Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-27 / 122. szám

PÉNTEK, 1994. MÁJ. 27. ÍWS A HELYZET 9 Liberális vitézeink „Dlszmagy árokról és gyászhuszárokról" írt legutóbb (DM máj. 25.) Jankó Attila önkormányzati képviselő. Tovább is hajtanám az új­ságot, és legfeljebb szellemes szófordulatait ízlelgetném, ha nem állnánk újabb választás előtt, s ha a képviselő úr nem adná ilyen kerek foglalatát (ha tetszik: kvintesszenciáját) mindazon kimondott és ki­mondatlan gondolatoknak, amelyeket itthon a „liberális" jelzővel szoktak illetni. „Négy láb jó, két két láb rossz" - írták fel a pajta falára Orwell állatai (nemrég kétszer is sugározta a filmet a ká­beltelevízió). Nézzük, hogy hangzanak hasonló igazságok „liberális" körökben. Én szabadelvű vagy.ok, tehát köteles vagy meghallgatni, különben konzervatív gyász­huszárt csinálok belőled. Én liberális vagyok, tehát nekem ellenzékben is szavam van. Igaz, hogy te nyertél, de ne merj semmihez nyúlni. Mert én vagyok a „szürkeállomány" (esetleg: legyen tiéd a Szür­kebarát meg a Fütyülős ba­rack). Te ne jöjj nekem a több­ségeddel, mert én ellenzékben vagyok. Ha pedig megbuktál ócska nézeteiddel, végképp ne akarj „ellenzéket" csinálni magadból. Ha akarom, bebizo­nyítom, hogy az ország 25 szá­zaléka sem szavazott rád; ha akarom, előveszem, hogy a liberális demokrácia milyen többségi elvek alapján mű­ködik... Nem folytatom, mert nincs értelme. Montesquieu óta tud­juk, hogy a demokrácia rop­pant bonyolult és költséges in­tézmény, mindenütt, de ennél jobbat Arisztotelész óta sem tudtak kitalálni. - Itthon épp az én nemzedékem élte meg egy paravánok mögé bujtatott, hazug rendszer megfellebbez­hetetlen hatalmát, majd buká­sát. Sajnáljuk? Én nem saj­nálom. Vagyis egy olyanféle demokráciában hiszek, amely a kormánypárt - ellenzék, többség - kisebbség elvei sze­rint működik. Alighanem ezért kaptam többséget 1990-ben, alighanem ezért maradtam ki a sárdobálásból, és alighanem ezért lesz jogom ellenzéki kép­viselőként is betenni a lábamat a Magyar Parlamentbe. Máshol, az ellenzéki pad­sorokban fogunk ülni; majd megszokjuk. legyet nem tudok és nem is fogok elfogadni: hogy a győztesek, bárkik le­gyenek is, kétségbe vonják az ellenzék, mégpedig egy nem­zeti érzelmű ellenzék léte­zésének jogát. Mi, jó néhányan igenis ko­molyan vettük a Jankó Attila számára mulatságos, „nemzet érdekében végzett szolgálatot". Én erről ma is el tudok számol­ni. Vagy, ha úgy döntenek, visszamegyek oktatni az Óma­gyar Mária-siralmat, Mészöly Gedeon olvasata szerint. Előző éveim során pedig azt is megtanultam: a szabadelvu­ségről alighanem Antall József tudott a legtöbbet Magyaror­szágon. Dr. Bratinka József országgyűlési képviselő Ruhagyűjtés rászorulóknak Szombaton ruhagyűjtést szervez a rászorulók részére a Hit Gyülekezete. Kérik a lakosságot, hogy fölösleges használt ruháikat juttassák el a Korányi fasor 4. alá, reggel 8-tól este 6 óráig. • Először is: az 199495. évi hivatalos autóbusz-menetrend 1994. május 29-én, vasárnap. 0 óra 00 perctől érvényes. A korábbi gyakorlathoz híven, idén is kiadták az országos au­tóbusz-menetrendet: tizenegy kötetben jelent meg, köztük hatos sorszámmal jelölték a Békés, Bács-Kiskun, és Csong­rád megyei járatok közlekedési rendjét tartalmazó részt. A kiadványban a megye valamennyi nemzetközi jára­tának (ide értve az innen in­duló, s területünkön áthaladó járatokat is), valamint távol­sági és helyközi autóbusz­járatának menetrendje megta­lálható; ezen felül eligazít min­ket az autóbuszközlekedéssel kapcsolatos valamennyi tudni­való ügyében (utazási feltéte­lek, kedvezmények, stb.) A há­rom megyéről szóló kötet ára 200 forint. Az országos menetrend kiadásával egy időben a Tisza Volán Rt. idén is megjelentette a Csongrád megyei „Zsebme­netrendet." A tenyérnyi méretű kiadvány megyénk autóbusz­közlekedéséről tájékoztatja az utazóközönséget. Szerepel benne a megye településeiről induló távolsági, helyközi járatok közlekedési rendje, valamint - Szeged kivételével - a megye városainak helyi menetrendje is. A zsebme­netrend változatlan áron, 50 fo­rintért kapható a megye autó­busz-állomásain. Ezek után vegyük sorra a menetrend legfontosabb válto­zásait. Május 29-től: Uj Volán-menetrend Mint minden évben, idén is változik a Volán menetrendje: a nyár be­köszöntével több újdon­ságot fedezhetünk fői. Tegnap délelőtt, a Tisza Volán Rt. Bakay Nán­dor utcai központjában Mező István forgalmi igazgató ismertette a legfontosabb változá­sokat. A nemzetközi közleke­désben: A Romániába induló, me­netrend szerinti autóbuszjára­tok közül a Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Nagylak, Arad vonalon a já­ratok a jelenlegi kedd. csütör­tök, szombat helyett naponta közlekednek. A járatok Csong­rád autóbusz-állomásról 5.30­kor, Aradról korábban, 13.00 órakor indulnak. A Szeged-Arad között közlekedő járatoknál csak az Aradról visszafelé tartó bu­szoknál lesz változás: az ed­diginél 60 perccel korábban indulnak el. • A távolsági közlekedésben: Újdonság, hogy a Szeged, Baja, Siófok, Hévíz idényjárat Szeged és Siófok között meg­hosszabbítva, Fonyód és Keszthely érintésével, Hévíz autóbusz-állomásig közleke­dik. A járat 1994. május 29-től augusztus 31-ig minden nap közlekedik. Ugyancsak újnak mondható a Szeged, Enying, Veszprém, Szombathely útvonalon közle­kedő járat is. A buszok a hetek utolsó tanítási napján, és a hetek első tanítási napját meg­előző napon közlekednek. Az új autóbuszjáratok fölso­rolását folytatva: a Szeged. Ba­ja, Mohács, Pécs, Harkány vonalon Szegedről naponta új járat közlekedik Harkányba, s eltérően a többitől, Pécs érin­tése nélkül, Villány-Siklós út­vonalon jut el Harkány autó­busz-állomásra. A Szegedről 7.45 órakor Hódmezővásárhelyre induló járatot munkanapokon Békés­sámson-Tótkomlós útvonalon Békéscsabáig meghosszab­bították. Szeged, Csongrád, Szentes, Szolnok között űj közlekedési lehetőség nyílt: Szegedről 9.00-kor indul, Szolnokra 12.45-kor érkezik. Vissza: Szolnokról 13.40-kor indul, s Szegedre ér 17.25-kor. • A helyközi közlekedésben: Új vonalnyitás, járatsűrítés, útvonalmódosítás, megálló­hely-létesítés, az igényekhez igazodó indulási-érkezési idő, valamint kisebb mértékű járat­összevonás jellemzi a vasárnap érvénybe lépő menetrendet. A változtatásokat minden esetben az illetékes önkormányzatok­kal egyeztetve, a helyi igé­nyeket lehetőleg figyelembe véve hajtotta végre a Volán. Ezek közül a jelentősebbek: Szeged és Csongrád között naponta új gyorsjárat indul; Mórahalom „Fődi panzió" néven új autóbusz-fordulóhely létesül; Kistelekről Kiskunmaj­sa termálfürdőig naponta új járat közlekedik, közvetlen szegedi csatlakozással; a Szentes-Kunszentmártonig közlekedő járat korábban in­dul, s Békésszentandrás érinté­sével Szarvas-autóbusz-állo­másig közlekedik (közvetlen szegedi csatlakozással); Csongrádról a Körös-torokig nyáron „iránybusz" jár. A helyi közlekedésben a munkarendhez igazodó járatok menetrendjében van némi vál­tozás. A Szegeden 50-es jel­zéssel (a Nagyállomás és Új­szeged között) közlekedő autó­busz indulási ideje a vasúti me­netrend változásához igazodik. • A menetrendváltozás követ­kezménye, hogy (elsősorban a szegedi autóbusz-állomáson) megváltoznak a kocsik induló­állásai is. Ezért - s a járatok pontos közlekedési idejének tisztázása miatt - föltétlenül ajánlatos idejében tájékozód­nunk az autóbusz-állomások információs irodáiban. Ny. P. Nőtt az építési ágazat termelése Számottevően - egyharma­dával - nőtt az idei év első ne­gyedében az előző év hasonló időszakához képest az épí­tőipar építési-szerelési tevé­kenységének volumene. Ez állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Az építőipari vállalkozások 1994 januárja és márciusa között 49,2 milliárd forint értékű építési-szerelési tevé­kenységet végeztek. Megjegy­zendő, hogy a 33,8 százalékos növekedés nem kis mértékben köszönhető a kedvező időjá­rásnak. Tavaly ugyanebben az időszakban még 8,2 száza­lékkal csökkent a tevékenység volumene a megelőző évhez képest, akkor 32,7 milliárd forint volt. A tavalyi adatok alapján az év harmadik negyedévében várható jelentős termelésnö­vekedés, 1993 júliusa és szep­tembere között a tevékenység volumene 20 százalékkal nőtt az előző év hasonló idősza­kához képest. Tanévzárás előtt Alsóvároson Kapós volt a százéves iskola (Folytatás az 1. oldalról.) Ttz évvel ezelőtt az iskolát a tanárképző is meg szerette volna kapni gyakorlóiskolának, ebbe azonban a város és a tantestület nem egyezett bele. Végül megállapodás született a város és a főiskola között, hogy a JGYTF mégis gyakor­lóiskolai lehetőséget kap Alsóvároson, ami ma is áll, bár az akkori tizenhárom szakve­zető tanár helyett már csak öten dolgoznak az iskolában. Igaz, ebben közrejátszott az orosz nyelvtanítás háttérbe szorulása is. Sokat lendített mindez az iskola személyi összetételén is, mondja erről Pálmai Miklós, az általános is­kola igazgatója, hiszen mód­jukban állt az új helyzetnek megfelelően kiváló pedagó­gusokat válogatni. Alsóváros, Gyálarét, Haty­tyastelep - a lakóterület teljes egészében homogén terület, kiegyensúlyozott gyerekanyag­gal, s a szülők is meghatározott elgondolással járatják a gye­reket az iskolába. Régi iskolá­ról van szó, amelyikben a szü­lők megbíznak és szeretik, úgy tartják, az egykori növendékek közül, akik szülők lettek és ma is Alsóvároson laknak, sokan hozzák ide tanulni gyerekeiket. Sokat jelentett az is, hogy 1992 őszén átadták az iskola új tor­natermét, amelyet az állami költségvetés céltámogatásával és az önkormányzat segítségé­vel építettek fel. Bár az idei esztendő kissé zaklatottra sikerült a közokta­tás szempontjából - megjelent az új törvény, közalkalmazotti bérhercehurcák - Alsóvároson állítják: a tanítást ezek gyakor­latilag nem zavarták. A mi fel­adatunk, hogy tanítsunk és az iskola pedagógusgárdája a biz­tosíték arra, hogy a gyerekek beiskolázásával, ellátásával kapcsolatos feladatokat meg tudjuk oldani, mondja az igaz­gató. Jelenleg 430 gyerek tanul az iskolában, illetve a - szintén felújított - hattyasi tagiskolá­ban, ahol négy alsó tagozat és két napközis csoport működik, általában 20-22 fős osztá­lyokkal. Az iskola szabályos bemutatkozási kampányt foly­tatott a beiskolázás előtt: fény­képes albumot készítettek és küldtek el az óvodákba, ahová a leendő elsősök nevelői is elmentek szülői értekezletekre. Az iskolakampány eredménye az lett, hogy sokan és az eddiginél több óvodából je­lentkeztek Alsóvárosra, úgy­hogy az önkormányzat által megszabott 23-as létszám idén a hattyasi mellett mindkét alsóvárosi induló osztályban hamar betelt. Pedig ha megfigyeltük az idei beiskolázást, már az általános iskolák „tülekedését" láthattuk az elsős gyerekekért, és hamar meglátszott, mely iskolák kínálata vonzóbb. Az ok: az új közoktatási törvény felszabadította az iskolai körzetek határait és a demog­ráfiai hullámvölgy is elérte Szegedet. Pálmai Miklós igaz­gató szerint az Alsóvárosi Altalános Iskola lehetőségei, körülményei, fölszereltsége és a személyi feltételek voltak elsősorban a vonzóak, vala­mint az, hogy megállták a helyüket a középiskolai beisko­lázásnál, hiszen igen jó vissza­jelzések érkeztek.. Három idegen nyelvet tanítanak, angolt, németet és oroszt, az első kettőből tagozatos osztály is működik, heti négy óra idegen nyelvvel. Az új törvény és az önkormányzat anyagi fedezete tett lehetővé, hogy a kötelező órák húsz százalé­kával felemelhették az óraszá­mot. amit elsősorban a nyelvi oktatásra használtak fel. Ami még sokat nyomott a latban: a testnevelés nagyon jó körül­ményei, ez nem is csoda, hi­szen az Alsóvárosi DSE volt az első szegedi diáksportegye­sület. Az iskolában amerikai egészségnevelő program fo­lyik, melynek része az úszás­oktatás (évi 32 órában külön busz viszi a gyerekeket a Spor­tuszodába), népi játékok és tánc, jóga, a koncentrálóké­pesség növelése is. A miből? Alsóvároson is kérdés szokott lenni. Ilyen helyzetben sokat számít az iskolai lelemény, s a mindenki úgy segít, ahogy teheti mód­szere. Sok olyan kezdeménye­zés létezik, mely a gyerekek érdekét szolgálná, de az ál­laméi kapott pénz nem elég. Ezért hozták létre az iskola alapítványát, melynek gyara­pításához Zombori Lászlóné igazgató-helyettes szegedi festőművészeket keresett meg levélben, kérve, ajánljanak fel egy-egy művet támogatásul. A visszajelzések már érkeznek sorban, így szép képeket majd azok vásárolhatják meg, akik­nek szívügyük a régi iskola. P. J. • Konferencia a gazdasági oktatásról Vállalkozóvá nevelni A konferencia meghívottai azon alsó-, közép- és felsőfokú állami, valamint magániskolák képviselői, akik részt vesznek gazdasági oktató programok kifejlesztésében, amelyek hoz­zásegítik a fiatalokat ahhoz, hogy megértsék a piac által öszötnzött gazdaság fontos­ságát, a vállalkozások szerepét a hazai és nemzetközi gazda­ságban. Emellett meghívást kaptak mindazon miniszté­riumok, alapok, alapítványok, gazdasági intézmények, vál­lalatok, vállalkozások, akik bármilyen formában is kap­csolódnak a vállalkozóvá nevelés prgramjához A rendezők szeretnének lehetőséget teremteni a konfe­rencián ahhoz, hogy párbeszéd alakuljon ki a vállalkozó, tanárok és diákok között, ennek érdekében pedig lehető­séget kapnak a diákvállalkozók is a bemutatkozásra. A rend­ezvény távolabbi célja, hogy a vállalkozóvá nevelés komplex „Iskolától a vállalko­zásig" cimmei kétnapos konferenciát rendez a Csongrád Megyei Köz­gyűlés Pedagógiai és Közművelődési Szol­gáltató Intézete és a Progress Vállalkozásfej­lesztő' Alapítvány május 27-én és 28-án Újszege­den a Közép Fasor 1-3. szám alatt. programja országos méretűvé bővüljön, a közgondolkodás­ban az innovatív vállalkozói modell és magatartás elfo­gadottá - és követendővé vál­jon. Természetesen a meg­hívottak mellett várják vala­mennyi iskola képviselőjét, akik úgy gondolják, hogy fontos számukra a szemlélet­változás, és tervezik, hogy bekapcsolódnak valamelyik programba. Pályázati felhívás Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése oktatási és ifjúsági bizottsága ifjúsági célok támogatására pályázatot ír ki. A pályázat célja olyan tevékenységek, kezdeményezések, programok támogatása, melyek - segítik a fiatalokat problémáik megoldásában, - formálják a fiatalok életmódját, - lehetőséget adnak a szabadidő tartalmas eltöltésére. Pályázhatnak Szeged közigazgatási határain belül működő (nem önkormányzati fenntartású) intézmények, szervezetek, egyesületek és magánszemélyek. Az oktatási és ifjúsági bizottság rendelkezésére álló összeg: 1 millió forint Pályázati határidő: 1994. június 15. A pályázatot az alábbi címre kell beküldeni: Polgármesteri hivatal, közoktatási és közművelődési iroda, Szeged, Széchenyi tér 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom