Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-27 / 200. szám

14 KINCSKERESŐ SZOMBAT, 1994. AUG. 27. Húsz esztendő kincseiből Páskándi Géza Elemgyártó Elemér Elemgyártó Elemér száz vegyésszel is felér. Tudja, ki volt Mengyelejev, gyárt kékftőt, kékltni a pendelyeket, s lombikokban ezt-azt kotyvaszt nagy titokban, mint valami alkimista, pedig még csak elemista. Fényt fülel le két tükörbe, mennyi rézdrót, girbe-görbe, s polcán lakmusz, villanykörte, s mennyi lencse, még szerencse, hogy az egyik domború, a másik meg homorú, hát Elemér meg nem unja, arca sose szomorú! Elemgyártó Elemér, ha majd megnő - vígan él. (A Kincskereső 1975/1. számából.) Gyertya és százas körte A százas körte sokkal fényesebb. De csak ha ezt is, azt is közelről nézed. Egy távoli százas körte kevesebb tényt ad, mint egy közeli gyertya. Megkeresheted, hol világítanak egyforma erősen. Dörzsölj szét egy csepp vajat egy kitépett füzetlap közepén! Ezt a lapot kell valahol a két fényforrás között úgy felfüggesztened, hogy bármelyik oldaláról nézed, ugyanolyan halványnak lásd a vajfoltot. Akkor a két távolságot is megmérheted. Ha megszorzod őket önmagukkal, s utána elosztod a nagyobb számot a kisebbel, az eredmény megmutatja: mennyivel fényesebb a százas égő, mint a gyertya. Egyszer egy kapitányt útnak indítottak a hajójával: menjen, keresse meg, hol laknak a szelek, s hozza el az óceánra őket. Mert abban az időben örökös szélcsend volt a tengeren, soha még egy könnyű kis fuvalom sem rebbent, a hajók csak evezővel haladhattak, és szegény matrózok majd belegebedtek a kemény húzásba. Mikor odaértek Szélországhoz, a kapitány egymaga ment ki a partra, nyakon csípett egy csomó szelet, zsákokba gyömöszölte őket, jól bekötötte a zsákok száját, aztán az egész zsákmányt berakatta a hajófenékre. A matrózoknak fogalmuk sem volt róla, miféle rakományt visznek; a kapitány szigorúan meghagyta nekik, hogy egy ujjal sem szabad a zsákokhoz nyúlniuk. Hazafelé utaztukban egy napon elunták magukat a matrózok, mert az égvilágon semmi munka nem akadt a fedélzeten. Az egyik azt mondta: - Kifúrja az oldalamat a kíváncsiság, ha nem tudom meg, miféle árut viszünk. - Nem szabad - mondta egy másik -, a kapitány megtiltotta. - Nem is fogja észrevenni! - erősködött az egyik matróz. - Éppen csak beleA szelek eredete Francia népmese \ É"*• • i %rS \ • • .. kukkantok az egyik zsákba, aztán gyorsan újra bekötöm a száját. Azzal lement a hajó gyomrába, és kioldozta az egyik zsákot, éppen azt, amelyikbe a kapitány a délNövessz hajat a tojásemberkének! Ehhez szükséged lesz: üres tojáshéjakra, vattára, fűmagvakra, gyurmára, napraforgómagvakra. Készíts gyurmából egy lapos csészét! Illessz bele egy tojáshéjat! Töltsd meg a tojáshéjat vattával! Ültess fűmagokat a vattába! Nedvesítsd meg egy kis vízzel! A héjra fess egy arcot (ő lesz a tojásemberke)! Vizezd meg mindennap a vattát, és várd,hogy kinőjön a haja! (Ez egy hétig is eltarthat.) Kísérletezz! Csinálj egy másik tojásembert, és ne adj neki egy csepp vizet sem. Vajon kinő-e a haja? Készíts egy harmadik emberkét 1s, és tartsd víz alatt. Mi lesz vele? Dugj egy negyedik tojásembert a sötét szekrénybe, és öntözd minden nap. Milyen színű haj nő a fején? Mitől lesz éppen olyan? Ültess napraforgómagokat egy újabb tojásemberke fejébe. Neki milyen haja nő? Miben különbözik a fűmaghajú embertől? Jó mulatást! Bohócok Két, első pillantásra teljesen egyforma bohócot mutatunk nektek. Persze van köztük némi különbség, nem is egy. Hogy pontosan mennyi, azt persze nem áruljuk el. Ráadásul - talán hogy még inkább megnehezítse a dolgotokat - az egyik bohóc még fejre is állt... Tehát: figyeljétek meg, hány helyen tér el az egyik rajz a másiktól. Elég, ha a különbségek számát írjátok meg nekünk. Kérjük, hogy lehetőleg levelezőlapon küldjétek el a megfejtést. Címünk a régi: 6740 Szeged, Stefánia 10. A címzés mellé föltétlenül írjátok oda: „Gyerekrejtvény." Jó „bohóckodást!" nyugati szelet zárta. Ahogy a madzag meglazult, a délnyugati szél egyszeriben kisurrant a résen, s egyetlen szempillantás alatt elkezdett fújni, s úgy fölkorbácsolta a tengert, hogy a hajó perdült egyet a levegőben, és ízzéporrá törött. A többi zsák is kiszakadt, és a szelek sivítva elszaladtak. Szétszóródtak az óceánon, s azóta is ott tanyáznak. Gianni Rodari A mesterségek színei Én jól tudom, a mester-gyárban a sok eszterségek színe sok: gályos, lakatos fehérek a péksegédek, kék zubbonya, kék nadinasok, rágja olajos, korán kelnek, madaraktenyerük meg korom, nál korábban, rozsda lepi be. fehérednek a nullásliszt De aki csak sétifikál, a porában: henye feketék a kéményseprők kisujját se piszkítja be, egész nap; jóllehet kelmefestők szivárvány-mestersége mégis a legszínt hordanak; szennyesebb. Küldjetek egy képeslapot! A nyolc esztendős Libor Zsófia (Szeged, Hont Ferenc u. 1/B.) már régi rajzolónknak számít, hiszen nemrég közöltük egyik szép munkáját. Most nyári képeslapot is küldött, még aláírással is ellátta a jól sikerült rajzot, amelyen egy vidámnak éppen nem mondható kislány látható... Azért reméljük, Zsófi nem saját élményét rajzolta le nekínk! Köszönjük Libor Zsófia levelét, amelyben egy másik rajzot is találtunk (ezt majd később mutatjuk be). És persze továbbra is várjuk a rajzos képeslapokat! wmw WHVESAÍL INJJR^JUXJUNJKJTLJ