Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-22 / 248. szám

SZOMBAT, 1994. OKT. 22. r VCvo3 "cr-i- Ui Nemzeti Bizottsága ós a mellette Sztrájkbizottság a kbvetVezS h tái-ozatot hozta: ÜNNEP 9 Szegeden is azonnal meg kell indítani, gzt a határozatot az alábbi szempontok indokolják: való kivonáaíi toegt ürténik. szabadságharcosok is. szaba' 4 nü Í3SSáget o./ A kivivott sztrájkjogot a kormány elismerte. felt étle­" 5 as Kote­BAOY IHRE .LNLNT.R.LNÖK RŰÍURyalnl.Bt.r. EérJOk-. S»««dl Egy.t.. alábbi d.kl.ráclöján.k a rllág kblTál.m.­ny6»» á. . kaejraroraBájtgr. árk.lfl ENSz"..gbl.ott.kboB T.lő • 1 Jut tatáját. ' A SZEOEJI EGYETOÍ TARACSA. AI DJjiSijimTI DEMOKRATIKUS BAOYARORS3ÍO RERZEtI POOGETLE»­SÍGtNBK TISBtABYBRfaB OIÍUÉRTKI fa HAÍSETSAOBAR KIVÁR tUriTSEÍ TRTLRR SZOKGIÉDAIYAL fa. A VILAO VALE4NNYI BtFArEL.ll JsRBGEDI EGYEI TEM YELHIYfaTTfaÉZtlS^ A YILAlTTALAIERIfYI MYCTBÖÉHRETHOOT ERKÖLCSI iBIRTÉLYÜttBL ALWARAK IIELYÍIE ABBAR A YÖREEVfaÖHKBERTBŐCT HAZÁNK" RUCCETLENSéCR fa EZZEL A BÍKE HELYÍXÍLUIASA HELY A TGDOÍÍBYOS MUN­KA AUFÍBLTÉTELE.BÍELÖBB BIZTOSÍTTASS ti. KtIÖR"lQÍRJI)t AZOKAT A TOBd­30K»T .KIKEKKRL AÍ^BLBÜLT ÉVEK SOKAI 3ZBMÉLYB3~KAFC30LAYRA itPRETTÖRK AYjlB tOLRÖLDÖI ARAR HAZAnCBAB.LECTEBBK SBGXTSfaUBKRnSZIRtlY BRŐRKAEL EDDIG 13 ABBA TÖREKBPTQJXTHOCY KUTATÁSAINKUL AZ EGÍSZ EEBBBISÍJ HALABXSÍT fejOBB JÖTdJÖ. SZOLOALjil.A JOTÖBBN IS ÍÍNDENT MG.AKAROK TBBBI.BlgJ AZ_ÍLTAUTBK KHDIG BECSÜLT SZOMSZÉD BÉTEK fa" A JlUGjrALABtl»TT_KOTATdjATAl EGYÜTTIPKÖIiHE3"S1)NK . BOLDOGOK TOLRARK," HA RZ A CÉU7IK MEGViLdSGLHATBA. 10 jp Baráti D«SB6 rektor,Korpdaay Béla iékirílÁbrahám AnbruB,B6nia György Biídő ÁgOBton.Celk tajoa,Fodor Gíbor ,6j*íuae PéljHetényi Qéaa.Huazdk Iatván,1 ranorioVcyörgy, J anóaő MikláatKanyó Béla.Koltáy-Kaátnar "Jenő, SaeSő Jőzaef ,3geb<5 Zoltánt"SgőkefaÍYy-Negy Béla,Veltner Károly egye­temi tanárok. ' Közlemény! A tegnapi nap során hely­telen intézkedések folytán óri­ási mennyiségű fegyver és lő­szer, közte gyorstüzelő fegyve­rek tömege került kellő ellen­őrzés nélkül kiosztásra. Ezek a fegyverek egyrészt a város kü­lönböző pontjain szanaszét őrizetlenül hevernek, másrészt nem kellő felelősségérzettel bíró személyek illetéktelen birtokában van. A Nemzeti Bizottság Elnöksége azon céltól vezetve, hogy a város és lakosainak épségét minden körülmények között megóvja, megakadályozza hangulata­iktól vezetett, forrófejű fiatalok meggondolatlan fegyverhasz­nálatát, utasította a Rendőrsé­get, hogy az átszervezett és új igazolvánnyal ellátott Nemzet­őrség tagjainak segítségével ezeket a fegyvereket haladék­talanul gyűjtse be. Kéljük a la­kosságot, saját épsége érdeké­ben és a város nyugalmának megőrzéséért nyújtson Rendőr­ségünknek segítséget a fegy­verek összeszedésére. bevonulása Az 1956. november 4-6. közötti szovjet csapatmozgások, valamint a 6-i szoyjft Oevonulás veszélyes helyzetet teremtett a városban. Az, hogy a konfrontáció elkerjiSíietővé" vált, a város forradalmi vezetői és egyes tekintélyes társadalmi személyiségek józansága, nyugodtsága kellett. 1956. november 4-én Kovács József., s Később kivégzett forradalmár által hitelesített hírt olvastak fel a Széchenyi Rádióban, amely a harcok értelmetlenségét hangsúlyozta. 1956. november 9-én a csjffiáfl; püspök is nyugodtságra szólított fel. k csanádi püspök az alábbi közleménnyel fordul Szeged lakosságához: Katolikus Testvérek! Immáron két hét óta drága magyar vér öntözi a magyar földet. Szépséges fővárosunk alig heverte ki a II. világháború borzalmas sebeit, sajnos, ismét új pusztítások nyomát viseli ma­gán ez a város. Iparunknak, bányáinknak, földünknek többet kellene termelnie, hogy a lassú ütemben emelkedő életszínvonal fejlő­dését meggyorsítsuk. A mostani testvérharcban nemcsak hogy megállt a termelés, de a munka szüneteltetésével bányáinkban, a vaskohá­szatban, vegyi üzemekben bizonyára már súlyos károk is keletkeztek! A harc esztelen folytatá­sával az amúgy is nehéz lakásproblémát óráról órára súlyosbítjuk. Epületeinket, termelőüze­meinket haladéktalanul helyre kell állítani, hiszen a tél küszöbén állunk, azért kérve kérek mindenkit, hogy a gyűlölet, amely mindig rossz tanácsadó, félretétessék. Gondoljunk népünk, hazánk jövőjére, s ezért mindenki haladékta­lanul álljon be a termelő munkába. Katolikus Testvérek! Bízzunk az isteni Gondviselésben, a Magyarok Nagyasszonyának pártfogásában, tegyünk eleget most a Költő felszólításának:-„Epedezzék népünk ajkáról buzgó imádság", nehogy Vörösmarty szavai szerint önmagunk ássuk meg azt a sírt, „hol nemzet süllyed el". Bízzunk abban, hogy Kor­mányzatunk a nép jogos kívánságait, sérelmeit orvosolni fogja, és (gy közös erővel építhetjük majd fel a szabad, független, boldog Magyar­országot. Szeged, 1956. november 9. Szécsi Antal s. k. püspöki helynök /// SZEGED KEPEI L'unfcások t Fiatalok ! Diákok ! ' LEGYEK ELÉG A V í T. 0 2 T Á S B 6 J, A JOTS követeléseiteket,oslyeket táftaez bt tatok, ncjp aló aitje a Runkás-pi­raazt konsáay ! ', Az a) i-oroány procratcja világé : a nult bicéi 1 fclszicolTc,ac£tcreotoi e rzribsd.abb,tisztultabb életet,a col£ozö nép él: decokTácláJét. Az uj soiTíánjf nez engedi ée ti ser eaccdjiik a retorzidt,iiea akarunk töbtó egyéni LocszAt,alot ahogy azt az elleufcrradalDi erdk tették Buda pesten ás nlsutt,e munkásosztály,a pin parasztság,a dolgozd nép logjobb fialt gyilkolták le. A SZOVJET CSAPA TOK BEK ELL 11 E T EL H AECOLKAE HAKS- AZOK ELLEI,akik a rágl url-tdkéa »ilá got akarták Tlaszáhoznl. . A szovjet katonák nem lőnek, ha n e c p r o v o kálják őket. Követeléseiteket csa k a munkán-paraszt koimány tudja kielégíteni,addig elért demokratikus vívmánya ltokat osak az tudja megszilárdítani áa tó­vá bb fejleszteni. L'A GA D BLBIVCSÍULOD ELLES HARCOLSZ! AZ ÉETELMETLEH OKGTILKOSSA GBA BORA KSZ, HA FÉLREVEZETVE,VA GT ÍLIÍŰSKÖIÉSBGL FEGYVERESÉI A KARSESKEIÍBE­szEGtru:I AZ ELLHIFUR ADALL'I EROK FELSZÍ KOLÍSÍVA U Éppen ezért sa ját érdeketekben fegyvereteket ma délutá n 17 ő r-á lg a : lakta nyában szolgáltassátok be, fel el őségre nem vonnak. ÍUE! A LTKKÍS PARASZT KOBKlUYl Karhatalmi parancsnoksá g. tbul Figyelem! Figyelem! Értesítjük a város lakos­ságát, hogy a város szovjet ka­tonai parancsnoka ma délután fél 6 órától holnap reggel 6 óráig kimenési tilalmat rendelt el. Felkérjük a város lakos­ságát, hogy ezt a rendelkezést a legfegyelmezettebben tartsa be és működjék közre a rend és nyugalom helyreállításában. A szovjet katonák a lakos­ságra nem lőnek mindaddig, amfg provokáció nem éri őket. Éppen ezért a rend és nyuga­lom fenntartása a város vala­mennyi polgárának létfontos­ságú kötelessége. Szeged város Munkás-pa­raszt Tanácsa felhívja a dol­gozókat, hogy holnap, szerdán a kimenési tilalom időpontjától függően vegyék fel a munkát és ezzel is segítsék elő a rend és fegyelem megtartását és a normális élet megteremtését. Szeged, 1956. november 6. Katonai parancsnok. Ellenállás 1956 novemberének, decemberének napjaiban számtalan röplap, kiáltvány jelent meg Szeged utcáin, amely azt jelezte, hogy a város jelentős rétegei nem fogadják el a Kádár-kormányt. A röplapok tartalma igen széleskörű volt, a szélsőjobboldali tanok hirdetésitől kezdve az újjáalakult MSZMP röpcéduláival is találkoz­hattunk. Rádióműsor Hazug Rádió, Budapest 6 óra. Kedves Hallgatóink! Mai hazug műsorunkat meg­kezdjük. Ha véletlenül igazat találunk mondani, ne vegyék Figyelembe, hiszen még kezdő hazugok vagyunk. Csak tizen­két éve hazudunk rendület­lenül. A Miskolci Rádiónak ne higyjenek, mert az igazat mond. 7 óra. Zenés műsort köz­vetítünk a harcba induló dol­gozóknak. Sztálin orgonán ját­szik, Zsukov marsallt géppus­kával kísérő öt felkelő. 8 óra. Közleményt olvasunk fel. Gerő Ernőt várják a kijá­ratnál, aki hallja, adja át. 12 óra. Nagy Imre közli a lakossággal, hogy a rádiókat tegyék ki az ablakba, mert a szovjet csapatok jobban tudnak harcolni zene mellett. 14 óra. Időjárás-jelentés. Össze-vissza fütyülnek a go­lyók, kelet felől újabb szovjet csapatok beáramlása. 16 óra. Szív küldi, szívnek, szívesen. Rákosi küldi Gerő Ernőnek: „Emlékszel még, jut még eszedbe a múlt, szép volt, be szép..." 21 óra. Mint a szegedi adó jelenti, a Lenin-, Sztálin-szob­rot exportálták a Tisza-partról, a vörös csillagokat harsonák szava mellett leverték, és dia­dalmenetben a Tiszába szál­lították. Tárgy: Színészek szilenci­umra javaslása Művelődésügyi Miniszté­rium Színházi Főosztálya Budapest, Szalay u. 10-14. sz A városi pártbizottsággal és a színház igazgatójával egyet­értésben az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt az alábbi színészeket és színházi dolgozókat javasoljuk szilenciumra: Horváth Jenő főrendező (jelenleg vizsgálati fogságban). Az ellenforradalom ideje alatt aktív tevékenységet vállalt mind a színházban, mind pedig az ún. Nemzeti Bizottmány­ban. A színházban ő vezette a programot a kommunisták ellen. Követelte a színház párt­ás állami irányításának fel­számolását. Gyökerében felfor­gatta és az ellenforradalom szolgálatába állítota a szín­háziműsor-tervet. A Nemzeti Bizottmány tit­kára volt. Felelős az ellenfor­radalom megszervezésében, és a végbement atrocitásokban kifejtett irányító tevékenysé­géért és a sztrájkmozgalom szervezésében való részvé­telért. Tartósabb szilencium alkalmazását javasoljuk. Szentirmai Éva színésznő (Horváth Jenő felesége). Részt vett ellenforradalmi tünteté­seken. Egyéb konkrét tevé­kenység nem bizonyosodott be. Ééije akkori magatartásával egyetértett. A szegedi színház­tól való eltávolítása mellett mellékkeresettől hathónapos eltiltásra javasoljuk. Bicskey Károly színész (je­lenleg a kecskeméti Katona József Színház tagja). Az ellenforradalom szervezésébe Megtorlás A forradalom szegedi képviselői ellen intézett megtorlási folyamat azért is különösen fájdalmas, mert - mint ezt egy tanácsi levél is bizo­nyította - az 1956 októberében elhunyt Schwartz Fajos halálát sem a forradalmárok okozták. Ennek ellenére a Szegedi Megyei Bíróságon működő Népbfrósági tanácsok sok szegedi személyt is súlyos bün­tetésre ítéltek, Kovács Józsefet pedig kivégezték. A büntetőjogi megtorlás mellett hatalmas méretekel öltött a forra­dalomban részt vett személyek munkahelyekről történő elbocsátása, s így például egyes színészeket is szilenciumra ítéltek. rögtön az első nap (okt. 23-án) bekapcsolódott. Első este az előadás szünetében, a darab kosztümjében szította a tö­meghangulatot azzal, hogy a színház erkélyéről elszavalta a Nemzeti dalt. Helyet követelt a munkástanács küldöttségében, sztrájkra szervező röpiratokat készített okt. 25-én társaival, amelyek kibocsátására azért nem került sor, mert az ellen­forradalom már nélküle is győ­zött. A kommunista üldözést a színházon belül aktívan támo­gatta. Részt vett az ellenfor­radalmi tömegtüntetéseken, a színházon belül nacionalista, szovjetellenes hangulatkeltés­ben. Az ellenforradalom leve­rése után a szegedi színháztól a felelősségrevonás elől előbb Szolnokra, majd onnan Kecs­kemétre távozott. Tartós szi­lenciumra javasoljuk. Fogarasi Mária színésznő (Bicskey Károly felesége). Tevékenysége első perctől a tudatos ellenforradalmáré volt. Részben férjének segédkezett, részben pedig a városban a tüntetéseken vett részt. Az ellenforradalom által működ­tetett Széchenyi Rádió adá­saiban közreműködött. Nyilat­kozatai és megnyilatkozásai az ellenforradalom hatalomra ju­tása szempontjából jelentősek voltak. Hathónapos szilenci­umra javasoljuk. Nagy György rendező. Je­lenleg a budapesti Bábszínház rendezője. Tevékenysége azo­nos Bicskey Károly tevékeny­ségével. Felelősség terheli a színházon belüli kommunista­üldözésért és a színházon be­lüli ellenséges hangulatszítá­sért. Bicskey Károllyal és fe­leségével, Bán Hedviggel együtt fogalmazták okt. 25-én a vasutasokat sztrájkra uszító röpcédulákat, melynek szöve­gezése (nem szó szerint) arra hívta fel a vasutasokat, hogy egyetlen mozdonyt fűtsenek be, amíg az utolsó szovjet katona el nem hagyja az ország területét. Hathónapos szilenci­umra javasoljuk. Lengyel János színész. (Je­lenleg Szolnokon vizsgálati fogságban van.) Az ellenfor­radalom alatt kifejtett tevé­kenységéről részletes tudomá­sunk nincs, a BM-szervektől kapott értesülés szerint Szol­nokon azonos tevékenységet fejtett ki azzal, amit nálunk Horváth Jenő főrendező. Tar­tós szilenciumra javasoljuk. Olsavszky Éva színésznő (Lengyel János felesége). Tevékenységét nem ismerjük, a szegedi színháztól történő eltávolítását szükségesnek tart­juk. Szilenciumra való ítélése kérdésében Szolnokról beszer­zendő információk alapján lehet autentikus döntést hozni. Kakuszi Imre segédrendező (jelenleg állás nélkül). Horváth Jenő közvetlen segítőtársa. Kisebb hatáskörrel, mint Hor­váth Jenő, lényegében ugyan­azt a tevékenységet fejtette ki. A nacionalista és szovjetel­lenes uszításban, a Kádár­kormány elleni rágalmazások­tól sem mentes agitációkban marasztalható el. Osztályide­gen származása és az ellenfor­radalomban vállalt aktfv szer­vező munkája, valamint er­kölcstelen magatartása (erköl­cstelenség alatt főleg anyagi­asság értendő), és színházon belüli hasznavehetetlensége miatt 1 év szilenciumra java­soljuk. Csapó János színész, volt párttitkár. Tagja volt a Nemzeti Bizottmányba delegált színész­küldöttségnek. A színházban dolgozó kommunisták ellen lefolytatott pogromülésen elnökölt. Az ellenforradalom leverése után mint a törvény­telenül működő munkástanács vezetője közreműködött abban, hogy a színház legreakciósabb dolgozóinak intenciói az igaz­gatásban érvényre jussanak. Rövid szilenciumra vagy mellékkeresettől való eltiltásra javasoljuk. Szeged, 1957. évi június hó 27-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom