Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-11 / 238. szám

KEDD, 1994. OKT. 11. • MSZP-küldöttek a kongresszustól BELÜGYEINK 3 Nem szenvedett vereséget a vidék" W Vasárnap ért véget az MSZP IV. kongresszusa, amelyen a küldöttek vitát folytattak az időszerű teendőkről, megújítot­ták a párt testületeit és elfogad­ták a kongresszusi nyilatkoza­tot. A háromnapos összejöve­telen szerzett benyomásaikról, a személyi kérdésekben történt változásokról kértünk véle­ményt két szegedi küldöttől. • A kongresszuson gyak­ran, de a legtöbbször Horn Gyula pártelnök részéről hangzott el a modernizáció kifejezés. Az egyszerű szem­lélő számára azonban nem teljesen világos: mit is ta­kar ez a szó? - kérdeztük dr. Anderle Ádám történész professzortól. - A kongresszuson résztve­vők is sokan feltették a kér­dést, s vita egy része is erről folyt, s megállapítottuk, hogy differenciálatlanul használjuk ezt a szót. Tulajdonképpen egy nagyon hasznos szó, mert meglehetősen „homályos", kontúrtalan, hogy mindenki úgy értse, ahogy akaija... A zá­ródokumentum erre a bizony­talanságra egyébként kitér, azzal a szűk értelmezéssel, amely a modernizációt gazda­sági értelemben próbálja meg­fogni csupán, de ezt is homá­lyosan. Nem lehet látni, hogy a Szocialista Pártnak igazából milyen jövőképe van, milyen kapitalizmus-modellben képzeli el a modernizációt, a polgárosodás mit is jelent a párt számára. Az is felvetődött, hogy a társadalmi és a kulturá­lis modernizációt bele kell-e érteni ebbe. Ha a vitákat alapo­sabban megnézzük, akkor látjuk, hogy ez, mármint a fenti követelmény, együttesen egy sajátos nemzeti modernizáció kell, hogy legyen. Ezt pedig: legyünk szívesek kidolgozni! • Miért van erre szükség? -Mert így, homályosan min­denki arra használja, amire akaija. • A kongresszus utáni nyilatkozatokban főváros­vidék ellentétekről hallot­tunk, azzal, hogy a vidék vereséget szenvedett... — Hamis és hazug álláspont­nak tartom, hogy a vidék ve­reséget szenvedett! Szerintem a végeredmény az MSZP-n belül figyelmeztette azt a fajta irányzatot, amely a pártot szol­gálóvá és választási párttá deg­radálná, s amely igen erőtelje­sen nyomult előre. Ez a nyo­mulás most megállt. Az elnök­ség alelnöki névsora is azt bizonyítja, hogy a kongresszus tetszését nem nyerte el ez az előrenyomulás... • Különféleképpen magya­rázzák Horn Gyula kijelen­tését, miszerint: Ha akarják egyesek, minden héten tar­tunk pártkongresszust. - A pártelnöknek nem ab­ban volt nézeteltérése a kong­resszus többségével, hogy a már említett problémákat ne vitassuk, ö azt vetette fel, hogy hatékonyabb lenne, ha mindezt jövőre tárgyalnánk meg. S ezzel kapcsolatban, kissé szar­kasztikusan jegyezte meg a fentieket. Dr. Géczi József, ország­gyűlési képviselőtől, korábbi elnökségi tagtól, szintén a főváros-vidék ellentét felől érdeklődtünk, amiről egyéb­ként tegnap Szekeres Imre a rádióban részletesen beszélt. - így leírva: biztosan nincs ellentét. Nem tudom Szekeres mire érthette ezt az ellentétet? Ha arra értette, hogy a fővárosi „elitek" újra rendezik soraikat, s minden párton belül a há­ttérbe szorulnak fokozatosan a rendszerváltáskor előjött kö­zéprétegek, középelitek, akkor ez így van. Ezen a kong­resszuson a vidék nem tudott úgy megszerveződni, de azt gondolom, ez ideiglenes je­lenség, tudniillik az történt, hogy a vidéki, területi városi vezetők úgy gondolták, eleget voltak már az országos politi­kusaink a vezetőségben, ezért most ők akartak bekerülni az elnökségbe! • Jobbára ez így is történt. - Igen, ennek az lett az eredménye, hogy sokan nem kerültek be; olyanok sem, akiknek pedig mindenképpen ott a helyük. így például az utolsó pillanatban kellett Kósa Ferencet és Baja Ferencet megmenteni, de nem került be az elnökségbe Tabajdi Csaba sem. mÉs on sem... - Ez így van, bár én már korábban kijelentettem, hogy nem is akarok tagja lenni az elnökségnek. • Hogy érzi most magát? - Régóta készülök arra, hogy - legalábbis egy időre ­kiugrok az elnökségből, mert felmorzsolja az energiáimat, s arra, amit nekem talán a leg­jobban kellene tennem - ez egyfajta stratégiai gondolkodás segítése a párton belül, és az írás - nem jut időm. Válasz­tóimnak is megígértem, hogy többet tartózkodom itthon, a fiaim most felnőttesednek, velük is többet kell lennem. Úgy érzem, mintha mázsás zsákot tettem volna le a vál­lamról... Megpróbálom a kö­vetkezőkben pótolni azt, amit alelnök barátaimmal részben elmulasztottunk az eltelt néhány évben: hogy a vidéki szocialistákat szervesen bekap­csoljuk az országos politikába. Ehhez pedig nem kell elnöksé­gi tagnak lenni. Kisimie Ferenc • Lakásépítők figyelmébe! Változik az áfa-visszatérítés Aki új lakást épit az jelenleg az anyagok árá­ba, illetve a munkadíjba foglalt, áfa 60 százalékát igényelheti vissza. Ám a visszaigényelhető for­galmi adó nem halad­hatja meg a 400 ezer fo­rintot. Á tervezett új jogszabályok szerint vi­szont az új lakást épftők 6 millió forintig, a lakást bővftők pedig 3 millió forintig igényelhetik vissza az általános for­galmi adót (röviditve áfát). A visszaigényelhető adó azonban az emelkedéssel egyre csökken. E szerint a jövő év el fjétől az első 200 ezer forint áfa - amely egymillió forint árú anyag adójának felel meg ­teljes egészében visszaigényel­hető. A következő egymillió forint áfá-jának viszont már csak 60 százaléka, azaz 120 ezer forint jár vissza. A követ­kező lépcső már 2 millió forint adóját foglalja magába, és ennek 40 százalékát igényel­heti vissza a lakás építője. Az utolsó lépcső újra 2 millió forintos, és itt az adó 20 szá­zaléka jár vissza. Összegezve tehát megállapítható, hogy 6 millió forint anyag-, illetve munkadíj áfá-ja után 560 ezer forint igényelhető vissza. Aki ennél drágábban építkezik, az a többlet után nem kérheti vissza az adót. Lényegében az előbbi sza­bályok szerint jár vissza a for­galmi adó annak is, aki bővíti a lakását, viszont ebben az esetben a lépcsők éppen fele­akkorák, mint az új építőknél. így legfeljebb 3 millió forint anyag- és munkadíj után 280 ezer forint áfa igényelhető vissza. Várhatóan új lesz az áfa-tör­vényben a vállalkozók beval­lására és forgalmi adó fizetésé­re vonatkozó rész is. Akinek az előző évben az áfa befizetése nem érte el az egymillió fo­rintot, annak nem havonta, hanem negyedévente kell csak bevallania a forgalmi adót. Természetesen negyedéves kötelezettséggé válik a be­fizetés is. Új szabály lesz a vállalkozók áfa-visszaigény­lésénél az, hogy az adóhivatal nem utalja vissza automa­tikusan a kifizetett forgalmi adót. A vállalkozóknak az álta­luk befizetendő adóból kell le­vonniuk a nekik járó áfá-t, és az adóhivatal év végén a neatív egyenleget rendezi. A szabály alól kivétel lesz az, hogy ha az APEH tartozása eléri a 200 ezer forintot, akkor év közben is visszafizethető a vállalkozó­nak az áfa. M. 6. • A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsán megkezdődött a hon­védség 32. Budapest Őrezre­dének állományába tartozó Mercsényi Ferenc elleni bünte­tőper. Miután a főhadnagy 10 évig ülnök volt a katonai taná­cson, illetve annak elődjénél, az ügyet a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa tár­gyalja Kiss Károly hadbíró százados vezetésével. A vádirat szerint Mercsényi Ferenc 494 alkalommal köve­tett el közokirat-hamisítást: jogosítványokat állított ki, érvényesített anélkül, hogy erre jogosult lett volna. Vádol­ják folytatólagosan elkövetett kuruzslással is. A főhadnagy egészségügyi szakképzettsége alapján mindössze arra volt jogosult, hogy alakulatánál szakdolgozói munkát végez­zen: mérhetett vérnyomást, pulzust, s végrehajthatta az orvos utasításait. A tárgyalás első napján a vádlott a köz­okirat-hamisítást és az orvosi tevékenységet elismerte, azon­ban a kuruzslásban nem tar­totta bűnösnek magát, mond­ván, csak vizsgált, nem gyó­gyító tevékenységet végzett. Elismerte, hogy másfél évti­zede állít ki jogosítványokat, civileknek is. Arra hivatkozott: parancsnokai elvárták tőle, hogy ha nem volt jelen orvos, a „problémát" megoldja. Ugyanakkor olyan esetekben is a főhadnagy állította ki a jo­gosítványokat, amikor a szük­séges vizsgálatokat a sororvo­sok végezték el. Számos eset­ben nem tartott arra igényt, hogy a jogosítvány tulajdonosa meg is jelenjen nála. A tárgya­lás, amelyen 551 tanút hallgat meg a katonai tanács, novem­ber elejéig tart, ítélethirdetésre várhatóan november 4-én kerül ry~j érgelődik a ruhatáros néni az ország túlsó szegleté­LiJ-í ben: az osztrákok nyilvános illemhelynek nézik az elegáns képtár mosdóját - micsoda illetlenség! Bezzeg, amikor ő járt Bécsben tíz schillinget is legomboltak róla egy hasonló manőverért. És ez még semmi: felverik az árakat a piacon, hozzájuk igazítják a ruhaneműkön az ár­cédulákat - a helybéliek viszont csak birkóznak a nyuga­tiaknak kitalált árakkal. Két éve már, hogy utoljára jártam Szombathelyen, s most szinte eltévedtem: üzlet, üzlet hátán. A belváros elröpül az eleganciától. Hiába, igazán csak itt érti meg az ember: valóban kettészakad ez az ország - egy szegényebb keleti vidékre és egy módosabb, elegánsabb nyugati végre. A felszín persze csalóka: a helybéli kereskedelmet jószeré­vel csak a nyugati vendégek éltetik. Sok idő kell még ah­hoz, hogy az ott élők érezzék - nekik is jó, ha jön a vendég és ott hagyja a pénzét. Élénken emlékszem még azokra évekre, amikor hoz­zánk jártak déli szomszédaink, s mi is csak nyűgeit éreztük annak, aminek pedig örülnünk kellett volna. Most, hogy el-elmaradoznak a bevásárló buszok, egyszerre vagyunk megkönnyebültek és persze szegényebbek. Kicsit mi már vissza is sírjuk a hétvégi bevásárlódömpinget. Mert a fejlő­désnek ára van: a nyugati országrészben is, meg itt, lenn délen is. Legföljebb a lehetőségek nem azonosak. tönnyebb és gyorsabb polgárosodni ott, ahol vannak élő példák. Mert a sógorok nem csak a pénzt költik a határszélen - mintát is mutatnak, hogyan érdemes élni, fogyasztani. S még valamiről: hogyan kell spórolni! Szombathely főterén - talán egyedül az egész országban - ingyenes a „zöld villamos" használata. A mérgelődő teremőr nénike talán nem is tudja. Valamit azért az osztrákok is tanulhatnának tőlünk: akad, amit érdemes ingyen kínálni, ha máshol busásan bejön a haszon. rnc LiS OíA \/7> ÉKF SZEGED, Fonógyári út 24. Tel. 421-875 Tel./fax: V 482563 Y - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyrAl gyári áron értékesítve! - 12 raklap felelt Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Hagyományos tet&cserepek, tenyötúrészáru - Allványanyag J A főkapitány eligazít Az Országos Rendőr-főka­pitányság az alábbi közleményt juttatta el a sajtóhoz: „Hétfőn az Országos Rend­őr-főkapitányságon dr. Pintér Sándor altábornagy, országos főkapitány az egységes pa­rancsnoki szemlélet és a szakmai munkában tapasztalt negatívumok kiküszöbölése érdekében a Budapesti Rendőr­főkapitányság parancsnoki állományának eligazítást tar­tott. Kiemelte: vissza kell állítani a szakmai szervek összhangját, fegyelmezett szolgálat-ellátást és teljes politikamentességet kért az állománytól. Az utóbbi időben különböző sajtónyilat­kozatok csorbították a rendőr­ség presztízsét. Pintér Sándor 1994. október 30-áig utasítást adott annak tanulmányozására, hogy mi­lyen előnyöket jelenthet a BRFK Központi és az ORFK Főügyeletének, illetve a BRFK és az ORFK sajtószolgálatának esetleges összevonása. A sajtó tájékoztatását keddtől a BRFK vonatkozásában is az ORFK Sajtóiroda végzi." Lesz-e elegendő burgonya? A szántóföldeken mintegy 860 ezer tonna, az egyéb mű­velési ágba tartozó területeken pedig további 200 ezer tonna burgonya betakarítására lehet számítani az idén. Ez a meny­nyiség elég lehet a lakosság ellátására, amennyiben megfe­lelő lesz a termés tárolása. Ezt a Földművelésügyi Miniszté­rium szakemberei állapították meg a megyei földművelésügyi hivatalokból beérkezett múlt havi adatok alapján. A szakértők szerint az aszályt a burgonya sínylette meg a leginkább. A termés­eredmények igen szélsőséges értékeket mutattak: vannak hektáronként 5, ám 25 tonnás hozamok is. További gondot jelent, hogy az étkezésre alkalmas krumpli aránya ala­csony. Az étkezési burgonya ára zsákos formában 16-26 fo­rint között mozog kilogram­monként. A fémzárolt vető­gumó ára pedig mázsánként 3200-3600 forintba kerül. • A Dél-Gabona Rt. vendége volt a múlt héten Szegeden dr. Botos Károly, a Föld­művelődésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának elnökhelyettese. Tiszteletére a Hajnóczy utcai központi tár­gyalóban mindazok össze­gyűltek, akik a szakmában az Alföldön „nagyhalnak" szá­mítanak. Lapunk azonnal egy kényes kérdéssel kezdte az elnökhelyettes faggatását. • Mi járatban van? - Sok a minőségileg ki­fogásolható termék a hazai lisztpiacon, s ez visszavezet­hető arra, hogy kétszer akkora az őrlési kapacitás, mint a magyar felhasználás. Régen nem járatták csúcsra a mal­mokat, a lisztkínálat a puffer­ként viselkedő export segít­ségével valahogy igazodott a kereslethez. Mára az export töredékére csökkent, nincs fizetőképes kereslet, sőt a közvelen csere sem megy az ellentételezés nehézségei © KÉRDÉS A lisztpiac szakértőjéhez miatt. A 4,8 millió tonna bú­zának közel kétharmada megüti az étkezési minőséget, ez azonban jelentősen meg­haladja a hazai - kétmillió tonna alatti — szükségletet. A magyar lisztpiac tehát min­denképpen telített. • Nincs itt ellentmondás? A kínálati piacon csak a jó minőséggel lehet verse­nyezni - Kicsit messzebbről kez­dem. A decentralizált privati­zációban megvásárolt kisebb nagyobb malmok őrlési kény­szerben vannak, ha nem hasz­nálják ki a kapacitást, vesz­teséget termelnek ezek az új vállalkozások. A konkuren­ciaharc lefelé ható árverseny­ben jelentkezik, ez viszont azt jelenti, hogy gyengébb minő­ségű, olcsóbb alapanyagból őrölt lisztet kaphat a fo­gyasztó. A jelenség ellen nehéz fellépni, árkartellbe sem lehet tömörülni, hiszen mindjárt szól a versenyhi­vatal. • Mi lenne a minden szereplőt megnyugtató megoldás? - Ebben a szakmában ilyen nehezen lehetséges, de nem az állami paternalizmus hi­Dr. Botos Károly ányzik. A szeveződő Gabona Terméktanács sokat tehet a termelő, a felhasználó és a fo­gyasztó édekeinek egyezte­tésért. Mindenképpen haté­konyabb minőségellenőrzés kellene. Nem érdemes 1-2 fo­rinttal a piaci ár alatt vásá­rolni ismeretlen eredetű lisz­tet, hiszen könnyen előfor­dulhat, hogy a minőség a Magyar Szabványt sem éri el. LL

Next

/
Oldalképek
Tartalom