Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-19 / 194. szám

PÉNTEK, 1994. AUG. 19. A világkiállítás elmaradása nem rázta meg túlságosan az 1996-os ópusztaszeri millecentenáriumra készülődő Csongrád megyei önkormányzatot, hiszen az 1100 éves évforduló rendezvényeire - az Expo-kiegészítő programként - de külön készültek a szervezők. A kormányhatározat után úgy tűnik, nekik volt igazuk. Lehmann Istvánnal, a megyei önkormányzat elnök elmondta: a vidék kezdeti kizárása a világkiállítás szervezéséből nem is hozhatott más eredményt, mint azt, hogy nem hullatnak könnyeket az expóért. A hangsúly továbbra is az 1100 éves évfordulón van. • Közvetlenül az expo­határozat után a kormány részéről ígéret hangzott el arra, hogy a millecente­náriumi rendezvényeket a világkiállítás elmaradásától függetlenül meg lehet majd tartani. Nem fél attól, hogy költségvetési takarékossági meggondolásból ez a tá­mogatás is elmaradhat? - Erre több okból nehéz választ adnom. Egyrészt az expóhoz kapcsolódó megyei programjaink segítésére sem volt semmilyen pénzügyi tá­mogatás kilátásba helyezve. Másrészt pillanatnyilag a mil­lecentenáriumi rendezvényekre jóváhagyott költségekről nem tudunk. Kormányhatározat szerint a honfoglalás 1100-ik évfordulójának megünnep­lésére létrejött egy országos emlékbizottság, és ebben a határozatban vannak utalások arra, hogy a három fő helyszín, Ópusztaszer, Pannonhalma és Székesfehérvár számára meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. Egyelőre az emlékbizottság még nemigen működik, úgyhogy csak álta­lános információink vannak arról, hogy az ígéret mit is takar. A mi véleményünk egyébként mindig az volt, hogy bár bekapcsolódunk az expót kísérő rendezvények programjába, mert a konkrét események jól illeszkedhetnek az exporendezvények közé, de mi elsősorban az 1100-as évfordulóra készülünk. A két dolgot nem láttuk szükség­szerűnek szétválasztani, így az expodöntés sem okoz most gondot. • Említette az országos emlékbizottságot. Mit tud tenni ez a csoport? - Az országos bizottságban hárman is vagyunk Csongrád megyéből. Trogmayer Ottó múzeumigazgató, Ópusztaszer polgármestere, valamint jó­magam. Reményeink szerint befolyást tudunk majd gya­korolni a bizottságra. Ezen kívül pedig egyeztettünk a megye országgyűlési képvise­lőivel is, tőlük az ország­gyűlésben várunk lobbyzást. • Ópusztaszeri, avagy tér­ségi vállalkozás lesz a mil­lecentenárium megszerve­zése? - A megyei önkormány­zatnak e tekintetben sajátos a feladata, mivel az egész megyét összefogó lehetősége nincs. Ezért mi elsősorban saját hatáskörben gondolko­dunk, illetve igyekszünk a települési önkormányzatokkal olyan megállapodásokat kötni, amelyek lehetővé tesznek bizonyos koordinációt. Az egységes megyei program összeállítása nehéz lenne, hiszen a települési önkormány­zati önállóság nem ebbe az irányba hat. Az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark a megyei fejlesztése is ezt a célt szol­gálják. A környék ideális. Gondoljunk csak a horgász­turizmusra és a csanyteleki és tömörkényi halastórendszerre. Most nagyon komolyan rá kell állni arra, hogy a turisták elhelyezésének feltételeit megteremtsük és megfelelő idegenforgalmi programcso­magokat állítsunk össze, ame­lyek az utazási irodák ajánlatai között szerepelhetnek. Ennek a Feszthy-körkép nagyon jó apropója, mert az első években sok embert érdeklődésére számíthat. Fontos az ifjúsági turizmus is, kezdeményezzük, hogy az emlékpark megte­kintése tanulmányi kirándu­lásként kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe is. A Feszthy­körkép az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi kulturális fejlesztése, amely a múzeumegyüttessel együtt kiváló idegenforgalmi lehe­tőség. Kezdettől fogva meg­hirdettük a szlogent: a világon minden magyar legalább egyszer látogasson el az Ópusztaszeri Emlékparkba a honfoglalás bölcsőjéhez. Ezt is ki lehet használni annak érdekében, hogy egy módo­sabb turistaréteget idevonz­zunk. Ópusztaszeri egyébként a millecentenáriumi ünnepsé­gek kapcsán a magyar megyék is felvállalták, mint fő köz­pontot. Tavaly itt volt a ma­gyar megyék első országos találkozója, s reményeink szerint ez 1996-ban meg­ismétlődik. • Sokat hallani, hogy a magyar vidék sokat veszített a világkiállítás lemondá­sán. Ön nem ért ezzel egyet? - Mi nem látjuk a veszte­séget, illetve nem tudjuk, hogy miből adódhatna. Egyébként az általam ismert vidéki ren­dezvények zömében nem nagy befektetéssel járó turistacsa­logató rendezvények voltak. Veszteség esetleg a külföldi turisták számának csökkené­séből adódhat, de jó marke­tingpolitikával, lehetőségeink­hez mérten fel lehet lendíteni az idegenforgalmat. Mondtuk, hogy az expóra 25 millió turistát várunk. Ha a megfelelő infrastrukturális fejlesztések megvalósulnak, és mi a mille­centenárium kapcsán egy megfelelő társadalmi össze­fogást tudunk teremteni, akkor nem kell attól félni, hogy az expo elmaradása miatt a tu­risták száma is csökkenni fog. Nagyon fontosnak tartom, hogy tényleg egy olyan „neki­gyűrkőző" közhangulatot te­remtsünk és olyan valós társa­dalmi fejlesztési perspektívát tűzzünk ki, amelyik mozdít az egész országon. A millecen­tenárium eszméje ehhez kiváló lenne. Panek József Az expodöntés nem okoz gondot Lehmann István a közeledő millecentenáriumról önkormányzat működtetésében van, erre épftettük a program­csomagot, de a térségben fekvő településekkel is együttmű­ködési megállapodást kötöt­tünk. Hangsúlyozom, hogy ezek a megállapodások nem­csak a nemzeti emlékpark fejlesztésére szolgálnak, ha­nem az egész Szeged-Csong­rád közötti térség idegen­forgalmi orientációjú fejlesz­tését is célozzák. Történik mindez annak érdekében, hogy ide szervezett turistacsoportok jöhessenek, hogy több nap eltöltésére találjanak megfelelő programot. Ezért nyújtunk be pályázatokat infrastruktúra­fejlesztésre. A terület iránt örvendetesen megélénkült a vállalkozók érdeklődése is, épp ma egyeztetünk panziók épí­tése valamint egy euroskanzen létrehozása ügyében. Ugyan­akkor jó az együttműködésünk Szeged városával is: a mi koncepciónkban a szegedi nyári programok és turisztikai lehetőségek is szerepet kapnak. Szeged lehet a millecente­nárium egyik pillére. • Térjünk vissza a pénz­ügyekre. Költségvetési tá­mogatás nélkül is menne a millecentenárium ? - Említettem, hogy folyik a lobbizás azért, hogy infra­strukturális fejlesztési pályá­zataink a millecentenárium miatt előnyt élvezzenek, hivatkozva a kormányhatá­rozatra is. Meggyőződésem szerint a megyei önkormányzat saját forrásaiból szinte erőn felül áldoz az emlékparkra, de természetszerűleg mi elsősor­ban a kerítésen belüli témákkal foglalkozunk. Ismétlem, van egy kormányhatározat, amely­nek még nincs folyománya. • Mennyire tartja való­színűnek az ígéret telje­sítését ? - Feltétlenül számítok rá, hiszen az expo lemondása nyo­mán most bizonyos források felszabadulnak majd. Egy­milliárd forint, ami a pesti ex­ponál nem olyan nagy összeg, egy ilyen térségi program megvalósításánál rendkívül sokat számít. Ha nem számí­tanánk rá, akkor nem is dol­goznánk rajta. • Ezek szerint van igazság abban, amit viccként mon­danak, hogy ha Budapest nem vállalja, akkor Csong­rád megye megrendezi az expót? - Nem. mi a saját mille­centenáriumi rendezvényünk­ben gondolkodtunk mindig is. Más dolog, hogy a megyei önkormányzat kezdettől fogva támogatta egy többéves nem­zeti program jóváhagyását, melynek a feladata az lenne, hogy középtávon megmoz­dítson valamit a térségben. A tervet szipátia fogadja az ország vezetői részéről is. Ez sokkal hasznosabb lenne szá­munkra, mint egy néhány hó­napos budapesti rendezvény. Én személy szerint az expoért nem hullatok könnyeket. Kez­dettől fogva voltak fenntar­tásaim. Sokat ártott a vidék kezdeti kizárása, s az, hogy utána is csak szavakkal módo­sult a hozzáállás s nem tettek­kel. Én az expo szervezése közben sem láttam, hogy a vidéki központokat a világ­kiállítás szerves részeiként fogták volna fel. Ahhoz, hogy egy komoly vidéki szerep­vállalás létrejöhessen, fejlesz­téseket is kellett volna esz­közölni. Az expo szervező­bizottságától viszont már kezdetben elutasítást kaptunk az ilyen jellegű felvetéseinkre. Eleinte mindent elhárítottak azzal, hogy csak abban a 44 hektárban gondolkodnak. Utána ez a szemlélet változott ugyan, de a fejlesztési lehető­ségek nem. Nem látom azt, hogy például egy Borsod megyei drágakő-világkiállítást, vagy egy tokaji-egri borvilág­kiállítást miért kellene elma­radnia a budapesti expo el­maradása miatt. Ha úgy lett volna, hogy ezekbe a rendez­vényekbe az expo költség­vetéséből adnak 5-10 milliót, akkor tényleg lenne kár. Dehát ez eddig sem így működött. Az én megítélésem szerint az expo elmaradása inkább fölértékeli a mi lehetősé­geinket, hiszen jobban a kö­zéppontba kerülhetünk... • Nem gondolja, hogy így kevesebb külföldi vendégre lehet számítani? - Ez a veszély valóban fönnáll, de szerintem az ópusz­taszeri téma elsősorban nem a nyugati turisták érdeklődését kelti fel, habár számos nekik készült programunk is van: lovasprogramok, euroskanzen létesítése, stb. Mindenesetre reméljük, hogy addig norma­lizálódnak a környékünkben is a nemzetközi viszonyok, hiszen Csongrád megye hatá­rain évi tizenöt millió ember kel át. Ennek egy részét kell majd a programjainkkal meg­állítani és magunkhoz terelni. Az úthálózat, a kerékpárutak

Next

/
Oldalképek
Tartalom