, ennyivel éri meg jobban külföldön érté­kesíteni az árut az exportőrnek. Kicsit mindenre hat ez az egy százalék, kicsit hely­reteszi a magyar forintot, növeli az inflációt, vissza­fogja az importot, ösztönzi az exportot, de marad a bizonytalanság. Lesz-e még leértékelés ebben az esztendőben? r • Munkanélküli mutatók Kicsivel kevesebben A Csongrád Megyei Munka- bernek) 6-12 hónapja nincs ügyi Központ nyilvántartása munkahelye. Több. mint egy szerint a munkanélküliek szá- éve munkanélküliként van nyil­ma kevéssel (3.6 százalékkal) vántartva 12 805 ember, más­csökkent az utóbbi időben: fél évnél régebben pedig szeptemberben a regisztráltak 10 140. száma a megyében 22 461 fő A megyei munkaügyi köz­volt, októberben pedig 21 674. pont munkatársai 2 286 mun­Az újonnan nyilvántartásba kát keresőnek 3 238 állásbe­vettek száma októberben 1 lyet ajánlottak az októberi pe­594. Közöttük kevesebb a pá- riódusban, ám csak 480-an he­lyakezdő: a szeptemberben je- lyezkedtek el. lentkezett 493 fiatalhoz képest A munkaerőpiaci megyei októberben csak 194pályakez- szervezet munkatársai ebben d<5 vétette fel magát a munka- az időszakban 102 ellenőrzést nélküliek listájára. végeztek, s ezek következtében A munkanélküliségi ráta 52 esetben - összesen 2 734 (XX) 10,1 %-ra alakult. A megyei forintos értékben - tettek ja­munkaerőpiaci szervezet nyil- vaslatot arra, hogy vonják vántartásából októberben I 476 - vissza a támogatási összegeket, ember került ki. A jogszabály- bontsák fel a szerződéseket, ban meghatározott járadékfo- Sajátos arányt mutat a köz­lyósftási idejüket 624-en mert- hasznú foglalkoztatás: a ille­tették ki. A Munkanélküli ellá- gyében összesen csak 874 tásban részesülők száma 521 ember dolgozott ilyen keretben fővel lett kevesebb. augusztusban. Szegeden a Csongrád megyében a nyil- közhasznú foglalkoztatási vántartott munkanélküliek 26 támogatásban részesülök, s százaléka (5 595 fő) fél éven dolgozók száma mindössze belül vesztette munkahelyét, 174 fő. 15 százalékuknak (3 274 em- Sz. M. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE GAmit régen kidobtak, ma megjavíttatják G Egyszerre látszik a gazdagság és a szegénység G Az elkapkodott törvény G A konkurrencia vagyonjegye ELSZO: a kisemberek vállalkozása - Egyszerre érzékeljük a szegénységet és a gazdagságot - mondja a Moszkvai körúti központjukban Dudás János, a szegedi ELSZO, Elektromos Szövetkezet elnöke. - A szer­vízünkbe olyan mosógépeket, hűtőket hoznak ma javítani, amit a nyolcvanas években egy mozdulattal eldobtak volna... Azért keserűségre még sincs ok: a munka változik, de sze­rencsére legalább bőven van. - Érzékeljük persze a gazdasági változás jó oldalát is. Szaporodnak a cégek, az üzletek és egyre többen ren­delnek neonreklámot, klima­tizálást. Mi pedig abból élünk, amire kereslet van. A szö­vetkezetek mindig a~ megtűrt kategóriába tartoztak: a régi szisztémában túlzottan kapita­listák voltunk, utána még túl szociális jellegűek. Mindenestre nem könnyű négy évet tudnak maguk mö­gött. Az egész cég megvál­tozott. Nemcsak az arculata, üzletpolitikája és tempója is más a mai világnak. Ma már csak egy a sok közül az EL­SZO felirat, az irodaháznak ép­pen nem nevezhető, közpon­ton. - A kilencvenes létszá­munkból még tizen sem foglal­koznak az adminisztrációval ­mondja az elnök. - Egy ekkora cégnél senkit sem lehet feles­legesen tartani... Annál inkább szükség van sok ügyes ötletre, apró, furfan­gos üzleti fogásra. A klasszi­kus szövetkezeti világ végét jelzi, hogy az épület alatti pinceklubot két cégnek is kiadták bérbe. Minden hasz­nosítható négyzetméterből pénzt kell csinálni. - Sosem engedhettük meg magunknak, hogy vesztesé­gesek legyünk! De azt is meg kell mondjam, hogy nyereség­re sem érdemes játszani, mert akkor szinte büntetés számba megy az adó. Az egykor legnagyobb elekt­romos. szolgáltató cég, ma már egyre inkább a kereskedelem felé is kacsintgat. Hol vannak már azok az idők, amikor a szegediek átalánydíjas javítási szerződést kötöttek a mosó­gépre, vagy a tévére. Ma már mindenki igyekszik a legol­csóbban megúszni a dolgot. - Mégis szívesebben jönnek hozzánk, mint a maszekokhoz, vagy egy bizonytalan káefté­hez. Mi számlát adunk a ja­vítás után és ezzel garanciát is vállalunk. Az ELSZO is próbálkozott sok mindennel. Például a Szent István téren rézbútorokat árul­tak. Mára zsugorodott és per­sze tisztult a profil. Dudás úr több kiló iratcsomót tesz elém: legalább három tucat külföldi cég a partnerük. - A szövetkezeti törvény sajnos sok kárt okozott nekünk is. Az „egy tag, egy szavazat" elve miatt ide nem jön be a külföldi tőke. Ráadásul a vagyonnevesítés után túl sok lett a külső tulajdonos. Olya­nok is akadnak, akiket a rossz munkájuk miatt elküldtünk Fotó: Gyenes Kálmán annak idején. Azóta káeftét alapítottak, megcsinálták a konkurrenciánkat és most vagyonjegyet kaptak. Mégis csak nevetséges, hogy a kon­kurrens szövetkezetbe valaki­nek üzletrésze legyen. • Miért nem alakultak át káeftévé? - Annak idején sietni kellett - veszi át a szót a fő­könyvelő, Lekics Ferencné ­Ma már viszont nem lehet, hi­szen a könyv szerinti érték és a mai vagyonállapot közötti összeg után adót kellene fi­zetnünk. Olyan szövetkezet pe­dig a világon sincs, amelyik ezt ki tudná gazdálkoldni. így azután állandósult a konfliktus a külső tagok és a belsők között. Az előbbiek pénzt szeretnének látni a tör­vény nyomán kapott értékpa­píijukért, míg a dolgozók mun­kahelyüket vigyáznák inkább. - Valójában a rossz átala­kulási törvény nyomán a ki­sebbség úgy tartja sakkban a többséget, ahogyan nem rös­telli - fűzi hozzá az elnök. Még sem szomorkodnak az ELSZO-ban. Talán azért sem, mert a szövetkezetben dolgo­zók átlagéletkora még a har­minc évet sem éri el. - Harminchét éve alakult a szövetkezet. Én huszonhét éve vagyok itt. 14 éve elnökként, s veteránnak számítok lassan ­jegyzi meg tréfásan Dudás úr. # Jó az, ha választanak egy vezetőt? - Szerintem igen. Állandó szorításban élek, hogy produ­káljak valamit. Most éppen azon törjük a fejünket, milyen jó lenne, ha mindenki a hozott tőkéje arányában tarthatná fel a kezét, ha szavazni kell vala­miről. Azt is mondja, a szövetkezet a kisemberek vállalkozása. Ezért is nehéz formát váltani ­nagyobb tőke. biztosabb anya­gi háttér kellene. A piaccal szerencsére nincs baj. A szol­gáltatásból ugyanis egyre töb­ben kikopnak. A jóval „zsí­rosabbnak" tűnő kereske­delembe viszont még kevés a versenytársuk - evickélve, de folyamatosan mehetnek hát előre. - Tele vagyunk tervekkel. Most bővítettük a klíma szak­üzletünket. Hamarosan hasz­nált műszaki cikkeket szeret­nénk árulni itt, a Moszkvai körúton. Tudomásul kell venni, sokan vannak, akiknek csak a levetett tévére, mosógépre telik. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy kiszolgáljunk mindenkit: a kispénzű megren­delőt is, meg a luxusfogyasztót is. Szövetkezetnek lenni egy­szerre előny és hátrány: hama­rabb kellett vállalkozói fejjel gondolkodni, most meg türe­lemre kell inteni önmagukat ­majd csak megengedi a tör­vény, hogy papíron is vállal­kozók lehessenek. De lehet, nem is mindig a papír a legfontosabb... Rafal Gábor t

Next

/
Oldalképek
Tartalom