Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-21 / 118. szám

SZOMBAT, 1994. MÁJ. 21. „ Az Újság, ami kiváltja az országos lapokat '... Ünnepség első megjelenésünk 84. évfordulója alkalmából A VÁROS 5 A születésnap, amely szerencsésen összemosódik a szerette és szolgált Város Napjával, arra is alkalmat adott, hogy az önkormányzat nevében Dr. Ványai Éra alpolgármester tortával köszöntse lapunkat, dr. Farkas László köztársasági megbízott pedig a régióbeli munkásságot elismeró'. emlékpiakettet nyújtson át Dlusztus Imre főszerkesztőnek. A 84 éves Délmagyarország négy előfizetőjét, a város ismert közéleti személyiségeit arról kérdeztük meg, miként vélekednek a DM-ről, s a lapnak a városban és környékén betöltött szerepéről. Nyári Sándor, a Piért kereskedelmi igazgatója: A legfontosabbnak azt tartom a DM szerepkörét illetően, hogy képes a mi nézőpontunkból, a szegedi polgár szemszögéből láttatni országos és világeseményeket, s mert ezt szerintem következetesen és tudatosan viszi végbe, képes arra, hogy kiváltson országos napilapokat. Mert a DM - nekünk az Újság. Szőke Péter, városi rendőrkapitány: Tartsák azt a legnagyobb elismerésnek, hogy amelyik városrészben én élek, ott a vékonypénzű kisnyugdíjasok sem mondják le a Délmagyarországot... Ami az én szakterületemet illeti: helyesnek tartom, hogy a lap a „legszebb falkában is meglévő csökött malacot" is kipécézi, s ha biztathatom az újságírókat, arra serkenteném még őket: legyenek erősebb kontrolijai a gazdaság működésének. Mert ott bizony volna még megírni való! Telegdy Gyula akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke: Nemrégiben az ország öt akadémiai bizottságának találkozóján büszkélkedhettem azzal, hogy itt, a szegedi régióban példamutatóan hű tükrét látjuk viszont a Délmagyarban a tudományos munkának - legalábbis ami az informálást illeti. Ha valamit hiányolok, az egyfajta mélyebbre bányászás: az itt működő tudományos műhelyek bemutatását, munkásságuk nyomon követését szerintem nem csupán a Szeged folyóiratnak, hanem a város napilapjának is föl kellene vállalnia. Wágner István múzeumigazgató-helyettes: Elismerve, hogy a DM hűen és szinte teljeskörűen informál a város kulturális életének eseményeiről, azt tanácsolnám, hogy izgalmasabb vállalkozásokba is fogjon. Elemezzen, értékeljen gyakrabban - ezzel nem csupán az olvasót orientálná, hanem az adott művészt, vagy alkotóközösséget is inspirálhatná. Higgyék el, szükség van erre... P. K. • Tegnap a városháza dísztermében ünnepi könyvbemutatón adták át a város olvasóközönségének a Szeged története című történeti monográfia negyedik, az 1919-1944 közötti időszakot átfogó kötetét. Az ünnepségen dr. Ványai Éva alpolgármester és Farkas László köztársasági megbízott jelenlétében dr. Lippai Pál polgármester köszöntötte a nagy munka alkotóit. A most megjelent negyedik kötettel kapcsolatos szomorú aktualitás, hogy szerkesztője. Serfőző Lajos professzor már nem lehetett jelen az ünnepségen, a résztvevők néma felállással adóztak emlékének. Huszonöt évvel ezelőtt, 1969-ben Péter László irodalomtörténész fordult először azzal a javaslattal a város vezetéséhez, hogy készüljön el Szeged város új történeti monográfiája. A Kristó Gyula professzor sorozatszerkesztésében megjelent négy kötetes munkán több mint 70 szerző és 50 lektor dolgozott éveken keresztül. A negyedik kötet egyelőre a befejező is, hiszen az 1944 utáni eseményeket tartalmazó ötödik részhez egy szélesebb történelmi rálátást engedő idő után kezdenek majd hozzá. A monográfia kiadója, a Somogyi-könyvtár részéről Gyuris György igazgató szegedi intézmények, a JATE, a Móra Ferenc Múzeum, a Megyei Levéltár és a Somogyi-könyvtár összefogását emelte ki. valamint a városi önkormányzat támogatását, hiszen sok városnak éppen a pénzhiány miatt fulladt ki a hasonló vállalkozása. A sorozathoz Kristó professzor szerkesztésében már elkészült az algyői monográfia és előkészületben van egy dorozsmai tanulmánykötet is, melynek kéziratanyaga már idén nyomdába kerülhet. A Szeged-monográfia megmaradt Teljes leli Szeged történeti monográfiája képanyagából fotókötetet terveznek. - Huszonhárom éves emlék merül fei bennem, amit tizenhat éve készülök megosztani önökkel. Akkor, a Tápé-monográfta létrejöttekor ilia Mihály irodalomtörténész barátom a fehér asztal mellett belecsapott a levegőbe és azt mondta: „ezt csinálja utánunk Szöged!". Talán most sikerült. - mondotta örvendve Kristó professzor. Lippai polgármester a maga során egy másik dátumra emlékezett: - 1990. október 23-án, amikor először léptem be polgármesterként az irodámba, Kristó professzor már reggel várt rám és emlékeztetett, mit keli tenni a további kötetek kiadásáért. Ő volt az első, aki felkeresett - mondotta. Tény, Makón kívül kevés város tudhat a szegedihez hasonló igazi történeti monográfiát sajátjának. Győrött 1971 óta csak tanulmánykötet jelent meg, Pécsett csak most alakult meg a szerkesztőbizottság, a két évvel hamarabb startoló Debrecent pedig Szeged már lekörözte. Kristó professzor nagyra értékelte azt is, hogy szegedi vagy Szegedhez kötődó profi történészek és lektorok munkájaként jött létre a monográfia: ezt azt alkotógárdát bármelyik akadémia megíirígyelheti. Fotó: Nagy László Sajnos, a negyedik kötet szerkesztője már nem lehetett jelen művének bemutatóján. Serfőző Lajos professzor emléke előtt néma felállással tisztelegtek a jelenlévők. A Szeged története anyagának technikai előkészítésében vállalt áldozatos munkájukért a város megajándékozta Radnóti Tamást és Dóczi Andrásnét, a Somogyi-könyvtár munkatársait, akiknek Lippai Pál polgármester és Ványai Éva alpolgármester gratuláltak. A város polgármestere a megjelent negyedik kötetet is minden szegedi polgárnak ajánlotta. Panek József a < s: •IU a Mi *«nw« t CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR' 481-281, 7—19-ig (Csak felárral és gyász)! 320-239, 7-15-ig 318-999 8-12, 14-17-lg • Orvosok figyelmébe! Praktizálás veszélyben • DM-aranygyűrű Szabó Magdának A szakma nem száműzhető Nem sok olyan újságíró koptatja toilát-gépét széles e hazában, aki szorult helyzetben egyszemélyes szerkesztőségként is megállná a helyét. Képes lenne egyszerre hírek után kajtató gyakornok lenni és szemfüles riporter, írna korrekt, kellően száraz tudósítást és tárcaként megható, könnyet fakasztó embermesét. Aztán fogná magát, és megszerkesztené a lapot úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az idei aranygyűrű odaítélésekor alighanem amiatt szavazott Szabó Magdira a kollegák többsége, mert személyében ezt az univerzális újságírót tisztelik. Azt, aki a percemberkék alázatával 25 éve űzi ezt a a hivatást, a szó legnemesebb értelmében, mesterfokon. A hajdani, néprajzból doktorált bölcsész a Szegedi Egyetem gyakornokaként kezdte pályafutását, majd annak rendje s módja szerint végigjárta a mesterré válás lépcsőfokait. A lap felelős szerkesztőjeként sok fiatal Fotó: Nagy László újságírót indított el a pályán, 1979-től pedig mint a Délmagyarország olvasószerkesztője fésülgette a borzas kéziratokat, sugározva magából az afféle szakmai erényeket, mint az igényesség, a pontosság és a megbízhatóság. Jelenleg főmunkatársként dolgozik közöttünk, ám ma sem képes megtagadni szerkesztői múltját: nagy türelemmel és rutinnal gondozza mellékleteinket. A többi, ami teljessé teszi egy széles látókörű, mások megsegítésére elhivatott újságíró életét, már „csak" ráadás. Szerkesztője egy könnyen forgatható néprajzi kiskönyv sorozatnak, szegedi titkára a Jászok Egyesületének, szakosztályi titkára a Dugonics társaságnak és ügyvivő elnöke a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportjának. Magdi, viseld büszkén az aranygyűrűt! Tudjuk, arra méltónak szavaztuk meg. Olyannak, akinek nem esik le ujjáról akkor sem, ha a legkevésbé látványos szakmai feladatról, mások megsegítéséről van szó. Gratulálunk! /CoAéepá/cí Amint arról korábban hírt adtunk, az új orvoskamarai törvény értelmében, az eddig egyesületi formában működő orvoskamara újraszerveződése májusban megkezdődött. Az újraszerveződés első lépése a kamarai tagság kérelme, amit május 5-e és június 5-e között - a törvény szabta 30 napon belül - kell megtennie minden, orvosi diplomához kötött tevékenységet folytatónak. A felvételi kérelmek benyújtására adott idő felénél kérdeztük dr. Domokos István főorvost, megyei kamarai titkárt, milyen ütemben halad az orvosok regisztrálása Csongrád megyében? Tájékoztatásából kiderült, hogy a megyénkben dolgozó 2630 orvos közül alig ötszáznál többnek a jelentkezési lapja érkezett csak be eddig a megyei kamarai irodához. Minden bizonnyal ennél többen regisztráltatták már magukat az öszszekötőknél, de az összekötők többsége nem továbbította a kamarai felvételi kérelmeket a megyei központba. Jóllehet, a kamara vezetősége még időben kérte az összekötőket, hogy 5-/0 naponként továbbítsák a regisztrációs lapokat a kamara központi irodájába éppen a számítógépes feldolgozás folyamatosságát biztosítandó. - Fizikai képtelenség lesz a hátralevő tizenöt napban a még hiányzó több mint kétezer adatlap számítógépre vitele mondta Domokos főorvos, aki ezúton is kéri a regisztrációs lapok összegyűjtésével megbízott összekötőket, s valamennyi megyében tevékenykedő orvost, hogy a kamarai tagsághoz szükséges adatlapokat feltétlenül juttassák el mihamarabb a megyei kamara irodájába. Felhívja a figyelmet arra, hogy a pillanatnyilag nem praktizáló - például nyugdíjas vagy gyesen levő orvosok —, valamint a köztisztviselőként dolgozó orvosok is regisztráltassák magukat. A törvény értelmében egyébként az orvosi diplomához kötött tevékenység folytatása veszélybe kerülhet a kamarai tagság kérelmezésére adott 30 napos határidő lejárta után. Az orvosi kamarai felvételekkel kapcsolatos minden felvilágosítást megkaphatnak az érdekeltek az l-es számú rendelőintézet - Szeged, Tisza Lajos krt. 97. - harmadik emeleti kamarai irodájában hétfőtől csütörtökig délután 4-től 7 óráig. Munkaidőben pedig az l-es sz. rendelő igazgatóságának titkárságán, amelynek telefon-, illetve faxszáma: 471-711/286os mellék. K. K. POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES 3OLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES 8 OK, HOGY Miért szavazzon az SZI DSZ jelöltjére? IT3 4 H ú logy beinduljon a gazdaság, JpL ij munkahelyek keletkezzenek. IPSZDSZ