Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-26 / 251. szám

SZERDA, 1994. OKT. 26. Ei üívJH GAZDASÁGI MELLÉKLET III. • „Én vittem a Nahlikot a tévéhez" A siker álruhája Fotó: Schmidt Andrea Szügyi György: Hosszútávfutás eredménye A z ár, mint közgaz­dasági kategória, a mezőgazdaságban is állan­dóan ott ékeskedik a ter­melő és felvásárló között. Ismeretes, hogy az ár az áru értékének pénzbeli megjelenése, az a pénz­mennyiség, amelyet egy termék, vagy szolgáltatás egységnyi mennyiségéért adnak a piacon. A mezőgazdaságban az árkérdés aktualitását az is igazolja, hogy 1995-től a kormányzat arra törekszik, miszerint az élelmiszer­termelés költségeinek nö­vekedését el kell ismertetni a fogyasztói árakban. Mi­lyen tényezők játszanak szerepet a mezőgazdasági alaptevékenységben az árak alakulásában? Annál is inkább érdekes ez, mert a jövőben nemcsak a nagy­üzemek, hanem egyre több kis-, közép- és nagyvállal­kozó lesz az agrártermelés szereplője. Ismeretes, hogy egyszer az aszály, máskor a belvíz és az évi csapadék egyen­lőtlen eloszlása milyen nagymértékben befolyá­solja a mezőgazdaságban a termésátlagot. De a hőség, a jégverés, a fagykár, va­lamint az erózió és a ho­mokverés is szaporíthatja a gazda homlokán a ránco­kat. Aki ismeri a mező­gazdaságot, tudja, hogy a különböző gombák, bakté­riumok, rovar- és állati kártevők elleni védekezés hogyan emeli a termelési költségeket. A talaj mi­nősége, és a telejerő­visszapótlás ugyancsak kihat az árakra. Az állattenyésztésban egyes járványos betegségek mérsékelhetik a termelő derűjét. Export esetén az állami támogatás mértéke, a fogadó ország védő­vámjai is befolyásolhatják az árak alakulását. Míg máskor a termelők köve­telik az importkorlátozást. Az agrártermelésre idő­közönként jellemző a cik­likusság. Megyénkben is van példa a sertéstenyész­tésben, a fokhagyma és petrezselyemgyökér­termesztésben az érté­kesítés nehézségeire. A sertéstenyésztésben például a nagy vágóhidak beve­zették a szigorú minőségi átvételt. Az állattenyésztés különös fintora, hogy ha nincs elég hízósertés, akkor a zsíros hízóért is majdnem annyit fizetnek, mint a jól izmolt hússertésért. Poli­tikai okok is befolyá­solhatják az agrártermékek értékesítését, illetve azok árait. Ilyen jelenség nap­jainkban például a Jugo­szlávia, vagy az Irak elleni gazdasági szankciók. Ki­sebb-nagyobb helyi hábo­rúk is mind-mind mó­dosíthatják a sajátosan különleges agrár-, illetve élelmiszeripari termékek árait. Ott rejtőzködik az agrárvilág labirintusaiban a hitelkamat nagyságának problémája, valamint az infláció és az agrárolló is. Három-négy éve az ország­ban néhány kistermelő önkezűleg vetett véget éle­tének, mert nem tudta hí­zósertéseit megfelelő áron értékesíteni - ami miatt kilátástalan anyagi hely­zetbe került. Figyelem­reméltó az is, hogy a szarvasmarha-tenyésztés­ben ma kevesebb tehén van, mint a második vi­lágháború végén volt. Tekintsünk egy kicsit az Agrárár ország határain kívül, és nézzük meg egyes agrár­termékek felvásárlási ár­arányait a magyar termelő szemszögéből. Több jeles agrárközgazdász állítja, hogy a hazai mezőgaz­dasági alapanyag-termelók ki vannak szolgáltatva úgy a nemzetközi monopóliu­moknak, mint a hazai felvásárlóknak és kereske­dőknek. Ékesen bizonyítja ezt dr. Németi László ag­rárközgazdász professzor, aki szerint a kenyér árából a búzatermelő 12 száza­lékkal, a malomipar 10, a sütőipar 40, a kereske­delem pedig 38 százalékkal részesedik. Ezzel szemben külföldön a búzatermelőt jobban megbecsülik, mert részesedésük a kenyér árából legalább 25 szá­zalék. Jó példa erre a cukor ára is, melyből a répar termelő itthon 19 száza­lékot, nyugaton pedig 30 százalékot kap. H asonlóan fogalmaz ­más megközítésben ­dr. Mocsáry József agrár­mérnök kandidátus is. Úgy véli, hogy a mezőgazdasági termékek piacán verseny­helyzetet kell teremteni, amely helyre teszi a me­zőgazdaság, az élelmi­szeripar és az élelmiszer­kereskedelem osztozási arányait. Ez jelenleg az előbbi sorrendben átlago­san 1:2:3 arányú - bár­mennyire is hihetetlen. Szügyi György, az Euro­menedzser igazgatója megle­hetősen sok cégnél dolgozott, mielőtt megalapította volna saját vállalkozását. Egynél nemigen maradt két évnél tovább, addigra valahogy mindig talált magának falakat, amelyekbe beleütközött. - A Déri Miksában érett­ségiztem, erősáramon, ezért is lettem villamosmérnök-hall­gató a Budapesti Műszaki Egyetemen. Végzés után a Dé­másznál kezdtem fejlesztő­mérnökként, azt hiszem, kicsit felforgattam a fiatalokat egy ifjúsági parlament során. Együttgondolkodásra akartuk rábírni az akkori vezetőket. Két és fél esztendő után jobb­nak látszott eljönni onnan. • Küldték? - Maradjunk annyiban, hogy egy mérnök-üzletkötői státust nyertem el - addigra befejeztem a még egyetemen elkezdett mérnök-tanárit is — a vásárhelyi Aluszerkezetek Gyárában. Egy konténeres épületszerkezet hazai értéke­sítéséért voltam felelős, majd a német exportot intéztem. Kétszer annyit kerestem, plusz kötöttem egy háromszor négy­hetes tanulmányi szerződést nyelvi előkészítésre. De már az első négy hét után sikerült levizsgáznom angolból, így a másik kétszer négyet kénytelen voltam elcserélni egy három­hetes angliai tanulmányútra. A költségek felét - négyhavi akkori jövedelemnek megfe­lelő összeget - én álltam, a másikat a cég. Két ellenfázisú kurzust is jártam egyszerre. Továbbá volt egy könyvesbolt, ahol néhány könyvet ingyen adtak a vasfüggönyön túlról érkezőnek. Kétszer is voltam, másnap ugyanis másik eladó dolgozott. Ezzel kezdődött a menedzserkönyvtár megalapo­zása. # Vásárhelyről hova iga­zolt? - Vásárhelyre. De előbb még megpályáztam a Concor­dia vezetői székét, amit nem nyertem el, de felajánlották a vásárhelyi Afész nyugdíjazás miatt megüresedő vezetői posztját. Tanuljak egy évet, mondták, ám mégsem ment el a megígért időben nyugdíjba az elnök. További egy évre már nem volt türelmem. Ki­térőként vezettem egy darabig a bordányi szakszövetkezet ipari ágazatának kereskedelmi részlegét. Nem hagyott túl időszerű kérdései­ről. Csütörtökön a természeti adottsá­gok - a gyönyörű Maros part, a ter­málfürdő, a gyógy­iszap és gyógyvíz ­konkrét hasznosí­tásának szakmai előadásaival kíván­ják a pénzüket be­fektetni kívánók ér­deklődését felkel­teni. Adóbefizetések felfüggesztése A kormány határozata szerint az ez évi aszálykárok enyhítésére az adóhatóságok egyéves időtartamra méltá­nyosságból felfüggesztik az idén aszálykárosnak minősülő mezőgazdasági termelók azon, az állammal szembeni tartozá­sainak megfizettetését, melyek az 1992 óta beváltott állami garancia miatt váltak esedé­kessé. Ez csak a még be nem fizetett összegre vonatkozik. A kormány emellett a mező-, erdó- és vadgazdaság, továbbá a halászati ágazat azon adó­alanyait is mentesíti idén a minimumadó befizetése alól, akik minimumadó fizetésére kötelezettek. A megjelölt ága­zatba sorolt adóalanyok a ké­relmet „aszálykár miatti mi­nimumadó alóli mentesítési kérelem" megjelöléssel ez év november 2-áig nyújthatják be a területileg illetékes adóha­tósághoz. mély nyomokat bennem, de a számítástechnika felé terelt. Akkoriban keresett marketing­területre osztályvezetőt a SZÜV, oda igazoltam. Jó csapat volt, sokat utazhattam. Közben felkértek az alakuló Eurocontact első 11 fős tanári gárdájába. így ingyen felké­szítettek az Open University anyagából. • Ez akkor már majdnem Euromenedzser. - Majdnem, másodállásban csináltunk egy kft.-t, de a hat tulajdonos hétfelé húzott. Ezután lett az Euromenedzser Bt., amely szerződés alapján, mint magánvállalkozás dolgo­zott az Eurocontactnak. Kü­Csak gesztusértéke lehet annak, hogy a magyar és német szakemberek ezúttal a volt NDK területén találkoztak egymással. Hiszen a tavaly év eleje óta érvényes rendelkezés szerint azokban a körzetekben, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 30 százalékot, nem engedélyeznek vállal­kozási szerződéseket. Már­pedig az új tartományokban sok ilyen körzet van. így a Németországban dolgozó 12­13 ezer építőipari munkás közül mindössze körülbelül 500-an dolgoznak keleten. Ez a Berlin környéki nagy építkezéseket járva is egyér­telműen kiderül. Ott ugyanis jócskán parkolnak kopott kelet-európai személygépko­csik, csakhogy nem magyar, hanem zömében lengyel rend­számmal. Az új tartományok­ban egyértelműen a lengyel szerződéses építőmunkások dominálnak. Más kérdés, hogy a rendőrségi razziák során tucatjával fülelik le a munka­vállalási, engedély nélküli illegálisokat, akiket kímélet­lenül hazazsuppolnak Lengyel­országba. A magyarokat foglalkoztató építkezéseken is mindenna­posak a razziák. Nem kétséges, hogy a növekvő munkanél­küliség nyomása alatt a német kormánynak nem áll érdekében a kelet-európai konkurencia életének megkönnyítése. A lét­számkeretet hamarosan csök­kentik, ha minden igaz, a felére - vélekedett a rádió mun­katársa. A munkavállalások enge­délyezési idejét viszont ameny­lönben Szegeden indult a kép­zés legnagyobb, 50 feletti létszámmal, azaz életképesek voltunk. Kis sztori, hogy dr. Nahlik Gábort, az Eurocontact akkori ügyvezetőjét én vittem először a televízióba, amikor a szegedi stúdióban beszél­gettünk az iskolanyitás alkal­mából. # Ön akkor ért a vezető­kiválasztáshoz. - Inkább tanítom a vezetést. A Vezetéstudomány című folyóiratban publikáltam va­lamikor, hogy minden képzést a tanulásra, a készségfej­lesztésre való nyitottság meg­alapozásával kezdünk. Mi a vezetést nem úgy oktatjuk, hogy vigye haza az anyagot a hallgató és tanulja meg, hanem csapatmunkában. Sőt: tulaj­donképpen akkor a legnagyobb a képzés hatásfoka, ha egy cég teljes vezetői garnitúráját be tudjuk ültetni egy-egy kur­zusra. • Igaz az, hogy részvény­társaság lesz az Euro­menedzserből? - Igen, még az év vége előtt szeretnénk. Eddig kicsit egy­személyes volt az iskola­központ, de ma már egyre több az önállóan dolgozó munka­társ. Ők - az amerikai, angol, holland partnerek mellett ­tulajdonosként is szerepet kapnak majd. Úgy érzem, mindez hosszútávfutás ered­ménye, vagyis igaz az, hogy a siker a kemény' munka ál­ruhájában jelenik meg. K. A. Egyre nehezebb kö­rülmények között vállal­hatnak kivitelezői, épí­tőipari munkát magyar cégek a Német Szövet­ségi Köztársaságban — hangzott el a Deutsche Welle kölni rádió adá­sában csütörtökön. Múlt év októbere óta negyedik alkalommal, München, Stuttgart és Frankfurt után ezúttal Berlinben rendezték meg azt a konzultációt, amelyen a téma a ma­gyar vállalatok német­országi vállalkozási szerződéses tevékeny­sége volt. nyire csak lehet, elnyújtják ­tette hozzá. Az illetékek emelése, vala­mint a kooperálni vágyó német cégek kezét megkötő rendel­kezések egyaránt a belső piac védelmét szolgálják. Pedig a realitás gyakran másként néz ki, mint ahogy a törvény­alkotók elképzelik. Egy Brandenburg tarto­mánybeli erőmű bővítéséhez például hiába kerestek több száz német épftőmunkást. A kevés jelentkező nagy része is lemorzsolódott néhány hét leforgása alatt, mert nehéznek találták a munkát, és kicsinek a fizetséget. Mivel a környéken 30 százaléknál nagyobb a munkanélküliség, a fővállal­kozó nem hozhatott kelet­európai szerződéses munka­vállalókat. így kénytelen volt jóval több pénzért a Közös Piac más országaiból toborozni vendégmunkásokat. Idegenforgalom és mezőgazdaság „Igények és le­hetőségek a város mezőgazdasági ter­melésében és ide­genforgalmában" címmel Makón me­zőgazdasági ter­melők és befek­tetők részére két napos tanácskozást rendeznek. Ma a Korona Szálló nagytermében dél­előtt 10 órától töb­bek között szó esik a kormányzati po­litikának a vállal­kozásokra gyako­rolt hatásáról, a vál­lalkozások pénz­ügyi lehetőségeiről, a szaktanácsadás Három, élelmiszerüzlet-berendezéssel fog­lalkozó neves cég, a Wanzl, a Bizerba és Ditting termékeit, valamint a Gastro Hotel Kft. szálloda és éttermi berendezéseit mutatta be a hétvégén Szeged, Széchenyi tér 2/A szám alatti üzletében az Art Bt. A kiállításon az Éliker, a Centrum Áruház, a Tisza Füszért, valamint a Déliker szakemberein kívül számos látogató ismerkedett meg a bemutatott termékekkel, mondott véleményt a forgalmazóknak. Mint Simon Árpád ügyvezetőtől megtudtuk, a Wanzl neve a bejárati vásárlóvezetések, a kasszapultok ­köztük vonalkódos is -, a bevásárlókocsik és kosarak, a Dittingé a kávéőrlők, mák és dió­darálók, illetve a szeletelőgépek piacán számít Fotó: Nagy László jólcsengőnek. A mérlegeiről, mérlegrend­szereiről, árazóiról, címkézőiről, valamint húsipari kisgépeiről ismert Bizerba Dél­magyarországi képviselője Kováts Gyula. Nem csak mérnek, számítógépes kapcsolatot, rak­tárkezelő szoftvereket is kínálnak mérleg­rendszereikhez. Az árazó, címkéző területen jó referenciának számít a Pick által vásárolt és használt automata gép, amely a szeletelt terméket 60 csomag per perc sebességgel méri, illetve árazza be. Ez még nem a csúcs, az ISO szabványnak megfelelő környezetben dolgozó bajai Bácshúsnál 100 csomagot áraz percenként az automata. • Magyar munkavállalók Német nehézségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom