Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-22 / 248. szám

I 8 ÜNNEP DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. OKT. 22. /

gen örvendetes dolog, hogy több évtizedes hallgatás után feltárultak az archívumok addig zárt ajtajai, és végre megindulhatott a kutatás és publikálás 1956-os forradalmunk történetének feltárása érdekében. Ennek következtében számtalan tanulmány és dokumentum jelent meg az utóbbi években 1956 őszi napjairól. A jelen megemlékező összeállítás nagy részét elfoglaló dokumen-tM-tumokat a Csongrád Megyei Levéltár iratanyagából válogattam össze. Bár nem szabad említés nélkül hagyni, hogy 1956 dokumentumainak egy töredéke részben a forradalmárok megtorlástól való félelme, részben a kommunista hatalmi szervek egyes tagjainak képzetlensége és elhallgattatást törekvése miatt már a fegyveres felkelést követő időben megsemmisült, azért nem csekély mennyiségű dokumentáció maradt fenn a városi jogszolgáltatási szervezetek (rendőrség, ügyészség, bíróság) anyagaiban, az MSZMP archívumában, vállalatok, intézmények irattáraiban. T?zen összeállítás nem titkolt célja az, hogy a lap olvasóinak hiteles és F-i érdekes információkat adjon a forradalom előtti, alatti s utáni eseményekről, az ellenállásról és a megtorlásról. Az összeállítást Farkas Csaba főlavéltáros készítette. 99 „Védjük meg... Szeged becsületét! A forradalom és megtorlás levéltéri dokumentumaiból Előzmények 1956 törtenetének vizsgálatakor különösen feltűnő a szegedi egyetemi cs főiskolai ifjúság, az értelmiség és munkásság szerepe a forradalom kirobbanásában. Szinte mindegyik mérvadó tanulmány hangsúlyozza a Szegeden október 16-án megalakult MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége) jelentőségét. Az itt közölt dokumentumok alátámasztják ezt. A Szegedi Pedagógiai Főiskola iskolagyúlósónek határozata a) Nem akarunk tovább a Sztálin körúton és a Sztálin sétányon járni! b) Lenin-szobrot Szegednek, de Sztálin nélkül! c) Igazi irodalmat Szegednek, le az álirodalom képviselőivel! d) Távolítsák el tisztségükből a sztálinizmus szegedi képviselőit! II. 1. Követeljük a jobboldali elhajlás fészkének bélyegzett főiskolánk teljes rehabilitását! Azonnal katedrát a főiskolán Vajtainak! Vissza az irodalmi tanszék élére Vajda Lászlót! 2. Önállóságot (autonómiát) a pedagógiai főiskolának! Illetéktelen szervek és személyek ne szóljanak belügyeinkbe. A Szegedi Pedagógiai Főiskola 1956. október 18-án iskolagyűlést tartott, melyen a főiskola ifjúsága teljes számmal megjelent. Az ifjúság tanácskozásán részt vettek a főiskola tanárai és dolgozói is. A gyűlés behatóan megvitatta az oktatónevelőmunka. valamint az ifjúság égető kérdéseit. A szocialista Magyarország érdekében állást foglalt az országos politikai követelések mellett. Egyhangúlag a következő határozatot hozta: I. Ragaszkodunk haladó nemzeti hagyományainkhoz: a) Méltóképpen ünnepeljük meg március 15-ét. október 6át és István király napját; b) Hunyadi világraszóló nándorfehérvári győzelmének emlékezetére újra szólaljon meg a Magyar Tádióban a déli harangszó; 2. Nyilvános bírósági tárgyaláson vonják felelősségre Rajk Lászlóék gyilkosait. Farkas Mihályt, Rákosi Mátyást és bűntársait! 3. Őszinte és igazi barátságot akarunk a Szovjetunióval! Ennek érdekében: , a) Vonják ki Magyarország területéről a/ idegen csapatokat! b) Hozzák haza hadifoglyainkat! c) Nemzeti gazdaságpolitikát! Külkereskedelmünk minden viszonylatban álljon az egyenlőség alapján! 4. Szeged a sztálinizmus legsötétebb fészke volt. Követeljük, hogy a város gyakorlatban is haladjon a XX. kongresszus szellemében! Határozat Csatlakozunk a szegedi egyetemisták javaslatához és megalakítottuk az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem MÉFESZ Szervezetét. A szervezethez a műegyetem és a kertészerti főiskola jelenlévő hallgatói is csatlakoztak. Az új MEÉESZ feladata lesz a súlyos politikai kérdésekben a diákság állásfoglalását határozattá nyilvánítani, és az egyetemi ifjúság jelenlegi megoldatlan problémáit (honvédelmi oktatás, menza, diákotthon, vasúti kedvezmény, szabad vizsga, külföldi út egyénileg is) lehetővé tétele. A MEFESZ szervezetét az egyetemi ifjúság spontán gyűlésén 4-5000 fő jelenlétében egyhangúlag alakította meg. 1. Az MDP kongresszusa azonnali összehívása, alulról választott vezetőség, az új központi vezetőség megalakítása. 2. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével. 3. Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar-szovjet és magyar-jugoszláv barátság megalakítása. 4. Az összes szovjet csapatok kivonását Magyarországról a magyar békeszerződés értelmében. 5. Általános, egyenlő, titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők választásával. 6. A magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával, és ennek keretében a magyar uránérc magyar felhasználásával. Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket, és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet. 7. Teljes ipari munkásság azonnal normarendezését a létminimum megállapítása alapján, és a munkásautonómia bevezetését az üzemekben. 8. A beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását és az egyénileg dolgozó parasztság támogatásait. 9. Az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálását, az ártatlanul elítélt politikai foglyok részére a teljes amnesztiát, ill. a hátrányba kerültek rehabilitálását. 10. Legyen nyilvános tárgyalás Farkas Mihály ügyében, és Rákosi szerepének kivizsgálását, valamint az Oroszországban igazságtalanul elitéit és ott tartott magyarok hazahozatalát. 11. A néptől idegen címer helyett a régi Kossuth-címer visszaállítását, a március 15-ét és az október 6-át nyilvánítsák nemzeti ünneppé és munkaszünetté. Új egyenruhát honvédségünknek. 12. Teljes vélemény- és sajtószabadság megvalósítását, rádiót is, és ennek keretében külön napilapot az új MEFESZ szervezetnek. A régi káderanyag nyilvánosságra hozatalát és eltörlését. 13. A zsarnokság és önkény jelképét, a Sztálin-szobrot azonnal távolítsák el. 14. Egymásért teljes szolidaritást vállalunk. Az egyetemi ifjúság egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki szolidaritását a varsói munkásokkal és ifjúsággal, a lengyel függetlenségi mozgalommal. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Nagygyűlése, 1956. október 22., MEFESZ A MEFESZ I. Intéző Bizottsága értesíti az egyetemi és főiskolai hallgatókat, hogy az erdőgazdaság dolgozói gyűjtést indítottak az arra rászoruló hallgatók javára, és az így befolyt összeget karácsonyi segélyként a MEFESZ Hirdetmény által szétosztatni óhajtják. Felkérünk ezért minden segélyre szoruló hallgatót, hogy ilyen irányú óhaját a MEFESZ I. Intéző Bizottságának (Központi Egyetem, Dugonics tér 13., volt személyzeti osztály helyisége!) kedden, december 18-án, délután 3 óráig jelentse be. Fenti időpont utáni jelentkezésts nem veszünk figyelembe. A segély szétosztását szerdán, 19-én reggel 8 órakor kezdjük meg. A forradalom eseményei Az 1956. október 23-i és az azt követő napok tömegmegmozdulásai, a hatalmi szervek erőszakos, halálos áldozatot is követelő fellépése teljes kudarca után a hatalom békés úton került a forradalom képviselőinek kezébe. Október 27-én megalakult az Ideiglenes Városi Munkástanács, amely az itt közölt kiáltványt tette közzé. Október 29-én a Munkástanács Néptanáccsá alakult át, s többek intézkedése mellett memorandumot intézett a Minisztertanácshoz, amelyet néhány megbízott gépkocsin vitt fel Budapestre. A megemlékezést illusztráló fényképek is ezen alkalomból készültek november 1-2-án. A Néptanács más megyék képviselőivel október 30-án közös követeléssel léptek fel. Október 26-tól kezdve a gyárakban megalakultak a munkástanácsok, október utolsó napjaiban pedig újonnan megalakult többek között a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi szervezete. Á várost irányító forradalmi szervezet több fontos intézkedése mellett felhívta a figyelmet a termelés megindítására, és a fegyverek begyűjtésére, biztonságba helyezésére. Jelentős helyszíne volt a forradalmi eseményeknek a Szegedi Tudományegyetem, amely egy felhívásban fordult Nagy Imréhez és a világ egyetemeihez (többek között a bécsi, a moszkvai egyetemhez, az USA Massachusets Kiáltvány! állambeli A. Szent-Györgyi Marcue Research Laboratory-hoz). A világ tudományos intézményei segítettek, s a Nature c. amerikai természettudományos lap egyik száma nyilvánosságra hozta a szegedi egyetem felhívását. Szeged város üzemeinek és intézményeinek üzemi munkástanácsai a mai napon megalakították az Ideiglenes Városi Munkástanácsot. Az Ideiglenes Városi Munkástanács az alábbi felhívással fordul a város lakosságához: 1. Az Ideiglenes Városi Munkástanács átvette a város életének irányítását. Az Ideiglenes Városi Munkástanács irányítása kiterjed az egész város területére, kivéve a katonai közigazgatás alá rendelt intézményeket (posta, vasút stb.). Abban az esetben, ha a város területén az alkotmányos kormány által kiadott rendeleteket, utasításokat, intézkedéseket, parancsokat megszegik, a katonai közigazgatás rendfenntartó alakulatai a rendet az Ideiglenes Városi Munkástanáccsal együttműködve tartják fenn. 2. A Katonai Parancsnokság és az Ideiglenes Városi Munkástanács javaslatára a kiadott kimenési tilalmat az alábbiak szerint módosította: a) a kilépési tilalom f. hó 27-én délután 14 óra helyett 19 órakor kezdődik. b) F. hó 28-án, vasárnap reggel 7 órától 10 óráig a kimenési tilalmat felfüggesztette a szükséges élelemcikkek beszerzése céljából. 3. Az Ideiglenes Városi Munkástanács megbízott egy kereskedelmi osztályvezetőt, aki felelős a város szükséges anyagellátásáért. A kereskedelmi osztály vezetője osztályát úgy szervezze meg, hogy az képes legyen a város lakosságának folyamatos szükségletét biztosítani. Az üzemi munkástanácsok minden eszközzel hassanak oda, hogy a dolgozók a szükségesnél többet ne vásároljanak. A honvédségi alakulatok szállítóegységei a szükséges szállításokat biztosítják. 4. A Katonai Közigazgatás Parancsnoka a Belügyminisztérium szerveit - köztük az államvédelmi szervet is - maga alá rendelte. 5. Az Ideiglenes Városi Munkástanács haladéktalanul kidolgozza programját. Szeged város dolgozóinak javaslata alapján. 6. Az Ideiglenes Városi Munkástanács a katonai közigazgatás megszüntetése után azonnal átveszi a város közigazgatását is. A katonai közigazgatás megszűnésének feltétele a város rendjének és nyugalmának helyreállta. Az Ideiglenes Munkástanács felhívja a lakosságot, hogy fegyelmezett magatartásával mihamarabb segítse ezt megvalósítani. Ennek megtörténte után az Ideiglenes Városi Munkástanács azonnal javaslatot tesz a Minisztertanácsnak a katonai közigazgatás megszüntetésére. 7. A Városi Munkástanács gondoskodik arról, hogy a sztálini politikával és annak végrehajtásával kompromittált személyek leváltása megtörténjék. 8. A város összes üzemében, intézményében, szervében foglalkoztatott dolgozók magatartásáért, csoportos tevékenységéért a felelősség az illető üzem, intézmény, szerv munkástanácsát terheli. 9. Az Ideiglenes Városi Munkástanács közli a dolgozókkal, hogy a munka felvétele minden üzemben hétfőn, legkorábban 7 órakor történik. Felkéljük a dolgozókat, hogy erre az időpontra jelenjenek meg és vegyék fel" a munkát. Szeged, 1956. október 27. Ideiglenes Városi Mnnkástanács • v :vi [nri ui >n z ól ve ie ino. :bJ.yí g- ni k-e?u> 3f Ó/ÍX JV a.vz. öt.!(;i:fi-1< n íl