Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-20 / 168. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. JÚL. 20. • Thealter International Fesztivál A nyitóelőadáson: Metanoia Színház • Új film Ace Ventura, az állatnyomozó • Ma este, a szegedi Metanoia Színház előadásával a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója IV. keretében megnyílik a Thealter International Fesztivál. A szegedci társulat (amely a JATH Stúdiószínháza néven vált ismertté) az Átkozott történet című előadást mutatja be 22.ÍX) órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.). A szereplők: balog józsef, Balogh Ta• A jövő hétvégi algyői búcsú különösebb hírverés nélkül sem csak a helybélieket vonzó esemény. A februárban alakult, a nagyközönség elé e hétvégén, szombaton kilépő gazdakör lovasnappal és aratóbállal rukkol elő, hogy időben és választékban is szélesítse a nyári algyői programválasztékot. Helyben plakátok segíthetnek az. eligazodásban, ráadásul pénteken este betyáröltözékben pompázó, lovas fogatot hajtó népművelő hívogat majd a másnapi lovasnap rendezvényeire. Az algyői lovasnap a régi • A II. világháború vége felé Werner von Braun és tsai kifejlesztették az űrkutatás alapját adó V-L és V II. rakétái. A háború után a német tudósok orosz, illetve amerikai területre kerültek, ahol vezetésükkel kutatócsoportok alakullak mindkét oldalon. Az ötvenes években megindult a rivalizálás. Szputnyikok és szondák repkedtek a kozmoszban. Mindkét nagyhatalom saját űrkutatási eredményeivel próbálta demonstrálni haditechnikájának fejlettségét. 1961 tavaszán az oroszok Gagarinnal szinte „lemosták" az amerikaiakat. Utóbbiak elnöke, J. F. Kennedy be is jelentette még abban az évben, hogy az évtized végére amerikaiakat kell a Holdra küldeni, mégpedig úgy, hogy épségben vissza is térjenek. Több százmilliárd dolláros költséggel beindult az Apollo-űrkutatási program. A Hold-utazás előkémás, Bánki Róza, Barna Gábor, Barta Erika, Demcsák Katalin, Jenei János, Jovanovics József, Katona Tamás, Képes Gabriella, Kiss Attila, Klapcsik László, Martinkovics Katalin, Péter Szabó Attila, /o. Rendező: /o (ejtsd: Peró). Fény: Sanyibá, Turcsányi. Hang: Hunyadi Zsolt. Díszletek: Dönci András. Átkozott történet „Az Átkozott történet nem ismert változást, fejlődést, csak értelmetlen nyüzsgést. Egy helyben siet. Senki közülünk nem él a mának és a mában és a pillanatban. Mindnyájan ma a holnapot éljük. - Holnap: a holnaputáni. Sorsunkat a szítésében 400 ezer ember tüsténkedett, melynek eredményeként 1969. július 21-én hajnali fél négykor - 109 órával és 24 perccel azután, hogy az Apollo-11 űrhajó elindult a floridai Kennedy-fokról - Neil Armstrong asztronauta - az embriség történetében elsőként - a Holdra lépett. • Hol tart ma a Holdkutatás? Mit tudnak a tudósok, illetve a csillagászok a legközelebbi árbeli szomszédunk felszínéről és légköréről? kérdeztem dr. Szatmáry Károly csillagászt, a JATE Kísérleti Fizikai Tanszékének tudományos munkatársát a 25 éves évforduló kapcsán. - Az Apollo-program keretében összesen körülbelül 400 kilogramm kőzetet hoztak a Hold felszínéről. Ezeket azóta is vizsgálják. Szeretném elmondani, hogy az ELTE Ásványtani és Geokémiai Tanszéke éppen ebben az évben kapott a NASA-tól, az amerikai űrkutatási hivataltól holdkőzetet. A kőzetekről megállapították, hogy körülbelül 3-4 milliárd évesek, tehát idősebbek, mint a Földön talált legidősebb kőzetek. Ezekből a Hold kialakulására lehel következtetni. S itt mindjárt megemlíteném, jövőbe vetjük: azt hisszük, holnap érünk el oda, ahol aztán már igazán el lehet kezdeni élni. Mert azt senki nem gondolja komolyan, hogy, amit ma csinál, az teljes értékű élet. Az el nem ért emberi lét felé való szüntelen sietésbe és gondba vagyunk beleágyazva." „Kiindulópont az, hogy az embert érzékei az anyagi világhoz kötik, és a világról tapasztalata és véleménye nincs. Csak élete van: léte a sötétbe rejtve lappang." „Az «élet» teljességét összetévesztik valamivel, ami valójában a halál és a felbomlás birodalma; és innen már nincs visszatérés." „Tény, hogy az élő víz, bárhogy a Hold emberes vizsgálata 1972-ben befejeződött. Azóta ember nem tette lábát a Holdra. • Pedig azt gondolná az egyszerű halandó, hogy az évezred vége felé közelítve akár menetrendszerű járatok is közlekedhetnének a Föld és a Hold között, hiszen a három amerikai 1969-ben kevesebb mint öt nap alatt ért el a Holdra. Ez olyan elképzelhetetlen? - Hogy nincsenek ilyen járatok, annak egyetlen magyarázata van: a pénz. A technikai felkészültség ugyanis adott. Amennyiben volna rá anyagi fedezet, menetrendszerűen repülhetnének az emberek a Holdra. Egyébként az újabb tervek szerint - s itt már nemcsak az oroszokról és az amerikaiakról lehet beszélni, hanem Nyugat-Európáról és Japánról is - a következő évezred elején szeretnének létrehozni a Holdon egy állandó támaszpontot, egy néhány fős kutatóbázist. Erről a bázisról, mivel a Holdnak gyakorlatilag nincs légköre, rendkívül pontos csillagászati megfigyeléseket lehetne végezni. Persze a megvalósításhoz több száz milliárd dollárra lenne szükség. S még valami: a bázis olyan szempontból is hasznos volna hogy ott lehetne összeszerelni a távolabbra induló űrhajókat. Itt milyen módon fertőzzék is, igen rövid idő alatt a mérgeket semlegesíti és önmagától megtisztul. Tény, hogy az élet, mint az élő víz, minden szennyet elemészt; az életnek nincs szüksége fertőtlenítésre." „Valójában az idő gyorsulása nyilvánvalóbb, mint bármikor korábban, ugyanis a ciklus utolsó időszakában e gorsulás már túllép a még megengedhetőn, valójában azonban szakadatlanul folytatódik a ciklus kezdetétől annak végéig..." (Részletek Hamvas Béla, René Goénon és /o szövegekből) Az előadás támogatói: Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Szegedért Alapítvány, Elsó Magyar Kenderfonó Rt., II. Kórház, Szegedi Vízművek és Fürdők, Georgette Bt., Városgazdálkodási Vállalat, MÁV Állomásfőnökség Szeged, Szegedi Nemzeti Színház, MAFILM jelmeztár, Szegedi Színházi Páholy Egyesület, MASZK Egyesület. Fotó: Révész Róbert elsősorban a Mars-utazásra kell gondolni, ami minőségi ugrást jelentene az űrkutatásban. • A NASA sajtófőnöke 1969-ben bejelentette Armstrongék hazaérkezése után, hogy 1981-ben indítják el az első Marsexpedíciót. Később módosult ez az időpont. Ön szerint lesz Mars-expedíció 2000 környékén? - Nemrég még úgy volt, hogy 2015-ben indul az első nemzetközi Mars-expedíció. Később változott az időpont. Úgy tudom, hogy csak 2020 után lesz a nagy utazás. Mindenesetre az utat nagyon alaposan kell előkészíteni. Ennek érdekében, a tervek szerint két év múlva fellőnek egy Marskutató szondát, amely magával vinne egy úgynevezett MarsHosszú hónapok óta nem éreztem annyira helyénvalónak azt a felcímet, hogy Új film, mint éppen az Ace Ventura című filmnél. Az ok nyilván egyszerű: az újdonság legelemibb hatásával jöttek elő, a fel-felbukkanó, mostanra állandó gyakorlattá vált filmidézetek ellenére. Ace (magyarul Ász) eltűnt, elrabolt állatok felkutatásával foglalkozik, s amúgy belőle is sugárzik némi állatközelséget idéző báj, bájra alapozott intelligencia. Ventura rajzfilmfigurákra (főként a Rózsaszín Párducra) emlékeztető mozgásával, gesztusaival, és vegyük nyugodtan, őrültségeivel először infantilisnek tűnik, ám ahogy haladunk mind beljebb a történetbe, egyre inkább elhelyeződnek, átértelmeződnek az infantilis elemek, majd még beljebb, amikor már ezek alkalmazásával egyértelműen idétlenné és kispolgárrá teszi a többi szereplőt, egészen szimpatikus lesz, a többiek pedig egyre mélyebbre alacsonyodnak úgy fizimiskailag. rovert, egy bolygójáró automata autót, aminek fejlesztésében jelentős szerepet játszottak a magyar fizikusok, különösen a budapesti Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársai. • Azt olvastam valahol, hogy a Marsra körülbelül két év lenne az oda-visszaút. Gondolom, ez is nehezíti a Mars- expedíció megvalósulását. - A Mars körülbelül 50 millió kilométerre van a Földtől, akkor is, amikor a legközelebb áll hozzánk. Ha az űrhajót a megfelelő időben és a gyorsabb pályán indítanák, akkor körülbelül 60 nap alatt jutna el a Marsra. A gyorsabb pályák viszont rendkívül drágák, ugyanis az űrhajónak az úí feléig végig gyorsítania kell, onnan pedig végig lassítania. A pályakorrekciók rengeteg üzemanyagot és energiát emésztenek fel. Nincs, aki ezt pénzzel bírná. A lassabb pályán csak az elején és a végén kellene egy rövid ideig az űrhajónak gyorsítania, utána kikapcsolhatna, és a súlytalanság állapotában repülhetne egy félellipszis pályán a Marsig. Ez a pálya lényegesen kevesebb üzemanyagot és energiát igényel, viszont csak az odaút alatt 259 nap telne el. A pénzgondok mellett felmerülnek más problémák is. Köztudott, hogy a Márs felszínén a graAce Ventura hatalmas feladata, hogy egy babonás rögbicsapat kabaladelfinjét, Hópihét, akit a döntő mérkőzés előtt elraboltak, visszaszerezze. Ám a szálak úgy bonyolódnak, hogy egyszerre több ember nyakára tekeredik a hurok. A krimis jelenetek távol állnak azoktól a véres amerikai filmektől, amelyek után feltehetően le kell cserélni az agyonlyuggatott vetítővásznat, az autó- és lövedékroncsokat pedig a nézőtér székei közül kell kisöpörni. Ace egy egészen új, jól összehozott figura, bár ismerve a sikerfilmek sorsát, csöppet sem lepődhetünk meg azon, ha hamarosan megjelenik a második rész, mindaddig facsarva az Ace Venturában rejlő lehetőségeket, amíg tönkre nem teszik, amíg meg nem unjuk, amíg lesz benne pénz. Persze, látva ezt a remek, új produkciót, nagy a valószínűsége annak, hogy a néző minden veszteség ellenére is csak nyer. Podmaniczky Sziláid vitáció körülbelül egyharmada a földinek. Az űrhajósoknak másfél-két évet kellene a súlytalanság állapotában tölteni. Ezt az emberi szervezet eléggé nehezen viseli el. A biológiai elváltozások jelentősek. A vérkeringésben például nem az alsó, hanem a felső testrészben lesz a vér többsége; felerősödik a folyadék-kiválasztás, kioldódnak a sók a csontokból, és csontritkulás veszélye állhat fenn. Veszélyes még az. izomsorvadás, ami ellen mindenféle izomgyakorlatokkal és vákumnadrággal védekeznek ugyan ez. űrhajósok, de az. nem pótolhatja a földi gravitációt. Az izmoknak akár 10 százaléka is elsorvadhat. S ne feledkezzünk meg a pszichológiai problémákról sem. Az űrhajósoknak hónapokat kell eltölteniük egy aránylag szűk, körülbelül 100 köbméteres kabinban. • Az űrkutatás két kulcsszava: pénz és energia. Jelenleg milyen energiákat hasznosítanak az űrrepülésben, és milyen távlatok, lehetőségek vannak? - A mostani rakéták üzemanyaga a folyékony hidrogén és oxigén. Persze vannak szilárd hajtóanyagú rakéták, űrrepülőgépek is. A vegyi energiákon kívül még szóba jöhet a magreakción alapuló energiaegység, amelyet kicsiben már használnak a bolygókutató szondákon. Ezek a minireaktorok adják a fedélzeti műszerek működéséhez szükséges energiát. A magfúz.iós reaktorok fejlesztésén, illetve az ionhajtóműveken folyamatosan dolgoznak a tudósok. Megvalósulásuk esetén nagyobb lesz az űrrakéták sebessége, ezáltal hamarabb lehet majd eljutni nagyobb távolságokra. Szabó C. Szilárd A Galileo űrszonda felvétele a Holdról. (The Planetary Keport) • Lovasnap, aratóitál és búcsú Vendégváró Algyő bekötőút melletti mezőn július 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik. A megye egész területéről, sőt azon túlról hívtak meg lovasokat és lovakat. Délelőtt kezdő lovak és lovasok díjugratására és fogat akadályhajtásra kerül sor. Délután 2-től, a csapatfelvonulást követően díjugratás, fogat vadászhajtás, négyes fogat bemutató, csikós bemutató és kitartásos ugratás lesz a programban. Az előreláthatóan, a szó szoros értelmében is nagy port felverő esemény kellemetlen mellékhatásait úgy próbálják ellensúlyozni, hogy a bogracsok és sátrak környékén lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne csak a port lehessen nyelni. Ha már megtörtént, helyben leöblíthető. Az elmaradhatatlan kirakodó- és népművészeti vásár sem fog hiányozni a körítésből. A rendezvényre fél 9-kor, negyed 10-korés 10 órakor különjáratú busz indul Szegedről, az Ipari Vásár bejáratától pár méterre, a Londoni körútról. Visszafelé délután 3-tól negyed 6-ig több járat vehető igénybe. A Faluházban este 8 órakor kezdődik a műsoros aratóbál, melyre már az előbbinél rizikósabb előre megváltott jegy nélkül érkezni. Felvilágosítást ezzel kapcsolatban a helyszínen, vagy a 367-050-es telefonon adnak. A Föld-Hold-járat csak pénz kérdése Szatmáry Károly csillagász a Holdról és a Marsról