Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-17 / 218. szám

6 ÖNKORMÁNYZATOK DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1994. SZEPT. 17. Mórahalom négy éve Katona László a kutakról, a költségvetésről és a demokrácia szélesítéséről Mórahalmon áthaladva az ember először arra gondol: milyen nyugodt, csendes ez a környezet. Másodszor pe­dig arra. hogy minden olyan rendezett, gondozott, tiszta. Bizonyára szorgalmas, munkaszerető emberek lakják a várost, amelynek a helységjelző tábláján sokáig az is ott állt: „Kiváló határőr község"... Kíváncsiak voltunk arra, vajon a város első embere, Katona László polgármester, miként látja azt, amit „mi látunk"? Felkerestük hiva­talában, s arra kértük, hogy foglalja össze az eltelt négyéves időszak gondjait, problémáit, eredményeit. • Polgármester úr, hogyan kezdődött négy évvel ez­előtt? - Kezdjük akkor talán a legelején. Mórahalmon sikeres volt a polgármester választás. A/ első fordulóban eldőlt, hogy az elkövetkező négy évben én töltöm be ezt a tiszt­séget. Azon felbuzdulva, hogy Igy van két hét előnyünk, azonnal munkához is akartunk lám, de mint kitűnt, ez nem volt az, hiszen számtalan tör­vény jóval később, a második szavazási forduló után született meg. • Mi volt az első teendő­jük? - Azt tartottuk logikusnak, ha megnézzük: mi indult be eddig, milyen beruházások, milyen fejlesztésekkel, mely elképzelésekkel foglalkozott a korábbi testület, mi az. ami még megvalósulásra vár, s mennyire racionális ez. • Voltak ilyenek? - Igen. Gyakorlatilag két olyan fejlesztés volt. ami tel­jesen logikusnak és okosnak tűnt számunkra. Az egyik egy ivóvtz kútnak a megfúrása és a házakhoz való csatlakoztatása, a másik pedig egy kerékpárút­szakasznak a kiépítése. Mind­kettőt felvállalta a közgyűlés. Ezenkívül megvizsgáltuk a település rendezési tervét is, amelyet még 1989-ben meg kellett volna tenni, de ez akkor nem történt meg. Valószínűleg arra gondoltak, hogy majd a következő ciklusban működő testület ezt elvégzi... Ez kö­rülbelül egy év elteltével meg is történt. • Időközben azonban mást is el kellett végezni. - Természetesen, egyéb dolgainkat is tettük. így pél­dául a városépítő mérnökkel konzultálva intézményeinket is felülvizsgáltuk. Eközben ki­derültek olyan igények, ame­lyeket teljesítem kellett, első­sorban az egészségügyben és az. oktatásban. Döntés született arról, hogy új körzeti rendelőt alakltunk ki, ami meg is valósult. 1992. január l-jén • Csongrád megye ötvenki­lenc polgármesteréből negyve­nen vettek részt azon a három­napos, csütörtöktől a mai napig lartó szakmai tanácskozáson, amelyet a megyei önkormány­zat szervezett balatonföldvári üdülőjében. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke meg­nyitójában elmondta, hogy sok a bizonytalan pont az önkor­mányzatok jövőjét illetően, még nem tudni, a megyének milyen szerepet határoz meg a kormány, azt sem. hogyan jön létre a megyei önkormányzat, az előadások, a konzultációk a települések első embereinek tisztán látását hivatottak segí­teni. A Belügyminisztérim vá­lasztási főosztályának vezetője, Tóth Zoltán a helyi önkor­mányzati-, kisebbségi- és pol­gármesterválasztás újrasza­bályozásának elképzeléséről tartott tájékoztatót, az önkor­mányzati gazdálkodás aktuális kérdéseiről Sivák József pénz­ügyminisztériumi főosztály­vezető beszélt. Hu a pontos dátumot még nem is tudjuk, nyakunkon vannak az önkor­mányzati választások. Addig viszont a parlamentnek törvé­nyekel kell módosítania, töb­bek között döntenie, mekkora hatalmat ad a polgármesterek kezébe? biztosítani tudtunk még egy körzeti orvosi státuszt a város számára. Korábbi döntés volt már egy kis laboratórium felállítására, ezt is létrehoztuk, s '91 derekától működött. • Azután elkészült a ren­dezési terv... - Ez. '92 tavaszán volt. Gya­korlatilag több fordulóban tárgyaltuk e fontos dokume­ntumot, mégpedig úgy, hogy próbáltuk szélesíteni a demokráciát. • Hogyan'.' - Közmeghallgatást tartot­tunk a polgárok számára, ami egyeseknek még idegenül hatott, hiszen korábban nem kérdezték meg őket ilyen nagy horderejű dolgokban. . • Mit tartalmazott a terv? - Célul tűzte ki az in­tézményhálózat bővítését. Mint említettem, az oktatásban lévő gondok enyhítésére az iskola egy helyre való ielepítése volt a legnagyobb falat e mun­kában. Először óvoda épí­tésébe kezdtünk. Az alapkövet 1992 május 16-án Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében helyeztük el, október elsején pedig már ebben az új óvodában fogadták a gyerekeket! Eufórikus bol­dogság volt. derekas munkát végeztek a kivitelezők, amiért ma is hálásak vagyunk nekik. • Zeneiskola is indult Mórahalmon. - Az az ötlet született, hogy a kisteleki hasonló intézmény fiókjaként működjék itt ez az iskola. Ez annyira sikeres volt, hogy nem várt létszámmal működött is egy évig, s meg­érett a helyzet, hogy 1993 szeptember l-jétől önálló ze­neiskolaként működjék tovább. • Lesz e téren lényeges változás? - kérdeztük Sza­bó Lajost, a BM önkor­mányzati főosztályvezetőjét. - A polgármesterek szerepe megnő a testülettel szemben ­válaszolta. - „Vétójoguk" lesz olyan esetekben, ha úgy érzik, hogy a lakosságot hát­rányosan. indokolatlanul előnytelenül érinti egy-egy határozat. Ilyenkor 15 napon belül újra kell tárgyalni a kérdést. Az apparátussal, a hi­vatallal szemben viszont csökken a polgármester befo­lyása. mert a tervek szerint a jegyző gyakorolja majd a munkáltatói jogokat. Persze a döntésekhez az egyetértésére szükség lesz. A polgármester a lakosság gondjaira koncent­rálhat, a jegyző a szakmát felügyeli - így kisebb lesz az elbüroktatizálódás esélye. • A jelenlévők hozzá­szólásaiból az kerekedett ki, hogy eddig eléggé zavaros jegyző-polgármester mun­kakapcsolatok alakultak ki. Szereptévesztések történtek. A törvényjavaslat kihúzza ennek a joghézagos vi­szonynak a méregfogát? - A törvény megteremti a rendezés lehetőségét, de ezt a „párosoknak" kell kulturáltan rendezniük. Ha nem sikerül, akkor megkérdőjeleződik a vezetői alkalmasság. • Gimnáziumi tagozat úgyszintén... - Időközben a Deák Ferenc Kéttannyelvű Gimnáziummal való megállapodás alapján beindítottuk Mórahalmon a ti+6-os gimnáziumi tagozatot, a középiskolai oktatást. Most A leköszönő polgármesterek hajnalig tartó „szemináriumot" tartottak, amelyen összegezték a négy év tapasztalatait. Töb­ben megfogalmazták: de jó is lett volna már az első eszten­dőben hasonló összejövetelen találkozni és megvitatni a szakmai porblémákat, úgy jól kipanaszkodni magukat - értő fülek előtt. Abban azért meg­állapodtak. hogy az elmúlt ciklus - a nehézségek ellenére - egyben mindenképpen jó volt, több téren is szabad kezet kaptak a testületek. Már csak az eszközök hiányoztak a tervek kivitelezéséhez. Szeged polgármesterének arcáról leolvasható volt. nem igazán kedvére való, amit az előadáson hallott. Miért? ­kérdeztem Lippai Páltól. - A közvetlen választás miatt a polgármester elmé­letileg lakossági támogatott­ságot érezhet, ugyanakkor a hatáskörük szabályozatlansága bizonytalanságot jelent ­válaszolta. - Az elmúlt négy Fotó: Somogyi Károlvné van folyamatban egy tanul­mányterv készítése a jelenlegi iskola bővítésére, felújítására. • Milyen költségvetéssel működik a város? Mekkora ősszegből valósítják meg a fejlesztést és a működtetést? - A '91 évi költségvetésünk esztendőben kiderült, hogy a megyei jogú városok és a megye különválasztása indo­kolatlan, feszültséget teremt. Célszerű lenne a kapcsolat erősítése. Nyugtalanítóak azok a jelek, amelyek a gazdálkodás jövőjét vetítik elő. - Sajnos, az önkormány­zatok anyagi helyzete még rosszabb lesz, mint eddig volt - erősített rá Günther Béla, a megye főjegyzője. - Az. adók­ból csöpögtethetnek minimális kedvezményeket, de ez lényegi változást nem hoz. Eddig még egyetlen önkormányzat sem jelentett csődöt, de nem lennék meglepve, ha ez is bekövet­kezne. A 30 százalékos ener­giaáremelés egyre több in­téz.ményt sodor olyan hely­zetbe. mint amibe a szolnoki kórház került. • Milyen szerepet osz­tanak a jövőben a megyei önkormányzatra ? - Közhatalmi jogosítványai lesznek, közigazgatási szolgál­tató funkciót lát el. Az egész összege valamivel több. mint 100 millió forint volt. A '92-es 140, a '93-as 190 millió forint volt. Az arányok sajnos rosz­szak, mert míg két évvel ezelőtt még 20 százalékot fordítottunk fejlesztésre, addig - bár az összeg növekedett ­idén mindössze 8-9 százalékra csökkent. • A közmeghallgatásokon melyek voltak azok a kér­dések, amelyekről a polgá­rok behatóbban érdeklőd­tek, illetve javaslatot tettek? - Kisebb módosítási javas­latok érkeztek elképzelé­seinkre. de főleg a település üzemeltetésének színvonalára, annak fejlesztésére, a közterü­letek rendbehozatalára tettek megjegyzést. Minderre nagyon odafigyeltünk, a közgyűlés szívügyének tekintette a város arculatának kialakítását, a közterületek tisztaságát, a rend megőrzését. • Csatornázási munkála­tokat is láttunk az elmúlt időszakban. - Célul tűztük ki. hogy mi­nél nagyobb százalékos legyen a szennyvízcsatornával való ellátottság a városban. Ko­rábban három ütemet láttak elő, s központi pénzeket meg­szerezve sikerült elérnünk a 95 százalékos ellátottságot. • A rendszerváltoztatás után megszűnt a tanács, helyette az önkormányzati munka következett. Emlí­tést tett a demokrácia kiszé­lesítéséről. Az önkormány­zati munkában ez hogyan sikerült? - Én már a választási kam­pány során is célul tűztem ki az információáramlás fel­gyorsítását és megkönnyítését. Ez feladta a leckét, mert azon kellett gondolkodni, hogy: miként fogjuk az elképzelé­seket megvalósítani... A helyi sajtóban, a képviselőtestületi üléseken, közmeghallgatá­sokon informálódhattak a mórahalmi polgárok. Felmerült a kábeltévé létesítésének ötlete. • Megvalósult? rendszer egy torzó. Az állami közigazgatás olyan területekre vonult be, amelyeket nem lehet ellátni. A kormány programja ennek az oldását tűzte ki célul, de hogy mi lesz belőle, azt majd a működtető törvények ­ezekről vajmi keveset tudunk ­döntik el. Magyari László, röszkei polgármester: - Nagyon tetszett Günther Bélának a jelenlegi helyzetet érzékeltető hasonlata. Látunk valami fényt, csak azt nem tudjuk, az már az alagút vége. vagy jön a vonat. Egyébként átgondolatlannak tartom azt a javaslatot, hogy a jegyzők kezébe átteggyék a munkál­tatói jogokat. Azt is, hogy kisebb településeknél a jegyző fizetése a magasabb. A szo­ciális problémák kezelhetetl­enné válnak, recept nincs rá. Bekapcsolódott a beszél­getésbe a mórahalmi polgár­mester, Katona László is. - A radikális változtatások, a feketeleves még hátra van. - Nem. S ez az, amit a si­kertelenségemnek tulajdonítok négy év után. Közvélemény­kutatást végeztünk, 150-200 jelentkező volt. Eléggé szét­szórt területről volt szó, nem tömbben jelentkeztek, így nem lehetett egy teljes települést felölelő rendszert gazdasá­gosan kiépíteni. Időközben kalandorok jelentek meg a piacon, ajánlatot tettek, de nem szaladtunk bele a csapdába... Itt leállt az ügy, s nem is ment tovább. Remélem, a következő ciklusban sikerül megvaló­sítani. • Milyen a telefonhálózat? - Viszonylag jó. Minden harmincadik lakásra jut egy telefonkészülék, ami tudomá­som szerint az országos át­lagnak megfelelő,4 illetve annál egy kicsit jobb. Igény van bőven, s tudomásom szerint a távközlés szegedi új illetékesei megcélozták a várost, fej­lesztést akarnak eszközölni, ami nagyon fontos, hiszen két település - Zákányszék és Ásotthalom - is a mi köz­pontunkra van csatolva. • Elégedett a polgármester az elmúlt négy évvel? - A hivatalban is igye­keztem meghonosítani a de­mokratikus munkát. Hála Istennek sikerült olyan, főleg fiatal, képzett munkatársakat találnom, akik jól átlátnak dol­gokat. racionálisan gondolkod­nak. s ami „manapság" nem mellékes: nagyon becsületes emberek. Szerencsém volt tehát, amikor az egyes vezető posztokra munkatársakat ke­restem. Köszönöttel tartozom nekik, hogy segítették mun­kámat A polgármesternek különben soha nem szabad elégedettnek lenni, hiszen számos olyan dolog van még, amit nem tudtunk a négy év alatt megoldani. Én akkor vagyok elégedett, ha a mó­rahalmi polgár is elégedett. Ez utóbbi tesz boldoggá. Az el­múlt időszakban én minden erőmmel azon munkálkodtam, hogy elsősorban ők legyenek elégedettek.... Kisimra Ferenc wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm egyelőre csak simogatva mó­dosítják a törvényeket - vé­lekedett. - Óriási veszélyt rejt magában, hogy a választáson nem lesz részvételi küszöb, az egy forduló miatt. így a megválasztott polgármesternek - minimális részvételnél ­igazán nem lehet pontos képe, fogalma róla, hogy valójában mekkora lakossági támogatást tudhat maga mögött. A/. önkormányzati rendszer összességében jól működött, de szükséges a változtatás. Miként szükség van arra a jövőben, hogy a polgármes­terek hasonló fórumokon együtt lehessenek, ezt jó szívvel javaslom a következő megyei önkormányzatnak ­mondta Lehmann István. Az önkormányzati gazdál­kodásról és a jogállásvál­tozásokról szóló 4 órás elő­adást. konzultációt szünet nél­kül tartottuk, érdekli a téma a polgármestereket. • Nem akartam taktikai lépéseket megzavarni, ezért senkitől sem kérdeztem meg, megpályázza-e a pol­gármesteri széket. A megyei elnök hogy gondolja? - Szerintem a legtöbben igen. És bízom benne, hogy sikerül is nekik, mert négy év alatt bizonyítottak. V. Fekete Sándor • Leköszönő polgármesterek a Balatonnál Mi fénylik az alagútban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom