Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-18 / 115. szám

SZERDA, 1994. MÁJ. 18. Kárpótlási földárverések KAMPÁNY '94 5 Az elmúlt héten az országban megtartott 249 kárpótlási földórve­résen több mint 188 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. A liciten résztvevő több mint 8 ezer kárpótlásra jogo­sultból pedig az árveré­seken több mint ötezren jutottak földtulajdon­hoz. A legtöbb, szám szerint 43 árverést Zala megyében tar­tották, az elárverezett földek aranykorona értéke azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben volt a legmagasabb, ahol számuk meghaladta a 25 ezret. A legtöbben Borsod megyében vettek részt a liciteken, és ebben a megyében jutottak legtöbben - 965-en - földtulaj­donhoz is. Az 500 forintról induló licitár Baranya megyé­ben érte el a legmagasabb értéket, ahol volt olyan terület, melynek egy aranykoronájáért megadták a 77 ezer forintot. Komárom-Esztergom megyé­ben és a fővárosban egyetlen árverést sem tartottak a múlt héten. Az árverések kezdetétől május 15-éig az országban több mint 19 ezer licitet tar­tottak, melyeken 476 000 kárpótlásra jogosult jutott több mint 34 millió aranykorona értékű földterülethez. Az elár­verezett földek aranykorona értéke Békés megyében a leg­nagyobb, meghaladja az öt­milliót. A legtöbben, mintegy 87 ezren Hajdú-Bihar megyé­ben vettek részt a liciteken, a tulajdonhoz jutottak száma azonban Pest megyében a legmagasabb, meghaladja az 52 ezret. Az 500 forintról induló licitár rekordját tovább­ra is az a korábbi Veszprém megyei árverés tartja, melyen egy terület egy aranykoroná­jáért kétmillió forintot fizettek. • Húsz-huszonöt százalékot remélnek Szimpatikus Demokraták Szövetsége Sejthető volt az MSZP nagyarányú előretörése ­mondta dr. Kohón József or­szággyűlési képviselőjelölt az SZDSZ tegnapi szegedi sajtó­tájékoztatóján, ugyanakkor elégedetten nyugtázta s megbe­csülendő eredménynek tartotta a saját, illetve pártja második helyét. - Mi nem reszketünk a hatalomért - jelentette ki Kohán doktor, a szabadde­mokrata színekben indult füg­getlen jelölt -, az SZDSZ szimpatikus emberek szövetsé­ge, ahol autonóm személyisé­gek politizálnak. Rózsa Edit szerint az SZDSZ sikeres, programbemutató, pozitív kampányt folytatott, hitelesen és eredményesen jelenítette meg magát a kor­mánykoalíció alternatívája­ként. Az elsó forduló a kor­mány leváltását tette bizonyos­sá, a második fordulótól a szabaddemokraták azt várják, hogy az új kormány egyik meghatározó erejévé váljanak. Csongrád megyében nem ala­kult ki olyan szituáció, amely­ben a liberális pártok jelöltjei­nek egymás javára kellene visszalépniük. Az SZDSZ­kampány folytatásának új ele­me lesz, hogy a szabaddemok­raták a Fidesz választóit is megszólítják, hogy saját em­bereikben összegezzék a libe­rális szavazatokat. Rózsa Edit abban bízik, az SZDSZ 20-25 százalékot teljesít. Mózes Ervin úgy véli, a második fordulóban sem az ijesztgetés, hanem a józan érvek hatnak a választókra. ­Jogász vagyok, tisztelem a törvényt: a tulajdonviszonyok átalakulásában, a kárpótlásban elért eredményeket nem fogjuk eltörölni - szögezte le. Ó. I. A Szegedi Városszépítő Egyesület^ PÁLYÁZATOT hirdet magánszemélyek és szervezetek részére az egyesület gazdasági menedzsmentjének vitelére. Az írásos pályázatokat — referenciákkal - a 6701 Szeged, Pf.: 429 címre kell benyújtani 1994. június 15-ig. A feladatra az egyesület elnöke megbízási szerződést köt. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó írásos információ a területi főépítészi irodában (Szeged, Arany J. u. 7.1/3-) vehető át. • Soós Tibor hangsúlyozta: ma még nehéz megmondani, hogy a képviselők hány száza­léka marad, de azokról, akik nem indulnak újra, illetve akik­ről az elsó forduló eredménye alapján kiestek a versenyből gondoskodni kell. Ezek a kép­viselők végkielégítést kapnak, amely utolsó hathavi ország­gyűlési átlagjövedelmük egy hónapra eső átlagának hatszo­rosa. A honatyák eldönthetik, hogy ezt az összeget egyszerre vagy hat hónapi elosztásban veszik fel. A nyugdíjba vonuló képviselők esetében nem mindegy, hogy mikor alakul meg az új Országgyűlés, mert az azt követő hat hónap még beszámít munkaviszonyukba. Soós Tibor azt is elmondta, hogy a 700 millió forintból bi­zonyos pótlásokat, fejlesztése­ket is végrehajtanak, felújítják az irodatechnikát, magát a képviselői irodaházat, a benne lévő munkaszobákat kimesze­lik, lecserélik a zárakat. A képviselők elszámolását a hivatal jelenleg nem kezde­ményezi, mert abból indul ki, hogy az alakuló ülés előtti na­pig minden a képviselői mun­kájukhoz szükséges berende­zéssel és helyiséggel rendel­kezniük kell. A hivatal Soós Tibor szerint nem akar tapin­tatlan lenni: nem veszi el a képviselők kalkulátorát, sem számítógépét, s természetesen biztosítják, hogy bejuthassanak irodájukba. Eddig még egyet­len képviselő sem számolt el ­közölte a hivatalvezető. A képviselői irodákban lévő számítógépek háromféle infor­mációs anyagot tartalmaznak. Az Országgyűlési Hivatal • Az Országgyűlés Hivatalénak vezetője a ciklusváltásról Hétszázmillió az átmenetre A költségvetési törvény 700 millió forintot különített el a régi Országgyűlés megszűnésével és az új parlament megalakulásával kapcsolatos költségekre - mondta el Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője keddi tájékoztatóján. Ebből az összegből finanszírozzák a régi képviselők díjazását az alakuló ülésig, a tb-befizetéseket, a végkielégítéseket, a dologi költségeket, az átállással kapcsolatos fejlesztéseket és felújításokat. A 700 millió forint nagyságát úgy határozták meg, mintha az összes képviselő kicserélődne a parlamentben. információbázisán tárolt ada­tok aparlament eszmei tulaj­donát képezik. A másik cso­portba azok a frakciók által, a maguk számára összeállított információk tartoznak, amelye­ket a képviselőcsoportok az alakuló illés előtt úgymond kimenthetnek, mert az új frak­ciók „tiszta" gépet kapnak. Az egyéni képviselők által felvitt magánjellegű informá­ciókat a honatyák szintén magukkal vihetik, de ha ezt nem teszik, akkor felszólítás után ezeket az apparátus kitö­rölteti. Soós Tibor azt is el­mondta, hogy ezekben a hetekben zajlik a számítógépek karbantartása és nagyobb kapacitásra való átállítása. Egy új kezdeményezésről is beszámolt a hivatalvezető: a házban dolgozó információs csapat szeretné a jövőben az információbázisba nemcsak a már elfogadott törvényeket, hanem az éppen tárgyalt elő­teijesztéseket is bevinni, és így ezután - a T. Ház appará­tusának reményei szerint - ke­vesebb papír fogyna, s az Or­szággyűlés működése is gyor­sabbá válhatna. A Ház alkalmazottai jövő­jük szempontjából több cso­portra oszlanak. A képviselők magánalkalmazottaival általá­ban határozott időre szóló szer­ződést kötöttek, s e szerző­dések legkésőbb május 31-én lejárnak. A frakció-alkalma­zottak formailag az Ország­gyűlés Hivatalának alkalma­zottai, de az adott frakcióhoz kötődnek, s a képviselőcsoport választotta ki őket. Az ala­kulóülés után ezeket a beosz­tottakat felajánlják az új kép­viselőcsoportoknak, de a négy év tapasztalata azt mutatja, hogy egymástól a különböző képviselőcsoportok nem szí­vesen vesznek át beosztottakat. Az első forduló után való­színűsíthető, hogy az MSZP­frakciónak nagyobb bérkerete lesz, s több alkalmazottra tart majd igényt, mint eddig. Az MDF-frakciónál ellenben bizo­nyára kisebb lesz a bérkeret, nem is beszélve a megszűnő képviselőcsoportokról. Azok, akiket nem tudnak elhelyezni, a köztisztviselői törvény alap­ján végkielégítést kapnak. Soós Tibor szerint a bizottsági alkalmazottak között lesz a legkisebb a fluktuáció, mivel ­bár a házszabály szerint új bizottságok alakulnak - ezen testületek bizonyára új elnökei feltehetőleg örömmel támasz­kodnak az eddigi munkatársak tapasztalataira. Más a helyzet az Országgyűlés elnöki titkár­ságán, ahol - mint mindenhol a világon - a munkatársak nagy része személyes bizalmi állást tölt be. Az Országgyűlés 1994-re összesen 2,8 milliárd forintot kapott - nem számítva az említett 700 millió forintot. Soós Tibor szerint ezt az ösz­szeget, amely a képviselők kiadásait, az apparátus költsé­geit, az épületfelújítást, s természetesen a működési költségeket fedezi, időará­nyosan kívánják elkölteni, azaz június 30-áig 1,4 milliárd forintot. A hivatalvezető re­ménykedik abban, hogy ebből az összegből is, valamint a 700 millióból sikerül valamennyit megtakarítani. Novemberre egyébként kiderül, hogy a ciklusváltás mennyibe került. Soós Tibor különben arra is felhívta a figyelmet, hogy a képviselői fizetések 1992. januárja óta nem változtak. Kuncze-Békesi-vita a Kossuth Klubban Vita helyett párbeszéd, a pártprogramok hasonlóságának és egymást kiegészítő jelle­gének kiemelése jellemezte az SZDSZ miniszterelnök-jelölt­jénék és az MSZP fő gazdasági szakértőjének kedd délutáni választási fórumát. Kuncze Gábor és Békési László a Kossuth Klubban megtartott ­és a TV4 május 26-i adásában megtekinthető - vitában egyet­értett abban is, hogy a magyar gazdaság várhatóan 1995-ben jut a mélypontra, s így követ­kező esztendő gazdasági szem­pontból rendkívül nehéznek ígérkezik. A két politikus az elsó kér­désre szinte teljesen egybe­hangzóan azt válaszolta, hogy semmiféle akadályát nem lát­ják az egymással való kor­mányzati együttműködésnek. Hasonlóképpen nem volt kü­lönbség annak megítélésében sem, hogy pragmatikus, gya­korlatias, a cselekvésre össz­pontosító miniszterelnök kell az új kormány élére. Békési emellett fontos tu­lajdonságként említette azt is, hogy a kormányfőnek integ­ratív, vagyis egyesítő, összefo­gó személyiségnek kell lennie, akinek nagy tűrőképességgel kell rendelkeznie. A szocialista politikus mindehhez hozzátet­te, hogy a leendő miniszterel­nöknek a keserű pirulákat is úgy kell beadnia majd, hogy közben az emberek azért egy kis édességet érezzenek. Az ország gazdasági helyzetét és a kilátásokat elemezve Békési úgy vélekedett, hogy a jövendő kormányzatnak jóval szűkebb mozgástere lesz, lényegesen kevesebb forrás áll majd ren­delkezésre a jóval nagyobb feladatokhoz. Kuncze Gábor mindehhez hozzáfűzte, hogy a leköszönő kormány rossz vagy éppen megkésett döntései nyomán az újnak eleve kényszerpályán kell keresni a megoldási lehetőségeket. A Szegedi Tejüzem felvételre keres: - tehergépkocsi-vezetőket, - hűtőkompresszor-kezelőket, raktárosokat, - laboránst (2 műszak), - nyárra gyermekfelügyelet céljából pedagógust, - segédmunkásokat. Jelentkezni lehet az üzemi munkaügyön, a Budapesti út 6. sz. alatt. • BM választási tájékoztató Két jogorvoslati ügy A választók május 20-ig kapják kézhez az értesítőt a második fordulóról. Ez az értesítő azonban csak figyelemfelhívó jellegű, azt nem kell magukkal vinniük a szavazáskor, elég lesz, ha személyi igazolványukkal igazolják magu­kat. A második forduló érvényes­ségéhez a jogosultak 25 száza­lékának kell részt vennie, és az a jelölt jut a Parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ha egy körzetben érvénytelen lesz a sza­vazás, akkor ott időközi választást kell tartani, amire valószínűleg csak 1995 áprilisában kerül sor. A szavazólapokat 21-én éjjel kezdik el nyomtatni, a pártoknak tehát eddig a napig kell jelezniük, ha egy jelöltjük visszalép. Nagyon fontos, hogy a párt csak akkor léptetheti vissza jelöltjét, ha ő személy szerint lemond az indulás lehetőségéről, és erről lemondó Lezárult a választások elsó fordulójával kapcsola­tos jogorvoslati kérelmek határideje - tájékoztatta kedden az MTI-t Pálffy Hona, a BM Választási Irodájának helyettes veze­tője. Mint elmondta: mind­össze két olyan ügy van (Tiszakécske, Szeghalom), amelyekkel kapcsolatban az érintettek a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért nyilatkozatot tölt ki. Május 17-ig még egy jelölt sem jelezte hiva­talosan, hogy visszalép. Most mintegy 8 millió szava­zólapot nyomtatnak, amelyek kisebb méretűek lesznek mint az első fordulóban. POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETESPOLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES 8 OK, 1 HOGY Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? HH| 1 # , Hogy többpárti kormány alakulhasson*

Next

/
Oldalképek
Tartalom