Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-17 / 218. szám

SZOMBAT,.1994. SZEPT. 17. A VÁROS 5 A focisták munkakedve MM a az ember rendel csinál az íróasztalán, akár megleMm petések is érhetik. Előkerült például egy újság-kivágat. amely a Nemzeti Sport egyik tavalyi számából való. A labdarúgó NB 1. szezonkezdetekor szólalt meg a reményteljes edző. Nyilasi Tibor. Ezt mondta: „A játékosok egy részénél már most pánik uralkodik, érzik, hogy előbbutóbb dolgozniuk kell." Tudjuk, azóta a nyilatkozó visszavonult az edzőségtől. Lehet, hogy egyszer majd visszaül a kispadra, jelenleg azonban inkább üzletemberként tevékenykedik, a focihoz annyi köze van, hogy hébe-hóba ír egy-egy cikket róla. Azon tűnődöm, hogy vajon a legutóbbi évben változott-e a magyar labdarúgók felfogása a munkáról? Ezúttal két mondatot idézek. Mindkettő tizenéves focista szájából hangzott el, nevüket azért nem említem meg, mert alig ismerik őket. Egyikük játszott néhányszor az NB Iben, másikuk viszont még az első csapat közelébe sem jutott. Mindössze tehetségesek, a véleményükre tehát illő odafigyelni. Az ismertebbik, aki az idén érettségizett egy irányítástechnikai szakközépiskolában és műszerészként XXL századi foglalatosságot űzhetne, kifejtette: „Természetesen nem szeretnék a szakmámban dolgozni." A másik ifjú focista, aki nem érettségizett ugyan, de jó szakmát tanult ki, szelíden és határozottan mondta: „Géplakatos vagyok. Persze, nem szeretnék ott dolgozni." Persze és természetesen - rokonértelmű szavak. Azt sejtetik, hogy az oknyomozásban sokkal mélyebbre kell ásni, mintsem hogy csak arról tépelődjünk: vajon miért akarták a kiskőrösi focisták megbundázni a békéscsabai mérkőzést. Azt hiszem, a magyar labdarúgás erkölcsi válsága alaposabb elemzést érdemel, már csak azért is, mert úgy rémlik, a munkáról még mindig furcsán vélekednek a focisták. Én már odáig is eljutottam a megalkuvásban, hogy azt se bánnám, hu nem a tanult szakmájukban jeleskednének, hanem a pályán. Zöldi László KÖZÉLETI NAPLÓ HÉTFŐN A MUNKÁSPÁRT 14 és ,7 óra között ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4. I em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. • Ennyit első látásra, a többit már a rendelőben tudom meg dr. Tóth Kasa Izabella fórorvostól, a gondozó vezetőjétől. • - A húsz négyzetméteres váróban hat óra alatt átlag 200 beteg várakozik. Sokan szorulnak az utcára a levegőtlenség és a helyhiány miatt. A gyermekváró egyszersmind a szűrésre jövő külföldiek várakozóhelye is. A gyerekrendelő délelőtt a kicsiké* délután a külföldieké, akiket a gyermekrendelőből lecsípett kis előtérben vizsgálunk. A felnőtteket egy függönnyel kettéosztott rendelőben fogadjuk, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen egy helyiségben egyszerre van jelen két orvos, két asszisztens és két beteg. Minden szó áthallatszik a spanyolfalon. Megyei feladatokat látunk el, mi gondozzuk a megye valamennyi HIV pozitív és AIDS betegét. Évente több mint 50 ezer ember fordul meg itt - folytatja a főorvosnő, miután végigkalauzolt az intézeten. - A zsúfoltságot enyhítendő, nem tudunk többet dolgozni, mert csak hat orvosunk van. Ekkora létszám mellett nem lehet a rendelési időt megnyújtani. Ámbátor a körülményeken ez sem változtatna. • A körülményekről pedig tömören elmondható: megalázó, egészségtelen, s kirívóan rossz, még a magyar egészségügy korántsem rózsás viszonyai között is. S így van ez immáron hat esztendeje. Annak idején, amikor hosszú procedúra után végre elköltözhettek a Honvéd téri évekig életveszélyesnek- nyilvánított - rendelőből, azzal az ígérettel foglalták el előbb a Tisza Lajos körúti, majd a Vasosszentpéter utcai rendelőt. Alkudozás és pereskedés a betegek bőrére? Mindennapos gyakorlat, hogy a betegek az utcán várakoznak sorukra. Nem mintha nem lenne váró, csak hát az rendszeresen „csordultig'" telve van. Szellőztetni nem lehet, mert a parányi ventilátor több zajt ont magából, mint friss levegőt. Ámbátor ha működtethető lenne, akkor sem nyernének vele sokat a bennülök, legfeljebb kipufogógázok at, mert a bőrés nemibeteggondozó közvetlenül az utcáról, a Vasasszentpéter utcai rendelőintézet autóparkolójából nyílik. hogy átmeneti állapotnak tekintendő az ottlét. A szükségállapot azonban mindmáig tart, s úgy tűnik, jó ideig nem lesz változás Igaz, a főorvosnő nem így tudja. Őt arról tájékoztatták, hogy hamarosan átköltözhetnek az egykor tüdőszűrőállomásként funkcionáló több mint 180 négyzetméteres Vidra utcai rendelőbe Tény, hogy a város közgyűlése - ez év májusában - megszavazott 6 millió forintot a Vidra utcai rendelő felújítására, és pályázatot írt ki a tervezésre. Ezt megnyerte a Tér és Forma Kft.. amely szeptember végére elkészül a terveivel. A dolog egyetlen szépséghibája csupán az, hogy mind a mai napig tisztázatlan, kinek a tulajdona a Vidra utcai épület. A megyei közgyűlés és városi önkormányzat ezen pereskedik, - a perek szüneteltetése idején pedig - ezen egyezkedik. • A tulajdonjogi történet még '89-re nyúlik vissza, amikor is Szeged város tanácsának akkori illetékes vezetői - az állítások szerint - annak fejében ajánlották fel a Mérey utcai tüdőgondozó épületét a Csongrád Megyei Tanácsnak, hogy ezért cserébe megkapják a "Vidra utcai tüdőszűrő-állomás épületét. A mi, kinek tulajdona kérdésének eldöntése ez ügyben is a bíróság feladata, hacsak nem születik időközben egyezség, amire talán még van remény. Csongrád megye szeptember 22-én összeülő közgyűlésének napirendjén ismét szerepel a téma, s amint az előterjesztésből kiderül, a Vidra utcai épülettel kapcsolatban három változat közül választanak majd egyet a képviselők. Az első szerint a megye hozzájárul ahhoz, hogy a Vidra utcai rendelő a város tulajdonába kerüljön, azzal a feltétellel, hogy a városi önkormányzat visszavonja a Vidra utcai, illetve a Tábor utca 7J b. alatti helyiségekre vonatkozó Tulajdonjogi keresetét. A második változat azt kínálja, hogy a Vidra utcát átadja a varosnak ingyenes használatra, az előbbi feltétellel. Az utolsó variációban viszont a peres eljárás folytatását javasolja. Ha nem szüietik megegyezés, a perek újraindulnak, illetve folytatódnak, s az előrejelzések szerint évekig is eltart, amíg kimondják a végső ítéletet. A hosszúnak ígérkező pereskedésből a betegek számára egyetlen izgató kérdés lehet: mikor lesz emberi körülmények között működő bőr- és nemibeteggondozó a városban. Kalocsai Katalin r FENYmt STUOlli iÍAijntil ' /WeAvfc • líurttMo ' Uur-thm 77-670/Smjm: 7*. 2383 67.(30) 832-037, (62) 3 78-776, 2) 803-350 TŰZIJÁTÉK * LEZER-SHOW ESKÜVŐKRE • REKLÁMCÉLOKRA • VÁROSI RENDEZVÉNYEKRE TELJES KÖRŰ ÜGYINTÉZÉS, SZAKSZERŰSÉG, VILÁGSZÍNVONAL 30 NAP ELŐJEGYZÉS EGY RAGYOGÓ ÖTLET! „A fény megszelídítése w Tel.: (30)432-057 Fax.. (62)405-550 • Legalább az iratokat... Olvasónk tárcáját a Mars téren emelték ki a bevásárlószatyorból. A pénz megkerülésére már nem számít, de talán a személyt okmányokat még visszajuttatja hozzá valaki. A megtaláló a 323-517-es telefonszámot hívja. • Cirkuszolnak. Egy úr (névvel, telefonszámmal) elmondta, hogyan jutott el két kisfia a cirkuszba. A fiúk az iskolában ingyenjegyet kaptak, ám az előadásra elment velük a nagymama is. Őt viszont csak úgy engedték be. ha a két gyerek mellé két darab kísérőjegyet vált. így aztán a nagyi 500 forintért nézhette meg a műsort, ebben már a belépés körüli cirkusz ára is benne volt. • Beteg uszkár. Csütörtökön, az Űrhajós utca-Budapesti körút tájékán veszett el egy fekete, kan közép-uszkár, barna nyakörvvei. Gazdája különösen aggódik érte, mert a kutya epilepsziás, gyógyszerezni kell, ennek hiányában rohamai vannak. A megtaláló a 482-023-as telefonszámot hívja föl. • Fradista kulcs. A Mars tér és Újszeged között CSÖRÖG A |(CC<P»)))}H \I\IESTEL Közérdekű problémáikat észrevételeiket, ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal. Nyilas Péterrel oszthatják meg. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Munkanapokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között hívható. Fölhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsárzni kell. Ha ötletük van Fekete pont rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. veszhetett el egy fontos kulcscsomó, amely FTCjelvénnyel díszített tartón fityeg. A megtalálót a 310339-es telefonon várják. • Sarki kút. Hódi Károly a 321-439-ről mondta el, hogy az Árvíz és a Puskás utca sarkán álló kút harmadik hónapja rossz, pedig sokan vannak, akik onnan hordanák a vizet, s azóta többszáz méterrel távolabbról kell cipelni a kannákat. Eddig kétszer jelentették illetékes helyen a hibát, ám ez nem használt. • Ki lop KRESZ-táblát? B. A. olvasónk (telefonszámát is tudjuk) Hattyas-telepről jelentette, hogy a Pancsovai u. 21 elől eltűnt egy KRESZ-tábla, amely főútvonal és alárendelt út kereszteződésére figyelmeztette a közlekedőket. Azóta állandó a veszély, mert az út kanyarulat megtéveszti az arra járókat, s elmulasztják az elsőbbségadást. • Beugró. Nevét-telefonszámát bizalmasan bemondó hívónk méltánytalannak tartja, hogy az önkormányzati tulajdonú garázsokat „forgalmi értéken" lehet megvenni, anélkül, hogy az évekkel ezelőtt kifizetett „beugrót" (60-70 ezer forintot) levonnák ebből az összegből. Bérből-fizetésből egyébként is nehéz lesz hirtelen 360 ezer forintot előteremteni... • A vér ára. Ugyancsak inkognitóban maradó olvasónk szerint, aki vért ad, emberbaráti indíttatásból tegye, s ne fölajánlott ajándék remenyében. Hívónk rendszeres véradó, s nem tart igényt a „legszerencsésebb önkéntesnek jutó számítógépre sem", amelynek kisorsolásával vélhetőleg a korábbinál több embert akarnak segítségnyújtásra bírni. • Kutyafalka. A Zsitva soriak nevében hívott minket egy ott lakó (névveltelefonszámmal), akit nyugtalanít, hogy már ötre gyarapodott a környéken csatangoló kóbor kutyák száma. Sokan megsajnálják a szerencsétlen állatokat, s etetik-itatják őket - viszont nem tudni, milyen betegség hordozói a gondozatlan ebek. A VGV illetékesétől megtudtuk, hogy embereik rendszeresen kijárnak a Zsitva sorra, s más helyekre is, ahonnan kóbor kutyákat jelentettek, de az állatok befogása nehéz, különösen úgy, hogy a lakók között mindig akad. aki védelmébe veszi a kutyákat, s tiltakozik az akció ellen. • Padok és villamossín. Radics János, az SZKV munkatársa válaszolt a címükre érkezett Csörög-észrevételekre. 1.: a megállókból hiányzó padok ügyében már kérték az illetékesek segítségét, remélhetőleg nem kell sokáig állva várakozni; 2.: a Dugonics téri „sínkátyúk" kijavítását már májusban megrendelték, most megismételték a fölkérést, s bíznak a kivitelező gyorsaságában. A szegedi Sajtóház Stefánia klubjában szeptember 20-án, kedden 18 órakor Müller Miklós: A fény megszelídítése című könyvének premierje, valamint Schmidt Andrea fotókiállításának megnyitója lesz. Lapunk riportere a Spanyolországban és a világhírű fotóművészről készült felvételeit mutatja be. A kiállítást Tandi Lajos újságíró nyitja meg. Müller Miklóssal, a szegedi származású művésszel Anderle Ádám, a JATE tanszékvezető tanára beszélget. • A tagdíj levonható az adóból Megalakulnak a kamarák Az üzleti forgalom biztonságának, a piac tisztességének védelmére - az Országgyűlés tavaszi döntésének megfelelően - október végéig megalakulnak a területi kamarák jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon az ideiglenes szervező bizottságok vezetői: Horváth Lajos (Kereskedelmi és Iparkamara), Kiss Mihály (Kézműves Kamara) és Kovács Lajos (Agrárkamara). A kamarák szerephez jutnak a feketegazdaság visszaszorításában is, de a fogyasztóvédelemben is: gazdasági önkormányzati jellegüknél fogva a tagok és a termékek felett szakmai felügyeletet gyakorolnak. A közigazgatástól pedig átvesznek bizonyos hatósági jogköröket a szabványosítás, az iparés a szerzői jogvédelem területén. , A törvény szerint a kamarai tagság kötelező, a megye minden iparosának, kereskedőjének, mezőgazdasági vállalkozójának be kell lépnie a megfelelő testületbe. A szervező bizottságok elsősorban a területi önkormányzatok adatbázisaira támaszkodva összeál lították a taglistákat: a Kereskedelmi és Iparkamarának mintegy 20-22 ezer, az Agrárkamarának 6 ezer, a Kézműves Kamarának 10-12 ezer tagja lesz a megyében. A taglistákat tíz napon át meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalokban. A tagságot - a mezőgazdasági vállalkozók kivételével - ágazati alapon létrehozott kamarai osztályokba sorolják. Ezzel egyidejűleg településenként megkezdődik a mezőgazdasági bizottságok felállítása. (Tíznél kevesebb tag esetén két vagy több falu alakít egy bizottságot.) A tagok kötelezően tagdíjat fizetnek, amelynek összegét adójukból - nem adóalapjukból! — levonhatják; mértéke várhatóan megegyezik majd a helyi iparűzési adóval.